Címke: premier

  • Metropolis Media 2020: első fél év kiadói tervezet

    Metropolis Media 2020 első fél év kiadói tervezet

     

    Kedves olvasóink!

     

    Először is, szeretnénk megköszönni, hogy idén is olvastatok, méghozzá többet, mint múlt évben!

    Továbbra is célunk, hogy minél több SF művet eljuttassunk hozzátok, emellett a szépirodalom és szórakoztatóirodalom eddig rejtett gyöngyszemeit megtaláljuk.

    Szeretnénk megosztani mindenkivel jövő évi terveinket, melyek reméljük elnyerik tetszéseteket.

    Kezdetben három olyan regényt jelentetnénk be, amelyhez már borítótervet is tudunk mutatni.

    Michael Walden: Csillagikrek

    Kir Bulicsov: Az utolsó háború

    Johanna Sinisalo: Iron Sky – Támad a Hold!

    A továbbiakban pedig:

    Theodora Goss: Az alkimista lánya (munkacím)

    Az írónő sikeres könyvsorozatának (eredeti sorozatcím: The Extraordinary Adventures of the Athena Club) első része, 2020-ban jelenik meg először magyar nyelven kiadónk gondozásában. Aki ismeri Alan Moore képregénysorozatát, melynek címe: The League of Extraordinary Gentlemen, annak ismerős lesz Theodora Goss könyvének témája.
    A könyv szereplői már ismert karakterek,  némi csavarral. Mary Jekyll, Diana Hyde, Beatrice Rappaccini, Catherine Moreau és Justine Frankenstein, kalandjaikhoz pedig a kései XIX. századi London ad színhelyet.

    Szergej Lukjanyenko: Novelláskötet (munkacím)

    Jodi Taylor: St. Mary krónikák 5. rész – Amit ma megtehetsz…

    José Antonio Cotrina: Vörös Hold ciklus: Aratás (munkacím)

    Jeff Carlson : Fagyott égbolt befejező kötet

    Roman Kulikov és Jezsi Tumanovszkij: Stalker könyv (még nincs cím)

    Arthur C. Clarke: 3001: Űrodüsszeia

    Jodi Taylor: Nem Semmi lány

    Ayahuaska: A lélek indája

    Anna Cima: Probudim (munkacím)

     

    További információk köteteinkről, az év elején várhatók.

  • Carlos Chernov – Végtelen vetítés ajánló: Embervadászat és kéjgyár: a legsötétebb valóságshow

    Carlos Chernov több argentin irodalmi díj birtokosa, ez az első magyarul megjelenő regénye. A szerző műveiben a realitást a groteszkig és az abszurdig viszi el, vagy talán még annál is tovább…
    A könyvben megalkotott távoli jövőt, a Nagy Katasztrófa után, a totalitárius diktatúra határozza meg. Fájdalmasan nagy a különbség gazdagok és szegények között. A  hierarchia alján, a föld alatti városokban tengődő proletárok gyerekeik eladásából tartják fenn magukat. Ezzel szemben a milliomos lét azt a lehetőséget is megteremti, hogy az ember befolyásolhassa az élet két legfontosabb folyamatát: a szaporodást és a halált. A gazdagok nem kockáztatnak: jó genetikai adottságokkal rendelkező gyerekeket fogadnak örökbe, majd életük meghosszabbításaként megszabadulnak testüktől, és agyukkal rácsatlakoznak az „életfilmekre”.

    A tudomány elsüllyedt minden mással együtt, és még mindig próbálkoznak a rekonstruálásával. A történészek szerint egy újabb középkor köszöntött be, azonban a tudósok elsősorban az élvezet és az élethossz növelését célozták meg, és ezeken a területeken elértek némi eredményt.

    Amikor egy milliomos úgy dönt, nem akar tovább élni a testében, kiveszik az agyát, egy palackba helyezik, és gépeken keresztül filmeket vetítenek neki. Az adott filmnek minél érdekesebnek-izgalmasabbnak kell lennie, hisz, azt feltételezik, az agyak ingerküszöbe egyre nő. Aki még nem érzi magát bátornak az első fázisra, a „testetlenítésre”, lehet „rácsatlakozott” státuszban: neki egyenesen az agyába érkezik a film egy kábelen keresztül, a színészek agyában megjelenő komplett érzékszervi információ. És ha egy idő után úgy dönt, hogy már nem akar testben élni, kifizeti a palackozást, és megszabadul földi porhüvelyétől. A palackozott agy felhagy a gondolkodással, és arra kondicionálják, hogy olyan szervvé alakuljon át, amelynek egyetlen funkciója az élvezés.

