My Blog

Címke: robert charles wilson

  • Last Year – Robert Charles Wilson új regénye

    December 6-án jelent meg egyik szerzőnk, Robert Charles Wilson (Pörgés-trilógia, Darwinia) legújabb könyve, a Last Year a Tor Books gondozásában. Az új regény más Wilson könyvekhez hasonlóan érdekes alapötletből építkezik és fontos problémákat jár körül.

    A Last Year az időutazás tematikáját dolgozza fel, azonban az eddig ismert történetektől nagyon eltérő módon. A regény világában lehetséges az időben utazni, de csak a múltba, a jövőbe nem. Wilson még azzal bonyolítja az időutazást, hogy megszabja az adott múlt (több, alternatív múlt létezik, attól függően, mikor kezdjük meg az időutazást): csak egy bizonyos ideig lehet egy világot elérni, utána az átjáró lezárul. Továbbá más időutazós történetekkel ellentétben a Last Yearben a múltban élők is tudnak ennek a technológiának a létezéséről – így létrejön a City of Futurityt (az Eljövendő utókor városa), ahol a jövőből érkezett turistákat szórakoztatják vagy vezetik körbe a múltban, ami itt az 1870-es évek Ohio-ja.

    Az eseményeket egy biztonságiként dolgozó Jesse Cullum szemén keresztül ismerjük meg, aki egy véletlennek köszönhetően kerül a jövőbelieket kiszolgáló városba. A létesítmény, ahol a múlt és a jövő emberei egyaránt keverednek, egy különös környezetet teremt. Kereskedelem folyik a másik világának megismeréséért, továbbá ütközik a két idősíkból jöttek kultúrája és szokásai, ami számos konfliktushoz vezet. Cullum az évek során már hozzászokott a jövőből jöttek furcsaságaihoz, így különösebb fenntartások nélkül fogadja új partnerét, a mi időnkből érkezett Elizabeth DePault, aki kegyetlen jelleméről és az „ami a szívemen, az a számon is” elvéről ismert. Azonban vannak dolgok, amelyek Cullumot is megdöbbentik: a nő iránt táplált érzései és a tény, hogy valaki a jövőből származó technológiával látta el a 19. századi embereket, akik az ideérkezőkhöz hasonlóan más korba vágynak – a jövőbe.

    A Last Year eddig nagyon jó kritikákat kapott. Például a Publishers Weekly szerint Wilson feje tetejére állítja az egész időutazás témát a bámulatos alkalmazkodó képességekkel rendelkező főhősével. Stefan Raets, a Tor.com egyik szerzője az alapkoncepciót és a részletesen kidolgozott karaktereket dicséri, más kritikák pedig kiemelik még a regény főtémáit, mint a kolonizáció és a turizmus, de természetesen az időutazás problémái is előkerülnek a Last Yearben. Mindenképpen egy ígéretes alkotásnak ígérkezik.

    lastyear

    Az angolul tudók itt olvashatnak bele.

  • Megjelent a Darwinia

    Robert Charles Wilson (1953-), a Pörgés-trilógia szerzőjének egy újabb könyvét, a Darwiniát jelentette meg a Metropolis Media kiadó. A könyv már novembertől kapható a Galaktikaboltban.

    Akik olvastak már Wilsontól, tudják, hogy műveiben gyakran láthatunk két teljesen különböző világot: legtöbb esetben egy földit vagy Földhöz hasonlót, és egy jobb, vagy épp meglepő, teljesen idegen környezetet. A regényeiben a két különböző univerzum épp kapcsolatba léphet egymással, vagy épp párhuzamosan létezhet egymás mellett, a lakók össze is hasonlíthatják a világokat, de az is előfordulhat, hogy egyik valóság fenyegetheti a másikat.

