My Blog

Címke: Stephen Hawking

  • Hawking utolsó munkája

    Fél évvel a halála után publikálták a világhírű tudós, Stephen Hawking utolsó kutatását. A professzor vezette csoport – Sasha Haco, Malcolm J. Perry és Andrew Strominger – Hawking halála előtt néhány nappal fejezték be a tudományos kutatást.

    A publikációt a nyilvánosságnak Malcom Perryt, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője mutatta be. A kutatás a fekete lyukak információ paradoxonjával foglalkozik, vagyis megőrződik-e a bekerülő információ. Egy elmélet szerint az anyaggal együtt az információ is elveszik, ez azonban ellentmond a kvantummechanika törvényeinek. Ezt az ellentmondást vizsgálta a két tudós.

    A kvantummechanika törvényei szerint a világon minden lebontható információkra. Ez az információ sohasem tűnik el, még abban az esetben sem, ha egy fekete lyuk nyeli el. Az energia megmaradás törvényéhez hasonlóan ez az információ megmaradás törvénye.

    Hawking már korábban bebizonyította a fekete lyukak párolgását. Albert Einstein munkájából levezette, hogy a fekete lyukaknak van hőmérsékletük, és mivel a forró testek hőt vesztenek az űrben, a fekete lyukak párolognak, azaz elképzelhetetlenül hosszú idő alatt, de elenyésznek.

    Hawking szerint a fekete lyukak fizikájában még nagyobb lehet a bizonytalanság, mint a kvantummechanikában. A fekete lyukak valódi, fizikai objektumok. Ha egy objektumnak van hőmérséklete, akkor tulajdonságai között szerepel az entrópia is, amely egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi. A publikált kutatás szerint egy fekete lyuk entrópiáját rögzíthetik a fény részecskéi, melyek a fekete lyuk eseményhorizontját veszik körbe.

    A publikáció még csupán első eredmény, a kérdések megválaszolására még sok kutatásra lesz szükség.

    (via)

     

  • „Itt nyugszik az, ami halandó volt Stephen Hawkingból”

    A kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking, a március 14-én 76 évesen elhunyt világhírű elméleti fizikus hamvait pénteken a londoni Westminster-apátságban.

    A gyászszertartáson a tudóst Benedict Cumberbatch angol színész búcsúztatta.

    De megemlékezett az elhunytról többek között Kip Thorne Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus is.

    Hawking földi maradványait a Tudósok Sarkában, Isaac Newton és Charles Darwin sírja között helyezték végső nyugalomra, egy olyan helyen, amelyet csak a nagy tudományos áttörést elérő elméknek tartanak fenn, és ahol a legutóbbi két temetést 1937-ben, illetve 1940-ben tartották. Newtont 1727-ben temették el a westminsteri apátságban, a közelében nyugszik 1882 óta Darwin is.

    Hawking sírja fölé egy emlékkövet állítottak azzal a felirattal, hogy „Itt nyugszik az, ami halandó volt Stephen Hawkingból 1942-2018”, és a fizikus egyik leghíresebb egyenletével.

    Cambridge-ben, ahol lakott, Hawkingot március 31-én búcsúztatták a St. Mary templomban, annak az épületnek a közelében, ahol a tudós több mint 50 éven át tudományos tevékenységét végezte. A család korábban azt közölte, úgy fogják megrendezni a búcsúztatást, hogy a hívőknek és a nem vallásos résztvevőknek is megfelelő legyen. Stephen Hawking ateista volt, és nem hitt a halál utáni életben.

    (via)

     

  • Hawking szavai egy fekete lyuk felé szállnak

    Pénteken helyezik örök nyugalomra a londoni Westminsteri apátságban tartott hálaadó istentiszteletet keretében a világhírű fizikus, Stephen Hawking hamvait.  A szertartáson beszédet mond mások mellett Benedict Cumberbatch angol színész, aki Hawkingot alakította a BBC egy televíziós drámájában, valamint Tim Peake brit űrhajós is.

    Hamvait Isaac Newton sírja mellett helyezik nyugalomra. Newtont 1727-ben temették el a Westminsteri apátságban, ott nyugszik a közelében 1882 óta Charles Darwin is.

    A szertartás után a „béke és a remény üzeneteként” sugározzák az űrbe az „asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudós szavait. Az üzenethez a kísérőzenét Evangelosz Odüsszeasz Papathanassziu, azaz Vangelis, a legismertebb görög zeneszerző, többek között a Tűzszekerek és a Szárnyas fejvadász című filmek zenéjének komponistája készítette.

