A felmelegedés hatása már az állatvilágban is több helyen megfigyelhető. Az állatok alkalmazkodnak a megváltozott éghajlathoz, hőmérséklethez, a csapadékviszonyokhoz.
Spanyol kutatók érdekes területen tettek felfedezést. Jelentős fizikai változást fedeztek fel a fülemüléknél. Az apró énekesmadarak szárnyfesztávolságának csökken az általuk vizsgált két populációban. Ennek oka a földközi-tengeri régió éghajlatának változása, vagyis a tavasz korai beköszöntése és a fokozott szárazság lehet.
Az apró énekesmadarak a fülemülék a szubszaharai Afrika térségében töltik a telet. A hatalmas távolságok megtételében kulcsszerepet játszik a madarak szárnyának mérete. A kutatók aggódnak, hogy a klímaváltozás befolyásolhatja a madarak vándorlási képességét a téli hónapokban.
20 év adatait vizsgálták meg a kutatók. Azt keresték, hogy miként változott a madarak szárnyának alakja két fülemülepopulációban. Megállapították, hogy a fülemülék átlagos szárnyhossza a testméretükhöz viszonyítva csökkent. Eredményeinek azt mutatják, hogy a tavasz eltolódott, a nyári szárazság pedig intenzívebbé vált, ami rövidebb optimális költési időszakot jelent a madarak számára.
A fülemüléhez hasonló madarak fizikailag és az életmódjukban is alkalmazkodnak a hosszú vándorláshoz: hosszabb szárnyaik vannak, nagyobb számú tojást raknak, ugyanakkor rövidebb az élettartamuk. A változó éghajlati körülmények azonban mindezt megzavarják és válaszreakcióra kényszerítik a madarakat. A kutatók szerint a költési időszak megrövidülése miatt a madarak „boldogulásának” kulcsát a rövidebb szárny és a kisebb család jelenti.
A fülemüle különlegesen széles hangrepertoárral rendelkezik: több mint ezer különböző hangot képes megszólaltatni, míg a pacsirta mindössze 340-et. Noha Európa és Ázsia sok területén költ, elsősorban Anglia déli részén látni és hallani őket a legtöbbet.
