My Blog

Címke: ronil caine

  • Mr. Franklin titka – novella ajánló

    Ronil Caine neve ismerősen csenghet azoknak az Olvasóknak, akik nyomon követik a Galaktika kiadványokat. Caine az egyik Start könyves szerzőnk, bemutatkozó regényét, a Liliant igazán pozitív fogadtatásban részesítették a hazai SF-rajongók és számos blogger is elismerően szólt róla. Az író ezúttal a Galaktika 322. számában hozott egy igencsak elgondolkodtató novellát, Mr. Franklin titka címmel.

    A nem túl hosszú alkotás (kilenc oldal) utolsó pár oldala hozza meg mindazt, amit szerintem nagyon sokan elvárunk egy novellától: olvasmányos módon, könnyedén hatol agyunkba a felismerés, melyet a mű mondanivalója tartogat.

    Cselekményről nem igazán beszélhetünk a novella kapcsán, csupán névtelen narrátorunk meséli el utolsó együtt töltött perceit munkaadójával, a rejtélyes Mr. Franklinnel. Az idős úr egy egzotikus farm tulajdonosa volt, ahol szívesen töltötte idejét. Alkalmazottai nagy becsben tartották, soha egy rossz szót nem mondtak volna rá. Mégis rejtegetett egy titkot, amit nem mondhatott el soha senkinek.

    A Mr. Franklin titkának esszenciája rövidségében rejlik. Vagyis pontosan olyan hosszú, mint amennyire kell. Túlmagyarázott okfejtésekre nem kell számítani, a mű végén az olvasónak kell mérlegelnie. A tanulság pedig mindenki számára érthetővé válik, legalábbis ideális esetben mindenki elmélázik néhány percet jelenlegi társadalmunk helyzetén.

    past-present-future

    A baljós jövőkép, melyet a novella ábrázol talán nem is annyira a jövőre utal. Jelenünk egyfelől a történelem egyik legizgalmasabb korszaka, mégis az egyik legveszélyesebb. Legalábbis társadalmi szempontból biztosan. Technológiánk annyira fejlett, hogy megengedhetjük magunknak a túlkényelmesedést. Szobánk melegében, komfortos fotelünkből ráláthatunk a világ történéseire, mely egyfelől csodálatos, és az internet megfelelő használatával végtelen tudás tárulhat elénk. Másfelől pedig akaratlanul is elidegenedhetünk embertársainktól. A számtalan apró kényelmi funkció lassan átveheti az uralmat, ha nem figyelünk, s végül érzéseink, gondolataink is szintetikussá válhatnak. Éljünk akármilyen korban, az ember mindig társas lény marad. Mindig meg kell találnunk helyünket a társadalomban, részt kell vegyünk a megkövetelt normákból, és figyelnünk kell magunkra, s környezetünkre egyaránt.

    Caine arra is felhívja a figyelmet, hogy élvezzük ki a „most” adta lehetőségeket. SF-íróként egyszerre kell a múltba révedni, a jelent képviselni, és a jövőt megálmodni, mégis arra sarkall a Mr. Franklin titka, hogy néha picit jobb a mában élni. Persze tervezzünk előre, tiszteljük múltunkat, de mégis a jelen van számunkra kitalálva. A mostban kell megfelelnünk, érvényesülnünk, de ami a legfontosabb: jól érezni magunkat. Világunk a sok szörnyűség mellett csodálatos, változatos, rejtélyes, és legfőképpen a miénk. Csupán arra vár, hogy felfedezzük.

    Véleményem szerint a Mr. Franklin titkában nem a vészjósló, negatív jövőt kell szem elé helyezni, hanem a jelen problémáira, és a megoldásokra kellene fókuszálni, hogy teljes életet élhessünk.