    DSC00890

    Az egymással szembe állított világokat a lehető legkreatívabb formákban láthatjuk a regényeiben. Például A Hidden Place-ben (1986), Wilson első regényében, már felfedezhetőek a téma alapjai. A történet főhőse, Travis a segítségre szoruló Annán keresztül jut el egy gyönyörű univerzumba, Faerie-be. A hely természetesen sokkal vonzóbb, mint saját, 20-as évekbeli amerikai valósága. A Gypsiesben (1989) a másik, jobb világba Karen White jut el, aki képes ajtókat nyitni más dimenziókba. A Misztériumban (1994) a két világ képe egy kísérlet formájában jelenik meg: egy radioaktív kődarab és egy súlyos baleset révén egy amerikai kisváros, Two Rivers átkerül egy párhuzamos dimenzióba. A John W. Campbell emlékdíjas Kronolitokban (2001) a másik világ (a közeli jövő) a régiben jelenik meg (a jelenben). A főhős, Scott Warden thaiföldi nyaralása alatt egy a semmiből kiemelkedett kőoszlopon keresztül szerez tudomást a közelgő, új világról, amely háborút hoz magával. A Bázis – A Blind Lake-rejtély (2003) pedig egy nem közvetlen csatornán találkozik a két világ: egy minnesotai bázis tudósai fejlett berendezésükkel megfigyelik egy idegen bolygó minden történését. Viszont a technikai különbségek miatt nincs mód arra, hogy kommunikáljanak a másik világ lakóival, így csak csendben tanulmányozhatják őket.

    wilson-robert-charles-darwinie

    A most megjelent Darwinia (1998) is Wilson kedvenc témájára épül. A történet egy alternatív 20. századot tár elénk: 1912-ben egy megmagyarázhatatlan jelenség, a Csoda következtében Európa és Afrika egy része teljesen átváltozott. Egy új, furcsa, idegenszerű kontinens, Darwinia foglalta el az addig emberlakta területeket. Az új területek azonban nem sokáig maradnak érintetlenül: a vallási fundamentalisták hatalmába került Amerika kutatóexpedíciót küld az ismeretlen dzsungelbe. A felfedezőkhöz csatlakozik Guilford Law fényképész is, akit személyes élmények kötik Darwiniához: gyermekkorában szemtanúja volt a Csodának, s azóta álmok kísértik. Az expedíció remek alkalmat kínál számára, hogy megfejtse látomásait és közelebb kerüljön a megmagyarázhatatlanhoz.

    A Darwiniában több zsáner elemei is fellelhetőek. Az első 120 oldal olvasható fantasy és alternatív történelemként is, mindkettő teljesen indokolható. Az első oldalakon Guilforddal együtt élhetjük át a megmagyarázhatatlan Csoda pillanatait, a későbbiekben pedig elmerülhetünk a titokzatos Darwinia növény-és állatvilágában. Mindezt Wilson gazdag, igényes stílusú leírásain keresztül ismerhetjük meg, amivel Gene Wolfe mesteri írói stílusát közelíti, hangulatában pedig H. Rider Haggard és E. R. Burroughs műveit idézi meg.

    Alternatív történelem regényként is funkcionál a könyv, hiszen elég nyilvánvalóan eljátszik a „mi lett volna ha” gondolattal. Ami azonban különlegesebb, izgalmasabb darabbá teszi ebben a műfajban, az az, hogy Wilson megmagyarázza a miértet és azt is bemutatja, hogy az emberiség miként is reagálna egy olyan helyzetre, amit bemutat a könyvében, és továbbá ez miként hatna olyan történelmi eseményekre, mint például az Első Világháború.

    Hiába viseli magán a történet a fantasy és az alternatív történelem jegyeit, a Darwinia mégis ízig-vérig sci-fi, ami igazán az Első rész végén, egy teljesen meglepő csavar után érezhető. Wilson univerzuma ekkor tágul ki igazán és lép új szintre. Ebben a részben kapunk válaszokat miértjeinkre (Miért történt a Csoda?) és a hogyanokra.

