Az előző hónapban a Fortnite című SF alapokra épített játék készítője, az Epic Games több ezer játékost tiltott ki a játékból csalás miatt. Mivel viszont a Battle Royale mód ingyenes, az érintettek gyorsan újraregisztráltak, és jobb esetben abbahagyták a trükközést.
Miután jó pár játékos sorozatosan ban-t kapott, az Epic Games úgy vélte, hogy jogilag kell megközelíteni a dolgot, ugyanis a letiltásoknak nem igazán látták hasznát a visszatérő vétkesek ellen.
A kisfiú, jobban mondva a gyámjai elleni ügy alapja az a bizonyos Általános Szerződési Feltétel, amit minden játékosnak el kell fogadnia, ha regisztrálni szeretne a játékba. Ez a szerződés magában foglalja, hogy a program felhasználóinak a szoftver bármilyen nemű módosítása tilos, és ha ez mégis megtörténik, a vétkes jogilag büntethető.
A 14 éves kisfiú nem pusztán csalt a játékban, de az általa használt hack programot is hirdette a Youtube csatornáján, és internetes élő adásaiban promózta a programot. Egyes források szerint még pénzt is kapott ezért, így számtalan videóbizonyítékot halmozott fel maga, és családja ellen.
Az Epic Games közleményei szerint a cég mindent megpróbált, hogy eltérítse a fiút a káros tevékenységétől. Több mint 15 alkalommal tiltották ki a játékost, és még a Youtube csatornáján lévő videói ellen is beadtak egy letiltási kérelmet, valamint törölték a jogsértő felvételeket. Mindezek ellenére a kissrác talpraesett volt, és fellebbezett a Youtube-nál, a dolog vége pedig az lett, hogy visszatöltötte a letiltott videókat.
A kisgyerek édesanyja egy nyílt levélben fordult a Fortnite készítőihez, amiben leírja, hogy szerinte a kisfiút csak bűnbaknak akarja használni az Epic Games és, hogy inkább pereljék a hack programok készítőit, a használói helyett.
Akárhogy is, ez a szituáció nagyon sok morális kérdést vet fel. Egyesek szerint ez csak egy videojáték, és pixelek miatt nem lenne szabad, hogy egy család jogi ügyekbe kerüljön, mások szerint a szülők felelőssége, hogy ellenőrizzék, hogy mit csinál a gyermek az interneten, ergo jogosan folytatnak a gyámok ellen eljárást.
Szembesülnünk kell azzal, hogy ez egy online videojáték, ami nekünk a szórakozást jelenti, másoknak viszont a munkahelye. A játék adminisztrátorainak jelentős erőfeszítésekbe, és anyagi terhekbe került minden alkalommal megálljt parancsolni a srácnak. Nem beszélve arról, hogy más platformokon is takarítani kellett a fiú káros videóit.
Hogy mi lesz az eljárás kimenetele, ez már csak az ügyvédeken múlik. Annyi tanulságot viszont levonhatunk, hogy ez mind megelőzhető lett volna, ha a szülők egy kicsit jobban odafigyeltek volna a fiú online tevékenységeire.
Végre megérkezett a Bungee és az Activision közös fejlesztésű sci-fi fps játéka, a Destiny 2.
A játék cselekménye egy évvel a Destiny: Rise of Iron történései után veszi fel a fonalat. Nagy veszteségekkel kell szembenéznie a játékosnak, hiszen minden, amiért az előző részben harcoltunk, felemésztődni látszik.
Ugyan az emberiség utolsó fellegvára, a Last City elveszett, új képességek, és fegyverek állnak majd a rendelkezésünkre, hogy visszafoglaljuk az otthonunkat. Az RPG elemekkel dúsított akciójáték páratlan élményt nyújt, ráadásul a Destiny 2 még sokoldalú is.
A Destiny 2 tartalomban rendkívül gazdag, ez igazán nagy pozitívum, tekintve, hogy az előző részben alig akadt valami tennivaló a veterán játékosoknak.
