My Blog

Címke: rover

  • Curiosity Home Office

    2020. március 22-én a Mars felszínén a Curiosity rover a földi parancsnak megfelelően elvégezte az “Edinburgh” projekt nevet viselő próbafúrást. Ez abban különbözött a rover korábbi feladataitól, hogy a mars szondát a kutatók nem az irányítóteremből vezérelték, hanem otthonaikból.

    Ahogy az egész világot, az Amerikai Űrkutatási Hivatalt is utolérte a járvány, és a karanténszabályok a kutatókat is otthonaikba kényszerítette. De az űrprogramokat nem lehet leállítani, az űrállomás kering a Föld körül, a szondák minden egyes munkával töltött perce értékes adatokat szolgáltat.

    A curiosity csapatának is gyorsan meg kellett szervezni az otthoni. Bizonyosa eszközöket sikerült hazavinniük, kiegészítve otthoni eszközeiket, de sok speciális eszközről le kellett mondaniuk.

    Világvége a szomszédban

    A rover következő lépéseinek megtervezéséhez a korábban elkészített 3D fényképeket használják. Ezeket különleges szemüvegekkel lehet megnézni, de ehhez különösen erős számítógépekre és videókártyákra van szükség. Az otthoni laptopok ehhez nem elegendőek. A kutatók kényszerűségből a klasszikus piros-zöld szemüveghez fordultak. A rég elavult technológiát meglepően jól sikerült használni.

    Egy egy feladaton gyakran több tucat szakértő dolgozik egyszerre. Ezeket a meetingeket könnyű megoldani a JPL laboratórium tárgyalóiban, ahol folyamatosan adatokat elemeznek, közösen oldanak meg problémákat. De ez sokkal nagyobb kihívás, ha otthonról kell megoldani, videókonferenciákat tartani, chatszobákban tárgyalni. Ez sokkal lassabb, és sokkal körültekintőbbnek kell lenni a sok hibalehetőség miatt. Nem ritkák az  olyan pillanatok, amikor 10-15 chat beszélgetést kell párhuzamosan követni, vagy akár 3-4 videókonferenciában egyszerre részt venni. Sokkal megterhelőbb így a munka, és minden folyamat tovább tart.

    Halál a vörös bolygón

    De a helyzet ellenére a kutatók megoldják a problémákat és a Marson továbbra is folyamatosan dolgozik a Curiosity.

     

     

     

  • Csodás képek a Hold túlsó oldaláról

    Kína űrkutatási programja sikert-sikerre halmoz, ennek legszembetűnőbb példája a távol-keleti ország holdprogramja.

    A Csang-o (Csang-o szan-hao) vagyis A Holdistennő PROGRAM Kína legnagyobb űrvállalkozása. Az első két műhold technikai előkészítést biztosított Hold körüli pályára állásával. A Csang-o–3 2013-ban landolt a Holdon.

    Elsőként landolt a Hold túlsó (Földtől elforduló) oldalán.  A Csang-o–4 küldetés eredetileg 2015-re volt tervezve, de módosították a küldetés céljait, így a szondát 2018. december 7-én indították Délnyugat-Kínából egy Hosszú menetelés 3B hordozórakétával. A küldetés megpróbálja meghatározni a Hold egy felderítetlen részének korát és összetételét. A negyedik űrszonda több űrtörténeti jelentőségű rekordot állított fel.  Az 1200 kilogramm össztömegű kínai holdszonda egy 140 kilogramm tömegű rovert vitt magával.

    Immár egy éve, hogy a szonda leszállt a Kármán Tódor kráterben.  A Yutu-2 (Jáde nyúl) nevű holdjáró egy év alatt 357 méteres utat tett meg. Ez alatt rengeteg kiváló minőségű fényképet készített. Az évforduló alkalmából a Kínai Űrügynökség megosztott néhány újabb fényképet.

