Címke: szépirodalmi könyvek

  • Interjú Josef Pánekkel

    A könyvfesztivál vendége volt Josef Pánek, ott készítettük ezt a rövid interjút vele.

    Galaktika: Először jársz Budapesten?
    J. P.: Igen. Érdekes, hogy Indiában már többször voltam, de ebbe a közeli országba csak most
    jutottam el először.

    G.: Miért írtad a regényedet? Mi volt a fő mondanivalód?
    J. P.: Egyrész meguntam azt, hogy Csehországban szinte minden szépirodalmi könyv a múlttal
    foglalkozik, a szocialista időszak vagy a háború feldolgozásával. Számos mai modern
    problémával találkozunk, amit sokkal fontosabbnak tartok. Másrészt provokálni akartam az
    embereket.

    G.: Hogy tetszik a könyved magyar borítója?
    J. P.: Amikor először megláttam a borítót, azt gondoltam, ez pornográf, de alaposabban
    megnéztem, és rájöttem, hogy illeszkedik a regényemhez. Ugyanolyan provokatív, mint a
    regényem.

    G.: Te biológus kutató vagy. Ha jól tudom, mikrobiológiai kutatásaid vannak. Mennyiben szól
    rólad ez a történet?
    J. P.: Nem én vagyok a főszerepelő. Ez egy kitalált történet. De többször jártam Indiában
    konferenciákon, és a könyvbe sok ott megtapasztalt élményt beleírtam.

    G.: Az izlandi történetek is kitalációk?
    J. P.: Nem, azok valóban megtörténtek. Körbestoppoltam Izlandot fiatalkoromban.

    G.: Inkább tudósnak vagy írónak tartod magadat?
    J. P.: Tudós vagyok. De jó néha regényt is írni. A tudományos publikációknak nagyon kötött
    szabályai vannak, és a tudományos közélet nagyon kötözködő, sokat változott az utóbbi
    időben. Ahhoz, hogy egy magas rangú tudományos folyóiratban megjelenhess, ma már akár
    6000 dollárt is fizetned kell. És akkor jönnek a reviewerek, és mindenbe belekötnek. A
    regényírás sokkal szabadabb, ezáltal felszabadítóbb érzés is. Arról és úgy írni, amit igazán
    fontosnak, érdekesnek érzek.

  • „Az élet nem tartozik neked semmivel” – Interjú Lukáš Palánnal, az Útmutató apokalipszishez című könyv szerzőjével

    Galaktika: Hogyan és mikor döntötted el, hogy író akarsz lenni?

    Palán: Bárcsak kifinomultabb választ tudnék adni erre a kérdésre, de az az igazság, hogy egyszer elmentem egy versolvasó rendezvényre, és nagyképűen arra gondoltam, hogy „hmm, könnyű ilyen verseket írni”. Később azon a héten berúgtam, megírtam egy egész versgyűjteményt, és elküldtem a kiadóknak. Őszintén szólva, arra sem emlékeztem, mit  írtam előző este. És legnagyobb megdöbbenésemre egyiküknek tetszett, és kiadta. És azóta azt hiszem, írok. Szóval nem, soha nem láttam magam írónak, ez egyszerűen megtörtént.

     

    G: Mi inspirált ebben a történetben? Honnan jött az ötlet?

    P: Az ötlet évekkel ezelőtt jött, amikor késő estig dolgoztam, és mindig sötétben mentem haza, és azon gondolkodtam, milyen lenne az élet, ha állandó éjszaka lenne. Mik lennének a következmények? A növények elpusztulnának, ezért az állatok is elpusztulnának, nincs termés, nincs élelem stb. És egy elszigetelt falu történetét szerettem volna elmesélni, ahol az emberek a lehető legtovább próbálnak életben maradni. Évekig nem tudtam rájönni, hogyan írjam meg, főleg, hogy nem rajongok a disztópikus könyvekért, és soha nem olvastam semmit, kivéve Cormac McCarthy Az út című regényét. Aztán egy nap mégis elkezdtem felvázolni a saját gyerekkoromból származó emlékeimet, majd úgy döntöttem, „Igen, kezdődhet a könyvem az esemény előtt, aztán leszáll az éjszaka.” De ez végül nem történt meg a könyvben, annyira belemerültem a történetbe.

     

    G: Vannak személyes emlékeid a falusi életről?

