Címke: philip k. dick

  • Spekuláljunk kicsit: melyik sci-fi író érdemelne irodalmi Nobel-díjat?

    Október 5-én délután jelentette be a Svéd Akadémia, hogy 2017-ben Kazuo Ishiguro, brit-japán szerzőt tüntetik ki a legrangosabb irodalmi díjjal, a Nobellel.  Az Akadémia indoklása szerint azért, mert

    Nagy érzelmi erejű regényeiben feltárta az ember világgal való illuzórikus kapcsolatának mélységeit

    Zsánerrajongókként is örülhetünk a döntésnek, hiszen Ishiguro ebben a közegben sem idegen név, és neki sem idegen terep. Ott van például az angol bentlakásos iskolában játszódó disztópiája, a Ne engedj el…, vagy a két éve megjelent mágikus realizmus és fantasy határán mozgó Eltemetett óriása. Természetesen nem Ishiguro az első olyan író, akinek az életművében találhatunk zsánerregényeknek is tekinthető műveket és Nobel-díjjal is kitüntették: 2007-ben Doris Lessinget (Canopus in Argos), de korábban, 1907-ben Rudyard Kiplinget is elismerték. Emellett pedig a korábbi jelöltek között szerepelt H. G. Wells és J. R. R. Tolkien.

    Azonban kicsit távolodjunk el a kortárs irodalomtól és haladjunk a tényleges zsánerirodalom felé. Kik azok az SFF szerzők, akik megérdemelnék a rangos elismerést? Mi most életművek egészét és a zsáneren kívüli érdeklődést (értsd. irodalmárok figyelme, adott szerző jelenléte a közbeszédben) figyelembe véve említünk 5 ilyen szerzőt.

    atwood-209-nmt__hero_1200

    Margaret Atwood
    A HVG szerint Margaret Atwoodra 6/1 arányban fogadtak, hogy 2017-ben őt tüntetik ki. Habár a bukiknál voltak nagyobb esélyesek, mint Murakami Haruki vagy Ngugi Wa Thiong’o, de ha Atwood kapta volna a Nobelt, akkor sem lepődtünk volna meg nagyon. A Hulu sorozatának köszönhetően ismét nagy figyelem irányult az írónő disztópiájára, A szolgálólány meséjére, a világszintű társadalmi problémák pedig bebizonyították, a megjelenés után 30 évvel is aktuális. De nincs ez másként Atwood más regényeivel sem, mint az Alias Grace-szel, ahol szintén a nők helyzetére irányul a figyelem (novembertől indul a sorozatváltozata a Netflixen), vagy a MaddAddam trilógia, ahol a génmanipuláción keresztül bontja ki az ember istenkomplexusát, miközben az emberi lélek mélyére is lemerészkedik, de más minket érintő problémákat is feltár két másik disztópiájában, A vak bérgyilkosban és a The Heart Goes Lastban. Ezenkívül kisprózában is jeleskedik, számos erős novellával gazdagította irodalmunkat, mint például a „Rape Fantasies”-szel vagy az „Amikor bekövetkezik”-kel (Galaktika 230). Szóval röviden, Atwoodnak nagyon érik egy irodalmi Nobel.

    ursula-k-leguin

    Ursula Le Guin
    Le Guin szintén a gyakran felmerülő nevek közé tartozik, ha a Nobel-díj kapcsán szóba hozzák a zsánerirodalmat. Műveiben a sci-fi és a fantasy határait feszegetve merül el a társadalmi -és a pszichológiai identitás, és a különböző társadalmi és kulturális struktúrák feltérképezésében. Sokrétű mondanivalója miatt nem csak egy zsánerrajongó, hanem a szépirodalom kedvelőit is lekötheti A sötétség balkeze, A kisemmizettek vagy az Égi eszterga. Mindezt a zsáneren kívüli elismerések is igazolni látszanak. Az SFF díjak (Hugo, Nebula, Locus, World Fantasy) mellett 2000 áprilisában az American Congress tüntette ki Le Guint az amerikai kultúrához való hozzájárulásáért, 2004-ben az ALA (American Library Association) kitüntetését vehette át, 2014-ben a National Book Foundation díjazta az írónőt életművéért, legutóbb pedig az LOA válogatta be az amerikai irodalom klasszikusai közé. Atwoodhoz hasonlóan Le Guin is az irodalom számos formájában alkotott, emellett pedig az Akadémia egy nagyon fontos kitételének is teljesen megfelel: „formai és ábrázolási szempontból irodalmi értékkel bírnak”.