  • Lebbencs-Cthulhu, egy mezőőr és egyéb szokatlanságok – A Black Aether 2. száma

    A Lovecraft öröksége köré épített fanzin, a Black Aether népszerűsége továbbra is töretlen: a 2. számban már 15 weird történetet olvashattunk, az elsőhöz hasonlóan gyorsan fogyott, és pár napja már a 3. szám is megjelent. Azonban az legújabb példány előtt néhány gondolatot osztanánk meg a júniusi weird adagról. A színvonalas első szám után nagyon vártuk a következőt, az pedig csak még inkább felcsigázta a kíváncsiságunkat, hogy két, a Galaktikához köthető szerző is belekóstolt Lovecraft világába: egyik Startos írónk, Ronil Caine és online munaktársunk, Schubert István, azaz Cotter Blackstone.

    borito_elso_resize_resize

    Ahogy felmerül egy folytatásos tévé vagy regénysorozat kapcsán is, hogy tudja-e tartani az első évad/rész minőségét, úgy egy magazinnál is. A Black Aether főszerkesztője, Tomasics József úgy érzi, már az első számmal elérte az általa kitűzött célt: ösztönözte, inspirálta a magyar alkotókat és az ő írásaik pedig eljutnak a furcsa irodalom hazai rajongóihoz.  A fanzin sikeréből fakadó még nagyobb lelkesedés magán a Black Aetheren is látszik. A 2. számon érezni, hogy a szerkesztők igyekeznek kialakítani egy régebbi korokat idéző kiadvány képét, miközben igazodnak a mai trendekhez is. A Weird Tales-re emlékeztető belsőt nagyon hangulatossá teszik a külső és belső illusztrációk, kedveznek a mi színes-szagos képekhez szokott szemünknek is. Mindegyikből árad a sejtelmesség és a természetfeletti, ezzel rögtön berántva minket a lovecrafti világba. A Black Aether azonban nem csak küllemében, de tartalmában is illeszkedik az előző számhoz, minőségben sem marad el. Ezt bizonyítja is, hogy a szerkesztők igyekeznek egy sajátos, csak a fanzinra jellemző felépítést és stílust tartani, véglegesíteni. Egy biztos lap és olvasóközönség kialakításához ez elengedhetetlen.

    ha_feljonek_a_csillagok_Baukó_Dániel_resize_resize

    A novellákban továbbra is közös vonás a különös események megmagyarázhatatlansága, a megválaszolatlanul maradt kínzó kérdések. A történetek szereplői ismét az ismeretlennel és az emberen túliakkal találják magukat szemben. Azonban hiába a sok közös téma, a megvalósítások nagyon is különbözőek, ami csak a fanzin javára válik. A 15 írást tartalmazó júniusi Black Aetherben találhatunk egy a szerepjátékokat megidéző írást (Bacsai Gábor: Halszag, villámok és alvó istenek), kifordított Bonnie és Clyde történetet (Kökény Pál: La mek), egy kicsit magyar népmeséket idéző bizarrót (Komor Zoltán: Lebbencs-Cthulhu) és más egyéb, érdekes kísérletezést.

    A felhozatalból kiemelkedő Lir Morlan Időtlen hírnöke. A történetben egy tengerparti kisvárosban élő magánnyomozó eseménytelen életébe csöppenünk. Épp feladni készül munkáját és valami élhetőbbet nézni, amikor egy Olivia Waters nevű hölgy keresi meg egy szokatlan kéréssel: egy halálos áldozatokat követelő rítust kell megtörni. A fanzin leghosszabb írásában Morlan egyszerre idézi meg a film noirok világát és a lovecrafti hagyományokat, miközben maga a történet is egy sajátos hangulatú okkultista kalandba invitál minket.