    P: Merem állítani, hogy a könyvben szereplő események 40%-a megtörtént a való életben is. Természetesen egy kicsit alakítottam rajta, csiszolgattam, hogy inkább ilyen vagy olyan legyen, de a könyvben sok dolog valódi. Ilyen például a falu elrendezése, az, hogy pénzért szedtünk krumplibogarat, az azonos nevű, hiányzó ujjú ácsok, a Doktorról szóló történetek, és sajnos még az is, ahogy Egon elhagyta ezt a világot (a valóságban persze nem Egon volt neve, és nem utazott ennyit). Szóval igen, a könyv tele van személyes emlékekkel.  Szerintem a cseh falu, de talán minden más közép-európai falu a 90-es években, olyan furcsa hely volt. Az internet, a mobiltelefonok stb. modern korába léptünk, de az ember valahogy mégis úgy érezte, hogy még mindig a középkorban vagyunk. Munka, mezők, vodka, fájdalom, vodka, halál. Boldog vagyok, hogy megtapasztalhattam, de annak is nagyon örülök, hogy ezek az idők már csak emlékek.

     

    G: Ki az az Egon? Ő valami isten? Nekem úgy tűnik, hogy Egon mindenre hatással volt. Tehát amikor ő boldog volt, mindenki boldog volt, és amikor ő meg akart halni, mindenki másnak meg kellett halnia.

    P: Egon alakját egy falusi barátomról mintáztam. A 90-es években ő volt az egyetlen a falumból, aki eljutott az egyetemre, így mindig távol volt. Amikor visszajött, sakkoztunk a kocsmában, hiszen ő volt az egyetlen, aki tudott játszani. Ahogy a könyvben is, az a barom soha nem hagyott nyerni. De hogy visszatérjek a kérdésedre, Egon gyerekkoromban és a könyvben is azt képviselte, hogy mindig van jövő, van egy külső világ. A könyvben mindenki iránytűként használja, hogy megtudja, hogy áll a világ, csak azért, mert ő ment a legmesszebbre. Ezért volt olyan erős az öngyilkossága.

     

    G: Mi van pontosan abban a levélben, amit Egon írt a fiúknak? Tényleg mindenkit meg kell ölni? Vagy valamit félreértettek a fiúk?

    P: A levél azt mondja nekik, hogy hamarosan véget nem érő éjszaka lesz. Ahogy említettem, ami az eredeti ötletem volt a könyvvel kapcsolatban. A klímaváltozást is észrevehetjük a könyvben (zivatarok, forró napok, dél-amerikai madarak, amelyeknek nem kellene Közép-Európában lenniük stb…) Mivel Egon nagyon okos, leírja, hogy mit jelent – se állatvilág, se flóra, rendkívül nehéz körülmények. Nem mondja nekik, hogy gyilkolniuk kell, de a gyerekek számára magától értetődő, hogy vérfürdő lesz az ellátás és az élelmiszer tekintetében, és ez az esélyük, hogy mindenkit megelőzzenek.

     

    G: Mi a legfontosabb üzenet, amit el akartál mondani ezzel a regénnyel?

    P: Hmmm. Nem mintha szándékomban állna üzenetet küldeni. Csak el akartam mesélni a történetet, de visszatekintve a könyvre, azt hiszem, a legnagyobb üzenet az lehet, hogy „az élet nem tartozik neked semmivel”.

     

    G: Kik ennek a regénynek az ideális olvasói?

    P: Olyan valaki, aki szereti a sötét humort, a káoszt és egy kis szürrealizmust? Vagy bárki, aki fizetni fog érte! .

     

    G: Min dolgozol mostanában? Valahol azt olvastam, hogy ennek a történetnek a folytatását írod. De nehéz elképzelni, mivel ebben a regényben szinte mindenki meghal. Tehát tényleg a következő részen dolgozol? Miről szólna az a történet?

    P: Ez igaz, és félig készen is vagyok. A legtöbb szereplő halott, de nem mindegyik. És most végre elkezdődik az igazi történet, amikor leszáll az éjszaka.

     

    G: Szerintem remek filmet lehetne ebből a könyvből készíteni, a karakterek és a történet is filmvászonra való. Te is gondolkodtál már rajta, hogyan lehetne filmmé változtatni?

    P: Szívesen megnézném filmként! Nagyon klassz lenne. Először megmutatni a nagyon lassú, vidéki hangulatot, figyelni a gyerekeket és a lassú napokat, aztán egyszer csak, hirtelen eluralkodik az őrület.

     

    A Sátántangóra gondolva Tarr Béla elképesztő filmet csinálna belőle! A stílusa tökéletesen passzolna hozzá! Tudnál neki üzenni?

