Címke: sci-fi

  • Megjelent a márciusi Galaktika!

    A Galaktika magazin márciusi számát Lloyd Biggle, Jr. humoros kisregényének első része nyitja egy galaktikus biztonsági szolgálat ügynökéről, akinek a beépülés lett volna a feladata, de hirtelen egy idegen bolygó politikai cselszövéseinek kellős közepén találja magát. A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia, a Virokalipszis szerzője az ember önpusztító tevékenységéről ír, melynek során meglepő irányból érkezik a segítő kéz. Az Embercsempészekkel is remekelő Brit SF-díjas Dave Hutchinson ismét egy szétzilált Európába repíti olvasóit, de ezúttal egy erdőszéli csetepaté a történet tárgya. Bojtor Iván mitikus dobosa a modern világba hozza magával az ősi idők átkát. Az argentin Sergio Gaut vel Hartman hősei a párhuzamos világok fölötti uralomért küzdenek. A Zsoldos-díjas R. J. Hendon azt a kérdést feszegeti, létezhet-e bűnhődés a halál után. Ethel Watts Mumford retrója egy olyan férfit mutat be, akinek a számára megfordult az idő folyása.

    A központi tudományos anyag a mítoszok valóságtartalmát vizsgálja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a végítélet órájáról, egy különleges űrexpedíció tévés krónikájáról, egy robot grafikusról, egy holland multiinstrumentalista nagyszabású produkcióiról, az antarktiszi űrállomás-szimulációkról és egy hamarosan nyitó űrkaland-kiállítás csodáiról. A képregény Fedina Lídia, Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc közös munkája, „Mimikri” címmel. A magazin XL-szakaszát M. P. Shiel klasszikus katasztrófaregényének, A bíbor felhőnek befejező része tölti meg. Felégetett városok, természeti csapások, egy titokzatos és halálos jelenség az óceán közepén, valamint egy rendkívüli szerelem a hozzávalói ennek a nem mindennapi csemegének.

    A Galaktika 348. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Nagy Gábor kiemelt helyre került legújabb stalker könyvborítójával!

    Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal, hogy könyvborítóink grafikusa, Nagy Gábor kikerült a CGSociety főoldalára, méghozzá a legújabb S.T.A.L.K.E.R könyv a Végzetes álmok borítójával.

    https://cgsociety.org/c/featured/rmb2/stalker-hungarian-bo

    A „Featured Award” nyertes alkotást azért bekarikáztuk. Bizony ez egy díj, amiről a grafikus külön értesülést kap, hiszen nem tesznek ki főoldalra bármilyen képet.

    pirossal jelölve a kép 🙂

     

    Alekszej Kalugin – Stalker – Végzetes álmok

    Amit az oldalról tudni érdemes, hogy grafikusok körében neves szakmai oldalról van szó, több ezer ha nem tízezer alkotással és szintén rengeteg művésszel kelt „versenyre” Gábor, pár napig biztosan felbukkan a kezdőoldalon a képe. Az oldalon regisztrált művészek nagy része olyan projekteken dolgoztak mint Marvel és vagy DC filmek, Disney alkotások videójátékok látványtervezői és még sorolhatnánk.

    Köszönjük Gábornak a remek borítókat és bizonyára a jövőben is megörvendeztet minket igényes munkáival.

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számát a Nebula- és Brit SF-díjas Gregory Benford novellája nyitja, melyben pénzéhes szerencsevadász ér utol egy menekülő kolóniahajót, de ami ott fogadja, az egészen más, mint amire számított. Az első elbeszélésével bemutatkozó Szente Mihály a robotika törvényeinek egy hátborzongató kivételét idézi meg. Az uruguayi Carlos Federici a kapcsolatfelvétel lehetőségét egy közlekedési balesethez hasonlítja. Boldog Daniella azt kérdezi, van-e Facebook a halál után. Az Aelita- és Roszkon-díjas orosz Vagyim Panov a környezetünkben megbúvó különleges emberekkel szembesíti hősét.