    csapda_Juhász_Ernő_resize_resize

    Ki kell még emelnem Varga István Vegetáció című novelláját is, ami egy intézetben élő férfi bevillanó emlékeibe enged betekintést. Varga az igazság kimondásának problémáját járja körül egy nagyon ötletes koncepcióban. Hasonló kreatív megoldással közelít a lovecrafti hagyományokhoz Ronil Caine is. A Csapda főhőse egy túrázó kisfiú, aki rosszkor volt rossz helyen. Gondolatait egy jegyzetfüzetből ismerhetjük meg, és itt mutatkozik meg Caine azon tehetsége, ami már a Lilianben is kiemelkedő volt: nagyon hitelesen tud megjeleníteni bizonyos karaktertípusokat. A Csapdában szereplő kisfiú beszédstílusa és az őt fenyegető veszély közepette felmerülő gondolatai (pl. „A szüleim, az a kevés barátom, nincsenek többé. Nem fogom megérni a tizennyolcadik születésnapomat sem.”) olvasva tényleg olyan érzésünk van, mintha egy gyerek szemén keresztül látnánk az eseményeket. Emellett pedig kapunk egy igazán meglepő lezárást is, ami teljesen más értelmezést ad a novellának, mint amire először gondoltunk. Online munkatársunk, Cotter Blackstone Mezőőr írásában egy kifejezetten negatív figurát láthatunk új állásában: egy őr, aki a faluhoz közeli mező és erdő történéseit figyeli. Caine-hez hasonlóan Blackstone is tökéletesen megidézi a weird történetek hangulatát, de kicsit a southern gothic (azaz déli gótika) világa is megelevenedni látszik. A kezdet ígéretes, reméljük, a következő számban olvasható folytatásban még jobban elmerülhetünk a sejtelmesen felvezetett eseményekben.

    A bővülő tartalom mellett a pozitív fejlődést és a lelkesedést is látni a 2. számban, egy-két apróságtól (pl. korrektúra) eltekintve összességében ismét egy színvonalas lapot állított össze a Black Aether szerkesztősége. Kívánjuk, hogy az olvasók és az alkotók lelkesedése ne csökkenjen, még sok ilyet!

  • Klónok és jogok – Lilian könyvajánló

    Robert Turner nagy kanállal falta az életet. Mindene megvolt: pénz, nők, drogok, és még több pénz. Ötvenhez közel, mikor már mindent elért életében, váratlan fordulatot vett élete. Felajánlottak számára egy olyan lehetőséget, amiről eddig még álmodni sem mert…

    Ronil Caine első regénye, a Lilian roppant komoly témákkal foglalkozik, amik a mi életünkben is egyre inkább aktuálissá válhatnak, holott a mű a közeli jövőben játszódik.

    Lássuk tehát, mit tartogat nekünk a Lilian.

    A történet szerint a nem is oly’ távoli jövőben létezik egy technika, amellyel bárki tökéletesen lemásolható. A modern klónozásnak hála a világ leggazdagabb emberei két hétre akárkit „kibérelhetnek” maguknak, legyen az híres énekes, színész, sportoló. Főszereplőnket, Robert Turnert is megkeresik az ajánlattal, aki kis habozás után ugyan, de igényt tart egy másolatra: Lilian Bailey-re, a népszerű és felkapott fiatal, csinos színésznőre.

    A mű igényesen bemutatja mindazt, amitől tartanunk kell, nem csak a jövőben, hanem a jelenben is: a nők eszközként való kihasználásától. Természetesen a regényben metaforikusan, és fizikailag is egyaránt megjelenik mindez két oldalról: magáról a női oldalról, mint szuverén emberi lény, illetve afelől, hogy az ember is egy újabb iparág, amelyet adott kívánságok szerint meg lehet teremteni. Pénzért bármi, és bárki megkapható, az emberi élet pedig erkölcsileg semmit nem ér ezáltal. Napjainkban a klónozás témája szinte még tabunak számít (pedig kezdenek elterjedni a klónozott állatok húsait forgalmazó cégek), a súlyos morális kérdések megválaszolásán pedig nehéz kiigazodni. Iszonyatos felelősséggel jár, ha Isten szerepében tetszelgünk, nem beszélve arról, hogy ezzel beleszólnánk a természet törékeny körforgásába. A különböző halálos betegségek kutatásánál (ahogy a regényben is megemlítik) még jól jöhet a sejtszinten történő klónozás, de ott már más kérdés merül fel, ha állatról, esetleg emberről van szó.

    dna

    Minden ember egyéniség, s emiatt vajon másolata is az lesz? Ha viszont az is különálló egyéniség lesz, akkor nem lehet saját klónunk, mert eltér tőlünk. Illetve az is elég súlyos kérdésnek bizonyulhat, miszerint lehet-e egyáltalán a helyünkre egy klónt beállítani? Vagy, ha lenne is másolatunk, akkor neki ugyanolyan jogai lennének, mint nekünk? Hiszen az alanyi jogokat azután kaptuk meg, hogy megszülettünk. A mesterségesen előállított „emberekre” tehát nem vonatkozhatnak a mi szabályaink, de ha azok a klónok mi vagyunk, akkor ugyanolyannak kellene lenniük, mint mi, ugyanazokkal a jogokkal, szabályokkal, viselkedési normákkal, stb.