    A regény világában az anyaság ipari jellegű, a szülő nők folyamatos hiánycikknek számítanak, a szegény nők számára az anyaméh bevételi forrás. A rászoruló férfiak pedig, kimerítő munkájuk mellett, még lehetnek spermadonorok, hogy egy kevés plusz pénzhez jussanak. A meddő nőkre és férfiakra már nem tart igényt a társadalom. Néhány nő a beültetés illegális módját választja, csak hogy sikerüljön újra és újra teherbe esnie, a családja megélhetése miatt. A legkétségbeesettebb anyák pedig attól sem rettennek vissza, hogy saját fiuk legyen a spermadonor.

    A szöveg gyilkos iróniával dolgozik: a családok egyetlen megmaradt gyerekét, akire kizárólag sötét jövő vár, „kiválasztottnak” nevezik, holott a többi, örökbeadott utódnak juthat nagyságrendekkel jobb életszínvonal. „Biztonságos” városokban élnek a proletárok, iszonyú körülmények között, és a „Szerelmi Ügyek Hivatala” intézi a gyerekek eladását és prostitúcióját.

    A szegény családok „kiválasztott” gyerekei kétféle módon tudnak kitörni a kilátástalanságból: prostituáltak lesznek, vagy színészek. A kettő sokszor összefügg, hisz a színészeknek is főképp erotikus tartalmakat kell eljátszaniuk.

    A „Színészképző” az órák nagy többségét a szexualitás művelésének szenteli. Az iskolában a különféle érzéki forrásokon túl a diákok megtanulják előállítani a minőségi kéjt, mintha a testük kidolgozna egy terméket, amit majd a receptorok használnak. A tanárok különféle orvosi technikákkal mérik az orgazmusukat. Amit el kell érniük a szexuális nevelés során, azt „állati állapotnak” nevezik: az erkölcsi dilemmáktól, félelemtől, szégyentől és viszolygástól mentes élvezeti képesség. Az iskolai „rodeó” a gyakorlás mesterfoka, egyfajta tömegorgia, ahol a kellő rutin megszerezhető. Minden gyakorlat arra irányul, a legszélsőségesebb is, hogy a leendő színészek maximálisan megéljék, és ne csak eljátsszák a gyönyört.

    Akárcsak bármelyik, túlzásba vitt állapot, az élvezet is hamarosan elveszti kezdeti vonzerejét. Nem tudják megakadályozni, hogy a kötelező gyönyör émelyítően monoton foglalkozássá váljon.

    Egy proletár család fia, Goma atudja, hogy az egyetlen módja kitörni a szegénységből, ha az életfilmek főszereplőjévé, sztárszínésszé válik. De a fiatal fiúnak előbb még meg kell merítkeznie a férfi prostitúció legmélyebb bugyraiban, egy kirakatban kell „eladnia” magát. Ebben a világban nem csupán a nő, a férfi is csak egy tárgy. Kizárólag vágytárgy.

    A fiatal fiú motivációja hamar alábbhagy, és a kirakat elvesztésével a szakadék szélére kerül. A prostitúcióra sem alkalmas személyek a vadászok prédájaként végzik, egy felfoghatatlanul brutális „játék” során. A vadászterületre már szó szerint ketrecben érkeznek, és egyetlen feladatuk, hogy fussanak, és mentsék a bőrüket. A vadászok „emberi” vadakat hajtanak és ejtenek el, hogy egymásra tromfoljanak, és győzzenek, minél több trófeát összegyűjtve. A vadászünnep sporteseménynek számít, a televízió is közvetíti. A hagyomány hívei azt vallják, hogy örökbe fogadott gyerekeiknek képesnek kell lenniük személyesen is elvégezni a piszkos munkát. Szorgalmazzák a fizikai bátorságot és a kegyetlenség gyakorlatát. A rendezvény egyfajta beavatási szertartás: a kollektív gyilkosság a közösségalkotás egyik módja. Az ünnep biztosítja a vérfürdőt, ami pótolja a vér szerinti köteléket apa és fia között.