    Holdgyermek

    Körpanoráma szelfi:

     

  • Újabb űrbravúr – Landolt a szonda a kisbolygón

    A módosított terveknek megfelelően a Hajabusza-2 japán űrszonda landol ta Ryugu kisbolygón, jelentette be a japán űrkutatási hivatal, a JAXA. A magyarul Vándorsólyom névre hallgató japán aszteroida-kutató űrszonda 2014-ben indult, hogy közelről vizsgálja meg  a 162173 Ryugu nevű  széntartalmú aszteroidát. A szonda fő missziója mintákat gyűjteni és azokat hazajuttatni, így segíteni a kutatóknak jobban megismerni a Naprendszer eredetét és evolúcióját.

    A szonda a küldetése során sikert sikerre halmoz.  Az ionhajtóművel felszerelt Hajabusza–2 tavaly június végén 20 kilométerre közelíti meg az aszteroidát. éven át vizsgálja az objektumot., azóta folyamatosan  egy sor tudományos megfigyelést és műveletet végez.

    Szeptember 21-én két egykilós robotrovert küldött az aszteroida felszínére. A két, sütisdoboz-méretű műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról, megmérje a felszíni hőmérsékletet. Október elején egy újabb, tízkilós leszállóegységet bocsátott az aszteroida felszínére. A Mascot az aszteroida felszínének ásvány összetételét és mágneses mezőjét vizsgálja. A Mascot felvételei komoly meglepetést okoztak, mert a vártakkal ellentétben a kisbolygót nem por, hanem kisebb nagyobb sziklák borították. Ezért az anyaszonda októbere tervezett landolását elhalasztották.

    Február elején jelölték ki a mai napot a landolásra, választották ki a leszállási pontot, és a landolás módját. A hosszú halasztás másik oka az volt, novemberben és decemberben megszűnt a kapcsolat a Hajabusza-2-vel, mert a Nap túloldalán volt.

    A küldetés ezen szakasza a  tervek szerint 2019 decemberében zárul,ekkor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut. A tervek szerint 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött kőzetmintákkal együtt.

  • Mars 2020 – Az élet nyomában

    A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont.  A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni.

    A tudósok abban is bíznak, hogy  a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is.  Ennek oka, hogy az eddigi ismereteink szerint a Marson  nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét.

    A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő. Paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek. Az évmilliárdokkal ezelőtti élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön.

    A marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején.

  • Első fotók és videó egy kisbolygó felszínéről

    Hajabusza-2 űrszonda, amely 3,5 éven át tartó utazás után júniusban jutott el a Földtől mintegy 280 millió kilométer távolságban lévő Ryugu kisbolygóig.

    A Ryugu 20 kilométertávolságból

    A japán űrügynökség (Jaxa) kutató járműve fotókat készített a kisbolygóról, majd két apró kutatórobotot, rovert juttatott a felszínre.

    A Ryugu felszíne a hajabusza-2 árnyékával

    A Hajabusza-2 múlt pénteken nagyjából 60 méteres magasságba ereszkedett a Ryugu fölé, hogy kiengedje a robotokat.

    Az első fotó a kisbolygó felszínéről

    A két műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról és megmérje a felszíni hőmérsékletet, mielőtt nagyobb kutatóműszereket bocsátanak a Ryugu felszínére.

    A második felszíni fotó

    A gravitáció itt olyan csekély, hogy az egykilós robotok ugrálva változtatnak helyet. Akár 15 méter magasra is képesek így emelkedni, és 15 percig tudnak a levegőben maradni. A kisbolygó felszínén elkészült az első, mindössze 15 kockából álló videó.

    https://www.youtube.com/watch?v=eMqzR676faA

    Októberben a Hayabusza-2 egy apró krátert fog vájni az aszteroida felszínén, hogy mintákat gyűjthessen az évezredek óta érintetlen – vagyis a szelektől és sugárzástól megkímélt – anyagokból. A csillagászok szerint a Ryugu a Naprendszer hajnalán formálódhatott, így feltételezéseik szerint olyan szerves anyagot tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárulhattak. A tervek szerint a küldetés 2019 decemberéig tart, amikor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut, várhatóan 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött mintákkal együtt.