    Valahol azt olvastam, az a jó könyv, ami több kérdést hagy a levegőben, mit választ. Ha ezt a sémát követem, akkor a Lilian egy nagyon jó könyv. Alapból a klónozás egy hihetetlenül kontroverzális téma, ráadásul még a tudomány sem tart ott (tudtunkkal), hogy bármire válasszal szolgálhasson. Így a mű befejeztével is felmerülnek majd elméleti kérdések, melyekre talán tényleg csak akkor kaphatunk megfelelő választ, ha ott tartunk, hogy embereket klónoznak gazdasági célokból.

    adult-stem-cell-cloning-670-1

    A Lilian cselekménye eleinte nem túl akciódús, viszont mindig érdekes, és képes megteremteni az olvasóban a vágyat, hogy tovább olvassa a regényt. Sci-fi és thriller igazi egyvelege, borzasztóan érdekes kérdésekkel megfűszerezve. Később azonban felgyorsulnak az események, a thriller vonal erősebbé válik. Robert jellemváltozása külön megérne egy misét, erősen éreztem benne valamit, ami már egészen régóta kedvenc témáim egyike közé tartozik: a társadalmi normákhoz való igazodás miatt az emberi lélekben elrejtve még mindig ott van az ösztönlény, a vadállat, ami kitörni vágyik, és ehhez elég csupán egyetlen szikra. Ilyen karakterábrázolástól legutóbb Stephen King könyvnél lettem libabőrös, de Caine-nek sikerült elérnie ugyanezt a hátborzongató érzést a Lilian esetében is.

    Összegezve a Lilian egy igen izgalmas sci-fi thriller, amelyben az író tökéletesen bemutatja azokat a kérdéseket, amik komoly elgondolkodtatásra biztatják az olvasót. A két főszereplő, Turner és Lilian kapcsolata nagyon érdekes, kettejük változásai zseniális sorokat eredményeznek a műben. Ahogy haladunk előre a történettel, annál inkább letehetetlen a regény.

    Igazi SF műről van szó, így tudnám ajánlani mindenkinek, akit érdekel a klónozás témája, de kapunk némi romantikát, kemény thrillert és nagyon szép leírásokat. Tehát minden van, mi érdekelheti a fantasztikum kedvelőit.

  • A genetika az emberiség legnagyobb fegyvere – a második interjúnk Ronil Caine-nel

     

    A vártnál korábban, április vége helyett már március utolsó napjaiban megérkezik kiadónkba a Start Könyvek első négy regénye, A széttört idő legendája, a Lilian, a Sors-algoritmus és az Eshtar. A megjelenés előtti héten leültünk és újból elbeszélgettünk az írókkal, ezúttal könyveikre fókuszálva. Ronil Caine-nel készített első beszélgetésünket itt tudjátok elérni, most pedig fogadjátok szeretettel a második interjút.

    Miért pont egy sztárokat másoló céget helyeztél történeted középpontjába? Honnan jött az ötlet?

    Az alaptörténet többféle gondolatmenet összefonódásából született meg. Nehéz lenne visszafejteni, főleg így négy év távlatból, de alapvetően abból indultam ki, hogy valamilyen szinten mindenkit érdekelnek a sztárok és néha mindenki álmodozik arról, hogy egyikkel másikkal találkozik, vagy akár együtt bulizik, nyaral, szeretkezik – kinek mi tetszene.

    Szerinted a valóságban is működhetne egy ilyen üzlet a regényedben leírt feltételekkel?

    Szerintem óriási üzlet lenne. Viszont csak titokban működhetne, különben káoszba fulladna az egész. Nem hiszem, hogy bárki örülne neki, ha különféle szolgáltatásokhoz lemásolgatnák őt.

    IMG_2737onlinera

    A Lilian főhőse, Robert Turner nem egy kifejezetten pozitív főhős a carpe diem világszemléletével és nemtörődőm életvitelével: ezek akár el is idegeníthetik őt az olvasótól. Hogyan tudunk mégis azonosulni vele?