  • Metropolis Media – 2023 második félév megjelenési tervek

    Elérkeztünk 2023 második félévéhez, így szeretnénk Veletek megosztani a Metropolis Media várható könyvmegjelenéseit. A feltüntetett dátumok tájékoztató jellegűek, a megjelenések időpontjai változhatnak.

     

    Július

    Megjelent

    Wit Szostak: Szavakba zárva (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Nemere István

    A könyv lapjain hét ember töredékes emlékekből próbálja rekonstruálni a titokzatos férfi, Benedict Ryś életét.  Az érzéki hangulatokban bővelkedő történet részben az egyetemek világába kalauzolja az olvasót, részben pedig egy mediterrán étterem sorsa körül bonyolódik. Biztos, hogy ismerünk egy embert? A regénybeli hetek is azt hitték, de a történet végére ‒ stílusosan ‒ mintha egy hagymát hámoznánk, rétegről rétegre bomlik szét a rejtélyes férfi története, közben feltárul azoknak a sorsa is, akik róla beszélnek.

    A regény mítoszokat épít és rombol le egyszerre, és folyamatosan felteszi az elmondhatóság kérdését: ugyanazt értjük-e a szavakon, vagy amit mondunk, az másoknak egyfajta „idegen nyelv”? Mekkora szabadságunk van a nyelv használatában, vagy inkább szavainkba vagyunk bezárva? Megismerhető-e egy ember teljes valójában, vagy a róla alkotott leírások csak szeletei a személyiségének? És ezek vajon mennyire tükrözik a valóságot?

    Wit Szostak regénye 2021-ben Lengyelországban elnyerte a legjobb irodalmi mű közönségdíját, az ArtRage irodalmi díjat.

     

    Megjelenésre vár

    Stine Pilgaard: A rövid mondatok földje (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Petrikovics Edit

     

    Utánnyomások és árváltozások júliusban

    T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

    Új ár: 5990 Ft.

    T. J. Klune: A suttogó ajtón túl

    Új ár: 5990 Ft.

    C. J. Cooke: A világítótorony boszorkányai

    Új ár: 5990 Ft.

     

    Augusztus

    Előrendelhető

    C. J. Cooke: Szellemerdő (GFK)

    Fordító: F. Nagy Piroska

    A skóciai erdő közepén áll egy ház, úgy hívják: Lichen Hall, vagyis Zuzmó Palota. A szóbeszéd szerint a hely szellemek, boszorkányok birodalma. Az ötvenes és hatvanas években ide járnak titokban a hajadon lányok szülni, hogy aztán gyermekeiket örökbefogadó szülőknek adják. Félelmetes híre ellenére állítólag jobb hely, mint az ugyanazt a célt szolgáló „intézmények”.

    Pearl Gorham 1965-ben érkezik a kastélyba. Ő is itt akarja világra hozni a gyermekét, mint előtte sok más fiatal lány. Ám hamarosan gyanút fog, hogy a ház lakói titkolnak valamit, és a Lichen Hall valójában nem olyan biztonságos menedék, mint ahogy remélte. A falakon belül különös penészgombák tenyésznek, a környező erdőkben furcsa jelenések leselkednek, a sötét titkokat rejtegető ház lakói pedig mindent elkövetnek, hogy titkaikra ne derüljön fény.

    A skót mitológia leghátborzongatóbb oldalait megmutató gótikus thriller A világítótorony boszorkányai szerzőjének tollából.

     

    Megjelenésre vár

    Alekszej Gravickij: S.T.A.L.K.E.R. Tisztogatás (GFK)

    Fordító: Sándor Gábor

    Michael Walden: A végtelen város (GFK)

    Anne-Maija Aalto: Mistä valo pääsee sisään (eredeti cím) (Popcorn)

    Fordító: Kovács Ottilia

     

    Utánnyomások és árváltozások augusztusban

    Becky Chambers: Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz

    Új ár: 6990 Ft.

    Michael Walden: Csillagikrek

    Új ár: 4690 Ft.

