Címke: Star Wars

Az ifjú Han Solo jelöltjei

Az elkövetkezendő évek kimondottan termékenyek lesznek a Star Wars univerzum szempontjából. Idén év végén érkezik a Rogue One alcímű spin-off, 2017-ben a Star Wars nyolcadik epizódja, azt követően pedig a legnépszerűbb csempész, Han Solo sztoriját dolgozzák fel 2018-ban. Míg a Rogue One háza táján hamarosan jönnek a forgatási képek, előzetesek, és végtelen mennyiségű hype, addig a következő mozikról vajmi keveset tudunk. Így is esélyes azonban, hogy már a saját filmje előtt fel fog tűnni Han a harmadik és negyedik epizód cselekménye között zajló Rogue One-ban.

Több ezer színészen rágták át magukat a készítők, ám ezt a számot sikerült nagyjából egy tucatnyira redukálni.

Íme, a legesélyesebb jelöltek Han Solo szerepére:

Ansel Elgort (Csillagainkban a hiba, A lázadó, A beavatott)

Jack Reynor (Transformers: A kihalás kora)

Logan Lerman (Harag, Egy különc srác feljegyzései)

Emory Cohen (Túl a fenyvesen, Brooklyn)

Blake Jenner (Glee, Supergirl sorozat)

Miles Teller (Whiplash, Fantasztikus Négyes, A beavatott)

Scott Eastwood (Gran Torino, Harag)

Dave Franco (Szemfényvesztők, Eleven testek, Rossz szomszédság)

Legtöbbjük neve ismerősen csenghet, de legalábbis néhány filmben már szerepeltek, így nem idegen az arcuk. Ez merőben más elképzelés, mint Az ébredő Erőnél, hiszen ott J.J Abrams (a rendező) direkt relatíve ismeretlen színészeket válogatott be, hogy mindenképpen az legyen életük szerepe, s eképpen is játsszák el karakterüket.

Hogy melyikük tűnik a legjobbnak, azt mindenki döntse el maga, reméljük a megfelelő színészt találják meg a szerepre, mert egyelőre legtöbbjüktől van miért tartanunk – legalábbis munkásságuk alapján. Nem lesz könnyű a Harrison Ford által játszott vagány figura örökségét tovább vinni, de egyelőre megszavazzuk a bizalmat.

január 12, 2016
Star Wars kiállítás Bécsben

Április 16-ig várja az érdeklődő látogatókat Bécsbe a Star Wars Identities kiállítás. A szervezők számos programmal készülnek a rajongók számára, melyek segítségével könnyebben elmerülhetnek a hatalmas univerzumban.

A kétszáz eredeti forgatási kellék mellett – amelyeket a Lucas Museum of Narrative Art biztosítja – megtekinthetik Anakin életnagyságú fogatját, vagy többet megtudhatnak a Birodalom sötét uráról, Darth Vader-ről, mint ahogy sok más szereplőről is. Persze megtekinthető minden klasszikus karakter, úgy, mint Yoda, Chewbacca, vagy éppen R2D2 élethű mása. Ezek mellett természetesen megismerhetik a látogatók a különböző fajok, fegyverek, makettek, kezdetleges concept rajzok tucatjait is, amelyek szerepeltek a két trilógiában és a hat évados rajzfilmsorozatban, a Klónok háborújában. Bemutatásra kerülnek olyan tárgyak is, amelyeket eddig még nem állítottak ki.