    Goma hamar rájön, hogy a helyszín egyfajta sportlétesítmény, játszótér, ahol a vadászok szórakozásból leöldösik őket, és a vetélkedő eredménye azon múlik, ki mennyire ügyesen dob kést mozgó célpontra. Egy vadászterepen találja magát, ahol ő a zsákmány, és biztosan elpusztul.Retteg az életéért, miközben tudja, semmi esélye megmenekülni. Igaza is lesz: az egyik vadász megtalálja és megöli.

    Azonban a fiú, csodával határos módon, később mégis felébred. Katalepsziás állapotba került, és a vadászok azt hitték, meghalt. Elképesztő megmenekülését mindenki csodaként értelmezi. A vadászterületen meghalt… és újjászületett.

    A regényben Goma szemszögén keresztül, férfi nézőpontból követhetjük végig a kálváriáját, szenvedéstörténetét, majd relatív „felemelkedését”. A korai, kirakatban lévő „munka” után, megjárva és túlélve az embertelen vadászmezőt, az Úrnő játékszere, szexuális bábuja lesz, aki cserébe finanszírozza a színésziskolát, és egyre közelebb viszi az álmaihoz. De a „felemelkedés” csak látszólagos. A csömörhöz pedig újra egyenes út vezet. A fordulat akkor következik be, amikor az egyik „rodeón” meglátja Nudát, és valódi érzései lesznek. Innentől már csak az a cél lebeg a két fiatal szeme előtt, hogy ők lehessenek az életfilmek főszereplői. Rengeteg tanulással és szorgalommal, megnyerve a legfőbb és legirigyeltebb státuszt, belevetik magukat az életfilm-gyártásba.Hamar meg kell szokniuk a tükrök és kamerák tömeges, zaklató jelenlétét, a nap huszonnégy órájában figyelő szemek előtt élnek, gyakran arra gondolnak, hogy kísérleteznek velük, és vajon meddig bírják az intimitás teljes hiányát. Tíz év után, kimerülve, kiüresedve, a volt sztárszínész-pár visszatér a hétköznapi életbe, ahol, az anyagi jólét ellenére, szintén az üresség várja őket. Ahol jártak, amiben megmerültek, onnan nem nagyon van visszaút. Az új életében Goma elveszettnek érzi magát.

    Az Úrnő férje a cselekmény egyik fontos figurája. Több éve él „csatlakozottként”, egész nap mozdulatlanul fekve, az életfilmeket fogyasztva. Palackozás előtt áll, fizikailag „élőhalott”. Kifejti Gomának, hogy ha az ember megszabadul romlandó testétől, az emberi faj evolúciójának felsőbb fázisába lép. Valódi, teljes életet élvez majd, és örömmel fizeti meg az árát, elveszítve a testét, identitása látható részét. Az idősödő, szinte haldokló férfi a fiatal fiúban meglát valamit. Talán a romlatlanságát, a nyitottságát, mindazt, ami ebből a tökéletesen kiszámítható és romlott miliőből hiányzik. A férfi elemi igénye a dialógusra, valódi létezés hiányában, évek óta csak az életfilmekben valósulhat meg.

    A könyvben két hátborzongató jelenet van, ami az adott szereplő számára szédületes szakadék-élmény. Az egyik az, amikor Gomának, az életfilmek forgatása közben, a vadászmezőn ölnie kell. Aktiválódik benne az a végletes pánik, amit átélt néhány évvel korábban, az életéért rettegve. Most az ellenkező oldalra került, ami ugyanolyan pusztító.

    A másik Goma apjának kvázi-kasztrálási jelenete a Teraszon, amikor a rendőrök gúnyt űznek belőle.

    A történet jól megalkotott háttér-elmélete, a Tökéletes Kiszámíthatóság doktrínája nem a „vademberlét” végét hozza el, ahogyan korábban kitalálták, hanem egyre mélyebbre merül abban.

