Egészen varázslatos élményben volt része néhány véletlen szemtanúnak egy amerikai bowling pályán. Az elgurított golyó úgy viselkedett, ami ellentmondott a fizika törvényeinek. Oké, a profik képesek egészen elképesztő módon irányítani az elgurított golyót, de ez most más volt. A sok kilós gömb úgy szlalomozott a parketten, mintha önálló akarata lett volna. Mintha megbűvölték volna.
Természetesen nincs szó varázslatról, csak egy kis tudományos csalásról. Mark Rober és James Bruton a legmodernebb technológiákat használta fel, hogy építsenek egy távirányítható bowling golyót. Ehhez a drónoknál és a robotikában már alkalmazott technológiákat használták fel.
A golyónak kivájták a belsejét, és egy olyan súly került bele, aminek változtatni tudták a helyét. Így a golyó súlypontját megváltoztatva tudták irányítani. A távirányításhoz néhány érzékelőt szereltek a a játékosra, amerre dőlt az ember, arra fordult a golyó.
A két mérnök természetesen a tudomány érdekében „csalt” rögtön leleplezik magukat, bemutatják, hogyan működik és hogyan készült a varázsgolyó.
Európai országként először Magyarország nyerte el a World Robot Olympiad világverseny rendezésének jogát. A verseny házigazdájaként Győr több mint 420 csapat 1200 versenyzőjét látta vendégül november 8. és 10. között. A WRO szakmai partnereként a Neumann Társaság is szakmai támogatója volt a világeseménynek, a verseny alatt pedig standdal volt jelen, valamint közreműködött a világversenyhez kapcsolódó Kódolás a köznevelésben konferencián is.
A verseny
Az Edutus Egyetem szervezésében lezajlott győri robotikai világolimpián négy kategóriában és hat korcsoportban összesen hat magyar csapat versenyzett. Az eredményhirdetésen kiderült, hogy a magyar fiatalok két ötödik helyet értek el: a Második emelet nevű csapat Open Senior kategóriában, a B-iThunterz az Advanced RoboticsChallenge kategóriában került a legjobbak közé.
A konferencia
A World Robot Olympiad™ világdöntőjéhez kapcsolódóan, műhelymunkával egybekötött nemzetközi konferenciát is szervezett a Neumann Társaság a Digitális Jólét Program Nonprofit Kft-vel együttműködésben. A WRO döntő nyitónapján tartott konferencián köszöntőt mondott dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke. Fontos előadás hangzott el a Neumann Társaság partnerségével készülő EDLRIS nemzetközi mesterséges intelligencia és robotika tananyag fejlesztése kapcsán.
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztésének nemzetközi tapasztalatairól és az algoritmikus gondolkodás lehetséges köznevelési kimeneti következményei kapcsán vezetett műhelymunkákon a Társaság szakértői is szerepet kaptak.
A kiállítás
A Neumann Társaság – a Digitális Jólét Programmal közös – standja az Open kategóriának helyet adó Teniszcsarnok egyik leglátogatottabb része volt az Olimpiai Sportparkban, mivel a fordulók között itt kiállított retro számítógépeken és konzolokon kapcsolódhattak ki a versenyzők Képes Gábor, a Neumann Társaság főmunkatársának felügyelete mellett. A játékok mellett a Neumann Társaság szegedi informatikai múzeumából származó, eredeti relikviákat, és a magyar informatikusokat bemutató tablókat szemlélhették meg.
A legnépszerűbb kiállítási tárgy egyértelműen a tavaly elhunyt magyar kibernetikus, dr. Muszka Dániel Katicabogara volt. Az 1956-ból származó, eredeti „ősrobotot”, a pavlovi feltételes reflexek bemutatására szolgáló állatmodellt és annak méretazonos, korszerű alkatrészekből a 2000-es években készült modelljét az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány vezető szakértője – Kalmár László professzor tanítványa, Muszka Dániel közeli barátja és munkatársa -, dr. Bohus Mihály mutatta be az érdeklődőknek.