Ezen múzeumi bemutatások mellett egy igazán egyedi programmal is készülnek a szervezők: mindenki megalkothatja saját Star Wars egyéniségét. A látogatók egy okos-technológiát alkalmazó karkötő segítségével a különböző interaktív állomásoknál egyre közelebb juthatnak Star Wars-beli karakterük megformálásához. Minden megállónál kérdésekre kell válaszolni, melyek végén kiderül a látogató valódi személyisége, és egy teljesen egyedi hős szerepét vállalhatja magára egészen a kiállítás végéig. Természetesen a kvízek után mindenki maga döntheti el, hogy az erő világos, vagy sötét oldalát választja.

január 10, 2016
Filmes toplista 2015
Ismét eltelt egy év (jó gyorsan), és ilyenkor mindenki összegzi az elmúlt esztendőt, ki-ki a maga módján. Így a oldsite.galaktika.hu/ szerkesztői is úgy érezték, ideje számot adni a 2015-ben mozikba került SF filmekről. Két toplistát hoztunk létre: az egyikben az idei év legjobban sikerült alkotásairól beszélünk, a másikban pedig azokról a művekről, amik enyhén szólva is borzasztóan sikerültek.

Nézzük hát az első listát:
1. Bosszúállók: Ultron Kora
A Marvel filmes univerzuma sokszor hagy némi kívánni valót maga után, azonban idén sikerült a Bosszúállók folytatásával magasra tenni a mércét. Végre megismerhettük hőseink igazán emberi oldalát, ami hozzásegíti a nézőt ahhoz, hogy kerek képet kaphasson kedvenc jótevőiről. A CGI végig lehengerlően látványos, és nem utolsó sorban az aktuális főgonosz, Ultron is mélységet kapott, ami a Marvel filmeknél egyáltalán nem általános formula.
1. Mad Max: A harag útja
George Miller a 80-as években filmkultuszt teremtett a Mad Max filmekkel, és most sem hagyta cserben a nézőket. A poszt-apokaliptikus ausztrál tájakon a benzingőzös akció-mozi egy pillanatra sem hagyja szárazon a szemet. Az atmoszféra egy pillanat alatt magával rántja a nézőt, a színészek remekül hozzák a szerepeket, de leginkább a látvány az, ami az egész filmet emlékezetessé teszi. Igyekeztek a lehető legtöbb mutatványt, robbanást és autót a valóságban is megkreálni, és a CGI-t csak olyan helyeken alkalmazni, ahol ténylegesen is szükség van rá. Igazi mestermű.
1. Ex Machina
Kicsit kilóg a sorból, hiszen nem volt igazán hype-olva, és még csak nem is blockbuster moziról van szó. Az Ex Machina egy vérbeli sci-fi kamaradráma, ami megmutatja: kevés szereplővel is lehet kompetens, sokatmondó és maradandó filmet készíteni 2015-ben. A témája igenis aktuális, a mesterséges intelligencia létjogosultságának boncolgatása a nézőt is gondolkodásra bírja.
1. Mentőexpedíció
Az Andy Weir könyvéből adaptált, Ridley Scott által rendezett Mentőexpedíció instant kasszasiker lett. Matt Damon-t ismét meg kell menteni – ezúttal a Marson ragadt. Egyszerre tudományos, és laza, az űrhajózási fizika nem is szájbarágós, és nem tankönyv-szerű. Az izgalom tökéletesen lett vegyítve a humorral, aminek sikerül a még vicces keretek között maradnia, és ettől lesz fogyasztható mindenki számára. Egyaránt megtalálja a szórakozást benne a hardcore sci-fi rajongó, s az is, ki egyáltalán nem is szereti a tudományos fantasztikumot. Egyszerre olyan, mint a Számkivetett, vegyítve a Gravitációval, afféle futurisztikus robinzonád történet.
1. Star Wars: Az ébredő Erő
Hosszú éveken át várt sok millió néző e filmre. Igazán megosztó mozira sikeredett, de a oldsite.galaktika.hu/ szerkesztői egyetértettek abban, ha az Új remény remake-je is lett, annak tökéletes. A nosztalgia és rajongó faktor a tetőfokára hágott, az ismerős arcok és az új generáció is a lehető legjobban vegyültek az év legjobban várt sci-fi mozijában. A látványvilág, a zenék, a hangulat egyaránt a hamisítatlan Csillagok háborúja érzetet keltette, és hiába a sok hibaként felróható kritika, nekünk akkor is a toplista előkelő helyét kapta.