    Fontos átgondolni, hogyan válhat számunkra realitássá az a klímakatasztrófa utáni jövő, amit a történet felvillant. Eljöhet az apokalipszis, mind meghalunk, hallhatjuk gyakran a jóslatokat. De létezik egy ennél borzalmasabb forgatókönyv is: amikor a túlélési ösztön valóban az ember legsötétebb tulajdonságait hozza felszínre. És ne higgyük, hogy ez annyira távoli…

    A regény kíméletlenül és könyörtelenül szembesít az ember állati mivoltával, ösztönlényével, agressziójával, pusztításra, gyilkolásra törekvésével és hatalomvágyával. A könyv lapjain nincs szemérem, nincs kontroll, csak az ösztönök egyre mélyebb bugyrai.Kimondódik és szóvá tevődik minden, a nyelvben sincs kontroll. Minden belefér, ami elűzi az unalmat, a legbrutálisabb kegyetlenség és a legszélsőségesebb kéj is, az ingerküszöb egyre feljebb kerül, egy végtelenített létrán lépkednek a figurák egyre feljebb és feljebb, hogy aztán alázuhanjanak az ürességbe, a végtelen semmibe. Az ábrázolt világ az olvasónak csak elsőre tűnhet embertelennek és pornográfnak, a szöveg a legmélyebb valóságként mutatja meg ezeket a dolgokat, a lehető legtermészetesebben, és ez a legkönyörtelenebb tükör, amibe az emberi lény belenézhet.

    A könyv mondanivalója párhuzamba állítható azzal, ahogyan az internet is „mindent” megmutat, kontrollálatlanul, vágatlanul és korlátlanul, illetve, ahogy a közösségi média gyakran egy hazug virtuális valóságba repít. Ott, ezekben a mesterséges világokban „létezve”,nem kell szembenézni az élet szomorú valóságával, a tömény ürességgel és unalommal. És így természetesen a szembesülés elmarad.

    Gomával együtt az olvasó végigjárja ezt a szenvedéstörténetet, ami egy ponton már szinte fejlődéstörténet is, illetve nevelődés, csak más előjellel. A regény az egyik legdurvább és legsötétebb disztópia, amit valaha olvastam. Könyörtelenül szembesít és tükröt tart elénk: íme, az ember… A fikció eljátssza a valóságot (vagy fordítva), aztán, mint egy végtelen kút, elnyeli, és marad a sötétség. Annyi világosság jut mindössze, mint ami a könyv alsó világában a karcsú, jelzésszerű fény- és levegőztetőkútból beérkezik. És az nagyon kevés…

     

    írta: Cs. Fehér Katalin szerkesztő

  • Külföldön már megjelent Jodi Taylor új sorozatának első része

    Külföldön október 19-én megjelent Jodi Taylor „Doing Time” című könyve, mely a St. Mary krónikák spin-off sorozatának első kötete. Ugyanabban az univerzumban játszódik, mint az eredeti sorozat, a St. Mary Történettudományi Kutatóintézet helyett most az Időrendőrség és annak három újonca a főszereplő.

    Az idő kezdetén, illetve a jövőben amikor az időutazás nyilvánossá vált, újraírva és ismét újra írva a történelmet a világ majdnem elpusztult az Idő háborúban. Ennek folyományaként jött létre az Időrendőrség szervezete, hogy rendet tartsanak az időben, mindez természetesen kisebb-nagyobb sikerrel zajlik, a rendőrök pedig hullanak mint a legyek, így az utánpótlás minőségére nem fordítanak túl sok figyelmet.

    Becsatlakozhatunk Jane, Luke, és Matthew mindennapjaiba, akik egyébként az intézmény leghaszontalanabb és legbénább jelöltjei, és nem feltétlenül szabad akaratukból csatlakoztak a rendőrséghez.

    A „Doing Time” itt-ott utalásokat tesz az eredeti sorozatban történt eseményekre, így tökéletesen összekötve a két sorozatot. Jodi Taylor szokásos angol humorával követhetjük végig a három újonc csetléseit-botlásait, így az írónő rajongói biztosan nem fognak csalódni.

    A magyar megjelenésről még nincsenek információk, de kövessetek minket Facebook-on vagy iratkozzatok fel hírlevelünkre, hogy tutira ne maradjatok le semmiről.

    A bővebb angol cikkért katt IDE

    A könyv goodreads oldaláért IDE.

     

    Amennyiben feliratkozol a Galaktikabolt hírlevelére – ITT – most 70% kedvezménnyel vásárolhatod meg, a St. Mary krónikák első részét.