    A lap nagy része foglalkozik a Mars gyarmatosításával. A központi tudományos anyag mellett két novella is a vörös bolygót választotta színteréül. A Nebula-díjas William Ledbetter olvasói egy rendkívüli felfedezésnek lehetnek tanúi. A Zsoldos Péter-díjas Toochee ugyanakkor a telepesek túlélésért folytatott küzdelmét mutatja be.

    A havi retro M. P. Shiel elbeszélése arról, hogy egy különleges természeti jelenségnek köszönhetően mit láthat meg egy ember a Holdon. Shiel világhírű regényének, A bíbor felhőnek első része tölti meg a magazin XL-szakaszát. „Minden világvége-történet anyja” ez, ahogy az irodalomtörténet megemlékezik róla.

    A lapban olvashatók még cikkek többek közt úszó városokról, egy miskolci színielőadásról Babits nyomán, egy új japán Godzilla-rajzfilmről, indiai gleccser-sztúpákról és az ESA diákműhold programjáról. „A marslakó és a mágus” című képregényt Evelyn E. Smith novellájából Matheika Gábor rajzolta.

    A Galaktika 347. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Időugrással folytatódik 2019-ben a Star Wars

    A Star Wars IX kapcsán óriási a titoktartás, még Mark Hamill (Luke Skywalker) is panaszkodott erről egy sort nemrégiben. Éppen ezért meglepő, hogy a filmsorozat egyik sztárja, a Finnt alakító John Boyega spoilerezett véletlen az Empire Magazine-nak, amikor az egyelőre cím nélküli folytatásról kérdezték. A nyilatkozatból az derül ki, hogy az új trilógiát lezáró rész egy évvel a The Last Jedi eseményei után veszi fel a fonalat, így a karakterek akár egészen új szituációban is találhatják magukat az Episode IX-ben. Kreatív szempontokból a döntés logikusan hangzik, hiszen az Ellenállásnak időre van szüksége ahhoz, hogy az Első Rend csapásai után helyre tegyék a dolgaikat.

    A The Last Jedi percekkel a The Force Awakens című 7. film után vette fel a fonalat, így J. J. Abrams ebből a szempontból máris újítani fog, már ami a filmsorozat lezárását illeti. Kíváncsian várjuk, hogy ezen kívül a Disney mer-e húzni még valami váratlant, ha már a Solót annyira elszúrták. A film december végén kerül majd mozikba, így jövő karácsonykor nem maradunk Star Wars nélkül. Habár a legfrissebb hírek szerint a stúdió a közeljövőben inkább a sorozataira koncentrál majd, hátha a Disney+ nevű új platformon meg tudnak újulni.

  • Űrdongó kritika: Herby óta nem volt ilyen menő bogárhátú a mozikban

    A 2007-ben bemutatkozó Transformers franchise első része még egy élvezhető családi akciófilm volt, melyben egy ügyetlen srác próbált felszedni egy bombázót, miközben a háttérben gigarobotok verekedtek. Aztán lassú, de magabiztos csúszásba kezdtek ezek a filmek, a 3. felvonásra megértük, hogy egy színészkedni abszolút nem tudó modellt válogattak be női főhősnek. A folytatásban már tinilányok hátsóját mutogatták elég kínosan kivitelezett premier plánban, a történet pedig többnyire 20-30 perc után követhetetlen és értelmezhetetlen lett. A Paramount és a Hasbro úgy döntöttek, hogy 2018-ra irányt váltanak és rebootolják a Transformerst.