Ezzel megvoltak az év legjobban sikerült SF filmjei, de lássuk, kik kaptak helyet a legutolsó helyeken.
1. A Beavatott 2: A lázadó
A fiatal felnőtt filmek manapság egyre jelentősebbek és egyre nagyobb rajongótáboruk van, aminek koronázatlan királya az Éhezők viadala széria. Ennek mintájára ontja magából Hollywood a hasonló mozikat, sajnos egyre rosszabb minőségben. A lázadó alapkoncepciójával nem is lenne baj, ha a karakterek nem lennének totálisan üres héjak, és maga a film nem lenne nagyon bután felépítve. A kreativitás írmagját sem mutatja, így nagyon nehéz izgulni a főhősökért.
1. Az Útvesztő 2: Tűzpróba
Szintén egy disztopikus környezet, szintén fiatal felnőtteknek szóló film, szintén üres szereplők. Gyakorlatilag e film a Beavatott hasonszőrű mostohatestvére.
1. Jurassic World
Az Olvasó most kicsit felkaphatja a fejét, miért is szerepelhet ezen a listán a Jurassic World. Sokat vártunk erre a mozira is, ám nem voltak hatalmas elvárásaink vele szemben. Mindenből nagyobbat akartak a készítők, és ez a filmben is érződik. Ráadásul úgy, hogy még utalnak is arra, hogy a nézőnek már nem számít, egy folytatás jó legyen, csupán legyen nagyobb, látványosabb és akkor nincs probléma. Ez valóban így érződik a Jurassic World-ben is, még Chris Pratt játéka sem tudja igazán megmenteni a nézőt az unalomtól és a semmitmondó sztoritól.
1. Fantasztikus Négyes
A Marvel az elmúlt néhány év alatt ontotta magából a nagyobbnál nagyobb volumenű mozikat. Volt, ami sikeresebb volt, akadt olyan is, ami kevésbé, de nagyjából mindegyik film, ha egyszeri alkalomra is, de nézhető volt. A Fantasztikus Négyes hánytatott sorsát azonban nem mentették meg. Újrapróbálkoztak a szintén sikertelen elődjével, de egyszerűen képtelenek értelmes filmet kiadni a kezük közül. Az alapanyaggal lenne gond? Kétlem, hiszen a képregények, sőt még a Fantasztikus Négyes rajzfilmsorozat is szórakoztató. A reboot azonban minden szempontból botrányosan rosszra sikerült, sok is lenne felsorolni hibáit.
1. Jupiter Felemelkedése
Elérkeztünk a lista legaljához, a feketeleveshez. A Jupiter felemelkedése című „alkotás” szó szerint az év legrosszabb filmje titulust is megkaphatná. Nem csak műfaját tekintve (azért különösen jár a fekete pont), hanem úgy egyáltalán. A történet egyszerű, felszínes és buta. A szereplők a végletekig leegyszerűsített papírfigurák, akiknek nincsenek önálló gondolatai. A látványt nem lehet kiemelni, hiszen Hollywood-ban szinte bármelyik stúdió képes ilyen speciális effekteket alkalmazni. Az összes cselekményszál kidolgozatlan, a karaktereknek nulla mélységük van, minden csak oda van csapva, és e mellé társul a lehetetlen unalom. Kérjük vissza az elvesztegetett két órát az életünkből!

Kapcsolódó linkek:
2015-ös SF premierek
Értékeld a 2015-ös könyveinket és nyerj!
január 2, 2016
Tatooine létezik! – Különleges exobolygók

Nem túl rég foglalkoztunk olyan exobolygókkal, amelyeket egyszer akár gyarmatosíthat is az emberiség – feltéve, hogy megoldja az odajutást. Most azonban lássuk azokat a különleges, egyáltalán nem szokványos bolygókat, amelyeket soha nem fogunk lakni, csupán egyéni egzotikuma miatt megfigyelés alá vonni.

Kepler-16b „Tatooine”

Kezdjük talán azzal a sokak számára lenyűgöző ténnyel, hogy Tatooine létezik! 2011-ben fedezték fel, ráadásul Fűrész Gábor magyar csillagász közreműködésével, és a „keresztségben” egyelőre a Kepler-16b nevet kapta.