    Premiere Of Paramount Pictures' "Arrival" - Arrivals

    Ted Chiang
    Ha Alice Munro 2009-ben megkapta a Nobelt novelláiért, Ted Chiang miért ne érdemelhetné meg? A kínai-amerikai szerző ritkán publikál, azonban amikor igen azt nagy figyelem és díjeső követi. Műveiben megjelenő témái nem tudományhoz kötöttek, számára minden lehet jó alap egy sci-fi történethez. Az Érkezés alapjául szolgáló „Életed története” például a Sapir-Whorf nyelvészeti elméleten keresztül vázolja fel, hogyan tudnánk felvenni a kapcsolatot egy idegenfajjal, miközben a főszereplőn keresztül az emberi részről sem feledkezik meg. Chiangnál inkább az utóbbi a fontosabb. Hiába ír mesterséges intelligenciákról (The Life Cycle of Software Objects), idegenekről (Életed története) vagy a bábeli építkezésről (Bábel tornya), minden általa használt sci-fi toposz vagy egyéb téma mögött ott rejlenek az emberi létezés örök kérdései. Mindezt pedig brutális, minimalista elegenciával tárja a világ elé, amit a tudomány és a narráció kreatív fúziójával emel irodalmi szintre.

    pkd

    Philip K. Dick
    Phlip K. Dick túlságosan fiatalon hunyt el (mindössze 54 éves volt) és életművét is csak később fedezte fel magának a szakma és a filmipar. Azonban az újra fel-feléledő érdeklődés PKD művei iránt (az új Szárnyas fejvadász film vagy a Philip K. Dick’s Electronic Dreams sorozat) arra enged következtetni, hogy regényeiben és novelláiban bemutatott témák egyre aktuálisabbak lesznek, erről pedig az Akadémia következő pontja jut eszünkbe: „Nemcsak az „elmúlt esztendőben született” munkák díjazhatóak, hanem azok is, amelyeknek a jelentősége a legutóbbi években vált nyilvánvalóvá”. Műveiben a valóság és az identitásunk által teremtett „világ” közötti vékony határt vizsgálta (pl. Ubik, Figyel az ég), körbejárta, mi teszi ténylegesen emberré az embert (pl. Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal?), miközben izgalmas gondolatkísérletekkel (pl. Az ember a Fellegvárban) is meglepte olvasóit, és tette mindezt a narráció legkreatívabb és nagyon is irodalmi módján. Reméljük, egyszer a jövőben posztumusz irodalmi Nobelt kaphat.

    vonnegut

    Kurt Vonnegut
    Talán a leginkább elmarasztalt alkotó ő, akinek a kitüntetéséért nemcsak a zsánerolvasók, hanem a szépirodalom kedvelői is bírálták az Akadémiát különböző felületeken. Művei egyszerre kacagtatóak és elgondolkodtatóak, amit szatirikus, lényegre törő stílusával ér el. Szókimondó, a trágár kifejezéseket sem szégyellő Vonnegut görbe tükröt állít társadalmunknak a sci-fi elemeinek kreatív felhasználásával. A könyveiben megalapított vallások (pl. Macskabölcső. A titán szirénjei), abszurd társadalmak építésével (pl. Utopia 14, Börleszk) saját korának ideológiáit modellezte le és saját világainak az emberekre tett hatását tárta fel. Az általa felvetett témák úgymond jól öregedtek, ma is érezhető Vonnegut mondanivalójának fontossága, egyedi stílusa pedig egy a szépirodalomban szokatlan, de élvezhető közegbe helyezi. Nem kérdés: Nobelt neki!