     

    Szeptember

    Megjelenésre vár

    T. J. Klune: A bábuk élete (GFK)

    Fordító: Szente Mihály

    KÖNYVFESZTIVÁLRA ÉRKEZIK

     

     

    Agustina Bazterrica: Pecsenyehús (GFK)

    Fordító: Varju Kata

     

    Steiner Bragi: Truflunin (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Veress Kata

    Robert Lanza & Nancy Kress: Observer (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Boreczky Katalin

     

    Október

    Megjelenésre vár

    Elisa Lévi: Jo no se de otras cosas (eredeti cím) (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Varju Kata

    Clémentine Beauvais: Les Petites Reines (eredeti cím) (Popcorn)

    Fordító: Szelivanov Júlia

    Feri Lainšček: Nedotakljivi (eredeti cím) (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Rajsli Emese

    Drago Jančar: És a szerelem is (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Gállos Orsolya

    November

    Megjelenésre vár

    Anna Cima: Egy angolna emlékei (munkacím) (GFK/Latte)

    Fordító: Kolláth Anna Laura

    Josef Panek: Szerelem globális klímaváltozás esetén (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Hanzelik Gábor

     

    Tervezett

    Jack McDevitt: Octavia gone (Alex Benedict) (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: F. Nagy Piroska

    Becky Chambers: A Closed and Common Orbit (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Szente Mihály

    Roman Kulikov: A becsület nevében (GFK)

    Fordító: Egri Zsuzsa

    Jan Carson: Firestarters (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Joó Attila

    Christina Nemerovschi: Rockstar (eredeti cím) (Latte/Popcorn)

    Fordító: Joó Attila

     

     

  • Metropolis Media kiadó – 2022 első félévben tervezett könyvmegjelenések és visszatekintő 2021-re

    Szeretnénk minden kedves olvasónak megköszönni hogy 2021-ben is velünk tartottak, rengeteg új taggal bővült a kiadó olvasótábora. Reméljük 2022 minden előrelátható és magunk mögött hagyott nehézség ellenére, egészségben és jókedvben telik majd.

    Kis összegzés a tavalyi évről mielőtt megmutatnánk milyen köteteket tervezünk 2022 első félévében.

    Legsikeresebb könyveink 2021-ből

    Egyértelműen a tavalyi év igazi csillaga az égen T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél című regénye volt. Érzékeny és kedves fantasy köntösbe bújtatott tanmese az elfogadásról és szeretetről.
    Klune kitűnő regénye mellett Sárközi Károly írása is megtalálta a közönségét. Az író képes volt mindenféle sallang és realitástól való elrugaszkodás nélkül írni a magyar nép történelméről, mindezt úgy hogy amatőr történészek és profi hozzáértők is élvezni tudják.

    Szokás szerint a S.T.A.L.K.E.R. sorozat kötetei iránt hatalmas volt az érdeklődés, februárban pedig már érkezik is a következő történet A Minótaurosz Projekt címen ismét Roman Kulikov és Jezsi Tumanovszkij párosától.

    A St. Mary krónikák és Theodora Goss Athéna Klub sorozata is az olvasók kedvence lett. Míg Jodi Taylor művei már bejáratott sorozatként van jelen, az Athéna Klub hölgyei friss szereplőkként lopták be magukat az olvasók szívébe a magyar származású amerikai írónővel együtt.

    A spanyol horror és dark fantasy fenegyereke, José Antonio Cotrina pedig egészen új irányba terelte az ifjúsági fantasy zsánert Vörös Hold ciklus trilógiájával. Az író következő kötete azonban nem Rocavarancolia világába térünk vissza. Az Ariadna és az Árnyak földje már inkább fiatal felnőtteknek és felnőtteknek szóló thriller fantasy komoly témákkal és borzongató hangulattal. A könyv várhatóan februárban jelenik meg.

    Szépirodalmi köteteink pedig egyre szélesebb körben terjednek el, érezhetően mostanra kezdik felfedezni az emberek hogy érdemes kortárs európai irodalmat olvasni. A Csuka-átok, A beginák éjszakája, A valószerűtlenség elmélete és az Álmok sivataga is magasan az elvásárokon felül teljesítettek eladások tekintetében.

    2022 első félév tervezett megjelenések

    • Február
    • Március
      • T. J. Klune: A suttogó ajtón túl
      • Jacqueline Harpman: Én, aki férfit nem ismertem – borító tervezés alatt, még változhat!
      • Nicholas Dimitroff: Dealer of Realities (eredeti cím)
    • Április
      • Radek Rak: Baśń o wężowym sercu (eredeti cím, munkacím: Mese a kígyószívről)
      • Michael Walden: Egy maréknyi sötétség – Cosmos Redshift Seven 2. rész
    • Május
      • A. G. Slatter: All the murmuring bones (eredeti cím)
      • Guy Morpuss: Five minds (eredeti cím)
  • Interjú Petra Hůlovával, az Apatolvaj című könyv szerzőjével

    Interjú Petra Hůlovával, az Apatolvaj című könyv szerzőjével

    Mund Katalin: Mikor és hogyan döntöttél úgy, hogy író leszel?

