Az idén 50 éves Galaktika magazin szeptemberi száma a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak kisregényének befejező részével indul. A színhely Olaszország, az idő a közeljövő, amikorra Európa népessége teljességgel átrendeződött. Bojtor Iván történetében mindenkinek megvan a maga Tiltott Városa. A. T. Greenblatt Nebula-díjra jelölt novellája egy nem mindennapi kísértetházat idéz meg. Vásárhelyi Lajos Galaktika-díjas szerző a negyedik típusú találkozásokat helyezi új alapokra. Allison Tebo antihősei a híres Nemo kapitány tengeralattjáróját akarják kifosztani. Johhny Silver a párkapcsolatok abszurd jövőjét mutatja be. A havi retróban Algernon Blackwood professzora a földi élet titkait firtatja.
A központi tudományos rovat az egykori atomfegyver-kísérleti telepek mai helyzetét térképezi fel. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy önjáró luxusnyaralóról, két nemrégiben elhunyt filmsztárról, a Hawkwind együttes 1973-as szuperkoncertjéről és a geotermikus energia nagybani kihasználásának lehetőségeiről. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változatában Bram Stoker világhírű múmiás horrorjának, AHét Csillag Ékkövének befejező része olvasható.
A Galaktika 390. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az idén 50 éves Galaktika magazin júliusi számának egy része Jules Verne legendás hősét, Nemo kapitányt idézi meg. Eric Choi Aurora-díjas kanadai szerző elbeszélése visszarepíti olvasóit az első világháború idejébe, amikor az ellenséges hatalmak mind a Nautilus titkát keresték. Mike Adamson a Verne-regény angol fordításának titkairól rántja le a leplet. Gregory L. Norris ugyanakkor a távoli jövőben egy balesetet szenvedett űrhajóst próbál kimenteni az óceán fenekéről.
A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia egy hazai rejtély nyomába ered: hová tűnt Petőfi? Az Aelita-díjas Dmitrij Bilenkin űrhajósai egy idegen bolygó felszínén tesznek rendkívüli felfedezést. Kiss Ferenc robonista átiratai irodalmi klasszikusainkat gondolja újra. A Nebula-, Sturgeon- és Locus-díjas John Kessel írásában a memóriatörlést állítják az orvostudomány szolgálatába. Tarja Kauppinen egy világkatasztrófa talán utolsó túlélőit kíséri el felderítőútjukra. A lap méltatással és egy régi novella újraközlésével emlékezik meg a nemrég elhunyt Moldova Györgyről. A havi retro a francia költőóriás Guillaume Apollinaire egy abszurd története.
borítókép – Vyacheslav Safronov (Oroszország)
A központi tudományos rovat az atomenergia holdi hasznosításának lehetőségeit boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az új Doctor Who-ról, a Claypool Lennon Delirium zenei társulásról, egy igazán zöld épületegyüttesről és a harcról a kórokozók ellen az űrhajók fedélzetén. A képregény Fredric Brown egyperces-trilógiájának feldolgozása a veszendőbe ment nagy felfedezésekről. Rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata a brit katasztrófairodalom klasszikusát tartalmazza, melyben Fred M. White nem kevesebb mint hétféle módon végez Londonnal.
A Galaktika 388. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az idén 50 éves Galaktikamagazin júniusi száma az ukrán fantasztikus irodalom előtt tiszteleg. Az Eurocon-díjas Volodimir Arenyev elbeszéléséből kiderül, hogy a régi idők varázsa a lakótelepek világából se tűnt el. Maksz Kidruk vérbeli hard-SF-jének hősei a Marson próbálnak boldogulni. Az Eurocon- és Roszkon-díjas K. A. Tyerina disztópiájában a nagy háború túlélői sem élhetnek békében. Olekszij Zsupanyszkij tinédzsere a környék macskabolond vénasszonyával húz ujjat – vesztére. A Bronz Csiga- és Roszkon-díjas Marija Galina egy különleges múzeumba invitál tárlatvezetésre, míg az Aelita-díjas Olekszij Gedeonov meséjével a háború borzalmaira hívja fel a figyelmet. Az e havi szám egyetlen magyar szerzője az eddig fordítóként ismert, most íróként is bemutatkozó Horváth István, aki egy 18. században játszódó etnohorrorral tesz hitvallást arról, hogy minden elnyomó hatalom előbb-utóbb elkerülhetetlenül bukásra van ítélve. A havi retrót az ukrán nemzeti irodalom egyik atyja jegyzi, Mihajlo Kocjubinszkij. Civilizációtól elzárt apácakolostorában az emberben lakozó Gonosz üti fel a fejét.