    És milyen jól tették! Az Űrdongó egyfajta előzmény spinoff lett, amely a 80-as években játszódik és azt mutatja be, ahogy kedvenc sárga robotunk megérkezik a Földre és megismerkedik az emberiséggel. A film főszereplője az a Hailee Steinfeld lett, aki tini szerepekben nagyon jól érzi magát, a színésznő bizonyította ezt az Edge of Seventeenben is például. John Cena komor katonaemberként, a Californicationből ismert Pamela Adlon pedig teflonhangú családanyaként tűnik fel az Űrdongóban, ezzel nagyon színessé téve a színészgárdát. A film minden szempontból elhagyja azt a túl harsány stílust, ami eddig a Transformers filmeket jellemezte, hiszen összesen két Autobot és két Álca látható az Űrdongóban, azon kívül, hogy pár snitt erejéig megmutatják a végnapjait élő Cybertront.

    A történet a retróra és arra épít főleg, hogy milyen volt anno fiatalnak lenni, ezt az életérzést pedig jól átadja az Űrdongó. Bármennyire is robotokról legyen szó, itt azért még mindig az embereken van a fő hangsúly. Hailee Steinfeld Charlie-jának több meglepően mély és drámai jelenetet köszönhetünk, az érzékenyebb nézők simán elpityereghetik magukat egy-két fordulat láttán. Az Űrdongó – ahogy a Marvel filmek között például a Pókember – mer minimalista lenni, elengedni azt, hogy túl nagy léptékekkel haladjon, emiatt pedig az ünnepekre egy elég jó néznivaló lett.

    A nézettséget tekintve nem kezdett túl jól az Űrdongó és ez főleg annak köszönhető, hogy a stúdió egy dolgot nagyon elrontott a filmmel kapcsolatban. Nem vártak eleget, hogy újrakezdjék a franchise-t, ezért az emberek még mindig a Michael Bay-féle jócsaj-látványpornóra gondolnak, amikor a Transformers filmekről hallanak. Míg Az utolsó lovag a maga 2 és fél órájával és tömény akciójeleneteivel szinte nézhetetlen volt, addig az Űrdongó visszatette a Transformerst a térképre. Talán ez a film a leghűbb ahhoz a vonalhoz, amelyet korábban az animációs verziókban láthattunk, a robotok is sokkal egyszerűbbek és letisztultabbak.

    Alapvetően tehát egy kissé naiv és nagyon szerethető rebootról van szó, amelyre mindenképp érdemes pénzt költeni. Már csak azért is, hogy lássák a Paramountnál, hogy igenis igény van az értelmes Transformers filmekre. Talán nem ostobaság az olyan klasszikusokat is szóba hozni az Űrdongó kapcsán, mint az ET, hiszen idegen lényt bújtatós film jó régen nem volt ennyire élvezhető.

    Értékelés: 8/10

    Ez egy furcsa karácsonyi időszak volt, mert nem került Star Wars film a mozikba, de amíg olyan blockbusterekkel szórakoztatnak minket a téli időszakban, mint az Irány a Pókverzum!, az Aquaman, vagy épp az Űrdongó, addig nem sok okunk van a panaszra.

  • A NASA tanácsokat ad az űrben bolyongó Tony Starknak

    Nagy érdeklődés övezte az Avengers: Endgame első előzetesét, amely rögtön megtekintési rekordot döntött debütálása után. A képsorokon azt látni, ahogy Vasember, alias Tony Stark az űrben tengődik, se étele, se pedig itala. Mostanra a képregényfilmek olyan nagy hatásúak lettek, hogy még a NASA-nál is odafigyelnek rájuk. Az űrkutatási és űrrepülési szervezet így reagált az egészre Twitteren:

    Az egészből izgalmas beszélgetés kerekedett, ugyanis a Tony Starkot játszó Robert Downey Jr. megköszönte az odafigyelést a NASA részéről.

    A NASA vicces beszólására a Marvel is reagált később.

    (via)

  • Jasper Fforde – Monokróm kibeszélő a Galaktika tévén!

    Jasper Fforde – Monokróm című könyvét boncolgattuk, amely igazi különlegesség a már unalomig ismételt disztópiákon belül.