    Szerintem sokan bújnánk Turner bőrébe, hiszen gazdag és szabad ember, ott bulizik a világban, ahol akar, és ha rendelhet magának egy híresség-másolatot, azt is megteszi. Viszont nem emelném ki Turnert, mint főhőst, szerintem mindhárom fő karakter egyaránt fontos, mindegyikükkel lehet azonosulni valamilyen szinten, lehet nekik szurkolni, de mindhárom karakterben van valami negatív is, ami miatt az olvasó nem lenne a helyében. Ez érdekes feszültségforrás olvasás közben.

    A történet miért pont Japánban játszódik? Személyes élmények ihlették vagy esetleg más speciális oka van?

    Olyan helyszínt kerestem, ami a főhősök számára idegen, de kellően mozgalmas és szabad a cselekmény számára. Az is fontos szempont volt, hogy az ország tudományos vívmányai hihetővé tegyék egy ilyen technológia létezését. Ezek mellett az európaiak szemében Japánt még mindig övezi egyfajta misztikusság, ami nekem is jól jött a regényhez.

    Érdekesen, részletesen és közérthetően vázoltad fel a klónozás menetét a regényben. Merítettél-e a klónozással kapcsolatos tudományos írásokból vagy teljesen a fantáziádra hagyatkoztál?

    Rengeteg tudományos cikket, könyvet, tanulmányt olvastam a témában, megnéztem számtalan dokumentumfilmet, és egy genetikus professzorral is átbeszéltem a regényre vonatkozó részeket, hogy tudományosan minél hitelesebb legyen a leírás. Ettől még persze fikció, de egész jó kis fikció. Arra tudatosan ügyeltem, hogy könnyen olvasható és érdekes maradjon, így az igazán húzós szakszövegtől megkíméltem a regényt.

    Ronil Caine - Lilian borito webre kerettel

    Szerinted valaha eljut olyan szintre a klónozás, mint ahogy a regényedben megjelenik? Ha igen, milyen pozitív és negatív oldala lenne? Ehhez persze tételezzük fel, hogy nem titokban létezne a klónozás, mint a Lilianben, hanem olyan természetes lenne, mint mondjuk a mikró használata.

    Nem csak, hogy eljuthat, hanem el is fog, csak idő kérdése. A regényben leírt technológiák egy része már ma is létezik. A genetika a gyógyításban és a betegségmegelőzésben is a legnagyobb fegyvere az emberiségnek, de egy bizonyos ponton túl több morális kérdést is felvet, például, hogy mennyire módosíthatunk egy embert, hogy megmentsük a betegségektől.

    Kiknek ajánlanád a Liliant?

    Akik szeretik Stephen King, Michael Crichton vagy Dan Brown könyveit, azoknak mindenképp, de bárkinek, aki szívesen olvas olyan thrillert, aminek tudományos alapjai vannak és alapvetően egy reális jövőben játszódik. A Lilianben nincsenek űrhajók, sem szuper képességek, csak egy kis technológia, emberi érzelmek és érdekek, ezek kombinációja pedig egy kifejezetten akciódús, drámai történetet eredményez. A weboldalamról letölthető egy novellám ingyenesen, akinek az tetszik, a Lilian is fog.

    A könyvfesztiválra készülsz valamivel?

    A Start Könyves szerzőkkel együtt fogok dedikálni április 23-án, szombaton 5-6-ig a Galaktika standjánál. A Lilian a helyszínen is megvásárolható lesz. Úgy tervezem, egész délután kint leszek, akit érdekel a regényem, ott megtalál. Az már most biztos, hogy nagyon sok jó könyvre számíthatunk.

     

    Fotó: Csata Judit

  • A tudomány összes területe érdekel – interjú Ronil Caine-nel

    A Galaktika Start Könyvek sorozat első köteteinek megjelenése okán minden szerzővel interjút készítünk, hogy jobban megismerhessétek őket, és ízelítőt kaphassatok regényeik témájáról. Eddig Michael Waldennel, Vékony Krisztiánnal és Molnár Csabával beszélgettünk, a soron következő, negyedik szerzőnk pedig Ronil Caine.