    Petra Hůlová: Soha nem hoztam ilyen döntést. Miután 2002-ben sikeresen debütáltam, folytattam az írást. Minden egyes befejezett regényem után úgy érzem, hogy talán ez volt az utolsó.

    M. K..: Mi inspirált az Apatolvaj című könyv megírásában? Honnan jött az ötlet?

    P. H.: Néhány évig én is ilyen patchwork családban éltem, mint amit a regényemben is leírok. A mostohaanya figuráját, akit Miki szívből gyűlöl, nagyon is magamból építettem.

    M. K.: Kivel szimpatizálsz? Mikivel vagy a szüleivel? Milyennek látod Mikit?

    P. H.: Ennek a lényeges kérdésnek az eldöntése, hogy „kinek van igaza, és ki téved”, mindig az adott olvasótól függ. Biztosra veszem, hogy nem könnyű erre a kérdésre válaszolni, de éppen ez az egész regény lényege.

    Apatolvaj

    M. K.: Miért helyezted a cselekményt a közeljövőbe, amikor ez egy ma is általános probléma?

    P. H.: Mert a közeli jövőnk már elkezdődött.

    M. K.: Mi a legfontosabb üzenet, amit ezzel a regénnyel el akartál mondani?

    P. H.: Ha képes lennék egy-két szép mondatba összefoglalni a mondandómat, úgy érezném, hogy rossz regényt írtam. Másrészt az üzenet olvasónként más és más lesz.

    M. K.: Ki az ideális olvasója a regényednek?

    P. H.: Bárki, akit érdekel a család és a szeretet témaköre.

    M. K.: A könyveidet mindig Barna Otilia fordítja magyarra. Ismered őt személyesen? Szeretsz vele együtt dolgozni?

    P. H.: Igen, évek óta barátok vagyunk. Otilia a szülővárosomban, Prágában lakik, és teljes mértékben megbízom a fordítói kompetenciájában.

    M. K .: Min dolgozol mostanában?

    P. H.: Épp most jelent meg a legújabb regényem, amit 12+-os fiataloknak írtam. Egy 13 éves ikerpárról szól, akik egy időalagúton átesve Prága 1968-as orosz megszállása idejére érkeznek, és elhatározzák, hogy megváltoztatják a történelem menetét, hogy elkerüljék az országom további 22 éves orosz megszállását.

  • Könyvajánló: Petra Hůlová – Apatolvaj

    Petra Hůlová Apatolvaj című könyve a válásról szól, egy gyermek szemszögéből. Főhőse a tízéves Miki, aki borzasztóan szenved attól, hogy a szülei elváltak. A bíróság a váltott elhelyezésnél döntött, vagyis a fiú, két testvérével együtt, egyik héten az anyjával él, a másik héten kénytelen átcuccolni az apjához, akinek új élettársa van, és két gyereke.

    A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, de ennek nincs különösebb jelentősége. Egyre több az „okos” eszköz, egyre inkább meghatározza az emberek életét a mobiltelefon, egyre súlyosabbak a klímaváltozás „tünetei”, és egyre degeneráltabb az ember: ortopédiai eszközök viselésére kényszerül az egészségtelen, mozgáshiányos életmód miatt. Talány, hogy az írónő miért helyezte a jövőbe a regényt, hisz örök érvényű problémákat feszeget, amelyek ma éppoly szívbe markolóak és fontosak.

    Petra Hůlová: Apatolvaj, borító: Varga Balázs

    A szerző a vele készült interjúkban arról beszél, hogy a könyv az énközpontúságról és a boldogsághoz való jogról szól. Ennek két szintje van a regényben: a szülők boldogsághoz való joga és a gyerekek boldogsághoz való joga. Ez utóbbira helyeződik a hangsúly, hiszen az elbeszélő a tízéves Miki, számára a felnőttek világa érthetetlen, értelmezhetetlen. Csak annyit érzékel, hogy a biztonságérzete felborult, az apja elhagyta őket egy másik nőért, akivel új családot alapított. Nem akar és nem tud belenyugodni, hogy az apja már nem csak az ő apja, a biztos családi háttér pedig egy folyamatos költözködéssel járó érzelmi hullámvasúttá változott. Látja anyja szenvedését, aki nem is rejti véka alá, hogy az apát hibáztatja a történtekért. A gyermek számára totálisan kontrollálhatatlan a helyzet, amiben teljesen kiszolgáltatottnak és tehetetlennek érzi magát.