A játék nem csak magával ragadó történetmódot ígér, hanem kipróbálhatjuk a képességeinket online multiplayerben, játékos-játékos elleni módban, és még a kooperatív módot is kipróbálhatjuk, ha akadnak hozzá barátaink.
Egyelőre a Destiny 2 csak konzolon, azaz PS4-re és Xbox One-ra beszerezhető, de október 24-én már PC-n is beszállhatunk a Vörös Légió elleni harcba.
A több mint 10 éves hiátus után, végre folytatódik a Quake széria. A csaknem titokban fejlesztett új rész mostantól béta tesztelhető minden fps rajongó számára, egy pár perces regisztráció után.
Az új rész a Team Fortress 2 és a Paladins nyomdokait követve ingyenes lesz, azzal a különbséggel, hogy a meseszerű színes grafikákat most felváltja a Quake játékokra jellemző véres, sötét és brutális környezet.
A többjátékos fps-lövöldék ősatyja rengeteg változáson ment keresztül az előző részekhez képest, emiatt a játékostáboruk elitista része egy kisebb felháborodással fogadta az új játékot. A Quake Champions egy kicsit eltávolodik a hagyományos arénalövöldéktől. Újdonság, hogy a karakterek, amelyeket kiválasztunk a meccsek elején, nem pusztán kinézetben különböznek, hanem mint az Overwatch-ban, teljesen különböző játékstílust hoznak a pályára.
A jelenlegi, kilencféle karakter statisztikai adataiban különbözik egymástól. Van olyan szereplője a játéknak, akinek nagyon sok élete van, de lassan mozog. Vagy egy másik, aki sokat tud lőni, de kevés az élete, és így tovább. A játékosok felvehetnek plusz védőpajzsot, életet és plusz támadó sebzést is a pályák különböző szegletein, de ezek a bónuszok másként hatnak más és más karakterre. Van, akinek több védekezést ad egy pajzs és van, akinek kevesebbet, attól függően, hogy milyen statisztikákkal rendelkeznek.
A statok mellett egy aktív képessége is van minden classnak, aminek a betöltési ideje igen hosszú, viszont ha kis homokórákat veszünk fel a földről, akkor ez csökkenthető. Mások meggyilkolásáért is kapunk időredukciót. Sajnos a képességek nagyon hasonlítanak a már tavaly megjelent hero shooterek képességeire. Van teleportáció, rohamtámadás és még sok más, amit szintén láthattunk vagy az Overwatch-ban vagy a Paladinsban.
Ami miatt igazán egyedinek érezzük a különböző szereplőket, az a passzív képességük. Például az egyik nagyobb testű harcos, ha sokáig egy irányba fut, a lendülettől felgyorsul, és aminek nekirohan, azt elüti, és hatalmas sebzést fog okozni a szerencsétlennek, aki elé lépett. Vagy az egyik kisebb testű karakter, Slash, képes a térdén csúszni, így a hős támadás közbeni manőverezési lehetőségeinek tárháza majdnem végtelen. A legérdekesebb passzívval rendelkező hős nem más, mint Visor, akinek nincs meghatározva a maximum mozgási sebessége, így képes olyan gyorsaságra, hogy ha elég ügyes a játékos, még egy repülő rakétát is képes lefutni.
A nagy különbség a Quake Champions és a többi lövölde között, hogy nincs meghatározva, hogy melyik hősnek milyen fegyvere van. Hasonlóan a széria előző változataihoz, most is a földön vannak elhányva a fegyverek, viszont így is vannak puskák, amik jobban működnek egy bizonyos karakterrel, mint a másikkal. Nagyon izgalmas és érdekes érzés egy-egy tűzpárbaj, amiben nem lehet megmondani, hogy kinek milyen fegyvere van, de az első lövés után mégis tizedmásodperces gyorsasággal kell reagálnunk az ellenfél tűzzáporára.
