A DC egymás után mutatja be sorozatait, amikkel alapvetően semmi baj nincsen, kivéve talán az elkerülhetetlen ellaposodását minden szériának. Talán a képregény-óriás kezdi belátni, hogy szükség van újításra, valami másra, ami kizökkenti az egyszeri DC-rajongót a megszokott közegből. Erre a célra találhatták ki a Powerless című vígjátéksorozatot. Álljunk is meg egy pillanatra: DC és vígjáték szavak egy mondatban?
Az NBC új sorozata Charm Citybe kalauzol bennünket, ahol a szuperhős és szupergonosz összecsapások mindennaposak, sőt a helyieknek már kifejezetten unalmas az egész. A Wayne Security pedig olyan termékeket gyárt, melyek megvédik az „erőtleneket”. Van Wayne (Bruce Wayne unokatestvére) vezeti a céget, bár nem túl nagy lelkesedéssel. Az az álma, hogy végre Gotham Citybe költözhet, ahol megvalósíthatja álmait. A cég viszont kreatív válságban van, ami meglehetősen megnehezíti a dolgát. Nem dobtak piacra semmi igazán fontosat, és nagyon úgy néz ki, hogy a Wayne Security bezárni készül. A legutolsó nagy dobásuk egy Joker-antiszérum volt, ami megakadályozta a Joker-vírus elfertőződését. Történetünk ott kezdődik, hogy a fejlesztő osztályhoz új főnök kerül, Emily Locke személyében, aki lelkes újoncként megpróbál lelkesedést nevelni beosztottjaiba.
A szuperhős összecsapások sosem a legbiztonságosabbak, gondoljunk csak Supermanre, aki mindig felhőkarcoló üvegeket tör be. Ezért van szükség innovatív fejlesztésekre, mert végső soron egyáltalán nem fölösleges a Wayne Security létezése. Az alkalmazottak azonban – kissé úgy tűnik, – nem érdekeltek a témában, és megpróbálják más cégek termékeit lekoppintani (például LexCorp).
Hogy hiánypótló-e a Powerless? Erre nehéz válaszolni, de mindenképpen felfrissülés a rengeteg sötét hangvételű sorozat után. A pilot rész hemzsegett igazi DC-s belsős poénoktól, amik nélkül csak egy szokásos sitcom lenne. A hangulat igazából teljesen inverz a megszokottakhoz képest. Minden nagyon színes (lásd a szereplők ruhái), vidám és kedélyes. Egyelőre még nehéz lenne azt mondani, hogy jó sorozatnak nézünk elébe, de mindenképpen más, mint a többi. Alan Tudyk pedig amennyire lehetetlen választás egy Wayne szerepébe, legalább annyira jól működik.
Ha kivesszük a szuperhősös hátteret, akkor viszont nem sok minden marad a Powerlessben, amitől kiemelkedne. Egyelőre érződik egyfajta biztonsági játék; vegyünk klisés karaktereket kiélezett jellemvonásokkal, és ütköztessük egymásnak őket. A fentieket csupán az első részben látottakból tudtam levonni, lesz még pár epizód az évadban, még meglephetnek bennünket.
Tehát, ha összegezni szeretnénk, a Powerless első pillantásra egy középszerű sitcomnak tűnik, menő DC-s utalásokkal. A karakterek kedvelhetőek, a poénok megmosolyogtatnak, de eddig semmi extra. Talán, ahogy haladunk előre, majd letisztul a kép.