    A Monokróm fülszövege

    A kromatokrácia világában az vagy, amit látsz. A társadalom hierarchiája ugyanis polgárainak korlátozott színlátásán alapszik.

    Eddie Russett följebb akar lépni. Amikor azonban apjával Kelet-Kárminba költözik, terve, hogy átlagosnál jobb vöröslátását kihasználja egy előnyös házasságkötés érdekében, egykettőre zátonyra fut. Végzetes hattyúk, alávaló Sárgák és megszeghetetlen szabályok állják útját, rejtélyes halálesetek, valamint két zűrös kapcsolat, egy ráerőltetett bányarémmel és egy lázadó Szürke angyallal. Vajon lesz-e ereje kitörni az agyonszabályozott kasztrendszerből? Nem lesz egyszerű, hiszen a kíváncsisága lépten-nyomon bajba keveri.

     

    A Jane Eyre-eset sikerszerzőjének új regénye sokkal több egy szokványos disztópiánál, mert egyben annak paródiájával is szolgál.

     

    „Az SF és a fantasy mesteri elegye, ami a hangsúlyt a karakterekre helyezi a technovarázslatok helyett. Ráadásul borzasztó vicces is.”

    – Los Angeles Times

     

    „Kihagyhatatlan!”

    – Miami Herald

    A Galaktika webshopján megvásárolható, ha kedvet kaptatok hozzá!

  • A kínaiak elkészítették a saját Vasember filmjüket

    A Marvel próbálkozott nemrégiben a keleti piac felé nyitással, hiszen a Vasember 3 egy részét Kínában forgatták, illetve erőteljesen promózták is az országban a filmet. A kínaiaknak tehát Tony Stark kalandja nem volt elég ahhoz, hogy azonosuljanak egy amerikai szuperhőssel, így Armored Warfare God: Sun Wukong címmel készült egy helyi variáció, mely szemtelenül lopja el a karakter páncélját. A történet természetesen nem egyezik, a helyi mondavilágból emeltek ki egy ismert figurát, de a képességei és a CGI nagyon hasonlóak.

    Ami nagyon beszédes, hogy még Kínában is kiakadtak a filmkedvelők és nekimentek a Zs-kategóriásnak tűnő alkotás készítőinek. A helyi média gyorsan felkapta a sztorit és nemzetközileg is mindenki arról beszél, hogy az Armored Warfare God mekkora koppintás. Ilyesmi egyébként a játékiparban is sűrűn megesik, amikor például az Overwatchot vagy a Diablót másolják le és adják ki mondjuk mobilos platformon. A Marvelnél ha elég szigorúak, akkor esetleg perre is vihetik az ügyet. A kínai Vasembert kedden mutatják be a mozik, egyelőre nemzetközi forgalmazásról nincs szó. Remélhetőleg nem is hozzák be túl sok országba ezt a fércmunkának tűnő portékát.

  • Szigorú körülmények között zajlik a Star Wars: Episode IX forgatása

    A Trónok harca rajongók sokat olvashattak arról, hogy az HBO sikerszériáját milyen szigorú körülmények között forgatják, például a munkálatok fölé bemerészkedő drónokat is egy különleges puskával lőtték le az elmúlt hónapok során. Ezen kívül a sorozat színészei csak digitális formában kapták meg a forgatókönyveket, amelyek a snitt felvétele után megsemmisítették magukat. Jó kérdés, hogy a Star Wars készítőgárdája innen vette-e az ötletet, de annyi biztos, hogy Mark Hamill (Luke Skywalker) friss nyilatkozata arról árulkodik, hogy hasonló körülmények között zajlik az Episode IX forgatása is, mely végre pontot tesz a Skywalker-saga végére.