A Quake Championes-ban jelenleg négyféleképpen tudunk harcolni. Van a klasszikus Deathmatch, ahol mindenki mindenki ellen megy birokra. Ez a játékmód kifejezetten jó a kezdő játékosoknak, mivel megkötések nélkül nézhetünk szét a pályákon, próbálgathatjuk a fegyvereket és tanulmányozhatjuk a pontos helyét a gyógyító pontoknak. A Team Deathmatch, amiben – ahogy a neve is mutatja – csapatostul kell szembe néznünk az ellenféllel, és amelyik csapat a legtöbbször öli meg az ellenfelet, az kapja a győzteseknek járó trófeát. A Duel mód, ahol egy az egy ellen kell küzdeni, ez a legforróbb ütközettípus, mivel minden, ami történik, az rajtad múlik, és a vereség is 100%-ban a te lelkeden fog száradni. Végezetül pedig a Sacrifice játékmód, amiben az ellenfél zászlóját kell fondorlatos cselekkel elcsaklizni, hogy pontokat szerezzünk a csapatunk számára.
Jelenleg a Quake Champions meglehetősen sok egyensúly problémával küszködik. A nagy, robbantós fegyverek sokkal többet sebeznek, mint a kisebb sorozatlövő társaik, és egy-egy aktív képesség helyenként túl erős. Különösképpen erősíteni kellene a nagytestű, tank karaktereket, mivel azokat könnyű eltalálni a karaktermodelljük és a lassú mozgásuk miatt. A versengő módban tipikusan legtöbbet használt harcosok a kistestű, gyorsan futó harcosok, akiket nagyon nehéz eltalálni, és a sebességük miatt hirtelen oda tudnak jutni egy-egy objektívhoz, vagy élettöltő ponthoz.
Mivel a játék egyelőre béta verziós, ezért rengeteg hibába ütközik a játékos, miközben teszteli a játékot. A fegyverek animációi néha hibásan működnek, vagy néhol beakad a karakter modellünk a pályák egy-egy szegletében, de ezek a tökéletlenségek valószínűleg hamarosan javítva lesznek.
A Quake Champions-ben, mint sok más ingyenesen játszható fps-ben is, a karakterek kinézete változtatható. Sapkák, sisakok, ruházatok és fegyver skinek vásárolhatók a játékon belüli vásártéren, hogy igazán a személységünkhöz igazíthassuk a karakterünket.
A játék ingyenes, de a karakterek csak valós pénzért szerezhetők be. A meccsek végén kapunk kristályokat, amikből egy-két napra kibérelhetünk egy-egy karaktert, de jelenleg nincs rá mód, hogy örökösen megvásároljunk egy harcost anélkül, hogy kinyitnánk a pénztárcánkat. Viszont, ha most megvásároljuk a játékot, akkor megkapunk minden hőst és minden, a jövőben érkező karaktert, így kikerülhetjük azt, hogy egyesével kelljen megvenni a harcosokat.
A program maga, mivel még béta, nincs igazán jól optimalizálva. A korszerűbb gépeken mondjuk tökéletesen fog futni, de ha már egy picit több por van a vason, akkor valószínű, hogy a menüt még behozza a játék, de a meccs keresésnél kifagy. A játék megjelenése egyébként nagyon szép, és nagyon jólesik egy felnőttes hero shooterrel játszani végre.
Összességében a Quake Champions nagyon szórakoztató, és különösen izgalmas időtöltést kínál bárkinek, aki veszi a fáradtságot, hogy letöltse ezt a pár gigabájtos játékot. Az aréna shooterek fanjai igazán örülhetnek ennek a játéknak, mivel nem áll meg a „mész azt’ lősz” játékstílusnál, hanem kisebb csavarokat tettek bele a jól ismert játékmódba.
A játékot biztos, hogy sok támadás fogja érni, hogy „Overwatch, Team Fortress 2 vagy Paladins klón” lenne, de ez egyáltalán nem igaz. Bizonyos szempontból még jobb is, mint a többi hero shooter, mert a brutális kivégzések sokkal több adrenalint szolgáltatnak, mint ezek a meseszerű játékok, és a Quake-ben még a support karaktereknek sem kell rádőlniük a heal gombra, hogy hasznosak legyenek.