Bohus tanár úrnak köszönhetően a gyerekek kipróbálhatták a fénykövető katica modern, miniatürizált verzióját, valamint a Shannon-féle, „önmagát kikapcsoló” gép egy mai példányát is. A Katicabogár egyértelműen a magyar robotika emblematikus tárgya, amely az utókort is inspirálja. Muszka Dániel robotállatai mellett a LEGO-ból épült Katica-robotok is kipróbálhatók voltak, amelyeket az Informatika Történeti Kiállításon építettek felkészülő versenyzők Rozgonyi Borus Ferenc és Kuspi Zsolt vezetésével. Erdősné Németh Ágnes, a Neumann Társaság alelnöke Bee-bot robotméhecskéket hozott az eseményre, amelyekkel akár óvodások is könnyedén megtaníthatók a robotprogramozás alapjaira.
A Neumann-standnál a nagy magyar feltaláló, Jánosi Marcell alkotásai, az MCD-1 mikrofloppy és a szintén általa tervezett Lego-mikromotorok is bemutatásra kerültek. Egykori kollégája, Gergely Sándor fáradhatatlanul mesélt minden érdeklődőnek a Jánosi-műhely titkairól, a kockacukor méretű mikromotor gyártásának fortélyairól.
A Neumann Társaság és a DJP egyik célja az volt, hogy a WRO résztvevői számára a 2023-ban megrendezendő Nemzetközi Informatikai Diákolimpián való részvételre is kedvet csináljon. Nagyszerű szinergia: Neumann János születésének 120. évfordulóján az informatikatörténet egyik fontos bölcsője, Szeged látja majd vendégül a jövő Neumann Jánosait és Bill Gates-eit.
A végéhez közeledik a szegedi robotika kiállítás, a finisszázs november 2-án kerül megrendezésre. Vendég: Nemere István.
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) MI és a Robot című időszaki kiállítása – melynek nyitva tartását a nagy siker miatt egy hónappal meghosszabbítottuk – november 2-án búcsúzik szegedi helyszínétől, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításától.
A Szegedi Robotembert és a robotika más emblematikus tárgyait és témaköreit méltóképp búcsúztatjuk: a magyar tudományos-fantasztikus irodalom élő klasszikusával, Nemere Istvánnal.
„A robotizáció rengeteg jót hozhat az emberiségnek. (…) nem hiszem például, hogy a robotok majd egyszer leigázzák az emberiséget.” – nyilatkozta legutóbbi interjújában Nemere.
A program során Magyarország legtermékenyebb írójával természetesen nemcsak a robotokról beszélgetünk, hanem írói pályájáról, melynek a sci-fi csak egy szelete.
A beszélgetés után szakmai tárlatvezetésen nézhetik meg a MI és a Robot kiállítást.
A program kezdete: 2017. november 2., 16 óra
A program helye: NJSZT ITK, Szent-Györgyi Albert Agora, Szeged, Kálvária sgt. 23.
A MI és a Robot című kiállítás a mai robotika és mesterséges intelligencia „előszobája”: arról a folyamatról mesél közérthető formában, amely a drónok, önvezető autók és a Go játékban is győzedelmeskedő gépagyak világához vezetett. A tárlat június 7-én nyílt és szeptember végéig lesz látogatható. Klubtagjaink közül néhány szerencsés azonban ingyen megnézheti a gyűjteményt.
Június 20-án kisorsolunk két páros és egy darab családi belépőt (ez utóbbi két felnőtt és három gyerek belépésére jogosít) a MI és a Robot című kiállításra. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.
És még valami: aki megnyeri a jegyet, az nemcsak az időszaki kiállítást, hanem az NJSZT állandó tárlatát is megtekintheti. Mindez a Szent-Györgyi Albert Agora épületében található, a belépők pedig az Agora programjain való részvételre is szólnak.
