My Blog

Címke: rekord

  • Ez volt az északi félteke legmelegebb nyara

    Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal összesítette az északi féltekére vonatkozó meteorológiai adatokat.  Az összesítésből kiderült,  hogy az északi félgömb legmelegebb nyarát kellet átélnünk. 2019-ben, az egész bolygót illetően a június-augusztusi időszak a második legmelegebb volt az elmúlt 140 évben, akárcsak az augusztus hónap.

    A NOAA jelentése szerint augusztusban a föld- és az óceánfelszíni átlaghőmérséklet elérte a 16,52 Celsius-fokot, ami 0,92 Celsius-fokkal volt több, mint a 20. századi 15,6 Celsius-fokos átlaghőmérséklet.

    A globális klímajelentés adataiból kiderül, hogy a feljegyzések 1880-as kezdete óta globálisan az öt legmelegebb augusztust az elmúlt öt évben mérték. Az év nyolcadik hónapja csupán 2016-ban volt melegebb, 0,06 Celsius-fokkal. Az északi féltekén idén a legmelegebb nyarat jegyezték fel, ugyanolyan meleg volt, mint az eddigi rekordot tartó 2016 nyarán.

    Ennek hatása jól látható a sarkot borító jégréteg állapotán.  Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése 30,1 százalékkal volt kisebb az 1981-2011 közötti átlagnál, és 2012 óta a legkisebb kiterjedést mérték. A déli-sarki tengeri jég kiterjedése 1,8 százalékkal volt kisebb az átlagnál, és idén mérték a térségben az ötödik legkisebb tengeri jég kiterjedést augusztusban.

    Az óceánok felszínének globális átlaghőmérséklete minden idők legmelegebbje volt.

  • Több mint 100 éve ez volt a legmelegebb nyár

    A mérések kezdete, vagyis 1901 óta a második legmelegebb nyár volt az idei hazánkban.

    Ez a nyár messze nem tekinthető átlagosnak és normálisnak. Az évszak középhőmérséklete 22,3 Celsius-fok volt, ami 2,1 fokkal haladja meg az 1981-2010-es átlagot. Magyarországon az év legmelegebb hónapja általában a július, idén viszont a június és az augusztus is több mint egy fokkal melegebbnek bizonyult a júliusnál. A 2019-es június a legmelegebb lett 1901 óta és az augusztus is a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában.

    A hőhullámot is duplán kaptunk. Az év első hőhulláma június közepén volt, 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja. Júniusban minden nap középhőmérséklete az éghajlati normál felett alakult.

    A hőmérő túlsó végén is rekord született. . Július 10-én és 12-én új országos napi minimumhőmérsékleti rekordok születtek. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét (3,5 fok) július 10-én mérték Zabaron. Majd a július végét, augusztus elejét több rövidebb hőhullám jellemezte. A nyár legmelegebb napja augusztus 12-e lett, ekkor Derekegyházán 38 fokot regisztráltak. A nyár utolsó hetei tartós kánikulával teltek.

    A csapadék szélsőséges területi eloszlása mellett a 2019-es nyár országos átlagban 12 százalékkal szárazabb volt az 1981-2010-es átlagnál. A június és július országosan átlag körüli csapadékú volt, az augusztus viszont az átlagosnál 30 százalékkal szárazabban alakult. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. Az évszak csapadékának jelentős részét záporok, zivatarok adták. Június 16-án és 23-án, valamint augusztus elsején új országos napi csapadékrekordot jegyeztek fel. Az évszak legnagyobb napi csapadékösszege 154,9 milliméter volt, amit Terpesen mértek.

  • Túl gyorsan melegszik Európa

    Az előzetes prognózisokban megjósoltnál gyorsabban melegszik Európa. A klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg napok számát és csökkenti a szélsőségesen hidegekét.

    Ezt a megfigyelést a mostani időjárás is megerősíti. Ma fél egy előtt 31 fok körül alakult az országos átlaghőmérséklet. Ez 8 fokkal magasabb az ilyenkor szokásos 23 foknál. Vasárnapra, a meteorológiai ősz első napjára szinte az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt.

    A kutatók megállapították, hogy 1950 óta megháromszorozódott a szélsőségesen meleg napok száma Európában és a nyarak általában melegebbek lettek, míg a szélsőségesen hideg napok száma felére csökkent és a telek melegebbé váltak. Európa egyes részei gyorsabban melegszenek, mint ahogyan azt a korábbi klímamodellek előre jelezték.