A mostani hype-trendhez képest a Prey megjelenése körül kimondottan kevés konkrétum lebeg. A tavalyi E3-on bemutatott kedvcsináló megmozgatta kicsit a kíváncsi játékos réteget, de eksztatikus hatást nem váltott ki senkiből. Érthető is, hiszen tavaly megannyi remek cím jelent meg, és idén sem maradunk érdekes játékok nélkül. Azonban a csend megtörni látszik. Pár hónapja a Gamescomon bemutattak ugyan egy videót a játékmenetről, de azóta semmi hír nem jött a Prey felől. Egészen mostanáig.
Újra mozgásban láthatjuk a játékot, és meg kell hagyni, pazar hangulata lesz. Az új előzetesből kiderül egy-két részlet a cselekményt illetően. A Preyben Morgan Yut irányítjuk majd, aki egy, a Földtől távoli űrállomáson, a Talos I-en dolgozik. A létesítményben elszabadul a pokol, mikor a Typhon űrlények kiszöknek felügyeletük alól. Morgan feladata lesz megállítani őket, bármi áron. A miértek és hogyanok egyelőre tisztázatlanok, de reméljük, hogy megfelelő történetszálat is rittyent a látványos lövölde mellé a Bethesda.
A játékmenet a mostanában bevett szokás szerint zajlik majd, miszerint „játszd, ahogy neked tetszik”. Ehhez hozzájárul egy halom építhető, fejleszthető fegyver, és képesség. Morgan az úgynevezett Neuromodok segítségével közvetlenül stimulálhatja agyát, aminek köszönhetően rengeteg különleges erőre tehetünk szert a játék során. A legkülönlegesebb képességeket a Typhonoktól nyerhetjük majd. A megjelent videókban láthattuk is az egyiket. A kis pókszerű űrlény, amit Mimicnek neveznek, képes bármivé átváltozni (ezzel jól ránk hozva a frászt). Azonban, ha eltanuljuk a lénytől a képességet, akkor mi magunk is könnyedén átváltozhatunk különböző tárgyakká, amik nagyban segítik majd továbbhaladásunkat.
A fegyvereket se hagyjuk szó nélkül. A néhány alapfegyveren (csavarkulcs, pisztoly, GLOO gun) kívül kutathatunk tervrajzok után az űrállomáson, amiknek köszönhetően képesek leszünk magunknak jobb lőfegyvereket kraftolni, amikkel sokkal hatékonyabban vethetünk véget a minket támadó lények életének.
Mindezek mellett jóval több teendőnk lesz a Prey játékmenete során, és szerencsére nem is kell olyan sokat várni rá. Megjelenésére 2017. 05. 05-én számíthatunk, egyelőre csak Playstation 4 platformon.
A Blizzard népszerű fps-ében 6-6 fős csapatok harcolnak különféle objektívekért, változatos high-tech fegyverek segítségével.
Lehetsz hatalmas gorilla, szamuráj vagy egy időutazó kislány. A karakterek a Blizzardhoz hűen részletesen vannak kidolgozva, háttérsztorikkal és egyedülálló képességekkel. Az akciódús és gyakran kaotikus megmérettetésekben minden pillanatban élet-halál között táncolsz, és mehetsz birokra az ellenfelekkel. De az erőfeszítések és a játékos tehetsége sem vész kárba, hiszen a meccsek végén kitüntetést kap a legjobb. A díj egy kisvideó, amit mindenkinek végig kell néznie, hogy lássák, mekkora király vagy.
A játékot letöltheted a Battle.net kezelőfelületén, és ajánlom, ha lassú internetkapcsolattal rendelkezel, indítsd is el a letöltést már most, mert a játék több mint 6 gigabájtot foglal. Az Overwatch rendszerkövetelményei is elég magasak, tehát ha régi konfigurációval rendelkezel, ez egy tökéletes alkalom arra, hogy megnézd, vinné-e az öreg vas, ha beruháznál a játékra.
Érdekel, hogy mire ez a sok hype az Overwatch körül? Vagy csak keresel valamit, hogy elüsd az időt? Gyere játszani! Ezt majd meg is teheted a következő hétvégén (november 18-21-ig), a legjobb áron: ingyen.