Galaktika387
A központi tudományos rovat kultúránk hajnalát idézi meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a közelmúltban elhunyt Vangelisről, magyar egyetemisták majdnem-műholdjairól és arról, hogyan termelhető napenergia sötétben is. Hosszabb írás foglalkozik a kortárs ukrán fantasztikus irodalom helyzetével. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változata a Nebula- és Brit SF-díjas Gergory Benford munkásságából ad újabb válogatást egy kisregény és két hosszabb elbeszélés formájában.
A Galaktika 387. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
93. Ünnepi Könyvhetet 2022. június 9-12. között lesz megtartva, ahol idén a Metropolis Media a Galaktika kiadója is ott lesz. A tavalyi évben sajnos a kiadó nem tudott részt venni az eseményen, idén azonban ott leszünk!
Könyvújdonságaink mellett Michael Walden (Csillagikrek, Egy maroknyi sötétség, Eshtar trilógia) és Márki István (Villámok a felhők mélyén) írók dedikálnak majd június 11-én szombaton 15 órától, így aki szeretne személyesen is találkozni velük és a kiadó szerkesztőségének tagjaival semmiképpen se hagyja ki ezt a napot. Keressetek minket a Vigadó téren, az információs pult másik oldalán, közvetlenül a színpaddal szemben!
Napjaink Magyar Királyságában a végéhez közeledik a boldog aranykor, ahogy a világpolitikát uraló Német Császárság válsága az országba is begyűrűzik. Tüntetések, merényletek törik szét az évszázados nyugalmat. Bessenyei Péter, a fennálló rendszer lojális híve mégis úgy érzi, sínen van az élete, hiszen gyönyörű menyasszonya, biztos munkahelye van, és a jövőben is biztató kilátások várnak rá. Ekkor kerül kezébe elhunyt nagyapja levele, ami egy párhuzamos világ létezését tárja fel, ahol hazája a Nagy Háború befejezésekor vélhetőleg nem a győztesek oldalán állt.
Péter eleinte nem hiszi el a leírtakat, de megmagyarázhatatlan jelenségek kezdődnek: egy ismeretlen valóság helyszínei, lakói, élethelyzetei tűnnek fel a mindennapokban, melyek zavart keltenek, és újabb lökést adnak a küszöbön álló társadalmi változásoknak. Péter fokozatosan megérti nagyapja szerepét az események alakulásában, majd azt is, hogy a gyorsuló folyamatból magát sem vonhatja ki. Egyik pillanatról a másikra a politikát alakító erők érdeklődésének középpontjában találja magát, és azt is megtudja, hogy milyen szerepet játszik a történtekben a másik világban élő, számára ismeretlen szerb tudós, Nikola Tesla.
Vincent DeLuz kapitány és a Redshift Seven legénysége a szabadúszó kalandorok izgalmakkal teli hétköznapjait éli, amikor váratlanul felbukkan egy ősi ellenség, a fomor faj, ami kihalással fenyegeti az emberiséget. Befolyásuk alatt a Koalíció hadereje a hindu kultúra egyik fellegvárát, a csaknem védtelen Bhavnagar bolygót készül ostrom alá venni. Vincenték egyetlen reménye, hogy az idővel versenyt futva megelőzzék a szörnyű flottát, és a Koalíció-hű űrhajókat szembeállítsák az elnyomó szörnyetegekkel. Ám a Redshift Seven családként együtt élő tagjainak a saját bőrén kell megtanulnia, hogy a fomor olyan ellenség, amivel nem lehet a szokványos módon felvenni a harcot. A kataklizma, ami következik, alapjaiban rengeti meg az emberiség birodalmainak életét.
Michael Walden legújabb könyvében a galaxis ősi múltjából megjelenő idegenek és a tuathadédanann faj titokzatos hagyatéka csap össze egymással. Szabad akarat, mesterséges intelligencia és vallás; a Cosmos Redshift Seven olyan kihívás elé néz, amit a legénység nem biztos, hogy sértetlenül át tud vészelni.
„Ne szépítsük, csináltam én már ritka nagy marhaságokat. Sokszor voltam vakmerő, de még sosem tettem tönkre ennyi embert, és sosem végeztem akkora rombolást, mint ebben az esetben.”
Max nem érzi jól magát a bőrében. Amíg a kollégái a teutoburgi erdőbe indulnak, hogy megfigyeljék a rómaiak és a germánok egyik legnagyobb csatáját, ő maga kénytelen beérni azzal, hogy egy rettenetesen elhízott, undok és ordenáré királynét üldözve rohangál a westminsteri apátság körül.