    Rendkívüli módon figyelnek arra, hogy egyetlen spoiler se szivárogjon ki az új Star Wars filmről. Ha a forgatókönyvben valamit újraírnak, akkor küldenek egy kollégát, aki elhozza nekünk a szkriptet. Elolvassuk, de egynél több napig nem lehet nálunk, szinte azonnal vissza is kell adnunk! Őrület, szinte olyan, mintha a CIA-nál dolgoznék – árulta el Mark Hamill, aki az Episode IX-beli néhány jelentetét már leforgatta, de a közeljövőben többször vissza kell még térnie a munkálatok helyszínére.

    A színész szavaiból az is kiderült, hogy a forgatókönyveket speciális papírra nyomtatják, így nem lehet mondjuk beszkennelni se. A Luke Skywalkert alakító sztár visszaemlékezett arra, amikor az Egy új remény lapjait adta körbe a barátainak, hogy velük együtt mosolyogjon jókat a sztori fordulatain. Mára a Star Wars az egyik legnagyobb bevételeket produkáló franchise lett, még a Solo bukásával együtt is, így mostanra elképzelhetetlenné vált, hogy csak azért beleolvashasson valaki az új filmbe, mert jóban van valamelyik színésszel.

    Hamill külön kérvényezte, hogy ő papír alapon kapja meg a szkripteket, ennek is különös oka volt.

    Szeretem vizualizálni a jeleneteket, rajzolgatni a margóra, így megkönnyítve a tanulási folyamatot. Ha elektronikus formában kapnánk meg a szövegkönyvet, az nekem túl személytelen lenne. Az utolsó Jedik esetében magamnál tarthattam a forgatókönyvet, de széfbe kellett zárnom estére és mindig szem előtt kellett tartanom, amikor kivettem onnan.

    A Star Wars IX-et J. J. Abrams rendezi, egyelőre hivatalos címe nincsen. Csupán annyit tudni biztosan, hogy 2019 decemberében érkezik a mozikba.

  • Megjelent a decemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin decemberi számát Ronil Caine, a Lilian és a Rémteremtő szerzője nyitja, kisregényének első része időben visszafelé jelenít meg két különös öngyilkosságot. Juan Pablo Noroña isten háta mögötti garázskocsmájában furcsa beszélgetést vizionál: pingvin és ember között. Jodi Taylor St. Mary-krónikákból ismert múltjárói visszaugranak az időben egy koronázásra, de a történelem, persze, mást tartogat számukra. J. G. Ballard, a Toronyház írója egy időn és téren túli világot képzel el egy lakatlan szigeten, amelyben flóra és fauna fantasztikus módon átalakul. Andrej Szalomatov szürke angyala azt bizonyítja, hogy az igazság egyre kevésbé fekete vagy fehér.

    A magyar szerzők közül Varga L. László egy kudarcos időutazás paródiáját villantja fel, míg Huszár Karina egy idilli virtuális valóságot épít a figurák köré, amely kegyetlenül kitaszítja az oda nem illőket.

    A havi retro J. D. Beresford „Egy jelentéktelen kísérlet” című apokaliptikus novellája.

    Folytatódik Haui József Nemere István karakterei alapján írt képregénye, a Titok a kráter mélyén. A Filmrovat a Blame! című alkotást értékeli. A Szférák zenéje a Queen együttes sci-fi rapszódiáit mutatja be. A Világűrt jelentő deszkák Szepes Mária regényének táncadaptációját értelmezi. A Tudomány az űrbe telepíthető atomfegyver lehetőségét járja körül. Az Obszervatórium az Európai Űrügynökség CanSat-versenyéről számol be. A lapban olvashatók még érdekes írások a hologram-előadókról, magánrakétákról, a beszéddel irányított háztartásról, valamint a globális felmelegedés aktuális problémáiról és a legújabb betegségekről.

    Az XL-kiadás Charles Nuetzel A Vér Királynője című regényét tartalmazza, az Alien egyik korai előképét.

    A Galaktika 345. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!