    Mit lehet tudni Ronil Caine-ről? Kérlek mutasd be magad!
    Magyarországon születettem. Novellákat és regényeket írok science fiction és thriller műfajban dráma, akció, néha horror-elemekkel. Első regényem Lilian címmel idén áprilisban jelenik meg a Galaktikánál.

    Hogyan kerültél kapcsolatba az irodalommal és később a Galaktikával?

    Szeretek olvasni és elszántan keresem a jól megírt, izgalmas történeteket. Jó pár éve magam is elkezdtem írogatni saját sztorikat, amikről úgy éreztem hiányoznak a piacról, legalábbis én nem találtam őket. Eleinte novellákat írtam, aztán az egyik kinőtte magát regénnyé. Tavaly fejeztem be, és úgy gondoltam, elküldöm pár kiadónak, hátha. A Galaktika pedig visszajelzett, hogy érdekelné őket.

    Mikorra datálható az SF-fel való kapcsolatod, mikor gondoltál először arra, hogy írj is, ne csak olvass?

    Az izgalmas történeteket űrlényekről, szörnyekről, időutazásokról mindig is szerettem. Emlékszem, egész kicsi koromban el tudtam sorolni a kilenc bolygó nevét, amikor a kortársaim még azt sem tudták, hogy hányadik a Föld. Gyerekként inkább rajzoltam és a képregényeket bújtam, aztán inkább a filmek, rajzfilmek és a regények érdekeltek, Az elsüllyedt világok, Az idő urai, az Egyszer volt… sorozatok, a Ragadozó, az Alien, Stephen King és Michael Crichton. Az írás sem volt új dolog számomra, de 2013 körül kezdtem komolyabban beleásni magam a témába. Ekkor születtek az első valamire való novelláim, majd tavaly a Lilian regény.

    Mi inspirálta a regényt, mi fordította érdeklődésed a klónozás témája felé?

    Minden érdekel, ami a technológiai fejlődéshez, jövőkutatáshoz kapcsolódik, így a klónozásban rejlő lehetőségek is. Sok ilyen hírt olvasok, amik nagyon inspirálóak egy SF-írónak. Az én regényem a klónozásban rejlő egyik lehetőséggel játszik el a sok közül.

    Hasonló témájú filmek között van-e kedvenced?

    A Hatodik napon és a Sziget tetszettek, abból a szempontból, hogy valós igényekre épülnek, melyekre a klónozás ad megoldást. Az abszolút kedvenc a témában a Hold, mert az egy sötétebb, belsőségesebb oldalról közelíti meg a sztorit. És hát a Gattaca. Az alapmű.

    Ronil Caine
    Ronil Caine

    Kíváncsi vagyok rá, hogy esetleg láttad-e a Humans c. sorozatot és ha igen, hatott-e rád írás közben?

    Sorozatokat idő hiányában nem nézek, de az Orphan Blacket ismerem, az egész jó. Hatni nem hatott. Fura, de amik a legnagyobb hatással voltak rám, azok nem klónozós történetek.

    Támogatnád a valóságban az emberi klónkísérleteket? Mi szólhat mellette és mi ellene?

    A klónozás és genetika nagyon sokrétű tudományágak, és az egyes eredmények rengeteg mindenre használhatók. A gyógyítást és betegségmegelőzést támogatnám. Bár a genetikai szintű betegségmegelőzés már a Gattaca irányába mutat. De embereket nem másolnék semmilyen célból, az erkölcsileg sehogy sem magyarázható meg.

    Ha lehetséges lenne, szeretnél önmagadból egy másolatot, illetve találkoznál-e a klónoddal?

    Néha jól jönne, mert gyakran kevés a 24 óra egy napra, de ha lehet inkább nem, köszönöm.

    Mi érdekel még a klónozáson kívül?

    A tudomány szinte összes területe érdekel. Mindenhol találni valami érdekeset, amiből kinőhet egy izgalmas novella vagy regény. A világűr, az idegen életformák, a vírusok, a virtuális valóság, a robotok csupa inspiráló terület, és hiába írtak már ezekről, sok az újdonság, gyorsan fejlődik minden. De például az Érme című novellám nem is SF, inkább misztikus kaland. Ez hamarosan letölthetővé válik a Facebook-oldalamon.

