Címke: sertés

  • Egy szívdobbanásnyi energia

    A szív a szervezet egyik legerősebb, legizmosabb szerve, Miért ne csapolhatnánk meg ezt az erőt az emberi élet megmentése érdekében.

    Amerikai és kínai tudósok olyan eszközt fejlesztettek ki, amely képes elektromos árammá alakítani a szívdobbanás energiáját. Az elv nem ismeretlen, régóta kísérleteznek azzal, hogy az úttest energiát termeljen az emberi lépések vagy az autók kerekeinek mozgási energiájából. A generátor a szív felületén helyezkedik el, és minden szívveréssel meghajlik, ezáltal fejleszt a mozgási energiából elektromosságot. Az így megtermelt energiával szívritmusszabályzót működtetnének.

    A csoport el is készítette a prototípusokat, amelyeket sertésekbe ültettek be.  Ha a kísérlet sikerül, olyan eszköz kerül az orvostudomány kezébe, amiben soha nem kell elemet cserélni. Jelenleg erre néhány évente szükség van, miközben emberek milliói élnek a létfontosságú műszerrel.

    A kifejlett sertések szíve nagyjából akkora, mint az emberé.  A kiválasztott egyedek szabálytalan szívritmustól szenvedtek, hasonlóan a pacemakert viselő emberekhez.

    Kiderült, hogy a szívverésekből nyert energia több, mint amennyit a legelterjedtebb, emberekbe ültetett pacemakerek felhasználnak. A működő pacemaker korrigálta a sertések szabálytalan szívritmusát.

  • Igazi bulihely volt Stonehenge

    Meglepő eredmény hozott a Stonehenge körül talál állati maradványok vizsgálata. A jelek szerint tömeges ünnepségek zajlottak itt, Igazán nagyszabású kőkori ünnepi rituálék bizonyítékait találtak.

    Vajon olyan lehetett, mint egy mai búcsújáró hely? A kutatók négy késő újkőkori helyszínen régészeti munka során talált, összesen 113 sertéscsontot vizsgáltak meg. Az izotópos elemzések eredménye szerint a feltárt disznócsontok többnyire Skóciában, Anglia északkeleti részén és Nyugat-Walesben, valamint Nagy-Britannia számos más helyén nevelt állatoktól származnak.

    A bizonyítékok alapján ezek az összejövetelek lehettek a sziget első nagy közös kulturális eseményei, melyekre Nagy-Britannia minden tájáról sereglettek az emberek és az otthon nevelt és oda szállított állatok húsából lakomáztak.

    A lelet már csak azért is érdekes, hiszen sertés bőven lehetett volna a találni a környéken is. A vendégeknek mégis a lakóhelyükön nevelt állatok húsát kellett magukkal vinniük, így származhatnak az ott talált disznómaradványok távoli helyekről. Mivel a leletek nagy távolságról származnak, a hajdani résztvevőnek komoly energiát kellett befektetniük, hogy odaszállítsák, vagy lábon odahajtsák az állatokat. Valószínűleg előírták, hogy a lakomák résztvevőinek a magukkal kellett vinniük a sertést, nem szerezhették be helyben.

    Az angliai Wiltshire-ben álló Stonehenge mintegy ötezer éves, a régészek szerint a szezonális mezőgazdasági ciklusok inspirálhatták arra a neolitikus kor emberét, hogy hatalmas, 25 tonnás homokkövek sorba rendezésével kövesse a Nap mozgását.

    (via)