Azt már többször beharangoztuk, hogy 2018. június 7-ről 11-ig lesz az Ünnepi Könyvhét, melynek helyszíne a Vörösmarty tér, azon belül a mi standunk a 101-es lesz, pont a Gerbeaud előtt.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket, lesznek dedikálóink és új könyveink is.
A könyvhétre ezeket a műveket fogjuk frissen az olvasóknak tálalni.
Walter Tevis: Sokszavú Poszáta
A 25. század disztópikus világában az emberi civilizáció maradéka elektronikus mennyországokba zárkózva vegetál. Nincsenek családok, gyerekek, de még valódi párkapcsolat, szerelem sem igen létezik. A gépiesen udvarias hétköznapokból már csupán a drogok vagy az öngyilkosság jelentik a menekvést. Az olvasás tiltott dolog, de igazából senkinek eszébe sem jutna már ezt a szabályt megszegni. A gondolkodást számítógépek és robotok végzik az ember helyett. A jelszó: „Ne kérdezz; lazíts!” E látszatélet megkapó jelképe a sokszavú poszáta, mely éjjelente nem a saját énekét dalolja bele a világba, hanem más állatok hangját utánozza.
Michael Walden: Eshtar harmadik kötet
A nagy sikerű trilógia befejező kötetében végre minden a helyére kerül. A több évszázadot felölelő történetben megismerhetjük Vittorya sorsát a kezdetektől egészen a döbbenetes végkifejletig, ám Mikael és Arkady sem pihenhet tétlenül, hiszen világuk a végső pusztulás küszöbén áll. Aurora félelmetes űrpilótaként tér vissza, alig néhány másodperc leforgása alatt több mint egy évtizedet öregedve. Valamennyi idősíkon háború dúl, és nemcsak az emberek meg a sötét istenségekként pózoló Férgek között, de belső, hatalmi harcok is gyengítik az emberek oldalát. Lehet, hogy hiába minden hősiesség és önfeláldozás? Lehet, hogy az események kimenetele így is, úgy is a rejtélyes időkovácsok kezében van?
Kalandok, szerelmek és összeesküvések az SF és a fantasy eme utánozhatatlanul egyedi ötvözetében, mely karddá kovácsolva egyetlen csapással vágja szét a történelem megmásíthatatlannak hitt szövedékét.
Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Végállomás Amalthea
A Sztrugackij fivérek kötetünkben szereplő két írása a Delelő-univerzum előtti korokba repíti el olvasóit, ahol a szkafanderes lovagok űrhajóik nyergébe pattanva járják a határvidéket, miközben a Földön könyörtelen eszmerendszerek vívják elkeseredett harcukat a kisemberek lelkéért. Az utolsó utáni háború tétje ugyanis a megváltás… vagy az elkárhozás.
Zsoldos Péter: Portré négy ülésben
„Először szabályos életrajzi regényt akartam írni Muszorgszkijról, ahogyan azt a műfaj nem biztos, hogy mindig helyes gyakorlata követeli, az ősöknél kezdve, jóval hősünk születése előtt, majd a gyermekkor éveitől kísérni végig a géniuszt a bukásokon és sikereken át a vég tragikus pillanatáig, sőt tovább, a díszsírhely márványáig, hogy az olvasó az utolsó oldal után elégedetten úgy érezze, mindent megtudott az emberiség egy nagy szelleméről, amit tudni érdemes. Azután Muszorgszkij életének tanulmányozása során eljutottam ahhoz a négy naphoz, amikor – alig két héttel halála előtt – a szándékaiban, művészi elképzeléseiben vele oly rokon Repin megfestette róla azt a híres portrét… Egy ideig csupán a helyzet csábított, a lehetőség, hogy négy délelőtt dialógusaiba sűrítsem azt, amit az orosz művészet e két nagy alakjáról és a körülöttük felbukkanó pályatársakról fontosnak tartok elmondani, azután, jobban megismerkedve a dokumentumokkal, a kortársak, pályatársak visszaemlékezéseivel, előbukkant az író számára legizgalmasabb szócska, a »ha«, s ezt követte az összegyűjtött ismeretekből fakadó torokszorító felismerés, a bizonytalannak az a bizonyossága, hogy e négy napon is az esetlegességek parányi mozaikköveiből állt össze az, amit utólag – mert így megnyugtatóbb – sorsnak nevezünk.”
Kir Bulicsov: Túlélők
A Pólus kutatóűrhajó húsz évvel ezelőtt tragikus balesetet szenvedett egy még felderítetlen bolygón. A fedélzeten mérnökök, tudósok utaztak családtagjaikkal. Akik életben maradtak, azoknak is sürgősen el kellett menekülniük az erősen sugárzó roncsok közeléből. A technikai eszközeiktől megfosztott embereknek meg kellett tanulniuk boldogulni a bolygó mesevilágszerű, mégis ellenséges környezetében, ám egy pillanatra sem adták föl a reményt, hogy egyszer segélykérő hívást küldhetnek a Földre.
Húsz év alatt az eredeti túlélők a viszontagságok közepette megtizedelődtek, de ugyanakkor egy új nemzedék is megszületett, amelynek tagjai már a névtelen bolygót hívják otthonuknak, hozzáedződtek a zord éghajlathoz, és a vadászat is a vérükben van.
Most azonban, húsz év múltán egy második felderítőhajó közeledik, a Magellán, melynek legénysége mit sem tud az egykori balesetről, ők csak egy ismeretlen világot akarnak feltérképezni. Vajon sikerül-e egymásra akadni a bolygó hatalmas, jeges vadonában, megszabadulhatnak-e a túlélők kényszerű száműzetésükből? És egyáltalán vágynak-e erre a szabadulásra?
Az egyik legnépszerűbb orosz SF-szerző, az Eurocon- és Aelita-díjas Kir Bulicsov munkássága jóformán hozzáférhetetlen magyarul. Ezen kíván változtatni kiadónk egy életműsorozat indításával.
Claudia Fugazza: „”Do as I do – Csináld, utánam
Lehetséges-e szociális tanulással tréningezni a kutyákat? Igen!
A kiképzők és gazdák számára van egy igen jó hírünk. Magyar kutatók munkájának köszönhetően ma már tudjuk, hogy a kutyák képesek az emberi viselkedés megfigyelése révén új feladatokat elsajátítani. A Do As I Do hasznos lehet segítő- és terápiás kutyák vagy más munkakutyák képzése során is, de családi kutyáknak ugyanúgy, ha szeretnénk, hogy kedvencünk bonyolultabb feladatokat is meg tudjon tanulni. Azonban a Do As I Do módszernek van még egy nagy előnye: a gazdák, akik ezzel a módszerrel (is) dolgoznak, egy sokkal mélyebb kutya–gazda kapcsolatra tehetnek szert, ami az élet más területein is meghálálja magát.
A könyv tartalmazza a kezdő lépéseket és videomelléklettel segíti a módszer elsajátítását. A Do As I Do módszer azonban folyamatosan tovább alakul.
Amint előrendelhetővé válik Bulicsov: Túlélők és Fugazza: „Do as I do” – Csináld Utánam könyveink, jelezni fogjuk, addig is látogassatok el webshopunkra, ahol többek között az új, júniusi Galaktikát és Galaktika XL-t is beszerezhetitek.