    A szerzeményt a Földhöz legközelebbi fekete lyuk, az „1A 0620-00” irányába fogják sugározni az Európai Űrügynökségnek a spanyolországi Cebrerosban lévő állomásáról. Vangelis szerzeményét a pénteki szertartás résztvevői CD-n vihetik majd haza magukkal. Az istentiszteleten a család és a barátok mellett a nagyközönség ezer szerencsés tagja is részt vehet, akiket sorsolással választottak ki.

    (via)

  • Meghalt Stephen Hawking

    76 éves korában hunyt el Stephen Hawking, a világhírű brit fizikus. Munkássága hatással volt a kozmológiára és millókat inspirált. A hírt Hawking gyermekei, Lucy, Robert és Tim jelentették be:

    Nagyszerű tudós és egy rendkívüli ember volt, munkája és öröksége sokáig fog továbbélni. Bátorsága és kitartása a humorával együtt számos embert inspirált szerte a világon. Egyszer azt mondta: az univerzum nem volna nagy dolog, ha nem adna otthont azoknak, akiket szeretsz. Örökké hiányozni fog.

    Maga Hawking sokat tett a tudományos világért. Fiatal korában – mindössze 21 évesen – motoros neuronbetegséget diagnosztizáltak nála. A betegség következtében a mozgatóidegek lassú sorvadásnak indultak. A kór azonban nem akadályozta Hawkingot munkájában. Hamar a tudomány népszerű nagykövetévé vált, közérthetően tudott komoly fizikai és kozmológiai kérdésekről beszélni. Legjelentősebb műve Az idő rövid története, ami megjelenésekor igazi bestsellerré vált, legalább 10 millió példányt adtak el belőle. Népszerűsége halálig töretlen maradt, erről az őt övező figyelem és folyamatos popkulturális kameói is bizonyítják. Többször szerepelt a Simpsonsban és a Futuramában, egyszer a Star Trek: Az új nemzedék egyik epizódjában is megjelent, Pink Floyd 1993-as The Division Bell albumán pedig Hawking hangját is hallani. Legutóbb 2015-ben készült film az életéről Mindenség elmélete címmel, ahol Eddie Redmayne játszotta el a fiatal tudóst.

    Népszerűsége mellett számos felfedezést köszönhetünk neki. Legfontosabb elméletének talán a „Mindenség elmélete” mondható, amelynek célja „az einsteini fizika nehéz testek által létrejött gravitáció szabályainak összeegyeztetése az – attól markánsan eltérő szabályokkal működő – részecskefizikával”. Továbbá a fekete lyukak vizsgálva jött rá elsőként arra, hogy a fekete lyuk eseményhorizontján megfigyelt részecske-antirészecske párok közül a negatívat a fekete lyuk elnyeli, de a pozitív kisugárzódik. Ma ezt nevezzük Hawking-sugárzásnak. Ezek mellett foglalkoztatta az időutazás elmélete, az űrutazás, több szakmai fogadáson is részt vett kortársaival, az utóbbi időben pedig többször nyilatkozott az emberiség jövőjével kapcsolatban.

    A cikk végén pedig szeretnénk ajánlani a Guardian képes összefoglalóját Stephen Hawking életéről. Habár emléke és elméletei sokáig fennmaradnak, hiányával most egy megmagyarázhatatlan űrt érzünk a világban.

  • Stephen Hawking szerint 100 éve van hátra az emberiségnek

    A világ egyik leghíresebb elméleti fizikusa, Stephen Hawking eddig is szeretett a világvégével fenyegetni, most azonban az eddigieknél még komolyabb jóslattal állt elő a tudós. Szerinte, ha 100 éven belül az emberiség nem kolonizál egy új bolygót, akkor ki fog pusztulni. A Föld rengeteg problémával néz farkasszemet, melyek egyre komolyabban fenyegetik a jövőjét, így a globális felmelegedés, a túlnépesedés és az aszteroidák is gondot jelentenek. De valóban összehozható, hogy egy másik bolygóra költözzünk?