     

    A helyzetet tovább rontja, hogy a fontos kérdésekre soha nem kap választ (pl. attól fél, hogy ő az oka a szülei válásának), ezekben a helyzetekben csak megölelik, de nem kapja meg a szükséges magyarázatokat. Minden helyzet megoldatlan marad, ami mindegyik félből dühöt, elkeseredettséget és ingerültséget vált ki, és gyakran agresszió követi. A kétségbeesett emberek pedig kétségbeesett tetteket követnek el, ahogy a regény végén Miki is egy döbbenetes megoldással próbálja egyszer s mindenkorra visszakapni a régi családját.

    Apatolvaj

    Ugyanakkor a regénybeli szülők is gyengék és kiszolgáltatottak, mert képtelenek egymással kommunikálva megoldani a problémáikat. A gyerekek viszont a manipuláció mesterei, ám ahelyett, hogy a felnőttek ezt átlátnák, bedőlnek nekik. A gyerekek pedig megérzik a szüleik gyengeségét, amit újra és újra kihasználnak.

    A szerző górcső alá veszi a szülők gyermekeikkel kapcsolatos jogait, illetve a gyermekek jogait egy olyan időszakban, amikor a család szétesik és átalakul. Megmutatja, milyen vékony a határvonal egy rakoncátlan kölyök és egy szerencsétlen fiú között, akit a szülei belerángatnak a vitáikba.

     

    Hůlová zsenialitása, hogy ezt a nyomasztó témát is meglehetősen derűsen írja le, az olvasó gyakran azon kapja magát, hogy mosolyog Miki gondolatain, amelyek szinte minden helyzetet érintenek, amikbe egy elvált szülő gyermeke belekerül. Ezért ez a könyv kötelező olvasmányként ajánlható minden elvált vagy válófélben lévő szülőpárnak, mozaikcsaládnak, mert minden olyan témát érint, ami megkerülhetetlen ilyen élethelyzetekben, és éppen ezért segíthet a megoldásban is.

     

    A provokatív befejezés egyúttal felhívás is arra, hogy vegyük komolyan szülői mivoltunkat, és vegyük emberszámba a gyerekeinket is, akiknek éppúgy joguk van a kiegyensúlyozott és boldog élethez, mint nekünk.

  • A töredezettség szépsége – Senka Marić: Test-kincugi könyvajánló

    A töredezettség szépsége

    Senka Marić: Test-kincugi

    könyvajánló

     

    A kincugi a törött kerámiatárgyak javításának művészi módja a japán kultúrában: folyékony arannyal vagy platinával ragasztják össze a törés helyét, hogy egy esztétikailag új műalkotás jöjjön létre.

    Senka Marić önéletrajzi ihletésű regénye a kincugit kiterjeszti az emberi testre is: egy nő rendkívül meghitt vallomása a mellrák elleni küzdelméről. Ebben a könyvben a szerző teljesen kitárulkozik, szembenéz saját halandóságával és a kezelésének teljes folyamatával. Mindezek ellenére egyáltalán nem önsegítő kézikönyv a rákkal diagnosztizáltak számára, hanem egy nagyon mély irodalmi alkotás. A sokkolóan személyes élményeket őszintén, kompromisszumok nélkül tárja elénk, ám mindezt olyan ügyesen teszi, hogy soha ne szánalmat érezzünk a főhősnő iránt, sokkal inkább tiszteletet.

    A Test-kincugi olyan könyv, ami a nőiséget ünnepli, a női testet, a nő szépségét és érzékiségét. Felhívja a figyelmünket az anyai szeretet erejére, a női empátiára és szolidaritásra, a túlélésre való törekvésre. Megerősít abban, hogy függetlenül attól, hányszor repedtünk szét a varrások mentén, hányszor kellett toldozni-foltozni a testünket és lelkünket, teljes mértékben nők maradhatunk, tökéletesek és gyönyörűek, az aktuális fizikai állapottól függetlenül.

    Test-kincugi

    A könyv egyfelől nagyon letisztultan és világosan mesél a gyógymódokról, a beavatkozásokról, a kemoterápia hatásairól, pontos orvosi terminológiákkal ad magyarázatokat mindenre. Másrészt az elbeszélő költői eszközökkel formálja meg a megfigyelésit és érzékszervi tapasztalatait, a múlt emlékeit, azt, hogyan fedezte fel testiségét, saját szexualitását kisgyermekként, milyen érzelmi kapcsolatot ápolt a szüleivel, hogyan alakult a házassága.