    A kutatók tisztában voltak azzal, hogy Európa melegszik, de a szélsőséges hőmérsékletekről készült korábbi kutatásaikban a hosszú távú változásokat elemezték. A kutatók az európai meteorológiai állomások 1950 ás 2018 közötti megfigyelési adatait használták fel, majd megvizsgálták, hogy idővel miként változtak a legmelegebb és a leghidegebb szélsőséges értékek. Eredményeik szerint a szélsőségesen meleg napok átlag 1,3 Celsius-fokkal, a szélsőségesen hidegek 3 Celsius-fokkal lettek melegebbek. A legmelegebb és leghidegebb éjszakák is jelentősen melegedtek, jobban, mint a nekik megfelelő nyári és téli középhőmérséklet.

    Európa egyes térségeiben drasztikusan eltérő hőmérsékleti trendeket mutattak ki. Közép-Európában például évtizedenként 0,14 Celsius-fokkal voltak melegebbek a szélsőséges napok, ami majdnem 1 Celsius-fokos emelkedést jelent. A vizsgált meteorológiai állomások 90 százaléka mutatta ki, hogy az időjárás melegszik.

  • Légdeszka a sivatag felett

    Újabb rekordot állított fel a sugárhajtású légdeszka pilótája- A kaliforniai sivatagban az országút mellett repülve gond nélkül tartotta a sebességet a Zöld Golblinnak becézett Lamborgini sportkocsival.

    Ezzel új egyéni sebességrekordot állított fel. A légdeszka pilótája elérte a 103,4 mérföldes, vagyis a 166 kilométeres óránkénti sebességet.

    De senki ne akarjon ezzel munkába járni. Bár egyszerűnek tűnik, ez a közlekedés egyik legnehezebb, legdrágább és legveszélyesebb módja. Ráadásul a hajtóművek mindössze pár percig bírják szuflával.

    (via)

  • Megdőlt a földi hidegrekord

    Elméletileg akár mínusz száz Celsius-fok is lehet a Földön.

    Az abszolút hidegrekord a Földön, amit természetes körülmények között mértek, az -89,2 Celsius-fok. A Déli-sarkon mérték 1983. július 21-én a szovjet Vosztok kutatóállomáson. A legfrissebb adatok szerint a mínusz 100 Celsius-fok közelébe is zuhanhat a hőmérséklet az antarktiszi jégtakaró fennsíkjának kicsiny völgyeiben, teknőiben.

    Amerikai kutatók 2013-ban az előző 32 évben a globális földfelszíni hőmérsékletről gyűjtött műholdas adatok elemzése nyomán bejelentették, hogy mínusz 93,2 Celsius-fok hőmérsékletet mértek a Déli-sarkot körül ölelő kelet-antarktiszi fennsík több pontján. De ezt hiteles földi méréssel nem igazolták.

    Ezt az előzetes tanulmányt vizsgálták felül most új adatokkal gazdagodva, és kimutatták, hogy a Föld leghidegebb pontjain a hőmérséklet mínusz 98 Celsius-fokra zuhanhat. Ezt a hőmérsékletet az antarktiszi télben, július-augusztusban mérték éjszaka. A hideg, sűrű és leszálló levegő napokra megülhet ezekben a kicsiny völgyekben és teknőkben, ami azt jelenti, hogy azok felszíne az eddig mértnél még tovább hűlhet. Ebben a térségben vannak olyan időszakok, amikor igen száraz a levegő, ami lehetővé teszi, hogy a jégfelszín hője könnyebben kisugárzódjon a világűrbe.

    A rekordhideg nem kötődik egy bizonyos dátumhoz, hanem a 2004 és 2016 között gyűjtött műholdas adatok elemzése alapján mutatták ki a szakemberek, hogy ilyen alacsony hőmérséklet akkor fordul elő, ha a feltételek megfelelőek.

    A kutatók szerint a rekord mínusz 98 Celsius-fok a leghidegebb, amennyire csak a Föld felszíne lehűlhet. Ahhoz, hogy ilyen alacsony legyen a hőmérséklet, tiszta égboltra, száraz levegőre van szükség napokon keresztül. Kissé tovább csökkenhet ez a hőmérséklet, ha ezek a feltételek heteken át fennmaradnak, de ennek igen csekély a valószínűsége.

    (via)