    Természetesen ez a rövid lista inkább szubjektív, mint objektív gyűjtés, így nyitottak vagyunk más nevekre is. Ti kiket tüntetnétek ki irodalmi Nobel-díjjal? Spekulálásra fel!

  • Szárnyas fejvadász 2049: Már nem csak elektronikus bárányokkal álmodnak az androidok

    Október 5-én került Magyarországon mozikba Ridley Scott 1982-es filmjének második része, mely csodával határos módon nem reboot, hanem folytatás. Az eredeti Szárnyas fejvadász története sok mindent nyitva hagyott, ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását jó 35 évvel ezelőtt a nézőre hagyta a film készítője. Most Denis Villeneuve-re, az Érkezés és a Sicario atyjára bízták a Budapesten forgatott Szárnyas fejvadász 2049 vászonra vitelét, a főszereplő pedig Ryan Gosling lett. A film nem okoz csalódást, habár iszonyúan hosszú a maga 163 perces játékidejével, a lassú jelenetek pedig helyenként sok türelmet igényelnek a nézők részéről.

    blade-runner49-c

    Ennek ellenére a Szárnyas fejvadász 2049 mestermű. Manapság, amikor az emberek képesek mozijegyet venni azért, hogy lássák a Transformersnek nevezett robot sci-fi sokadik részét, igenis meg kell becsülni, amikor mélyebb és filozofikusabb tudományos-fantasztikus alkotásokat is bevállalnak a hollywoodi készítők. Az új Szárnyas fejvadász élvezetéhez nem kell ismerni az első epizódot, hiszen az elején felvázolják nekünk a képet. Vannak a replikánsok, ők olyanok ránézésre, mint az emberek, a valóságban azonban androidok, akiket több-kevesebb sikerrel beépítettek a társadalomba. A főszereplőt K-nak hívják, aki szárnyas fejvadász és régi típusú, elkóborolt modellekre vadászik.

    blade-runner49-d

    Az 1982-es Szárnyas fejvadász nyitva hagyta a kérdést, hogy Deckard replikáns volt-e, illetve, hogy mi lett a szárnyas fejvadásszal és a Rachael nevű androiddal. A 2017-es folytatás az ő történetüket fejti tovább, azonban jobb, ha úgy ül be mindenki rá, hogy mindenféle spoilert elkerül, ugyanis a hosszúra nyúlt nyomozás így hozhat katartikus élményeket. Merthogy az egyes rácsodálkozások, illetve a Szárnyas fejvadász 2049 futurisztikus világa nagyon működnek. A lassú, komoly gépzenével aláfestett jelenetek csak úgy hömpölyögnek a filmvásznon, amikor pedig akcióra kerül a sor, annak brutális súlya van.

    blade-runner49-e

    A történetben visszatér a Harrison Ford által játszott eredeti fejvadász, illetve kapunk egy új Tylert, akit a hátborzongató Jared Leto alakít. A képregényfilmekből érkező Leto és Dave Bautista is tisztességes teljesítményt nyújtanak a filmben, habár a felsorolt sztárok mind főleg mellékszereplők. Az igazi hangsúly K-n van. Ryan Gosling karaktere sikerrel tovább lendült azon, hogy android létére mindössze elektronikus bárányokról álmodjon, hiszen hologram-barátnőjével, Joi-jal (Ana de Armas) éli az életét. Kettejük sztorija egyébként a film egyik legszomorúbb szála, hiszen a látszatvalóságban nem jöhet létre egyszerűen sikeres kapcsolat két fél között.

    blade-runner49-b

    A filmben belengetnek egy robotlázadást, azonban a dolgok sokkal inkább elméleti síkon maradnak, ami nem feltétlenül gond. A Szárnyas fejvadász 2049 filozofikus, elgondolkoztató mű lett, olyan, amit tényleg talán csak minden évtizedben egy-kétszer láthatunk. A célközönség mindazonáltal abszolút a felnőttek, hiszen rengeteg meztelenkedés látható a vásznon, ráadásul a vérrel sem spórolnak, így a lassabb jelenetekkel megtoldva igazi R-kategóriás hullámvasút a film.