    Az teszi igazán csodálatossá a könyvet, hogy mindazok ellenére, amit átél rákos betegként, a rengeteg műtét és gyógyszeres kezelés után, amikor a teste szinte teljesen elveszítette nőiességét, mégis képes meglátni benne a szépséget. Pontosan ez a japán kincugi művészetének lényege: a törött kerámiák javítása, a sérült helyek hangsúlyozása azzal a céllal történik, hogy kiemelje a tárgy múltját, mert ez teszi egyedivé, ez ad neki életet és történetet. Ettől válik az esetleg sorozatgyártásban készült tárgy műalkotássá. Ahogy a könyv végére maga a test is.

  • Könyvajánló: Sara Stridsberg: A szeretet gravitációja

    Regény az őrületről és a reményről, a szeretetről és a halálról, a fényről és az árnyékról

    Sara Stridsberg: A szeretet gravitációja

    (könyvajánló)

    A napokban jelent meg a svéd kortárs irodalom egyik meghatározó képviselője, Sara Stridsberg regénye, A szeretet gravitációja. A könyv helyszíne valós: egy svédországi pszichiátriai intézet, a Beckomberga, melyet 1932-ben építettek mentális problémákkal küzdő emberek számára. Ez volt a legnagyobb ilyen típusú létesítmény Európában, ami megközelítőleg 2 000 betegnek adott otthont. Amint arra a szerző is rámutat, a huszadik század első felében a társadalom kiszélesítette a mentális problémák és betegségek fogalmát, következésképpen Svédországban nyolcszorosára nőtt az ilyen típusú intézményekben lakók száma. A mentális problémák közé sorolták többek között az alkoholizmust és egyéb drogok használatát is, mert úgy vélték, az ezekben a függőségekben szenvedő emberek ön- és közveszélyesek lehetnek. A Beckomberga 1995-ben zárta be kapuit, mert időközben megváltozott az elmebetegségekkel kapcsolatos tudományos álláspont és közvélekedés, hiszen, ha már nem tartjuk betegnek a korábban itt élő pácienst, akkor „kórházra” sincs szüksége.

    Az önéletrajzi ihletésű regény főhőse-elbeszélője a tizenhárom éves Jackie, akinek az apja, Jim rendszeres öngyilkossági kísérletei miatt került be az intézetbe. A lány egyre több időt tölt vele a látogatások alatt, s amikor az anyja nyaralni megy a Fekete-tengerhez, a „kórház” válik második otthonává. Itt tapasztalja meg fiatalsága és felnőtté válása legfontosabb pillanatait is. A regényben Jackie szemszögéből figyelhetjük meg a Beckomberga-beli életet, az ápoltakat, az ápolókat és az orvosokat is.

    A szeretet gravitációja cím kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt arra utalhat, hogy a szeretetnek van megtartó ereje: a regénybeli kislány olyannyira szereti az apját, hogy ez a szeretet életben tartja a férfit. Másrészt azt is jelképezheti, hogy milyen köteléket, összetartó erőt vagy terhet jelent egy mentálisan beteg ember egy család számára.

    A könyv leírja, mekkora várakozásokkal nyílt meg az intézmény, és milyen szomorúak és szánalmasak voltak a végnapjai. Voltaképpen számos tekintetben kudarcok sorozata, hiszen sok páciens került ide anélkül, hogy valódi gyógyírt találtak volna a problémájukra. Ráadásul a betegek zöme és a személyzet is szinte az egész életét az intézmény falai között élte le.

    A szerző rengetegféle érzelmet jelenít meg a regényben, felmutatva az emberi kapcsolatok sokféleségét, ami vonatkozik az itt tartózkodó páciensekre, gondozóikra és hozzátartozóikra is. Sok beteg olyan hosszasan időzött az intézményben, hogy el sem tudták képzelni, milyen lehet a kinti világban élni. A Beckomberga egyfajta kicsi és biztonságos világgá változott a külső, nagy világon belül. Az igazi, nyugalmat adó otthont jelentette sokuk számra. Ugyanez igaz az orvosokra és ápolókra. Sőt, a rokonokra is, mint amilyen a narrátor lány is, aki szintén e falak között éli meg a felnőtté válás meghatározó éveit.