    Milyen terveid vannak a közeljövőre?

    Most a Lilian promóciója a legfontosabb, szeretném, ha minél többen elolvasnák. Közben néha muszáj megírni pár novellát is, ha kikívánkozik egy-egy ötlet.

    Tehát elképzelhető, hogy lesz folytatás? 

    Vannak ötletek a fejemben a Lilian folytatására – és ezzel nem spoilereztem el semmit –, de ez attól is függ, lesz-e rá igény az olvasók részéről. Jelenleg a második regényemen dolgozom, ami szintén SF lesz, de egészen más témával. Annyit elárulhatok, hogy a Lilianhez hasonlóan fontos szerepet kapnak majd benne az emlékek. Most viszont nagyon várom, hogyan fogadják az olvasók a Liliant

     

  • Idén tavasszal érkező könyveink

     

    20160204_banner3

    Már rég túl vagyunk az újéven és az évkezdési fáradtságon, így elérkezett az ideje, hogy bejelentsük, milyen könyvek várhatók a Metropolis Media palettáján 2016 elejétől júniusig.

    Előtte azonban köszönjük a sok voksot, amit tavalyi könyveinkre adtatok le január végéig tartó szavazásunkon, ennek eredményeként 2015-ös könyveink olvasói sorrendje a következőképpen alakul.

    Top 10-es lista a tartalom alapján:

    Top 10-es lista a borítók alapján:

    És akkor lássuk a jövőt!

    Jelenlegi állás szerint februárban érkezik Univerzum Könyvek-sorozatunk második darabja, ami Csányi Vilmos Kutyaakadémiájának újrakiadása lesz, a hiánypótló kötet első kiadása ugyanis már beszerezhetetlen. A könyvet az ELTE etológia tanszékének munkatársai állították össze az elmúlt húsz év ebviselkedés-lélektani felfedezéseiről a professzor úr 80. születésnapja alkalmából. A szerzők mindegyike etológus, közvetlenül vagy közvetetten Csányi-tanítvány, a visszaemlékezéseik, az aktuális kutatások és anekdoták igazán élvezetes kötetté állnak össze, ami tökéletes olvasmány lehet kutyásoknak, érdeklődőknek és Csányi-rajongóknak egyaránt.

    Márciusban érkezik a GFK 300. antológia, ami sorrendben a háromszázadik Galaktika Fantasztikus Könyv lesz, külföldi és magyar szerzők SF-novelláival. Külön öröm, hogy a kötet bemutatóját a Gateway to Space kiállításon tartjuk március 9-én, az eseményre ellátogató vendégek pedig díjmentesen körbejárhatják az űrkiállítást. A belépés ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött, figyeljétek a honlapot és a Facebook-oldalunkat a további részletekért! (Várható megjelenés: március eleje)

    Stalker-gyűjteményünk idén is gyarapszik, ezúttal Tumanovszkij és Gyagyiscsev Agyar című regényével. Ebben egy Agyar nevű stalker kalandjait követhetjük végig a Zónában, melyről egyébként a kötetben sok minden kiderül. (Várható megjelenés: március)

    a Kozmosz Fantasztikus Könyvek borítója A Viking visszatérhez
    a Kozmosz Fantasztikus Könyvek borítója A Viking visszatérhez

    Megújult formában tervezzük újra kiadni az egyik legnagyobb magyar SF-író, Zsoldos Péter életművét. Áprilisban kezdünk A Viking visszatérrel, melyben egy űrexpedíció tagjai ragadnak egy idegen bolygó, őskori viszonyok között élő lakói között.

    a Mások között borítója az Egyesült Királyságban
    a Mások között borítója az Egyesült Királyságban

    Jo Walton magával ragadó regénye, a Mások között számos fontos díjat bezsebelt, a Nebulát 2011-ben, a Hugót egy évvel később, a Brit Fantasy-díjat szintúgy. Ahogyan arról már írtunk korábban is, a Mások között tulajdonképpen a sci-fihez és a fantasyhez írt szerelmes levél, melynek alaphelyzete sokak számára a Harry Pottert idézheti, azt leszámítva, hogy itt szó sincsen varázslóakadémiáról, helyette inkább egy lelkes SF-rajongó csöppen a fantasy világába, kalandozása során pedig ellenállhatatlan kísértést ébreszt olvasójában, hogy élete végéig sci-fit és fantasyt bújjon. (Várható megjelenés: április)