Nyilvánvaló, hogy amikor köztudatba került, hogy a bolygó két nappal is rendelkezik, azonnal reagáltak a Star Wars rajongók, és elnevezték Tatooine-nak az exobolygót. Több fantáziarajz is napvilágot látott, melyek a 4. epizód azon jelenetét idealizálják, ahol Luke Skywalker végignéz otthona mellett egy kettős naplementét. Ez a valóságban is működhet, hiszen Kepler „Tatooine”-16b két nappal rendelkezik! Ezek a központi égitestek 0,69 és 0,20 naptömegű hideg törpecsillagok. Elnyúlt pályán, 41 nap alatt járják körbe a tömegközéppont körüli útjukat. Hozzájuk képest a bolygó 229 napos pályán kering, amelynek felszínéről vélhetően mindkét csillag jól megfigyelhető. A Jupiternél némileg kisebb tömegű bolygó fele részben hidrogénből és héliumból, fele részben nehéz elemekből állhat (jég és szikla). Felszínén a hőmérséklet mínusz 100 – míniusz 70 Celsius-fok lehet, azaz messze kívül esik a kettős lakhatósági zónán.

Az emlékezetes filmjelenetben így néz ki ama bizonyos kettős naplemente:

A valóságban pedig ilyen lehet:

Most pedig lássunk néhány „futottak még” versenyzőt a Különleges exobolygók-kategóriában:

A KOI 730 ikerbolygói

A bolygópár azért vált világhírűvé csillagász-körökben, mert azonos pályán keringenek. A Naphoz hasonló csillag körül keringő két exobolygó 9,8 napos periódussal járja körül csillagát. Eközben csillaguktól nézve mindig 60 fokos szög választja el őket egymástól, tehát egyikük mindig egy kicsit a másik előtt mozog. Felszínűkről nézve csillagjuk sokkal nagyobb lenne, mint a mi Napunk, a testvérbolygó pedig jól körvonalazódó, fényes objektumként mozdulatlanságot színlelne az égen.

Az Oph 1622 rendszer ikerplanemói

A planemók tulajdonképpen csillag nélküli vándorbolygók, melyek egy néhai bolygóközi kataklizma során kilökődtek pályájukról, és azóta szabadon száguldanak a világűrben. Felszínükön örök sötétség honol. Azonban nemrég nemcsak egy, hanem mindjárt egy ikerplanemót sikerült azonosítani a 400 fényévnyire, az Ophiuchus (Kígyótartó) csillagformáló régióban, akik egymás körül keringenek. Így eddig ez az első, ismert bináris planemó rendszer. A páros egyik tagja 7, a másik 14 Jupiter tömegű objektum. Meg ne tévesszen senkit a szoros összetratozást jelentő „iker” szó, mert jelen esetben a két planemó közötti kapcsolat űrviszonylatokban mérve gyenge, bár a közöttük fennálló vonzás még mérhető. De bármilyen váratlan katasztrófa örökre elszakíthatja őket egymástól. (A köztük lévő távolság a Nap-Plútó hatszorosa). Az ikrek kb. egy millió évvel ezelőtt születtek meg, valószínűleg mindketten törmelék-és porfelhővel rendelkeznek, hivatalos nevük pedig Oph 162225-240515, röviden Oph 1622.

51 Pegasi b – „Bellerophón”

1995-ben fedezték fel. Nem hivatalos nevét a görög hős után kapta, aki megszelídítette Pegazust. A bolygó saját csillagára vonzást gyakorol, ezért a csillag mozgása imbolygó. A Bellerophón felszíni hőmérséklete a Pegasus felőli oldalán 1000 Celsius-fok, méretét tekintve pedig egy jupiterszerű gázóriás, ami 150-szer nehezebb a Földnél. Forgása igen érdekes, ugyanis akárcsak a mi Holdunk, kötött tengelyforgású, azaz a bolygó mindig csak egy oldalát fordítja a napja felé, tehát egyik felén állandó nappal, másik felén éjszaka van. Légköre épp emiatt elég viharos, A szél több ezer km/h sebességgel fúj, és izzik, nem tartalmaz vízgőzt. Azonban ez nem jelenti az eső hiányát, éppen csak a felhőket itt olvadt vas alkotja – vaseső esik. A Bellerophón keringési ideje 4,2 nap.