A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.
A robotok ma már nem csak a sci-fi regények lapjain léteznek, elterjedésük a jelen egyik legfontosabb kihívása: a mesterséges intelligencia és a robotika exponenciális sebességű fejlődése teljesen meg fogja változtatni a mindennapjainkat.
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) aktívan dolgozik azért, hogy a robotika fejlődésének minél több haszonélvezője legyen, de a „kockázatokra és mellékhatásokra” is felhívjuk a figyelmet. Az NJSZT ennek szellemében most robotika kiállítást rendez a Társaság Informatika Történeti Kiállításában.
Szegeden már 55 éve sem volt a robot ismeretlen: az Úttörőház látogatóit Robotember köszöntötte. A Dr. Muszka Dániel által tervezett robot alapján a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum által készített installáció is látható lesz a tárlaton. A kiállításon magángyűjtemények értékes darabjai is megtekinthetőek. Találkozhatunk SIMON-nal, a humanoid robottal, megismerhetjük rangos robotika versenyek korábbi nyerteseit, amelyek megállták a helyüket a robotautók rallyján vagy akár szimulált marsi környezetben is. A tárlatot a robotika történetét és témaköreit bemutató tablósor egészíti ki (a grafikai munkák Forrai Ferenc tipografikus alkotásai).
Pécskai Balázs SIMON-3 robotja
A múlt értékeinek megőrzését kiemelten kezelő NJSZT a civil szervezetek között egyedülálló tevékenységet folytat az informatikai örökségvédelemben. Ennek keretében az NJSZT egy világszínvonalú állandó kiállítást (A jövő múltja) működtet Szegeden. A kiállítás rendezői remélik, hogy az infokommunikációs eszközök történetét átfogóan bemutató állandó kiállítást meggyőzően egészíti ki a MI és a Robot az időszaki kiállítások sorában, s így végre a Robot is elfoglalja az őt megillető helyét a múzeumban.
A tárlat2017. június 7-től szeptember végéig látogatható Szegeden, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításában. Nyitva tartás és jegyárak: http://ajovomultja.hu/content/contact
A kiállítást megnyitja: Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója
Megnyitó időpontja: 2017. június 7., 11 óra
A rendezvény helyszíne: NJSZT Informatika Történeti Kiállítása, Szent-Györgyi Albert Agora, Szeged, Kálvária sgt. 23.
Az első alkalommal 2016-ban megrendezett Drón & Robotika Show sikerének köszönhetően az idén a rendezvény már az ország több városában is jelentkezik. Elsőként a soproni Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban, ahol közel 6000 négyzetméteren, igazán impozáns környezetben találkozhatnak a látogatók a legfrissebb technológiai vívmányokkal és fejlesztésekkel.
Március 28-én két páros belépőt sorsolunk ki a március 31. és április 1. között Sopronban megrendezésre kerülő Drón & Robotika Show 2.0-ra. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.
A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.
Március utolsó napján rajtol a második Drón & Robotika Show Sopronban.
2017 március 31. – április 1. – Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, Sopron
Érdekes év volt a 2016-os a hazai drónközösség számára, hiszen két versenysorozat és egy nagyszabású rendezvény nőtte ki magát hirtelen a “semmiből”, a technika iránt fogékony érdeklődők legnagyobb örömére. A 2016-os Drón & Robotika Show sikere megmutatta, hogy helye van a hazai piacon a “közeljövő kiállításának” ahol a kisgyerekes családoktól a tiniken át, a nyugdíjasokig mindenki érdekes és értékes élményekhez juthat.