    A Könyvfesztiválra érkezik új sorozatunk, a Start Könyvek első négy darabja. Ebben a sorozatban tehetséges, főként kötettel eddig nem rendelkező SF- (és fantasy-) szerzőket mutatunk be és indítunk el a pályán, akikben megvan az a plusz, amitől a jövő zálogai lehetnek a hazai SF-irodalomban. Vékony Krisztián regényének (Sors-algoritmus) központi kérdése az, hogy mi van, ha létezik egy végtelenül átgondolt, precíz matematikai képlet, mely pontosan determinálja az eljövendő világ képét. Molnár Csaba (A széttört idő legendája) egy időutazós sci-fivel mutatkozik be nálunk. Ronil Caine Lilian című regényében egy japán cég titkos szolgáltatásának köszönhetően lehetővé válik lemásolni bármelyik hírességet, hogy ügyfelük eltölthessen velük egy-két hetet valamelyik egzotikus nyaralóhelyen. Michael Walden regénye (Eshtar) pedig egy több idősíkon játszódó SF-fantasy, ami téren és időn átívelő konfliktust dolgoz fel az emberek és titokzatos ellenségeik között. (A Start Könyvek várható megjelenése: április)

    az angol borító
    az angol borító

    Végre azt is beharangozhatjuk, hogy idén tavasszal a polcokra kerülhet a Bas Lag-sorozat harmadik része, a várva várt Vastanács China Miéville-től. Az Arthur C. Clarke- és Locus-díjas regény cselekménye lazán kapcsolódik az első két részhez (Perdido pályaudvar, végállomás; Armada). Kitör a forradalom, a káosz és az erőszak elől maroknyian elmenekülnek egy különleges vonattal a pusztaságba, az elveszett remény nyomában, miközben Új-Crobuzonban beköszönt a Vastanács kora. A regényen jelenleg az utolsó simításokat végzi a fordító. (Várható megjelenés: május)

    Egy Heinlein-novelláskötettel is készülünk, ami ebben a formában még nem jelent meg sehol a világon. Az Új jövőt építünk a szerző olyan írásait kezdi el közölni kronologikus rendben, amelyek egy aprólékosan kidolgozott történelmi ívet vázolnak fel az eljövendő eseményeiről. (Várható megjelenés: május)

    a harmadik rész észt borítója
    a harmadik rész észt borítója

    Sokan szinte követelték, hogy folytassuk a Melchior-sorozatot és bizony nekünk is a szívünkhöz nőtt a fiatal patikárius figurája. A Melchior és a hóhér lánya c. regényben (mely a sorozat harmadik darabja) két kívülálló talál egymásra az 1422-es év Tallinjában: a hóhér lánya és egy, a városba érkező rejtélyes fiatalember, az idillt azonban hátborzongató gyilkosságok zavarják meg. Külön öröm, hogy Indrek Hargla idén Magyarországra látogat, így a könyv bemutatóján személyesen is találkozhattok majd Melchior szülőatyjával. (Várható megjelenés: június)

    a Chindi angol borítója
    a Chindi angol borítója

    Folytatjuk Jack McDevitt Priscilla Hutchins- (vagy más néven Akadémia-) sorozatát a következő, harmadik résszel. A Nebula-díjas Chindiben az emberiség szinte már feladta, hogy intelligens létformára bukkanjon, ekkor azonban felfedezik, hogy titokzatos csapatok mesterséges holdakat telepítettek a bolygók köré szerte a galaxisban. A Chindi expedíciója a holdak eredetének felderítésére indul, hogy aztán a felfedezőkkel együtt izguljuk végig mi is a galaktikus utazást. (Várható megjelenés: június)

    Jelenleg készülő könyveink hamarosan felkerülnek webshopunk Előkészületben rovatába, a megjelenési idő közeledtével pedig átkerülnek az Előrendelhető szekcióba. Amint elkészültek a borítók, azt is megmutatjuk egy külön posztban.