TrES-2b, a ‘Fekete bolygó”

2006-ban fedezték fel a TrES-2b jelű exobolygót. Különlegessége, hogy a ráeső csillagfény alig 1%-át veri vissza, így „feketébb” a Naprendszer bármelyik bolygójánál vagy holdjánál, de még a szénnél is. A csillaga körül alig 5 millió kilométer sugarú pályán kötötten keringő jupiterméretű exobolygót a központi égitest sugárzása mintegy ezer fokra hevíti. A magas hőmérséklet azonban azzal is jár, hogy az atmoszférájában emiatt nincsenek fényvisszaverő felhők, ráadásul nagyon gazdag a fényt hatásosan elnyelő nátrium- és káliumgőzökben, ami szintén hozzájárul az extra „sötétséghez”. A bolygó persze nem abszolút koromfekete, hiszen forrósága miatti sugárzása okán enyhe vörös parázslást mutat. A TrES-2 kísérőjének keringése kötött, vagyis ő is mindig ugyanazon oldalával fordul csillaga felé, 2,47 nap alatt kerüli meg azt. A központi csillag Napunk ikertestvérének tekinthető: tömege, sugara és felszíni hőmérséklete azonos a Napéval, fémtartalma kicsit kevesebb, ismert kora pedig 5,1 milliárd évre tehető. A rendszer 750 fényévnyire található a Sárkány (Draco) csillagképben.

55 Cancri e, a „Gyémántbolygó”

A kanadani MOST-űrteleszkóp (Microvariability and Oscillations of STars) segítségével fedezték fel 2004-ben amerikai és kanadai asztrofizikusok az 55 Cancri e jelzésű bolygót. Átmérője mindössze 60 százalékkal nagyobb Földünkénél, ám tömege a miénk nyolcszorosa. Így eddig ez az exobolygó a legtömörebb, legsűrűbb ismert szilárd bolygó, tömegének egyharmadát pedig gyémánt adja! A jövő bányászai és ékszerészei azonban számíthatnak kellemetlen, sőt, kifejezetten barátságtalan körülményre, hiszen felszíni hőmérséklete a csillaghoz való közelsége miatt 2700 Celsius-fok. Egy év viszont itt csupán 18 földi óráig tart.

december 27, 2015
Minden összefügg mindennel – Világok Útvesztője

Nehezen lehet egy cikket úgy kezdeni, mikor a bevezető mondatban szerepel a Star Wars, vallás, filozófia, thriller, krimi és a science-fiction. A fenti műfajok nem gyakoriak egymás társaságában, de nem úgy a Világok útvesztője című regényben, ahol más a helyzet.

Jogosan emlegetik e könyvet egy lapon a már klasszikussá vált, ám még mindig megosztó Da Vinci Kóddal. A Világok útvesztőjében egy rendkívül izgalmas filozofálás pörgeti előre az eseményeket, számos krimit meghazudtolva ezzel. Elsőre talán fenntartással fogadhatjuk az izgalmas és a filozófia szót egy mondatban, de minden jel arra mutat, bizony lehet vegyíteni a kettőt. A regény szerzője, George B. Marwell elképesztő tudásról ad tanúbizonyságot. Én nem vagyok sem filozófus, sem hit-tudós, de még csak történész sem, így nem tudok minden egyes részletnek utánanézni, de kérdés nélkül elhiszem mindazt, amit a lapokon látok. A rengeteg idézet költeményekből, ismert, hatalmas filozófusok tanulmányaiból jelen vannak majdnem minden oldalon, és mindig bámulatos könnyedséggel adagolja a szerző azokat. És nem csak, hogy jelen vannak, hanem szerves részét képezik az egész műnek, hiszen a „nagyon” nyomdokán lehet csak elérni a végkifejletet. Az eredeti latin, görög, vagy akár francia szövegek rendkívül autentikusan hatnak.