Alapvetően kedvelem a taktikára épülő kompetitív lövöldéket, noha a műfaj legnépszerűbb darabja, a Team Fortress 2 sosem nyerte el tetszésemet. A Blizzard új üdvöskéjét, az Overwatch névre keresztelt programot viszont ki kellett próbálnunk.
A május huszonnegyedikén megjelenő játékot nemrég nyílt bétázás keretein belül bárki tesztelhette. Lássuk, mik voltak az első benyomások.
Legelőször, ami szembetűnt, az az automatikus grafikai beállítások miatt bekövetkezett kásás kép volt. Sosem adhatunk az alapértelmezett opciók szavára, így én is nekiálltam a haladó megjelenítési füleken bőszen nyomogatni a gombokat. Fontos kiemelnem, hogy a PC-m jó esetben is a középkategóriát súrolja, ezért a hardvertesztekbe nem igazán mennék bele, kimondottan nem lenne releváns, amit írnék. Ami viszont érdekesnek tűnt, hogy az én szeretett gépem is gond nélkül vitte a full hd felbontást és a magas beállításokat fix 30 FPS-sel. Mozgásban azonban nem sok különbséget láttam az alacsony és ultra opciók között sem, főleg az élsimítás hiányzott nekem, de az nagyon. Majd több helyről is hallottam erről a problémáról: a játékosoknál előfordult, hogy hiába állítgatják jobbra-balra a grafikát, nem észlelhető nagy változás. Így elengedtem ezt, hiszen mégis csak béta verzióról van szó. Később patchelik.
Térjünk is át magára a játékmenetre.
Az Overwatch egy futurisztikus közegbe helyezett SF lövölde, amiben többféle képességosztályokból (Offense, Defense, Tank, Support) válogathatunk hősöket, hogy 6v6 egymásnak eshessünk. A játék talán legnagyobb előnye a változatos karakterekben rejlik. Huszonegy különböző hősből választhatjuk ki a nekünk megfelelőt. Elsőre talán kevésnek tűnhet ez a szám, de messze nem elég pár óra kitapasztalni őket. Mindenkinek egyedi képességei vannak, ennek megfelelően lehetne taktikázni velük. Lehetne. Hamar észrevettem a játék során, hogy taktika, mint olyan nem igazán van jelen. Nyilván, aki véresen komolyan veszi az efféle programokat, az barátokkal összepakol egy tökéletes csapatot és néhány perc alatt megalázza a másikat, de mi maradjunk csak a casual játékosoknál.
„Prepare your defenses!”(Készítsétek fel a védelmet!) – hallatszódik a kör elején a narrátor hangja. Megörültem, hogy talán valami MOBA-elemet is belezsúfoltak a játékba, és különféle tárgyakkal, képességekkel towerdefense hatást kaphat a sima shooter. Naiv voltam, mert semmi ilyesmi nem történt. Lejárt az egyperces „védelemkiépítési idő”, majd elindult az A-ból B-be eljuttatni kívánt autó, és a két csapat egymásnak feszült. Úgy értem lövöldöztünk, míg valaki meghalt, újraéledt, újra lövöldözött, s újra meghalt, és így tovább.
Eképpen válogathatunk a játékmódok között:
Escort: Juttasd el a payloadot A-ból B-be, míg az idő le nem jár.
Assault: Támadni, vagy védeni kell egy pontot.
Hybrid: Az Escort és az Assault szerelemgyereke.
Control: Nagyjából olyan, mint az Assault, de több pontot kell megadott sorrendben elfoglalni.
Nos, ha megnézzük a fent leírtakat, beláthatjuk, hogy bizony ilyet már láttunk. Nem egyszer, nem kétszer, de nagyjából az összes multiplayer játékban ez megtalálható.