    A Szárnyas fejvadász 2049 semmilyen tekintetben nem okoz csalódást, sci-fi rajongóknak abszolút kötelező darab. Főleg, ha valaki az oldschool darabokon nőtt fel. Értékelés: 9/10

  • Electric Dreams: Meditatív sci-fiként mutatkozott be az új Philip K. Dick sorozat

    Szeptember 17-én végre adásba került a Channel 4-on az Electric Dreams, melyet legfőképp azért vártunk, mert egy-egy Philip K. Dick novellát mutat be epizódonként. A sorozat 10 részes lesz, idén 6-ot kapunk belőle, a maradék pedig jövőre várható. A kezdetek kezdetén az AMC is benne lett volna a gyártásban, a csatorna azonban kiszállt, így a helyükre az Amazon tette be a lábát. Az online videotékánál örülhetnek, ugyanis jól sikerült, gondolkoztató sci-fi lett az Electric Dreams az első rész alapján.

    A pilot epizód a The Hood Maker című novellát dolgozza fel, mely egy egészen érdekes felépítésű társadalomról szól. A csavar az egészben, hogy az emberek között élnek különleges képességű telepaták, akik képesek mások agyában olvasni. Mindez megváltozni látszik, amikor az egyik tüntetésen egy fura maszkot viselő embert vesz üldözőbe a rendőrség, akiről kiderül, hogy a fejfedővel képes blokkolni, hogy a fejébe másszanak. Philip K. Dick ebben a sztoriban a megfigyelésről, a Nagy Testvérről és arról értekezett, hogy honnan kezdődik az emberek privát szférája, és hol jön el az a pont, ahonnan nem etikus mások elméjét olvasni.

    electric-d-101-b

    Az Electric Dreamst főleg amiatt emlegették, mert a sajtó úgy tartotta, hogy végre vetélytársat kaphat a jelenleg a Netflixen futó Black Mirror. Kevés ugyanis az olyan sci-fi, mely mély, kellően sötét hangulatú és még gondolkoztat is. Az új PKD adaptáció egészen jól vizsgázik ezeket a szempontokat figyelembe véve, bár kell hozzá egy alap hangulat, amely segít elmélyedni ebben, a helyenként meditációt is igénylő világban.

    Az epizódban az egyik főszerepet az a Richard Madden játssza, aki a Trónok harcában is szerepelt, illetve az Oasis című pilotban is megkapóan alakított. Rajta kívül a történet fontos eleme még Holliday Grainger, aki a telepata Honor szerepében tűnik fel. Kettejük kapcsolata az, ami elviszi a hátán a feldolgozást, hiszen egy olyan társadalomban, ahol senki nem bízik senkiben, nehéz egy elmeolvasó nővel együtt nyomozni.

    electric-d-101-c

    Az efféle antológiasorozatok esetében pont erre, azaz bizalomra van szükség a nézők oldaláról is a készítők felé, hiszen nem tudhatjuk, hogy a borongós, de megkapó bevezetés után milyen lesz a folytatás. A Channel 4 persze ért a drámákhoz, ezt az elmúlt években bebizonyította a tévécsatorna, így jobbára érdemes a műsoraikat nézni. Raádásul a 2. felvonás egy űrhajós dráma lesz, így mi is bizakodunk abban, hogy megtartja a minőségét a széria. Az biztos, hogy aki old-school, de a mai napig aktuális témát feszegető sci-fire vágyik, az adjon egy esélyt az Electric Dreams pilotjának. Értékelés: 8/10.