És valóban, maguk a folytonos filozófiai kérdések, amik övezik a művet, azok görgetik a cselekményt egyik pontból a másikba. A dialógusok inkább monológnak hatnak, a beszélgető felekből az egyik általában magasröptű beszédet tart, míg a másik a kérdéseivel érteti meg a laikus olvasóval a tényeket. Ám itt nem áll meg a Világok útvesztője – tovább megy és még többet markol. Általában ez semmilyen körülmények között nem szokott működni, itt valamiért mégis kézenfekvőnek tűnnek az egymásra épülő darabok. A kezdetben gyilkossági nyomozás hamar vallási kérdésekkel foglalkozó, titkos szervezet és összeesküvés-elméletek halmaza lesz. És ez cseppet sem baj. Minden mondatot átjár a misztikum, a folyamatos kétség, miszerint tényleg van valami felsőbb hatalom, ami mozgatja az emberek világát, vagy az egész csak szemfényvesztés. Mikor írom a cikket, még nem értem a végére a könyvnek. Ennek csupán az az oka, hogy képtelenség lenne releváns cikket írni róla, ha már tudnám a végkifejletet. A rejtélyesség, ami átitatja az egészet, rám is hatással van és félő, ha tudnám a végét, a cikk máshogyan fogalmazódna. A misztikum még mindig átjárja, még mindig nem derült fény egyik állításra sem. A regény azonban még mindig nem áll meg, hiszen belecsempészett egy jó adag tudományos fantasztikumot is. A filozófiai kérdések mellett számottevő vallási (görög, keresztény a leginkább kiemelt) témát többször a fizika törvényeivel igyekszik magyarázni. Bravúros okfejtéseket kaphatunk egyes filozófusok (Platón, Püthagorasz) ókori műveiből, s azok sci-fi-szerű, elméleti fizikában létező magyarázataiból. A legfőbb téma a valóság érzékelése, ami csaknem relatív, mint az idő. Ám az idő végtelen, hiszen, ha az idő előtt nem volt semmi, akkor maga az idő sem létezhetett, így hatalmas paradoxonba ütközünk. Tehát az elvont témák mellett a maga elvontságával a tudományos fantasztikum is kiemelkedő szerepet kap. Ahogy egy igazi thriller-nél szokás, minden összefügg mindennel, ám itt olyannyira, hogy szó szerint is érthetjük. A filozófia összefügg a vallással, ez eddig tiszta. A fizika összefügg a filozófiával, ami pedig a vallással. Végül a fizika, amely a filozófiával, illetve a vallással is összefüggésben van, betársul egy kis elméleti fizika, térdimenziók, a realitás illúziója, és számos festő, költő, művész – a regényhez kapcsolódó alkotása.

Akkor mégis mi köze van az egésznek a Star Wars-hoz?

A regény második felében feltűnik egy titokvadász, kinek becses neve James Campbell. Hogy hozzuk a regény formáját, észrevehetjük: minden összefügg mindennel. A könyvben szereplő James Campbell rendkívül jártas mindenféle mítoszban, mondákban, vallásokban, és természetesen a filozófiában. Ez szintén igaz egy Joseph Campbell nevű illetőre, aki a fent említett jártasságait bevetve megírta 1949-ben az Ezerarcú hős című alap-könyvet, ami azóta ott csücsül minden forgatókönyvíró asztalán. És, hogy még mindig továbbfokozzuk az összefüggések végtelenségét, az Ezerarcú hős volt az alapja George Lucas karaktereinek is: a Csillagok Háborúja című világhírű mozisiker megalkotásához ez elengedhetetlen volt. Ebből merít a Világok útvesztője is, és ravaszul összekapcsolja magát a könyv témáját azzal a szereplővel, kinek tiszteletére egy igen eszes karaktert hozott létre.