Úgy érzem eddig csak a hibáit fejtettem ki a játéknak, pedig abszolút élvezhető. Minden perc pörgős, intenzív és izgalmas. A különböző hősök próbálgatása új szemszögből mutatja meg a pályát, vagy a játékmód célját. Ráadásul állandóan, meccsen belül is váltogathatjuk karakterünket (pláne, hogy akár redundáns módon, egy hősből több is szerepelhet egyszerre a pályán), így a counterpick szinte folytonos… lenne, ha ezzel bárki foglalkozna. Valószínűleg nem a béta három napja alatt lesznek kőbevésett pick–counterpick választások, de nagyjából kirajzolódni látszik, ki kinek lesz ellenfele.
A hősök között megtalálhatunk cyberpunk katonát, japán íjászt, magát a Kaszást, automata löveggel rendelkező törpöt, robotot, intelligens szupergorillát, lépegetős kislányt, és még sorolhatnám. Szó szerint mindegyik hős egyedi, ahogy képességeik, fegyvereik is azok. (Elképesztően szexista ábrázolásmódja miatt a pornográf-keresések több, mint 800%-kal megugrottak az Overwatch bétája idején. Bravó!)
Ráadásul néhány óra alatt megfelelően lehet védekezni az ultimate képességek ellen is. Amikor ellőni készülünk a Q-betű megnyomásával fő specialitásunkat, az adott karakter bemond egy egysorosat. Ebből lehet tudni, hogy valaki rosszban sántikál. Ha tudjuk, kié a hang, könnyen beazonosíthatjuk, és időben elbújhatunk, ugorhatunk, vagy leszedhetjük az ellent.
Végül szeretnék áttérni a legnagyobb hibához, buktatóhoz, és a játékos világ mumusához: az irracionálisan borsos árhoz. Az Overwatch 60 (hatvan!) Euróért kerül a boltok polcaira, ami megközelítőleg 18.000 magyar forint. Hasonlítsuk össze a most bemutatott Battlefield 1-el, amely szintén a 60 Eurós árat célozta be. Az is hihetetlen összegnek tűnik, de aki ismeri a harctéri lövöldét, tudja, hogy rendesen megpakolják tartalommal. De hasonló árkategóriában jelenik meg az új DOOM is, és ennyibe kerül a folyton hibákkal küszködő Division, az mmo-király új kiegészítője, a World Of Warcraft: Legion, a Mad Max, vagy a Just Cause 3. Tegyük hozzá, hogy ezek a játékok mind-mind dugig vannak kontenttel, és megannyi játékidőt biztosítanak a lelkes játékos közönségnek.
Az Overwatch esetében ez iszonyatos probléma, mert multi-only, kevés a játékmód, huszonegy hőssel pedig nem lehet hónapokig ellenni. Persze dekorációs elemekkel színesebbé tehetjük őket, amiket minden szintlépéskor nyerünk Loot boxok kinyitásával. Ahogy elnézem emellett még lesz mikrotranzakció is, szóval még több pénzt ölhetünk bele olyan dolgokba, amiknek gyakorlatilag semmi haszna. Hiszen az ingyenesen játszható Team Fortress ezeket nagyjából mind tudja. Ráadásul az Overwatchnak riválisa is lesz a Battleborn szerepében, ami fele annyiba kerül, mint a Blizzard programja. Ugyan egy ilyen játékért a nagyjából 9000 Ft-ot is sajnálnám, de ez már végképp szubjektív dolog.
Összegezve az Overwatch egy lendületes és izgalmas játék, mely bámulatosan változatos karakterekkel dolgozik. Látványra sem lehet panaszunk (csak javítsák ki az élsimítást), mert egyébként jól néz ki minden, bár kiemelkedőnek nem mondhatnám. A taktikázás még bőven hiányzik, de ez pótolható egy baráti társasággal. A meccsek hamar véget érnek (maximum tíz perc), és könnyen unalmassá válhatnak egy idő után, de újabb stratégiákkal élvezetesebbé tehetjük a játékot. Az egész programot átjárja az, hogy tényleg remekül össze van rakva, jól működik, jó játék, de semmi olyan mértékű pluszt nem tud hozni, ami kellene a műfajban. Ha ingyenes volna, akkor minden bizonnyal többet játszanék vele, de ennyi pénzért nem mutat újdonságot. A 60 eurós árat bőven magasnak tartom, talán ha lesz egy nagyobb árzuhanása, megéri a vásárlást, de aki csak alkalmi szórakozásra vágyik, annak még mindig ott van a Team Fortress, vagy a Loadout, vagy a Gotham City Impostors.