    Egyik átkozott dolog a másik után

     

     

  • A Trónok harca szereplőjével indul új UFO-s sorozat az Epic Drama-n

    Az Epic Drama nevű tévécsatorna szeptember 19-én, 21:00-kor mutatja be A kék-könyv projekt című új sorozatot. A produkció főbb szerepeiben Aiden Gillen (Trónok harca), Michael Malarkey (Vámpírnaplók) és Neal McDonough (A holnap legendái, Különvélemény) láthatóak. A kosztümös tényfeltáró széria azt a közel 12 ezer bejelentést dolgozza fel a hidegháború idején, amelyek UFO-król szóltak.

    A Trónok harca sztárjának karaktere azért is fontos, mert Dr. J. Allen Hyneknek köszönhetjük a valóságban az idegen észlelések osztályozási rendszere, illetve tőle származik a közeli találkozások kifejezés is.

    A kék-könyv projekt 2. évadát már forgatják, hazánkban a legelső rész lesz ma este látható.

  • Fontos újdonság derült ki az élőszereplős Star Wars sorozatról

    Eddig nem lehetett sokat tudni arról az élőszereplős tévésorozatról, melyet Jon Favreau jegyez íróként, a szakember azonban a Solo: Egy Star Wars-történet premierjén fontos újdonságot osztott meg a publikummal. A nyilatkozat szerint a Jedi visszatér és Az ébredő Erő között fog játszódni a Disney streaming szolgáltatására érkező produkció, egészen pontosan 7 évvel az endori csata után.

    A hamarosan bemutatkozó, új animációs széria, a Star Wars: Resistance is ezt az időszakot öleli majd fel, így a következő években egyre több infót kaphatunk a két trilógia között történt eseményekről. A Disney-t sokan kritizálják azért, amit Az ébredő Erő óta műveltek, a Solo azonban az első vélemények alapján nem is lett olyan rossz, mint amire számítani lehetett.

    További hír a Star Wars univerzum háza tájáról, hogy jövő tavasszal elkezdhetik forgatni az önálló Obi-Van Kenobi filmet, 2020-ban pedig már mozikba is kerülhet a spinoff.

  • Visszatérnek a lázadó androidok a tévébe

    2016 októberében kezdődött a Westworld című HBO-s sorozat, mely az 1973-as Feltámad a vadnyugat című film modernizált továbbgondolása volt. A produkció két műfaj rajongóinak is kedvezett, hiszen a westernt és a sci-fit vegyítette, az április 23-án, hajnali 3:00-kor adásba kerülő 2. évados premier pedig ezt a fonalat szövi majd tovább. A 10 részes folytatásban Kuroszava rendkívül véres filmjei is kapnak némi tisztelgést, ugyanis a szériában bemutatkozik a Shogun World nevű, másik kalandpark is. Itt lesznek szamurájok, feudális Japán, és persze még több durvulás várható. Jonathan Nolan és Lisa Joy, a Westworld showrunnerei szerint a tévés adaptációnak muszáj valami újat is mutatnia, így esett a választásuk erre a világra. Érdekesség, hogy a szezonban lesz ez egy epizód, melyben csak japánul fognak beszélni.

    A Westworld második évadában visszatér a Terminátor módba kapcsolt Dolores, illetve folytatja lánya utáni keresését Maeve is, de a főgonosznak számító feketébe öltözött féri és Dr. Ford is újfent tiszteletét teszi a képernyőkön. Az HBO sorozatának új részeire másfél évet kellett várni, a csatornánál azonban a minőség mindennél fontosabb, így vélhetően kevés olyan néző lesz, aki ne csettintene elégedetten a további fejlemények láttán.

    https://youtu.be/sjVqDg32_8s

     

    Hol lesz látható?

    A produkció 2. évados nyitórészét a magyar HBO április 23-án, 3:00 és még aznap este, 20:00-kor is levetíti. Mindemellett az HBO GO-ra is felkerül hétfőn a premier, a csatorna online videoszolgáltatása 1 hónapos próbaidő keretében ingyenesen is igénybe vehető.

  • A vártnál sokkal később jön az új Terminátor film

    Eredetileg 2019. július 26-án mutatkozott volna be az amerikai mozikban a legújabb Terminátor film, mely azért lesz különleges, mert a James Cameron, Arnold Schwarzenegger, Linda Hamilton trió újra összeáll majd, illetve Az ítélet napja utáni történéseket teljes egészében figyelmen kívül hagyja. A napokban bejelentették, hogy a sci-fi film premierje 4 hónapot csúszik, ugyanis jövő nyár helyett 2019. november 22-én lesz először látható a filmvásznon a Terminátor.