2017-ben pedig immár országosan több helyszínen jelentkezik a Drón & Robotika Show, elsőként a soproni Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban, ahol közel 6000 négyzetméteren, igazán impozáns környezetben találkozhatnak a látogatók a legfrissebb technológiai vívmányokkal és fejlesztésekkel. Az edukációs célokat szolgáló humaniod robotoktól, az apró, de egyáltalán nem játékszerként kezelendő versenydrónokon át a majdani android miniszterelnökig igazán széles és színes skálán mozog a kiállítás programja. A szervezők ezúttal is nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ne csak nézelődni lehessen, hanem az érdeklődők a lehető legtöbb eszközt és fejlesztést ki is tudják próbálni. Így lehet holdjárót és drónt vezetni, robotot építeni, intelligens homokkal ismerkedni és átélni a virtuális valóság adta élményeket.
A kiállítók között olyan világmárkák képviseltetik magukat, mint a Segway, a UBTECH, vagy épp a LEGO, míg a hazai szcénából a legnívósabb iskolák és egyetemek mellett a világversenyt nyert Rescube Robotics, vagy a hamarosan holdra szálló Puli Space Technologies is tiszteletét teszi a kiállításon.
Mivel a rendezvényen a szórakoztatás mellett az ismeretterjesztés is elsődleges szempont, így idén is elgondolkodtató, elképesztő és érdekes előadásokat hallhatnak az eseményre látogatók, pénteken és szombaton egyaránt. A neves szakemberekből, egyetemi docensekből álló előadógárda olyan témákkal készül, mint a jövő robot járművei, a drónok szerepe a jövő építészetében, vagy hogy hogyan készülhet zene bármiből.
Robotépítő Workshop:
A Robotépítők Magyarországi Egyesülete egy egész napos tanfolyammal érkezik a Drón & Robotika Show 2.0-ra. A tematika a robot felépítésének teljes folyamatát lefedi. A limitált férőhelyes workshopra az alábbi linken lehet jelentkezni. http://hungarianrobot.hu/wordpress/tanfolyam/
Március 28-én két páros belépőt sorsolunk ki a március 31. és április 1. között Sopronban megrendezésre kerülő Drón & Robotika Show 2.0 című rendezvényre. Automatikusan részt vesz benne mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.
A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.
Egy programozócsapat algoritmusokkal vizsgálta a holland aranykor legjelentősebb festőjének portréit, hogy modern technikával egy új festményt hozzanak létre.
Két holland múzeum mellett a Delfti Műszaki Egyetem, az ING és a Microsoft közreműködéséből jött létre az a projekt, mely a 347 éve elhunyt festőzseni munkásságát tisztán algoritmusok alapján próbálja meg felidézni.
Az arc felépítése
Mindenek előtt össze kellett gyűjteniük azokat a jellegzetességeket, amelyek kiemelik Rembrandtot a festők soraiból. Megvizsgálták részletesen 3D-szkennelt képeit, de ahol ilyen nem állt rendelkezésre, digitálisan rögzített alkotásokat is feljavítottak, deep learning mesterséges intelligencia technológiával.
Ezek után eldöntötték, hogy milyen képet kellene festenie a robotművésznek, hogy passzoljanak az életműbe: egy 30-40 éves fehér férfi portréja mellett döntöttek, akinek van arcszőrzete, kalapot, és fehér gallért visel. Ezek után az ehhez hasonló festményeket analizálták, megvizsgálták milyen egy tipikus Rembrandt-szem, Rembrandt-orr vagy Rembrandt-fül.
Ezek után már csak az arányokat kellett megtalálniuk, hogy felépítsenek egy fiktív modellt, akiről a kép készülhet.
Térbeli képek
Természetesen az igazi festmények nem csupán kilapított kétdimenziós képek, mint a mai digitális változataik. Rengeteget ad hozzá egy műhöz, hogy milyen ecsetvonásokkal mennyi festéket vitt fel az alkotó a vászonra.
Ezért hát professzionális 3D-modellt készítettek az elkészült képről, ahol milliméterre lebontották, hol milyen vastag a festékréteg, úgy, hogy a végeredmény azt imitálja, ahogy a mai tudásunk szerint maga a mester használta az ecsetet az arc felépítésére. Ezután speciális tintával és egy 3D nyomtató segítségével rétegenként építkezve megalkották a kézzel fogható képet.