Aztán a St. Mary soron következő – rendkívül sikeres – küldetése után a Thirsk régészei előkotornak a földből egy rejtélyes rendeltetésű, ősrégi kardot. A lelet az egyetem archívumába kerül, ám néhány nappal később balszerencsés, sőt tragikus események történnek az ásatás helyszínén. Egyes múltjárók és biztonságiak – igen, Markham is nyakig benne van – biztosra veszik, hogy a két dolog összefügg, és akcióba lépnek.
Max, aki sosem rajongott a szabályokért, ezúttal túl messzire megy, amiért sokan megfizetnek, többek között ő maga is: a jelek szerint soha többé nem vehet részt küldetésben. A kérdés az, hogy az adott körülmények között sikerül-e helyrehoznia a dolgokat. A kilátástalannak tűnő helyzetben őrült nagy dobás kell ahhoz, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba.
Miren O’Malley családja valamikor régen alkut kötött a tengerrel: minden nemzedékből egy gyereket megkap a tenger királynője, cserébe a hajóik minden útjukról sértetlenül térnek vissza a kikötőbe, és ők jólétben élhetnek. De immár hosszú évek óta nem tudják teljesíteni az alku rájuk eső részét, s a család lassan elszegényedik. Miren nagyanyja elszánta magát, hogy helyreállítja a régi dicsőséget, akár unokája szabadságának árán is.
Sötét családi titkokról, varázslatról, boszorkányságról, a tengerben élő mitikus lényekről, valamint erős nőkről és rajtuk uralkodni vágyó férfiakról szól ez a lenyűgöző, félelmetességében is gyönyörű történet.
Az alábbi listát Burger István a Galaktika magazin volt főszerkesztője és jelenlegi lapigazgatója, illetve a Metropolis Media kiadóvezetője állította össze személyes ízlése alapján. Nektek mi a kedvenc scifi filmetek, könyvetek?
Top 5 film
Mátrix– A legnagyobb hatású SF film élményem mindenképpen a Mátrix. Sajnos a forgatókönyv író az első részt követően meghalt és ez bizony rányomta a bélyegét a sorozat folytatásaira, amelyek – tömören fogalmazva – teljesen fölöslegesek.
Avatar– Sokak számára valószínűleg a Star Wars jelenti az űrmesék csúcsát, számomra azonban ez egyértelműen az Avatar. Emlékszem, ahogy gördült le a stáblista azt éreztem, hogy de szeretnék ezen a bolygón, a Pandorán élni!
Brazil– Ma már talán kevesen emlékeznek erre a nagyszerű alkotásra, amely még mindig az anarchia mesterműve. A filmet a Monthy Python egyik tagja, Terry Gilliam rendezte, ez se semmi!
Delicatessen – A mai filmrajongók többsége méltatlanul nem ismeri ezt a különleges posztapokaliptikus abszurd víziót, a legmeghatározóbb és legbizarrabb francia újhullám rendező párosától (Jeunet és Caro).
Doctor Strange – Végezetül álljon itt egy modern film a Marvel csapatától, amely véleményem szerint minden idők legjobb Marvel produkciója. Legalábbis eddig.
Egy ötös listából óhatatlanul sok remek alkotás kimaradt, mint az Eredet, a Szárnyas fejvadász, az Alien, a Terminátor, az Elveszett gyerekek városa, a Kapcsolat, a Jurassic Park és még sorolhatnám, de ezeknek mindenképpen ott a helye egy bővebb TOP-listában.
Top 5 regény
Alapítvány-trilógia – Asimov híres regényfolyamát máig nem sikerült rendesen megfilmesíteni, ettől még remek olvasmány ma is.
A Nap Magja – Johanna Sinisalo remek regénye nem egy tipikus űrhajós-robotos sci-fi, hanem egy bizarr antiutópia, amely azonban már az első mondataival lebilincsel és nem enged az utolsó mondatig.
Neurománc – ha már cyberpunk, akkor Gibson alapművét se hagyjuk ki.
Nappali Őrség – Lukjanyenko teljes Őrség sorozata lebilincselő urban fantasy a setét és fehér mágusok harcáról napjainkban.
