My Blog

Címke: szibéria

  • A sarkvidék forró pokla

    Olyan hőmérsékleti értékeket mértek a szibériai sarkvidéken, ami korábban elképzelhetetlen volt. A forró nyári időjárás nem ritka az Északi-sarkvidéken, de az elmúlt hónapok abnormálisan melegek voltak. Verhojanszk városban június 20-án 38 fokot mértek, ami 18 fokkal melegebb az átlagos júniusi napi hőmérsékleti maximumnál.

    Az Európai Unió Földet és a klímaváltozást megfigyelő kutatóprogramjának adatai szerint rekordmagas volt az átlaghőmérséklet júniusban a szibériai sarkvidéken. Eközben mintegy 246 tűz pusztított több mint 1400 négyzetkilométeren július 6-áig az orosz erdészeti hatóság szerint.

    A hőmérséklet egyes területeken elérte a 10 Celsius-fokot is, a hőség pedig elősegítette a bozóttüzek lángra lobbanását a térségben, ezzel példátlan mennyiségű, mintegy 59 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe.

    A kutatók szerint a térség átlagos hőmérséklet-növekedése 5 fok volt, ami több mint három fokkal haladja meg az előző két rekordmeleg június értékét, az egyik 2018-ban, a másik 2019-ben volt.

    A két jelenség összefügg: a magasabb hőmérséklet és a szárazabb felszín ideális körülményeket biztosít a tűzgyulladáshoz és a lángok fennmaradásához hosszú időn át. Egyidejűleg a szibériai permafroszt olvadása is károkat okoz, a szokatlanul nagy rajokban érkező szibériai selyemlepkék pedig lecsupaszítják a fák koronáját, amelyek így még könnyebben lángra lobbanhatnak.

    Árral szemben

    Egy új tanulmány szerint a Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki.

    Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegedik. Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta 2 Celsius-fokkal nőtt, míg a globális emelkedés 1 Celsius-fok volt.

    A brit meteorológiai szolgálat által vezetett nemzetközi klímakutatócsoport megállapította, hogy az emberi tevékenység hatásai nélkül az átlaghőmérséklet ilyen jelentős emelkedése 80 ezer évenként következhetne be. Egy ilyen kiugró rekord szinte lehetetlen lenne, ha a Föld nem melegedne az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt.

    A klímakutatók számítógépes szimulációval játszották le, hogy az emberi tevékenység hatása nélkül milyen lenne a térség klímája. Mint kiemelték, a jelenlegi szibériai hőség miatt a Föld átlaghőmérséklete január és május között oly mértékben nőtt, hogy a második legmagasabb értéket érte el a mérések kezdete óta.

    Az Északi-sark éghajlatának változása kulcsfontosságú Nagy-Britannia számára. Az ország klímáját meghatározó tényezőket ugyanis jelentősen befolyásolja az Arktisz éghajlata. A szélsőséges brit időjárási jelenségek egész sorát lehet az Északi-sark klímaváltozásához kötni, köztük a 2015-ben és idén februárban bekövetkezett súlyos áradásokat.

     

  • Ismeretlen ősi népcsoport

    Szibériában az utolsó jégkorszakban élő, eddig ismeretlen népcsoportot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. Most is a genetika volt a kutatók segítségére, az északkelet-szibériai régészeti helyszínen csupán két tejfog került elő.

    A tejfogak teljes DNS-vizsgálatával megállapították, hogy a csoport közeli genetikai rokonságot mutatott ki az őslakos amerikaiakkal. Ilyen közeli kapcsolatot bizonyító leletet először találtak az Egyesült Államokon kívül. Az új népcsoport, amely jelentős szerepet játszott az emberiség történetében az ősi észak-szibériaiak elnevezést kapta, A csoport felfedezése nemcsak a Szibéria északi részét benépesítő emberekről, hanem az emberi történelem vándorlásairól alkotott képet is megváltoztatja

    A fogakat múlt évben fedezték fel egy régészeti ásatáson az orosz Jana-folyó közelében. A janai orrszarvútülök-helyszín nevű régészeti lelőhelyet még 2001-ben fedezték fel. Azóta az ásatásról már több mint 2500 lelet, állati csont és az emberi jelenlétre utaló kőszerszám került elő. A kutatók véleménye szerint a környéken egy 500 fős népességhez tartozó, 40 főből álló csoport élhetett.