Cliff Bleszinski neve lehet, nem ugrik be elsőre, pedig a Gears of War-széria atyjaként ismerhetjük az urat. Most azonban valami új projekten dolgozik, ami az adrenalinfüggő lövöldekedvelőknek biztosan ínyencfalat lesz.
A Lawbreakers ízelítő videója még 2015-ben került fel a népszerű videomegosztó oldalra, ami igazi pörgést ígért. Végre a napokban újabb infók láttak napvilágot a játékkal kapcsolatban, amelyek alapján úgy tűnik, megéri rá várni.
A piac alig két éve a MOBA (League Of Legends, DOTA2) stílusú játékokkal történő eltelítődése új szakaszt hozott el a gamer-lét világába. Egyre gyakoribbak lettek a sablonszerű játékok, melyekre tökéletesen igaz volt a tizenkettő egy tucat felfogás, csupán az eladhatóság miatt (természetesen ez már régen így van, azonban egy-egy játék fejlesztése már korántsem kerül annyiba, mint annak idején, így független fejlesztők virágkorukat élik a kickstarter-projektekkel, és az internet végtelen ereje miatt). A programok fejlesztői aranybányát láttak az egyszerű, ingyenesen játszható, bázisalapú stratégiai szoftverekben. Ezek a programok valóban ingyenesen elérhetőek, de a számos mikrotranzakció révén iszonyú pénzeket ott lehet hagyni egy-egy hős exkluzív kinézetéért, vagy éppen egy hátas új színéért. A formulát az „agyament” lövöldék is átvették, ami épp kiforrni készül. Reméljük nem esnek bele az unásig ismételt klisékbe, és valami újszerűt is szeretnének a zsánerbe belepakolni.
Hamarosan a Blizzard várományosa az Overwatch, és a 2K gondozásában készülő Battleborn című programok is napvilágot látnak. Előtte a trónusról leverhetetlen Team Fortress 2 vezette a listákat, meglátjuk, hogy a következőkben miként alakul majd a sorsa a méltán népszerű lövöldözős játéknak. Két éve szintén megjelent egy remeknek ígérkező program, a Loadout, ami sajnos P2W (Pay to Win – „fizess, hogy jobb legyél”) formulája miatt a feledés homályába veszett.
A Lawbreakers fejlesztői azonban azt ígérik, ez most más lesz. A videóból kiderül, hogy tényleg van benne valami plusz löket, amitől a vérnyomásunk egekbe szökik és mérhetetlen adrenalin lesz úrrá szervezetünkön. A gravitáció-manipulálás, ugrás, mászás, vitorlázás a levegőben mind-mind adnak hozzá valamit, ami egyedibbé teheti a játékot társainál. Kiegészítik a futurisztikus fegyvereket különböző, kaszt szerinti képességekkel, melyek célja egy sci-fi-köntösbe bújtatott westernhangulat megteremtése.
A másik szembetűnő változás pedig a célközönség. A hasonló játékok inkább a tizenéveseket célozzák be, pedig nem volt ez mindig így. E zsáner atyjának az Unreal Tournamentet tekinthetjük, ami a maga idejében (1999) elég brutálisnak számított. A Lawbreakers próbálja ezt a vonalat továbbvinni: kifejezetten a felnőtt korosztálynak szól, hiszen nem lesz híján vérnek és robbantásnak, ide-oda repülő végtagoknak. Valószínűleg R-besorolást fog kapni a program, ami a legszigorúbb értékelésnek minősül.
Reméljük üdítőleg fog hatni a sci-fi közegbe helyezett, némileg posztapokaliptikus jellemzőkkel megáldott lövölde, ami egyébként free-to-play modellt használ, és még 2016-ban várható.