A Világok útvesztője egy csavaros thriller, gazdagon meghintve a világot mozgató kérdések kibeszélésével, és számos sci-fi elemmel, ami még rejtélyesebbé teszi az egyébként is misztikus atmoszférát.

december 23, 2015
Az ébredő Erő: kérem a következőt!

Kezdjük a legfontosabb információkkal. Nem, ez a cikk nem tartalmaz spoilereket. Igen, érdemes megnézni az új Star Wars filmet, mert jól sikerült: hangulatos, látványos, szórakoztató, misztikus és emberi. Mindenképpen nagy élmény, de azért egy kis űrt is hagy maga után.

Most már nyugodtan nekifuthatunk messzebbről is.

Hozzon is ajándékot, de ne hozzon

Minél népszerűbb valami, annál nehezebb neki folytatást csinálni, hiszen olyan sokféle elvárásnak kell megfelelni. A rajongók azért is szétcincálhatják a filmet, mert túlzottan hasonlít az előzőre (hiszen nem hozott semmi újat), és azért is, ha nem hasonlít (mert akkor nem tiszteli a hagyományokat). J.J. Abrams csapata biztosra ment és zseniálisan kiszolgálta mindkét tábort. Az egyik oldalon tételesen fel lehet sorolni vagy egy tucatnyi helyzetet, fordulatot, helyszínt, fegyvert, karaktert, ami korábbi filmekből köszön vissza, azoknak egyfajta variációja, parafrázisa. Ugyanakkor viszont Az ébredő Erő megalkotta a saját markáns hangulatát, stílusát, és új elemeket is behozott a Star Wars univerzumba, amitől az egész film egyedi és maradandó élmény lett.

Mintha igazi lenne

Ha sorra kell venni, mitől működik nekem egy Star Wars film, akkor az első helyen a világ kézzelfoghatósága szerepel. A hetvenes évek végén, 11 évesen azért döbbentem le teljesen a Csillagok háborújától, mert a stúdiószerű díszletek és a gyermeteg jelmezek helyett egy olyan, messzi-messzi galaxis jelent meg a vásznon, ami élt, lélegzett, valódinak tűnt. Az embernek valóssággal kedve támadt belépni a vászonra, és körülnézni ebben a világban.

Ez a fíling most visszatért. Nagyon jót tett a filmnek, hogy ahol csak tudták, mellőzték a számítógépes trükköket, és tényleg felépítettek járműveket, helyszíneket, megkreáltak lényeket. A néző ettől úgy érzi, hogy egy létező helyre látogatott el, aminek saját története, misztikuma van. És persze minderre az IMAX 3D csak rásegít.

Sötét tónus

Akik A Birodalom visszavágot kedvelik legjobban a szériából, azok örülhetnek, mert Az ébredő Erő legalább annyira sötét hangulatú, sőt talán még jobban. A sötét oldal erősödik, kegyetlen és szokás szerint technikai fölényben van.

De van humor is

Végre nem az jelenti a poént, hogy Jar-Jar Binks egy csata közepén szerencsétlenkedve véletlenül nyírja ki az ellenséget. Hanem újra vannak saját motivációval és stílussal rendelkező, hús-vér karakterek, akik viszonyulnak egymáshoz, és persze adott esetben húzzák egymást, vagy éppen beszólnak a másiknak. Ez (is) nagyon hiányzott az előzmény trilógiából.

A nagy generáció

Zseniális húzás, hogy a filmben a fiatalok számára az öregek sztorijai csupán legendák, ezért ledöbbennek, amikor élőben találkozhatnak a hősökkel. Ez mindenki számára átélhető, hiszen a rajongók is megilletődnének és szívesen sztoriznának egy személyes találkozó alkalmával, de maguk a fiatal színészek is így voltak ezzel a forgatáson. Ez egy többrétegű, tudatalatti csavar, amitől még könnyebben beleélhetjük magunkat a történetbe.