  • Megjött a Philip K. Dick antológiasorozat előzetese

    Az ember a Fellegvárban sikere után újabb Philip K. Dick adaptáció készül, az Electric Dreams című produkciót a brit Channel 4 készíti együttműködésben az Amazon Prime-mal, mely az amerikai terjesztésért felel. Rajtuk kívül beszállt még a gyártásba a Stan nevű streaming cég, nekik köszönhetően pedig Ausztráliába jut el az antológiaszéria, melynek mind a 10 epizódja különálló történeteket dolgoz fel.

    Ezeknek az alapját természetesen PKD novellái adják majd, így lehet számítani robotokra, különleges képességekre, titkos szervezkedésekre, űrutazásra és földönkívüliekre is az egyes részekben. Az előzetesben látott képsorok alapján igazán szürreális sorozatra kell készülni, mely a Black Mirror kategóriájában alkothat nagyot.

    Az executive producerek között olyan nevek dolgoznak a szérián, mint Ronald D. Moore (Battlestar Galactica, Outlander), Michael Dinner (Masters of Sex, Justified) és Bryan Cranston (Breaking Bad), aki szereplőként is feltűnik az Eletric Dreamsben.

    A következő novellák kerülnek majd feldolgozásra: Az ingázó (The Commuter), A seholsincs bolygó (Impossible Planet), Crazy Diamond, Father Thing, Real Life, The Hood Maker, Kill All Others, Közterm (Autofac), Safe & Sound, és a Human.

    A szereplőgárdában elég ismert nevek tűnnek fel, soroljuk is őket, nagy lelkesedéssel: Steve Buscemi, Anna Paquin, Vera Farmiga, Greg Kinnear, Mireille Enos, Terrence Howard, Timothy Spall, Jack Reynor, Benedict Wong, Justin Butcher, Georgina Campell, Bekka Bowling, Christopher Staines, Malik Ibheis, Richard Madden, Holliday GraingerAnneika Rose, Juno Temple, Annalise Basso, Maura Tierney, Essie Davis, Liam Cunningham, és Ruth Bradley is láthatóak lesznek egy-egy epizódban.

    A tervek szerint az Electric Dreamset szeptemberben mutatja be a Channel 4.

     

  • Bryan Cranston csatlakozik a PKD sorozathoz

    Tavaly kapott zöld utat az Electric Dreams című antológiasorozat, ami Philip K. Dick különböző novelláit dolgozza fel. A projektről folyamatosan érkeznek a hírek: például premier után majd az Amazonon is elérhető lesz az Electric Dreams, legutóbb pedig a Breaking Bad Walterje, azaz Bryan Cranston csatlakozott a készülődő sorozathoz. Február 15-én jelentette be a show runner, Ronald D. Moore (Outlander és a Battlestar Galactica) és  Michael Dinner (A törvény embere), hogy Cranston producerként fogja támogatni a sorozatot. Ezen kívül az egyik epizódban is fel fog tűnni.

    Az Electric Dreamst 10 részre tervezik, mindegyik epizódban egy-egy PKD novellát láthatunk. A Geekexchange szerint a szakma tapasztalt és kiemelkedő forgatókönyvírói fognak a novellák adaptációin dolgozni: ott van a listán például Dee Rees, aki az HBO Bessie sorozatát írta és rendezte, továbbá Tony Grisoni (Félelem és reszketés Las Vegasban), Jack Thorn (Harry Potter és az elátkozott gyermek), Matthew Graham (Élet a Marson), David Farr (Éjszakai szolgálat) és Travis Beacham (Pacific Rim).

    A premier idejéről még nincs hír, de már most nagyon várakozás előzi meg az AMC és a Channel 4 közös sorozatát. Az ember a Fellegvárban sikere után talán nem is kell ezen csodálkozni.