Művészi robotok
Természetesen a végeredmény komoly filozófiai kérdéseket is felvet: ha pusztán algoritmusokkal, a korábbi munkát analizálva képesek vagyunk létrehozni egy olyan alkotást, amely kísértetiesen emlékeztet az igazi festő korábbi munkáira (és talán néhány művészettörténész-hallgatót akár félre is tud vezetni), akkor életre keltettük a régóta halott alkotót?
Mikor jön el majd az a pont, amikor a robotok nemcsak a korábbi stílust utánozzák, hanem képesek lesznek az életrajz alapján „továbbgondolni” az alkotást, és bemutatni, milyen lett volna, ha például Van Gogh megéri hatvanadik, századik, kétszázadik születésnapját is?
Luddita művészek
Múlt hónapban japán fejlesztők tizenegy novellát adtak be egy helyi irodalmi pályázatra, amelyeket szinte teljesen robotok írtak – a programozók csak a történet néhány alaphelyzetét adták meg, mint például az időt, a szereplők számát és nemét, vagy a helyszínt.
Ugyan nem jutottak közel ahhoz, hogy az emberi versenytársakat legyőzzék (úgy sem, hogy a zsűri nem tudta, melyik novellákat írták a gépek, bár A nap, amikor egy robot novellát írt cím esetén valószínűleg nem volt nehéz kitalálni), de mégis ijesztő képet festhet arról, milyen munkákat lehet majd a jövőben helyettesíteni a mesterséges intelligenciával.
Már a kora 19. század óta visszatérő motívum a munkáslázadás a gépekkel szemben: a korabeli ludditák a gyárakra támadtak, hiszen az új gőzgépek fölöslegessé tették korábban értékelt munkájukat.
A mai világban érthetően aggódnak a sofőrök például, akik munkáját egyre biztonságosabban képesek végezni az önjáró autók, de lehet, hogy a művészeknek sincs okuk a nyugalomra? Vajon képes lesz-e a robot valódi érzelmeket átélni, és azokat kifejezni a művészet által, vagy megmarad-e ez az utolsó területnek, ahol a robotok egyszerűen képtelenek lesznek minket utolérni?
Milyen az emberközpontú robotika és hogyan mérte az űrbeli sugárzást Farkas Bertalan és Charles Simonyi? Február 4-én mindent megtudhatunk, ami a robotikához és az űrutazáshoz kapcsolódik, az Óbudai Egyetem és a Magyar Asztronautikai Társaság workshopján, a világ legnagyobb utazó „űrkiállításán”, a Gateway to Space kiállításon, a Millenárison.
A robotika és az űr szerelmeseinek kedveskedik a modern űrrobotikának dedikált szakmai nap, melyet Bejczy Antal magyar származású fizikus, űrkutató emlékére rendeznek: ő készítette elő és dolgozta ki a Sojourner marsjáró robot távirányítási technikáját a NASA Mars programjának részeként.
Bár maga a kiállítás is izgalmas betekintést nyújt az űrutazás kulisszái mögé – végigjárhatjuk a NASA és az űrrepülés történetét, kipróbálhatjuk, hogyan élnek az űrhajósok, foghatunk igazi Hold kőzetet és tesztelhetjük magunkat az űrhajós „kiképző bázison” – most az űrrobotika tudományos és műszaki eredményeit is megismerhetjük, a téma legnagyobb hazai szakértői által.
A szakmai nap 10 perces előadásain és az azokat követő interaktív bemutatókon prezentálják a robotok új alkalmazási területeit, a korszerű robotirányítási módszereket, a virtuális robotalkalmazásokat és rendszereket, ember-robot interfészeket. Az emberközpontú robotika tudományos és műszaki eredményeit az Óbudai Egyetem professzorai, az iRobottechnikai Központ ifjú kutatói és a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai mutatják be.