    Az első és legnyilvánvalóbb megoldás a Mars lenne, mint második lakóhely, azonban a körülmények ott sokkal rosszabbak. A föld mérgező, rettenet hideg van, ráadásul a levegőt se tudnánk belélegezni. Egy marsi kolóniának folyamatosan szüksége lenne arra, hogy például palackozott levegőt szerezzen magának, és ha a Földnek teljesen vége lenne, akkor az utánpótlás elég nehezen lenne megoldható. A Tejútrendszerben minden bizonnyal vannak olyan bolygók, amelyek hasonlóan jó feltételeket biztosítanának az emberiségnek, mint a Föld, azonban a teleszkópjaink nem elég jók, hogy csak ránézésre megmondhassuk, hogy hogyan néz ki egy exobolygó. Ráadásul több száz évig tartana elutazni odáig, ha találnánk egy lehetséges új lakhelyet, ami pedig azért rizikós, mert a legénység valószínűleg nem érné meg, hogy odaérjenek.

    hawking-100yrs-b

    Ha kolonizálni akarunk egy másik bolygót, akkor bizony oda elég embert kell vinni, mert balesetek történhetnek, és egyéb tényezők, mint a belterjesség akadályozhatják, hogy a népesség szaporodjon. A NASA missziói legfeljebb 6 emberrel dolgoznak majd, a SpaceX bolygóközi transzport rendszere alkalmanként 100 embert vinne a Marsra, de ez egyelőre a gyakorlatban még nem létezik.

    A Mars terraformálása, azaz földszerűvé alakítása még szóba jöhetne, de legalább 100 000 évbe telne, hogy a levegő belélegezhetővé váljon. De még enélkül is, annak a kevés embernek az odaszállítása dollárbilliókat emésztene fel, amire addig, amíg a helyzet tényleg nem élet-halál kérdése, nem fog sor kerülni.

    Még ha sikeresen kolonizálnánk a Marsot, és hasonló stílusban tengetnénk ott az életünket, még akkor se biztos, hogy túl sok időt tudnánk nyerni magunknak. Hiszen egy legalább olyan mértékű környezetpusztítást, mint amit az ember végez a Földön, egy jó állapotban lévő bolygó se élne túl nagyon sokáig.

    Stephen Hawking kijelentése meglepte a világsajtót, ugyanis a tudós eddig 1000 évet jósolt az emberiségnek.

  • Stephen Hawking, az Operaház hologramja

    Stephen Hawking a már szinte megszokottan szokatlan dolgaival hívta fel magára a figyelmet a közelmúltban (is). A világhírű tudós, azon túl, hogy levédette a saját nevét, úgy tartott előadást a Sydney-i Operaházban, hogy fizikailag nem, „csupán” hologramként volt jelen.

    Mivel Stephen Hawking nevével szinte mindent el lehet adni, a tudós nemrég úgy döntött, gátat szab az esetleges visszaéléseknek és levédette nevét. Hawking azután határozott így, miután Brian Cox fizikus, a BBC Human Universe című tudományos műsorának házigazdája szintén az angol Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához fordult ugyanezen ügy miatt. A két tudós döntésének hátterében az állt, hogy méltatlan termékeket ne lehessen népszerűsíteni velük.

    Stephen Hawking döntése azért is fontos, mert a tudós azon kevés fizikusok közé tartozik, akik részei lettek a popkultúrának. Alakja, neve, megformálása több tévés produkcióban és rajzfilmben is visszaköszön. Maga is megjelent már a képernyőn a Big Bang Theory-ban (Agymenők) és nem is olyan régen mutatták be az életéről szóló, Mindenség Elmélete című filmet. Sőt, még a Monthy Python legutóbbi produkciójában, a londoni O2 arénában tartott show-ban is szerepelt egy videóklip erejéig. Ha úgy tartja kedve, ötletet is ad Hollywoodnak, mint ahogy tette azt akkor, amikor bedobta a köztudatba azt az elképzelését, miszerint ideális James Bond főgonosz lehetne belőle egy készülő 007-es filmben.

    Hawking mindezeken kívül természetesen rendszeresen megosztja elméleteit és gondolatait a világról, a jövőről és a technikai fejlődés várható hatásairól – és persze maga is feszegeti a jelenlegi technika határait. Ezt bizonyítja egy nemrégiben tartott előadása is, melynek helyszíne a Sydney-i Operaház volt. Az esemény nem csak azért számított kuriózumnak, mert a professzort látták vendégül, hanem azért, mert Hawking úgy adott elő a színpadon, hogy ő maga ott sem volt. Egy nagy felbontású, 3D-s hologramnak hála azonban a nézőtér minden pontjáról úgy tűnt, mintha a tudós a színpadról beszélne hallgatóságának. Hawking hozta a formáját és elmondta: élőben is megjelenhetett volna, de nem tudta kihagyni a lehetőséget, hogy ő legyen az első ilyen hologram az Operaházban. Íme az előadásról készült másfél órás felvétel.

     

    A világhírű tudós jelenleg a Cambridge-i Egyetemen, az alkalmazott matematika és elméleti fizika tanszéket vezeti, ugyanazt, melynek egykor Newton állt az élén.