Mind kiadó vezető és SF rajongó nem tudok megelégedni ezzel az ötös listával, mert úgy érzem, hogy ha csak a GFK köteteket nézzük annyi elképesztően remek alkotás és szerző műveit ültettük magyarra, hogy órákig lehetne sorolni, de legalább a legfontosabbak álljanak itt pluszban: Arthur C. Clarke teljes életműve, de legalább az Időddisszeia trilógiája, Robert Charles Wilson Pörgés trilógiája, Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba és annak folytatásai (Elízium-sorozat), a méltatlanul elfeledett J. Lethem: Amerikai amnézia kötete, amely a legzseniálisabb szürrealista sci-fi, amit valaha olvastam, Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők kötete pedig a leggonoszabb sci-fi kategória nyertese. Ha valaki a távoli jövőben játszódó Indiana Jones kalandokat szeretne olvasni, akkor ne hagyja ki Jack McDevitt Alex Benedict sorozatát, amelynek első kötete a Született stratéga. Szintén méltatlanul elfeledett alapmű David Brin: Dettó című kötete vagy Vernor Vinge: A szivárvány tövében című könyve. A diktatúra elleni lázadás könyve Cory Doctorow: Kistestvér című remekműve. Itarantától A teamesternő könyve, vagy Kim Stanley Robinsontól A rizs és a só évei. Megemlítenék még néhány kihagyhatatlan sorozatot és életművet: a Sztrugackij-fivérek teljes életműve, a Bulicsov életmű, Jodi Taylor időutazós sorozata, a Heinlein életmű, Harry HarrisonÉden-trilógiája. A végére hagytam a sci-fi komédia műfajába tartozó személyes nagy kedvencemet, a világ egyetlen 5 részes trilógiáját, a Galaxis útikalauz stopposoknak és folytatásai a nagyszerű Douglas Adamstől.
Idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját a Galaktika, Magyarország leghosszabb múltra visszatekintő és legnívósabb tudományos-fantasztikus irodalmi folyóirata. A Kuczka Péter vezetése alatt működő szerkesztőség 1972-ben indította útjára a Kelet-Közép-Európában egyedülálló kiadványsorozatot, mely a novellák mellett verseket, tanulmányokat és ismeretterjesztő cikkeket is közölt. Fennállásának évtizedei során folyamatos megújuláson ment át, antológiából magazinná alakult, változott formátuma és terjedelme, csak egyvalami maradt állandó: a tartalmi válogatás igényessége és széles merítése. Az első évek elvárásaival, trendjeivel szemben haladva rendszeresen közölt műveket a Vasfüggönyön túlról is, emiatt hihetetlen népszerűségre tett szert a hazai értelmiség körében.
1972 – az első szám Kuczka Péter szerkesztésében
A rendszerváltás utáni megváltozott gazdasági helyzetben a magazin az egyre növekvő konkurencia ellenére is őrizte népszerűségét a kreatív csapat fiatalításának és a rajongókkal szorosabbra fűzött kapcsolatoknak köszönhetően. Az akkori kiadó végül mégis a lap szüneteltetése mellett döntött, és ez a kényszerpihenő 1995-től egészen 2004-ig tartott. Ekkor új menedzsment vezetésével, modernizált külsővel, de a tartalmi értékeket megőrizve indult újra a folyóirat.
Ötven évvel később
A Galaktika fennállása alatt háromszor nyerte el az Európai SF Szövetség Legjobb SF Magazin-díját, ahogy a benne megjelenő szerzők is több nemzetközi és hazai elismeréssel büszkélkedhetnek. A 380. lapszámán túl járó kiadvány a tudományos-fantasztikus periodikák mezőnyében világtekintetben is az élcsoportba tartozik mind korát, mind a megjelentetett írások mennyiségét tekintve, és ez az 50. évforduló még messze nem az út végét jelenti.
A Galaktika magazin februári számában idegen szemeken át figyelhető meg a világ. Az amerikai Joseph Green és Patrice Milton elbeszélésében a főszereplő feleségének látása kezd drasztikusan megváltozni. Molnár Csaba „bűn és bűnhődés”-története arra fut ki, mennyire nem mindegy, honnan szemléljük az eseményeket. Naomi Kritzer Locus Közönségdíjas és Hugóra is jelölt novellája érdekes módon teremt kapcsolatot két világ között. Dyta Kostova arról ír, hogy vajon csak mi nézünk-e ki saját szemünkön. Az uruguayi Carlos Federici civilizációnk leghíresebb „meséjét” tálalja új köntösben. John Wiswell Nebula-díjas, de Hugóra és World Fantasy-díjra is jelölt kisprózája egy rendkívül különös kísértettörténet. A József Attila-, Déry Tibor- és Márai-díjas Majoros Sándor novellája ugyanakkor még a halálon innen játszódik, de éppen csak. A havi retro a sci-fi atyjaként tisztelt angol Herbert George Wells egy kevésbé ismert írása egy hátborzongató éjszakai kalandról, ahol pont a látás hiánya a rémület forrása.