Sőt, a Pilla sugárzásmérő eszközt is megismerhetjük, ami az első magyar berendezésként került fel a Nemzetközi Űrállomásra, ezt a sugárzásmérő eszközt használta űrutazása során Farkas Bertalan és Charles Simonyi is. Az előadások február 4-én, a Millenárison lesznek két turnusban: 13-tól 15 óráig, illetve 15-tól 17 óráig.
Előadások:
Bejczy Antal munkássága, jelentősége a nemzetközi űrkutatás területén – Dr. Rudas Imre
Bejczy-hagyaték, Bejczy Múzeum – Dr. Gáti József
iRobottechnikai Központ – kutatások, nemzetközi kapcsolatok – Dr. Haidegger Tamás
Űrrobotoktól a sebészrobotokig – Takács Árpád
Az ember és a gép kapcsolata – Dr. Galambos Péter
Robotok az oktatásban – Takács Bence
Az űrhajósok sugárvédelméről – Dr. Hirn Attila
A magyar fejlesztésű Pille sugárdózismérő rendszer – Dr. Hirn Attila
Interaktív bemutatók:
Nao humanoid robot
LEGO “marsjáró robot”
KUKA YouBot önjáró mobil manipulátor
CALap sebészeti asszisztens
Az előadások az adott időpontra váltott kiállítás belépőjeggyel látogathatók!
Részletek és további információ: www.urkiallitas.hu
Egy újfajta művégtag forradalmasíthatja az amputáltak mozgását. A John Hopkins Egyetem Alkalmazott fizika laboratóriumának kutatói és a kanadai robotika cég, a ThalmicLabs kifejlesztett egy műtét nélkül felhelyezhető műkart, amit gondolatainkkal irányíthatunk.
A Modeláris Prosztetikus Kar (Modular Prosthetic Arm) két Myo karpánttal működik együtt – ez egy 200$-os technológia, amit eredetileg a mozgáson alapuló számítógépes –és videojátékokhoz fejlesztettek ki. A vezeték nélküli szalag rögzíti a karban található izmok elektronikus aktivitását, így a használója képes természetesen mozgatni a protézist: tárgyakat felvenni vagy úgy használni az ujjait, mintha igaziak lennének. Az izom elektromiográfiai jelei a számítógépbe jutnak, ahol feldolgozódnak és visszajutnak a művégtagba, hogy értesítsék arról, mely ízületeket is kell működésbe hozni.
2015 tavaszán a kaliforniai kutatók már be tudtak programozni rá egy robotkart, hogy egy lebénult férfi gondolataival mozgatni tudja azt, és így segítség nélkül meg tudjon inni egy sört. Ehhez a módszerhez viszont az agyba beépített elektródákra volt szükség. A Myo által irányított műkarhoz azonban csak egy karszalagot kell felcsatolni.
A videóban látható páciens, Johnny Matheny műtéti úton felhelyezett művégtaggal rendelkezik. A karjában lévő csontokhoz csatlakozva ez a beültetett rész kiküszöböli a művégtaggal járó kényelmetlenségek némelyikét (pl. izzadás és karcolás), továbbá széles mozgási lehetőséget biztosít neki: lehetővé teszi azt, hogy a feje fölé és a háta mögé tudjon érni. Ezzel a Myo-féle protézissel képes ujjai irányítására, tárgyak megmarkolására, és a csuklóját is mozgatni tudja a karja megmaradt részében található izmok segítségével.
„Az APL kar a legegyedibb kar, amit valaha is viseltem” – mondja Matheny a videóban. „Képes arra, hogy megcsináljon mindent, amire egy természetes kéz, csukló, könyök, váll is képes.”
A rendszer még nem áll készen a mindennapos használatra – Matheny is jelenleg csak a laboratóriumban próbálgatja -, de a kutatók remélik, hogy a jövőben majd széles körben elérhetővé válik.