    (via)

  • Te is lehetsz névadó!

    Bárki nevet adhat az Európai Űrügynökség új marsjárójának.

    A Farnborough Repülési és Űrkutatási Kiállításon az ESE nevében Tim Peake brit űrhajós különleges bejelentést tett. A Brit Űrügynökség ötletpályázatot hirdet a hamarosan induló marsjáró nevére.

    Az Exomars program keretében induló rover névadójaként bármely Európai Űrügynökség tagállamból, így hazánkból is lehet nevezni.

    Az új marsjáró elődjeihez hasonlóan hatkerekű, súlya 310 kilogramm. Munkájának egyik legfontosabb célja a talaj vizsgálata, ezért olyan automata fúróberendezéssel látták el, amely kétméteres mélységbe képes lefúrni.

    A leszállás helye még nincs véglegesen eldöntve, több helyszín került szóba: az Oxoa Planum síkság, a Mawrth Vallis, az Aram Dorsum, és a Hypanis Vallis Delta.

    Az Exomars program eddig felemás sikerrel fut. A 2016-ban indított TGO keringő egység sikeresen pályára állt a bolygó körül, Schiaparelli szonda leszállása nem sikerült. A rover indítása is csúszást szenved, nem az idei évben, hanem 2020-ban indítják a vörös bolygó felé.

    Az ExoMars az Orosz Űrügynökséggel közösen futó program. Az eszközöket Proton rakétákkal állítják föld körüli pályára.

    (via)

  • Szerves vegyületeket találtak a Marson

    A NASA felfedezése esetleg az élet bizonyítéka lehet.

    Talán az eddigi  legsikeresebb mars szonda, a Curiosity fúrást hajtott végre a Gale-kráterben. Ennek fenekén több mint 3 milliárd éves agyagpala fekszik, amely feltételezhetően egy hajdani tó üledékéből képződött. A fúrásminta vizsgálata során szerves vegyületek nyomaira bukkantak. Talán még izgalmasabb felfedezés, hogy a marsi légkört elemző műszere a metántartalom jelentős szezonális váltakozásait mérték.

    Természetesen ez nem bizonyíték a marsi életre. A NASA szakemberei kijelentették, a szerves molekulák származhatnak kémiai reakciókból, üstökösök és meteoritok becsapódásából, és talán az élő szervezetek működéséből. A szakemberek szerint túl korai kimondani, hogy biológiai folyamatokból származnak.  A metán jelenléte azért is érdekes, mert a földön a metán 95 százaléka biológiai eredetű.

    A Curiosity a kőzetmintát kemencében hevítette.  Amikor a minták hőmérséklete 500 Celsius fok fölé emelkedett, a rover műszerei úgynevezett aromás, alifás és tiofén gőzöket detektáltak. A tudóscsoport úgy véli, hogy ezek a még nagyobb szerves molekulák bomlási termékei.

    Nem ez volt az első ilyen lelet, a Curiosity először 2014-ben észlelt szerves molekulákat a Gale-kráter kőzetében, de csak keveset. 2015-ben a missziós tudósok arról számoltak be, hogy a Curiosity kimutatott klórtartalmú szerves anyagokat a bolygó kőzetében, de a potenciális szennyeződés és a műszerhibák miatt az eredmények nem voltak elég meggyőzők.

    (via)

     

  • A Mars titokzatos fényei

    A világhálón vírusként terjedtek el azok a képek, melyeken mesterséges fénynek tűnő jelenséget láthatunk. A Marson, amit nem mi csinálunk. Vajon mi az igazság, tényleg a marslakók próbálnak jelezni kedvenc marsjárónknak? (tovább…)