    Darwinia

    Ennyi különböző irodalmi zsáner keveredésétől nem kell megijedni, Wilson remekül ellensúlyozza mindezt a regényben. Rengeteg, potenciális ötletet és problémát vet fel könyvében, s ezek mellett akcióban és izgalomban sem szenvedünk hiányt. A Darwinia amellett, hogy egy egyben szórakoztató és komoly olvasmány, egy érdekes darab Wilson munkásságában is. Mindaz megtalálható itt, amit később a Pörgés-trilógiában úgy szeretünk: elképesztő, apokaliptikus világok és az, hogy mennyi oldalról tudja bemutatni az emberiség erejét és kitartását, amivel az szinte bármit képes túlélni, legyen szó akár a Nap elsötétüléséről vagy egy idegen, betelepülő dzsungelről.

  • Négy új Galaktika kötet

    A Galaktikaboltban már előrendelhető, a könyvesboltokban pedig november első, illetve második hetétől lesz elérhető négy új kötet a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatból.

    John Brunner: Zanzibár

    John Brunner Hugo- és Brit SF-díjas, monumentális regénye hol kémtörténetre emlékeztet, hol John Dos Passos társadalmi panorámáit idézi, megelőlegezve William Gibson Neurománcát és még tucatnyi, később íródott SF-művet. Jóslatai a megjelenése óta eltelt évtizedek alatt bámulatos számban váltak valóra, az elharapózó iskolai erőszaktól és terrorakcióktól kezdve, Kína szuperhatalommá válásán és az európai országok unióba tömörülésén keresztül, egészen a biotechnológia előretöréséig és az egyneműek kapcsolatának széles körű elfogadásáig. Nem véletlenül válogatták be minden idők 100 legjobb SF-regénye közé. Korábban már írtunk róla, hogy a regény elképesztő módon évtizedekkel előre megjósolta a mai világunkat.

    Zanzibár

    Robert Charles Wilson: Darwinia

    1912 márciusában a Föld történelme új irányt vett. Bekövetkezett a Csoda, és Európa addig ismert formájában megszűnt létezni. A helyén megjelent Darwinia, egy új kontinens tele ismeretlen növényekkel és állatokkal, elképzelhetetlen veszélyekkel és fantasztikus titkokkal. A kanadai sztárszerző újabb regénye az izgalmakat halmozva gondolkodtat el világunk törékenységéről, valóságunk viszonylagos voltáról. A mű megjelenését követően elnyerte az Aurora-díjat, és a Hugo-jelöltek közé is beválogatták.

    Darwinia

    Robert A. Heinlein: Kettőcsillag

    Lorenzo Smythe, a lecsúszott színész bárokban tengeti napjait, alkoholmámorba menekülve szakmai kudarcai elől. Aztán egyszer egy idegen meghívja egy italra, és mire észbe kap, egy űrhajón csücsül, úton a Mars felé. Megbízóitól megtudja, hogy élete legfontosabb szerepét szánják neki, de ha nem vigyáz, ez lesz az utolsó is. Egy, az ellenlábasai által elrabolt, vezető politikust kell helyettesítenie, és a tét nem kevesebb, mint háború vagy béke, méghozzá bolygóközi szinten! Az SF nagymestere Hugo-díjas regényében maró politikai szatírát vegyített a tőle megszokott vérbeli tudományos-fantasztikumba, és a végeredmény egy olyan klasszikus lett, amelyet mára a szépirodalmi kánon is befogadott.

    Kettos_csillag_borito

    Vlagyimir Vasziljev:  Idő-Őrség

    Dmitrij Svedov Setét Másféle két év pihenő után visszatér, és második szintű létére azonnal vezetői feladatot kap: menjen Kijevbe, és élessze újjá a felmorzsolódott Nappali Őrséget. Ám épphogy elkezdi a hivatal felállítását, rejtélyes gyilkosságok történnek. A szálak idegen mágusokhoz vezetnek, akik egy másik, ismeretlen szférában tevékenykednek: mintha az időben ugrálnának. A Nappali Őrség társszerzője, a Káosz-Őrség írója továbbgondolta Szergej Lukjanyenko világát, izgalmas, új történettel bővítve a ciklust. Más szereplők, más helyszínek, de a hangulat a régi.