G383 borító: Dunhuang Chen (Amerikai Egyesült Államok) – kép címe: Miss Emerald
A központi tudományos rovat a kialakulóban lévő új politikai-hatalmi világrendet ismerteti. Emellett olvashatók még cikkek többek közt exportált napenergiáról, az új Mátrix-filmről, Jean-Paul Sartre időtlen drámájáról, a Gondolatátvitel című rovatban pedig Jókai Mór egy utópisztikus regényrészlete olvasható, melynek eszmeisége ma éppoly forradalmi, mint megírásakor. A képregény Képes Gábor novellájából készült, címe Ház a kráter szélén, rajzolója Várai Artúr.
A magazin XL-változata Joseph Green A Világ Lustái című regényének első részét tartalmazza, melyben egy távoli bolygó földi telepeseinek és az őslakóknak kell összhangot találni a túléléshez.
A Galaktika 383. száma újságosoknál nem kapható, keresse a Fény utcai szerkesztőségben, vagy fizessen elő a Galaktikabolton, ezzel is támogatva fennmaradását!
A Galaktika magazin januári számában befejeződik Paul Di Filippo Brit SF-díjas kisregénye. Bodor Áron egy nem mindennapi nehézségű kapcsolatfelvétel krónikáját írja meg. A kanadai Eric Choi hazájának alternatív múltjába repíti el olvasóit Aurora-díjra jelölt novellájával. Schlekmann János 2019-ben Preyer Hugo-díjat nyert írása a hétköznapok disztópiájával szembesít. A Nebula, John W. Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford hősei véget nem érő menekülésbe kezdenek a galaxison keresztül. A havi retro Bíró Lajos úttörő military SF-je 1912-ből.
borító – Dunhuang Chen: Cyber Bike Girl
A központi tudományos rovat az emberiség élelmezési gondjait és azok lehetséges megoldásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a világ első nagyvárosáról, amit elmerülés fenyeget, Kóbor János halála kapcsán az Omega űrrock-korszakáról, a 2021-es év európai fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, és egy argentin grafikus repülő autóiról. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata a World Fantasy-díjas Zoran Živković Öt dunai csoda című mágikus realista novellafüzérét tartalmazza.
A Galaktika 382. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A 2021-es Hugo-díjakat december 18-án az idei 79. Worldconon hirdették ki. A koronavírus által szűlt nehézségek és változó emberi szokásokkal magyarázva, idén egy régi elmaradást is pótoltak végre, hiszen videójátékokat is díjaztak. Már régóta kijárt volna ez a díj, hiszen rengeteg olyan videójáték van amelyek története vagy éppen a narratíva újító és egyedi, mindez köszönhető magának a videójáték eszköztárának.
Mivel nagyon sok kategória van mi most a szerintünk legrelevánsabb vagy legérdekesebb díj nyerteseit írtuk le.
A Galaktikamagazin novemberi száma igazi különlegességeket tartalmaz. A legterjedelmesebb közülük a nemrég elhunyt Csikász Lajos műve, melyben új, izgalmas fejezeteket fűz hozzá Zsoldos Péter nemzetközileg is elismert Gregor Man-trilógiájához. A másik nagy felfedezés a havi retro. Ebben az orosz Alekszej Tolsztoj egy korát megelőző tudományos elmélettel áll elő, mely akár világunk végét is megjövendölheti. A történet első része olvasható ezúttal. A Brit SF-díjas Ian Watson a második világháború előestéjének alternatív valóságába nyújt betekintést. A többszörös díjnyertes olasz Lukha B. Kremo hátborzongató novellája egy fiatal lánnyal ismerteti meg olvasóit, aki talán egyáltalán nem is az, akinek elsőre hinnénk. A Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon egy jelenleg futó regénysorozatának világához kapcsolódó írással jelentkezik.
Nickita Svechnikov – Priest (Oroszország)
A központi tudományos rovat más bolygók időjárását teszi vizsgálat tárgyává. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a kígyófejű hal világhódító terjeszkedéséről, a Fear Factory amerikai metálbanda lemezeiről, egy összecsukható japán elektromotoros kerékpárról és újabb kínai SF-filmekről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe A meghatározás, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata Arthur Leo Zagat Az időkivetettek című regényének befejező részét tartalmazza, melyben különböző korok emberei kerülnek össze a távoli jövő világában.
A Galaktika 380. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