    Nem meglepő a hír egyébként, ugyanis Schwarzenegger már márciusban, egy testépítő versenyen úgy nyilatkozott, hogy az eredetileg tervezett, 2018-as tavaszi forgatáshoz képest idén júniustól októberig tartanak a Terminátor munkálatai. Olyan országokban forog a film, mint Mexikó, Nagy-Britannia, Spanyolország és Magyarország.

    Az új Terminátor rendezője Tim Miller lesz, de az írásban Cameron is részt vesz. A főszereplők között a régi arcok mellett feltűnik Mackenzie Davis is, akit a 2015-ös Mentőexpedícióban és a szintén Budapesten forgatott Szárnyas fejvadász 2049-ben is láthatott a közönség.

  • Krypton pilot: Mentsd meg az unokád, mentsd meg a világot?

    A Smallville után megértük, hogy ismét Superman előzménysorozat van a képernyőn, hiszen a Syfy-on múlt héten bemutatkozott a Krypton első része. A produkció Seg-Elről szól, a DC legismertebb hősének nagyapjáról, aki a dicsőségét vesztett El család fiatal sarjaként kénytelen egy politikailag korrupt világon boldogulni. A szériához David S. Goyernek is köze van, így nem meglepő egyáltalán, hogy a Krypton látványvilágában nagyon hajaz a mostanában látható DC-s filmekhez. Ez mondjuk nem szabadna, hogy dicséret legyen, ugyanis a Justice League és a Batman v Superman is helyenként tévés látvánnyal dolgoztak, a két iparág termékeinek büdzséje között pedig általában óriási szakadék húzódik.

    A történet szerint az El családot megszégyenítik, ugyanis a família teli van született lázadókkal, akik képtelenek behódolni az őket elnyomóknak. Superman nagyapját Cameron Cuffe alakítja, aki színészként tipikus, a CW-re való szépfiúnak tűnik, ennek ellenére a Krypton igenis működik. A készítők bevállaltak egy csomó újítást, például Zod nagyanyját egy fekete színésznő játssza, aki ráadásul összeszűri a levet Seg-Ellel. A produkció első epizódjában van egy kis időutazás is, hiszen Adam Strange baseball-sapkás figurája a semmiből tűnik fel, hogy figyelmeztesse főhősünket. Krypton bukását nehéz lesz megakadályozni, persze az is lehet, hogy egy alternatív idővonalat hoz majd létre a Krypton. A készítők előtt a lehetőségek tárháza áll, és ez a szép a Syfy csatorna újdonságában.

    A széria első blikkre bátran nyúl hozzá Superman legendájához is, hiszen már az első negyven percben feltűnik a szuperhős jól ismert köpenye, de a karakterhez kapcsolódó, igen ismert főcímzene és a Magány Erődje is tiszteletét teszi a képsorokon. Emellett érdemes megemlíteni, hogy főgonoszokból se leszünk híján, hiszen már a Krypton elején belengetik Brainiacot, aki jön elpusztítani mindent, ami csak az útjába kerül. Promóképeken láttuk már az idegen lényt, nagyon jól fog kinézni a sorozatban, így panaszra nem nagyon lesz okunk.

    Superman karakterében az a nagyon érdekes, hogy mivel a Nap hatással van rá, ezért iszonyúan erős és olyan dolgokra képes, amelyekre más nem. A Krypton viszont azt a politikailag és hatalmilag is zűrös világot készül feltérképezni, ahonnan a legenda származik és ahol persze a lakosok nagyjából olyanok, mint a sima emberek. Seg-El elég jónak tűnik, a balhés férfi egy-két jelenetben szépen viszi a show-t, egyedül abban lehet reménykedni, hogy a Lyta-Zoddal való viszonyát hanyagolják majd és nem megyünk át afféle űrrománcba. Az biztos, hogy a Man of Steelre is emlékeztető környezet elég nosztalgikus és hangulatos, emiatt pedig érdemes nézni a Kryptont.

    Értékelés: 7/10

    Disclaimer: A magyar HBO bejelentette, hogy március 29-én, azaz csütörtökön náluk máris nézhető lesz a Krypton első két epizódja, az HBO GO szolgáltatásán keresztül.

