My Blog

Címke: szén-dioxid

  • Nem segített a környezetünkön

    Sokan reménykedtek abban, hogy a koronavírus miatt hozott kijárási korlátozás hatással lesz környezetünk szennyezettségére. Azonban a Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint kevés hatással van a klímaváltozásra a  légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be.

    Az egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan változott 123 országban 10 különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között. A legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt tapasztalható: a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és más gázok kibocsátása világszerte 10-30 százalékkal csökkent, többnyire a szárazföldi közlekedés visszaesésének következtében.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Azonban egyes gázok kiiktatják egymás hatását a melegedés tekintetében. A közlekedésből származó nitrogén-oxidok normális esetben melegítik a légkört. Mennyiségük 30 százalékkal csökkent, miközben a főként a szén égetéséből származó szulfur-dioxid mennyisége is visszaesett. Ez a gáz viszont segíti az aeroszolok kialakulását, amelyek visszaverik a napfényt az űrbe, ezáltal hűtik a bolygót. Ez a kiegyenlítődés – azzal együtt, hogy a járványügyi intézkedések csak ideiglenesek – azt jelenti, hogy ennek az időszaknak a hatása 2030-ra már alig lesz érezhető.

    A szén-dioxidot állandó jelleggel kell csökkenteni a globális felmelegedés megakadályozása érdekében. A szén-dioxid sokáig megőrződik a légkörben, ezért hatékonyan, hosszú  időre nullára kell csökkenteni kibocsátását, hogy az elmúlt évtizedek kibocsátásának hatása megszűnjön.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kihalt Mezők

  • Szén-dioxidot a föld alá

    A globális felmelegedés egyik kulcsa a levegő szén-dioxid tartalma. A kutatók évek óta keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne a levegőből kivonni az ipari fejlődés óta belepöfékelt üvegházhatású gáz, vagy legalább hogyan tudnánk megakadályozni a további szintemelkedést. Az egyik régi ötlet, hogy a gázt a Föld mélyén lehetne tárolni.

    Világszerte több kutatócsoport is dolgozik azon, hogyan lehetne a kiürült földgázmezők üregeibe belesajtolni a szén-dioxidot. De mit tehet egy olyan ország, amely nem rendelkezik saját gázmezőkkel? Svájci kutatók azzal kísérleteznek, hogy a Jura-hegység mélyén fekvő kőzetekbe pumpálják. A hegység mélyén egy vízhatlan agyagréteg elméletileg vissza tudná tartani a gázt.

    A kísérlet során sós vízben oldják fel a gázt, és ezt fogják a kőzetbe pumpálni. Első körben csak jelentéktelen mennyiségű gázról van szó, a tudósok azt akarják megtudni, az agyag valóban jól szigetel-e, vagy esetleg valamilyen törésvonalon keresztül kiszivárog. Emellett arra is kíváncsiak, hogy létrejön-e a mélyben az anyagok között valamilyen kölcsönhatás.

    Bár a szén-dioxid geológiai tárolása már létező gyakorlat, de erre általában lakatlan területen kerül sor (Ilyen például a Szahara). Azonban a svájci környezetvédők amiatt aggódnak, hogy a módszer  esetleg valamilyen újabb környezetszennyezést okozhat. Svájc egy sűrűn lakott terület, és biztosak akarnak lenni benne, hogy a gáz nem juthat vissza a felszínre.

  • Szén-dioxidból szenet csinálni?

    Ígéretes megoldás találtak a légkörben lévő szén-dioxid befogására és tárolására ausztrál kutatók. A világon először sikerült folyékony fém használatával szénné visszaalakítani a szén-dioxidot. A módszer hatékonyan átalakítja a gáznemű szén-dioxodot a szén szilárd részecskéivé. Ez egy olyan technológiai alternatíva lehet, amely biztonságosan és maradandóan kivonja az üvegházhatású gázt a légkörből. A Melbourne-i RMIT Egyetem kutatócsoportja német, kínai és amerikai tudósokkal együttműködve dolgozta ki az új technológiát.

    A jelenlegi technológiák, amelyek a szén-dioxid kivonására kínálnak lehetőséget, sajnos korántsem hatékonyak. Ezek az üvegházhatású gáz folyékonnyá alakítására összpontosítanak, továbbá egy alkalmas helyre való szállításra, és a föld alá juttatásra. Megvalósításukat azonban számos mérnöki kihívás, a gazdaságosság kérdése és környezeti aggodalmak akadályozzák.

    Eddig szilárd anyaggá alakítani a szén-dioxidot csak nagyon magas hőfokon lehetett, ami ipari felhasználásra teljesen alkalmatlan.  De folyékony fémeket használva katalizátorként a csoport szerint lehetséges a gázt szénné alakítani csupán szobahőmérsékleten. A technológia hatékony és megvalósítható., bár még további kutatásra lesz szükség.

    A kutatócsoport szerint a szén-dioxid szénné alakítása egy jóval inkább fenntartható megközelítés. A szén-dioxid visszaalakítása szénné és visszajuttatása a földbe kissé olyan, mintha az emissziós órát tekernénk vissza.

  • Üvegház Föld

    Egy nemzetközi kutatócsoport aggasztó forgatókönyvet állított fel a klímaváltozással kapcsolatban. Még ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani, akkor is fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik.

    Sokkal gyorsabb átmenetre van szükség egy emisszió-mentes világgazdaság felé.  Ha az „üvegház Föld” klíma hosszú távon rögzül, globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb mint napjainkban .

    Will Steffent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatója. szerint az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás a Földön uralkodó hőmérséklet nem egyedüli meghatározója. A tanulmány azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a Föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha sikerül leállítani az üvegházhatású gázkibocsátást. Hogy elkerüljük ezt a forgatókönyvet, szükség van arra, hogy az emberi tevékenység a bolygónk kizsákmányolásától a jó sáfárkodás irányába mozduljon.

    Jelenleg a globális átlaghőmérséklet 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként, és egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest.

    Aznemzetközi kutatókcsoport tíz természeti folyamat – az örökké fagyott talaj olvadása, az óceánfenékről a metánhidrát elvesztése, a talaj- és az óceán szénelnyelő képességének csökkenése, az óceánokban a bakteriális légzés növekedése, az Amazonas esőerdőinek, az északi erdőknek a pusztulása, az északi félteke hótakarójának csökkenése, az északi-sarki nyári tengeri jég elvesztése és az Antarktisz körüli tengeri jég és jégmezők csökkenése – hatásait vizsgáltak.

    Az elemzések szerint ezek az elemek dominóhatást idézhetnek elő. Ha az egyik elem eldől, tovább löki a többit. Nagyon nehéz lesz, vagy lehetetlen megállítani azt, hogy az egész dominósor ne dőljön össze. Lakhatatlanná válnak helyek a Földön, ha az ‘üvegház Föld’ valósággá válik.

    Hogy el lehessen kerülni ezt az állapotot többre van szükség, mint az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. Javítani kell például az erdő-, a mezőgazdaság és a talajgazdálkodást, a biológiai sokszínűség megőrzését, olyan technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid kivonását a légkörből és megoldja a föld alatti tárolását.

    (via)