  • Befutott a Szárnyas fejvadász 2049 első előzetese

    1982-ben mutatkozott be a vásznakon a Szárnyas fejvadász első része, Harrison Forddal a főszerepben, melyben a Star Wars ásza egy Rick Deckard nevű replikánsvadászt játszott. A kasszáknál bukott, azonban kultuszfilm lett később a Szárnyas fejvadász, hiszen amellett, hogy a cyberpunk műfajára nagy hatással volt, Philip K. Dick regényírót is felfedezte magának általa Hollywood. Ridley Scott azóta is a legszemélyesebb alkotásának tartja, most pedig befutott a második rész első teasere. Ebben kapunk némi hangulati aláfestést, hogy mire számíthatunk a folytatásban. Feltűnik persze Ryan Gosling és maga Deckard, azaz Harrison Ford is a képsorokon, mely Budapesten is forgott.

    Aki nem bírná ki androidok nélkül azt, hogy a Westworld 2018-ban visszatérjen, annak csak 2017 október elejéig kell várnia. Hiszen ekkor lesz a Szárnyas fejvadász 2049 premierje a mozikban. Az új részt Denis Villeneuve rendezi, feltűnik majd benne Jared Leto és Dave Bautista is, valamint az eredeti sztorija után 30 évvel játszódik. A Szárnyas fejvadász 2049 története egy olyan zsaruról szól, aki felfedez egy rejtélyes fenyegetést, mely az egész civilizációt romba döntheti. Ebben szorul majd a legendás Deckard segítségére. A világot ugyanis csak meg kell menteni.

    Villeneuve pedig már csak azért is jó választásnak tűnik, mert ő rendezte a sokak által az év sci-fijének tartott Érkezést is, melyről kritika itt olvasható.

  • Mi lett volna, ha a nácik nyernek? PKD alternatív történelme

    Philip K Dicket senkinek sem kell bemutatni: a Szárnyas fejvadász alapjául szolgáló Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? vagy a Valis szinte minden sci-fi rajongónak ismerősen csenghet. A cyberpunk előfutárának is nevezett író a mai napon ünnepelné 88. születésnapját, továbbá a mai napon startol a Hugo-díjas regénye alapján készült Az ember a Fellegvárban websorozat 2. évada is. Ennek apropóján ismerkedjünk meg kicsit az említett művel.

    A regény

    Az ember a Fellegvárban 1962-ben jelent meg. Az alternatív történelem zsánerébe sorolható regény azzal a gondolattal játszik el, hogy mi lett volna, ha a II. Világháborút nem a szövetségesek, hanem a tengelyhatalmak nyerik. Philip K. Dick (a továbbiakban PKD) ennek fényében alakítja át a 60-as évek jól ismert erőviszonyait. A világ két vezető nagyhatalma a náci Németország és császári Japán lesznek, akik közösen osztozkodnak az Államok egykori területén. A Roosevelt elnök elleni merénylet után ráadásul Amerika megrekedt a Nagyvilágválság állapotában, így annak emberei továbbra is szegénységben élnek a tengelyhatalmak kiszolgáltatottságában. Habár a regény nem tér ki egy ilyen alternatív valóság politikai hátterére, az új társadalmi viszonyok legfinomabb részleteit ábrázolja a szereplők közötti kapcsolatokon keresztül. Emellett pedig megjelenik a könyvben egy regény, a Lassan vonszolja magát a sáska, ami a szereplők számára egy olyan világot mutat be, ahol a Központi hatalmak arattak győzelmet. A regény a regényben egy népszerű irodalmi eszköz, aminek itteni értelmezéséről Galamb Zoltán kritikájában olvashattok részletesebben.

    d7498ae10df699f4a8ef578fd2cef5b9
    A regény a The Penguin Books kiadásában

    A regény a maga idejében nagy sikert aratott, PKD ezzel nyerte meg az első Hugo-díját 1963-ban. Forrásként számtalan művet jelölt meg, de inspirációként Ward Moore Bring the Jubilee alternatív történelem könyve szolgált, ahol Moore azt vázolja fel, mi lett volna, ha az amerikai polgárháborút a déliek nyerték volna. PKD forrásai közt említi még William L. Shirer A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása című könyvét,  Alan Bullock Hitler: A Study in Tyrannyt, Paul Carrell Foxes of the Desertje, továbbá az I ching című jóskönyvből is merített. Azonban, ahogy az a későbbiekben is kiderül, ezek a források mély nyomot hagytak Philip K. Dickben.