    Idoorseg_borito

     

  • Kiszivárogtak a földönkívüliekkel foglalkozó ügynökség aktái

    A világ legnagyobb hírügynökségeinek szivárogtatott információkat a Földönkívüliek Központi Ügynökségének egyik alkalmazottja. Az ügynök a Marson kért menedékjogot. Részletek a sajtóban megjelent aktákból: (tovább…)

  • A sci-fi és a fantasy Piszkos 13-a

    Jobb, ha félnek tőled, mintha szeretnek, amennyiben a kettő egyszerre nem megy – állapítja meg Niccoló Machiavelli, a hatékony uralkodásról szóló, Fejedelem című útmutató szerzője. A könyvében foglaltak – miszerint egy jó vezetőnek az erkölcsöt alá kell rendelni a praktikumnak – a fikció világában is igazak. (tovább…)

  • Átokenciklopédia 2. rész

    Melyik az első átok? Átokkal kezdődik a Paradicsomból kiűzetett emberiség története – a Biblia esetében biztosan. A legelső átok a kíváncsiság büntetése volt, annak a bizonyos gyümölcsnek a leszakításáért. Ha úgy tetszik, a társadalomkutatók által TFT (Tit-for-Tat) viselkedési stratégiának nevezett módszert alkalmazta Isten. A TFT rendszerben az egyik fél megelőlegezi a bizalmat, majd visszatükrözi annak viselkedését – büntet, kedvezőtlen reakció esetén vagy jutalmaz, ha a másik együttműködik. (tovább…)

  • Átokenciklopédia 1. rész

    Melyik az első átok? Átokkal kezdődik a  emberiség (Paradicsomon kívüli) története – a Bibliában biztosan. A legelső átok a kíváncsiság büntetése volt, annak a bizonyos gyümölcsnek a leszakításáért. Ha úgy tetszik, a társadalomkutatók által TFT (Tit-for-Tat) viselkedési stratégiának nevezett módszert alkalmazta Isten. A TFT rendszerben az egyik fél megelőlegezi a bizalmat, majd visszatükrözi annak viselkedését – büntet, kedvezőtlen reakció esetén vagy jutalmaz, ha a másik együttműködik. (tovább…)

  • A Robert Charles Wilson-misztérium

    Wilson minden műve más és más. Nem egy sémára épülnek, nem ugyanazt a problémát járják körül, mégis mindegyik kiválóan megállja a helyét. Mi a titka? (tovább…)

  • Ha ezt elolvasod, el kell tegyünk láb alól! – Titkok a szomszédból

    Van környezetében egy furcsa épület, egy szellőző, amit túlságosan őriznek? Furcsa fények látszanak, valami folyik odaát esténként? Ha rákérdeznek, mindenki csak legyint és mosolyog? Valami folyik a szomszédban… Könnyen lehet a gyanú nem alaptalan, lehet, hogy egy titkos vagy csak zárt közösség működik mellettünk, a szomszédban. (tovább…)

  • A kanadaiak már a spájzban vannak! – A Próféta, Don Quijote, a Kis Testvér és az Örök optimista.

    Michael Moore 1995-ös vígjátékában az amerikai elnök új ellenséget talál országának a hidegháború közepén. Kanadát! A politikai uszításnak eleget téve egy kis csoport önkéntes elindul északra Niagara megye seriffje, Bud Boomer (John Candy) vezetésével, hogy elfoglalják a modern világ mételyét, Kanadát. Kérek néhány percet, hogy kifejtsem, miért inkább a Magyar Honvédségnek kéne elfoglalni az észak-amerikai országot! (tovább…)