    Az ősi szibériai népcsoport 31 ezer évvel ezelőtt a szélsőséges éghajlati körülményekhez alkalmazkodva élt Szibériában, ahol gyapjas mamutokra, orrszarvúkra és bölényekre vadászott. A népcsoport nagyon gyorsan hozzászokott a szélsőséges körülményekhez és gyorsan vándorolt. A népcsoport szinte egyidejűleg alakult ki a modern ázsiaiak és európaiak őseivel, és volt idő, amikor valószínűleg az északi félteke nagy területeit népesítette be.

    Az észak-szibériai és közép-orosz ásatásokon talált 34 emberi maradványból nyert DNS-mintát vizsgáltak meg és hasonlítottak össze. Az ősi észak-szibériaiak közelebbi rokonságban álltak az európaiakkal, mint az ázsiaiakkal, és úgy tűnik, az európaiak és az ázsiaiak szétválását követően azonnal elvándoroltak Eurázsia nyugati részéről. Széles körben elfogadott nézet, hogy az első emberek Szibériából Alaszkán keresztül érkeztek Amerikába, amikor az utolsó jégkorszak végén száraz lábbal tudtak átkelni a egykori Bering-földhídon. A kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy ezeknek az embereknek az ősei olyan ázsiai csoportok voltak, amelyek az ősi észak-szibériaiakkal keveredtek.

  • Kriobiózis – évezredek óta fagyott giliszták felélesztése

    Orosz és amerikai kutatóknak sikerült az orosz tajga örökfagy talajában talált orsógilisztákat életre kelteni. A 32-42 ezer éves állatok mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között. Így először sikerült igazolni, hogy a többsejtű szervezetek is képesek hosszú távú kriobiózisra, természetes környezetben, extrém hideg körülmények között. A pleisztocén korban megfagyott állatok életre kelése tudományos áttörés.

    Az orosz földtudományi intézet kutatói más intézmények, továbbá a Princeton Egyetem szakembereivel a permafrosztban talált gilisztákat vizsgáltak.  A mintegy 300 állat közül felengedésük után kettő mutatott életjeleket. Elkezdtek mozogni és enni.

    Az egyik orsógiliszta egy ősi mókus fészkéből származik, amelyet a Kolima folyó alsó folyásánál találtak közel ahhoz az orosz földtörténeti parkhoz, ahol a pleisztocén kor környezetét akarják bemutatja az orosz szakemberek. Korát 32 ezer évben határozták meg. A másikat az Alazeja folyóhoz közeli örökfogyott talajban találták 2015-ben, az mintegy 41 ezer 700 éves. Mindkét fonálféreg nőstény.

    A cryobizósis a kriptobiózis egy formája, amikor az élőlények életjelenségei hosszú távra szinte megszűnnek extrém körülmények között, leáll sejtszintű anyagcseréjük. Leginkább a törzsfejlődés alacsonyabb fokán álló élőlényekre, mint egy egysejtűekre és fonalférgekre jellemző ez az alkalmazkodási stratégia. A kedvezőtlen körülmények megszűnésével az életfolyamatok újraindulhatnak.

  • Ősi vírust aktiválnak francia kutatók

    Valószínűleg pillanatok alatt fel tudnánk sorolni néhány B-kategóriás horrorfilmet, mikor egy elszabadult halálos vírus tizedeli a népességet, és megállíthatatlanul tör világhatalomra. Elsőre úgy tűnhet, hogy a francia kutatók a tűzzel játszanak, de állításuk szerint szó sincs ilyesmiről.

    Egy Szibériában felfedezett, több mint harmincezer éve fagyott óriásvírust kívánnak felébreszteni. Legelőször ellenőrzik a Mollivirus sibericum „ártalmatlanságát”. Amennyiben sem állatra, sem emberre nem veszélyes, megkezdik az aktiválását. A kísérleteket szigorúan zárt környezetben végzik, hogy semmiképpen ne kockáztassák az esetleges negatív következményeket.

    siberia

    A „Molli” néven becézett óriásvírus két dologban is különbözik a mai társaitól: ahogy nevéből is következik, jókora méretű. Míg egy ma ismert vírus alig néhány nanométeres, Molli nagyobb, mint fél mikron (10 nanometer = 0,01 mikron). Összetettebb is társainál: az Influenza-A vírus 8 génből áll, Molli 500-ból.

    A kutatók felhívják a figyelmet a felmelegedések veszélyeire is. A Mollihoz hasonló óriásvírusok még ismeretlenek a jelenlegi tudomány számára, és a megolvadó jégrétegek alól könnyedén elszabadulhatnak. Amíg ellenőrzött környezetben tudják őket vizsgálni, nem lehet probléma, de amint véletlenszerűen bukkannak fel a sok-tízezer éves álmukból, senki sem tudhatja a következményeket.