Több a kérdés, mint a válasz

Ugyanakkor kiütközik, hogy J.J.Abrams szereti a misztikumot és a megválaszolatlan kérdéseket. Olyannyira, hogy a film végére legalább három szál is elvarratlan marad. Vagyis Az ébredő Erő egyértelműen egy trilógia nyitánya, a sztorija nem teljesen kerek. Ez pedig kettősséget szül a nézőben.

Vannak tettek, fordulatok, amelyeknek a hátterét, motivációját szeretnéd megtudni, megérteni, de az első részből nem fogod. Ennek hiányában viszont nehéz megítélni, hogy az adott karakter miért olyan, amilyen, és miért csinálja azt, amit. Ugyanakkor a következő részig mindez számos találgatásra, eszmecserére ad okot – és a készítőknek nyilván ez is volt a célja.

Nálam mindenesetre elérték, hogy szívesen megnézném újra a filmet, és várom az újabb epizódot, hogy megtudjam, milyen válaszokat adnak a felvetett kérdésekre. Szóval kérem a következőt!

december 17, 2015
Újabb részletek a Star Wars VII-ből

November 6-án Japánban megjelent egy új előzetes Az ébredő Erőhöz, és meglepetésre több új, eddig nem látott jelenet is van benne. Lehet csemegézni!

Ilyen például a gigantikus csillagromboló-roncs egy újabb részlete, ami mellett Rey teljesen eltörpül. Vagy a kietlen sivatagi táj naplementével – ezúttal csak egyetlen nappal. Tanú lehetünk, amint Rey és BB8, továbbá Finn és Rey megismerkednek egymással. (Viszont nagyon úgy tűnik, Rey egy protokoll-droidot megszégyenítve érti, hogy mit beszél BB8.)

Aztán az Apokalipszis most mintjára feltűnnek a naplementében közelítő TIE-vadászok, és elszabadul a pokol.

november 6, 2015
Star Wars VII: öt új karakterplakát

Leia, Han, Rey, Finn és Kylo Ren saját hivatalos plakátot kapott. Íme:

november 5, 2015
Megérkezett a legfrissebb Star Wars előzetes

Itt Az ébredő Erő harmadik és egyben utolsó, kétperces trailere.

Ahogy az várható volt, J. J. Abrams továbbra is húzza a rajongókat azzal, hogy most sem derül ki pontosan, mi a sztori. De mivel Luke Skywalker a plakátról és az előzetesből is hiányzik, nagyon is elképzelhető, hogy őt kell majd felkutatni. Finn kiugrott rohamosztagosnak tűnik, Kylo Ren pedig az általa nagyra becsült Darth Vader birodalmát szeretné feltámasztani. A fiatalok számára pedig minden sztori, amit mi már ismerünk, a múlt ködébe vesző legenda csupán, ami talán meg sem történt.

Az biztos, hogy intenzív élményre számíthatunk. Decemberben meglátjuk!

október 20, 2015
Itt a Star Wars VII moziplakátja

Igaznak bizonyult a kiszivárgott hír: két hónappal a premier előtt, október 18-án közzétették Az ébredő Erő hivatalos moziplakátját. De hová tűnt Luke Skywalker?

Egyúttal hivatalosan is megerősítést nyert, hogy 19-én hétfőn érkezik a legújabb, harmadik előzetes. Az Egyesült Államokban az ESPN csatorna Monday Night Football műsora keretében lesz először látható.

Ezzel egyidőben megkezdődik a jegyek értékesítése is – és nem csak a tengerentúlon. A film magyar forgalmazója, a Forum Hungary a Facebook oldalán erősítette meg, hogy október 19-től Magyarországon is vehetünk már jegyet Az ébredő Erőre.

Az USÁ-ban több mozi Star Wars maratonnal ünnepli majd a bemutatót, és egymás után vetítik le a hét filmet. Arról egyelőre nincs hír, hogy nálunk is lesz-e ilyen esemény.

Szereted az űroperát? Kattins ide!

október 18, 2015