    A szeretet gravitációja

    A regény formavilágát tekintve egészen különleges. Struktúrája, idősíkjai, a narráció, a nyelvezet, a helyszínek és az érzelmek váltakozása révén az írónő folyamatosan próbára teszi az olvasó figyelmét, miközben ez az írástechnikai kavalkád egyúttal az elmeműködést is modellezi. Folyamatosan arra késztet, hogy feltegyük a következő kérdéseket: Ki az egészséges, és ki a beteg? Hol húzódnak ezek a határok? Mit jelent a szabadság és annak korlátozása? A „kórház” intézményesíti a bentlakókat, kategóriákba osztja őket, ami minden szempontból meghatározza az életüket, egymáshoz, a rokonaikhoz és a külvilághoz való kapcsolatukat is. A könyv arra kényszeríti az olvasót, hogy számos kényelmetlen kérdést fogalmazzon meg a mentális problémákról, és szembesít azokkal az ellentmondásokkal, ahogy a társadalom kezeli ezt a kérdést.

    Sara Stridsberg hazája irodalmának egyik meghatározó alakja, és 2016-ban beválasztottak a Svéd Akadémia Nobel Bizottságába. Nehéz témákról ír őszintén, kendőzetlenül, de mindezt áthatja hihetetlen költői stílusa és olykor meglepő humora is. Mély emberi tartalmakat feltáró regénye 2015-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

  • Könyvajánló: Kristín Marja Baldursdóttir – A sirályok kacagása

    A háború után játszódó szatírában Baldursdóttir élénk képet fest az izlandi nőkről, akik egy olyan világban szeretnének érvényesülni, melyet nagyrészt férfiak uralnak.

    A történet az 1950-es években játszódik, nem sokkal azután, hogy Izland függetlenné vált Dániától, és elindult a modernitás útján. Ez a fejlődés, beleértve a demokráciát, a feminizmust, az új technológiák és a divat megjelenését, a regény központi témája, noha a fekete komédia köntösében ez inkább csak felsejlik.

    A regény kiindulópontja, hogy a gyönyörű Freyja, néhány évnyi házasság után Amerikából visszatér Izlandra, miután meghal a férje, a korábban a lány szülőfalujában állomásozó amerikai katona. Mivel nincs hová mennie, beköltözik a régi családi házba, a Reykjavík közelében található halászfaluba. De a ház már így is meglehetősen zsúfolt, hiszen hat másik nő lakja, miközben a családfő az év legnagyobb részében a tengeren halászik.

    A sirályok kacagása

    Sötét hajával, jégkék szemével és a legmenőbb amerikai divat szerint összeválogatott ruháival alaposan felkavarja a halászfalu életét. A férfiakat az ujja köré tekerve, a nők csodálatát kivívva lépeget egyre feljebb a társadalmi ranglétrán. Senki és semmi nem állhat az útjába. Kiveti hálóját a falu leggazdagabb agglegényére, akihez hamarosan férjhez is megy, és egyre nagyobb hatalomra tesz szert. Amíg újabb és újabb halálos baleset nem történik. Vagy gyilkosság?

    Freyja a skandináv mitológiában a szerelem istennője, s Baldursdóttir minden bizonnyal hajazni is akart erre az összecsengésre, hisz a regény főhősnőjét olykor valóban valamiféle misztikum lengi körül. Az éjszaka közepén hosszú sétákat tesz a tengerparton, eltűnik a sziklák között, és csak órák múlva bukkan elő újra.
    A történetet Freyja unokahúga, a tizenkét éves Agga szemszögéből látjuk. Őt nem lehet egykönnyen megtéveszteni. Szerinte a nő boszorkány, valószínűleg amerikai férje sem szívrohamban halt meg, ezért árgus szemmel figyeli minden lépését, és rendszeresen megvádolja az összes lehetséges bűntett elkövetésével. A falu fiatal rendőre, Magnús azonban nem veszi komolyan a kislány vádaskodásait.
    A történet két-három évet ölel fel, miközben a kislányból lassacskán nagylány lesz, a felnőttek ruháit hordja, a haját sem két copfban viseli már. Végre Magnús is felfigyelne rá, de addigra Agga már megváltozott, beilleszkedett a családba, a nők összetartó közösségébe.

    Kristín Marja Baldursdóttir egy szívmelengető női regényt írt a szülőföldjéről. A passzivitásba kényszerített lányok és asszonyok Freyja vezetésével öntudatosak lesznek, miközben a férfiak gyenge, könnyen manipulálható bábukká válnak. Azokat a férfiakat, akik szembeszegülnek a női akarattal, nagyon gyorsan eltakarítják az útjukból. Ennek fényében a könyv furcsa feminista „thrillerként” is olvasható, mert a nők rendkívül sikeresek, és Freyja irányításával a kisváros szinte kivirul. Csak senki ne álljon az útjukba. Főleg ne a férfiak!