  • Lost in Space előzetes: Hajótörés az űrben

    Amerikában óriási kultusza lett az 1965-től 1968-ig futó, 83 epizódot megért Lost in Space című tévésorozatnak, melyben egy űrkolonizáló család játszotta a főszerepet, akik egy hajótörést követően elég ellenséges környezetben találták magukat. Aztán 1998-ban visszatértek Robinsonék, egy filmfeldolgozásban, ebben William Hurt, Matt LeBlanc és Gary Oldman is szerepeltek. Azóta is sokszor szó volt róla, hogy újabb tévésorozatot készítenének a ’65-ös Lost in Space alapján, most pedig a Netflix szinte úgy rántotta elő a rebootot a semmiből, mint ahogy az egyszeri bűvész szokott nyulat varázsolni a kalapjából.

    Az előzetes jól néz ki, az Altered Carbon és a Black Mirror óta nagyon bízunk a Netflix-féle sci-fi sorozatokban. A képsorokon van elég feszültség, dráma, valamint barátkozás egy elég komornak kinéző robottal. A főszerepeket a Fekete vitorlákból ismerős Toby Stephens, valamint a House of Cardsban és anno a Deadwoodban szereplő Molly Parker alakítják.

    A Lost in Space teljes első évada április 13-án kerül fel a Netflixre, ahol az előfizetők magyar felirattal nézhetik majd a produkciót.

  • Stargate Origins kritika: Oldschool, de pont ezért működik az új Csillagkapu sorozat

    Amikor tavaly az MGM bejelentette, hogy megint lesz Csillagkapu sorozat, sokan felkapták a fejüket és azt gondolták, hogy a Universe kap egy harmadik évados folytatást. Nem így lett, hiszen egy afféle előzményt kapunk az Originsszal, mely 1928-ban kezdődik, amikor is Langford professzor megtalálja az első földi Csillagkaput. Digitális sorozatról van szó egyébként, ami kizárólag a Stargate Command nevű új szolgáltatáson érhető el, az első három rész alapján pedig korrekt limonádénak ígérkezik az újdonság. A premier alkalmából elérhetővé tették az eredeti, 1994-es Csillagkapu filmet is, érdemes megnézni, alapműről van szó ugyanis.

    INDUL A NOSZTALGIAVONAT

    A sorozat meglehetősen érdekes nyitánnyal jelentkezett, ugyanis a történet szerint 10 évvel később, miután felfedezik Gízában ezt a megmagyarázhatatlannak tűnő eszközt, megjelennek a nácik is. Pötyögnek rajta párat, aztán manuálisan működésbe hozzák a Csillagkaput, majd át is mennek rajta. Természetesen bonyodalmakból nem lesz hiány, hiszen viszik magukkal az öreg Langfordot is, így két piperkőc katonán és a fiatal Catherine Langfordon múlik a tudós és persze a világ sorsa. A színészi játék egyébként eléggé visszafogott az új sorozatban, ahogy a játékidő is, hiszen az első három epizód 10, 8 és 12 perces. Ennek ellenére simán beránt a Stargate Origins világa, hiszen amit jól csinál a produkció, az a nosztalgia felidézése.

    Jó hallani az ismert betétdalokat, látni, ahogyan használják a Csillagkaput, ergo a széria (vagy film, ha valaki egyben nézi majd meg) a rajongóknak kellemes kikapcsolódást jelenthet. Itt-ott látszik azért, hogy kevés büdzséből dolgoztak a készítők, hiszen feltűnően keveset mutogatják a Csillagkaput. Ennek ellenére persze központi szerepet kap az átjáró, és az előzménysorozat elég ügyesen bővíti a sci-fi univerzum mitológiáját és történelmét egyszersmind. Erős női karakterekkel teli van a produkció, így az eredeti Csillagkapu sorozatból ismert Catherine is kőkemény, ez helyenként néha zavaró egyébként, hogy a katonák nem találják a helyüket és főképp csak asszisztálnak. De tekinthető ez humorforrásként is, úgy viszont tény, hogy működik.

    A Stargate Origins főleg azoknak nem fog tetszeni, akik a Universe sötétebb hangulatához szoktak és hasonlóan komoly történetre vágynak. A Csillagkapu azonban jórészt inkább lightos sci-fi volt mindig is, így összességében azért nem okoz csalódást az újdonság. Nézzük is tovább, amint kijön a folytatás.

    Értékelés: 8/10