    Az el nem készült folytatás

    Egy 1976-ban adott interjúban PKD azt monda, tervezett folytatást Az ember a Fellegvárbannak. Azonban sokkal nehezebb dolga volt ennek megírásával, mint azt gondolta volna. A legfőbb problémát az okozta, hogy visszatérjen régi forrásaihoz: mentálisan képtelen volt arra, hogy újra nácikról olvasson. Többször megpróbálta elkezdeni a második részt, de kísérletei vagy nem sikerültek vagy máshová vezették őt. Például a The Ganymede Takeover a Fellegvár folytatásaként indult, de végül nem fonódott egybe a két könyv története. Hasonlóan indult a Szabad Albemuth Rádió is, aminek korai vázlatában feltűnt Hawthorne Abensen író is (az ő nevéhez fűződik a könyvben a Lassan vonszolja magát a sáska), akit egy ETI segít, miután a nácik elkapták őt. A történet végül más fordulatot vett, később PKD inkább a Valis írása felé fordult, a Szabad Albemuth Rádió pedig 1985-ig kiadatlan maradt. Végül két fejezet készült el a Fellegvár folytatásához, ezek a Csúszkáló valóságok kötetben olvashatóak.

    f91d5cb9496baf29609b2eb023cf6f90

    Sorozat

    A könyv adaptálásának ötlete nem új keletű. Több kísérlet is volt egy televíziós sorozat elkészítésére: 2010-ben a BBC tervezte egy mini sorozat tető alá hozását másik négy partner segítségével – köztük Ridley Scottal, mint executive producer -, de végül a tervből nem lett semmi. Később, 2013-ban az SyFy csatorna szerette volna életre kelteni PKD regényét egy négyrészes mini sorozatként a korábbi producerek segítségével. A munkálatok végül 2014. október elsején kezdődtek meg Washingtonban, de már az Amazon Studios vezénylete alatt. A készülődő sorozat végül az Amazon Prime-on debütált 2015. január 15-én: ez lett az eddigi legnézettebb pilotepizód az Amazon történetében. A teljes első évad végül 2015. november 20-án lett elérhető. A nagy népszerűségnek köszönhetően az Amazon berendelte a 2. évadot is, ami a tegnapi nap folyamán lett elérhető az Amazon Prime oldalán.

    c4zd3ngjwlycjpg-a2d335_1280w

    Habár a sorozat PKD regényét veszi alapul, nagyon sok ponton eltér tőle. Például a nyugati parton lévő államok inkább működnek a Tengelyhatalmak provinciái, mint bábállamaiként. Továbbá a sorozatban a háború 1945-ben ér véget, miután a náci Németország elpusztította Washington DC-t és így az USA kénytelen volt megadni magát – a könyvben elfoglalják az Államokat. Ezek az apróbb változtatások nem válnak az adaptáció hátrányává, sőt, bőven akad olyan újítás is, ami csak jobbá teszi az alapművet és kihoz mindent az alapötletből. Például a „regény a regényben” koncepciót nagyon következetesen felváltja a „film a filmben” ötlet, továbbá a Fellegvár szereplői itt találkoznak egymással és így életük más fordulatot is vesz a könyvbélihez képest. Ezeknek a változtatásoknak hála egy szinte megunhatatlan történetet kaptunk az Amazontól, ami hű is marad PKD szövegének szellemiségéhez.

    Ízelítőként álljon itt egy kétperces részlet a 2. évadból:

     

  • Különvélemény – Így indult az első évad

    Ahogy már több cikkünkben is kifejtettük, a feldolgozások korát éljük. Mindent felújítanak, folytatják, vagy újrakezdik a biztos jövedelem érdekében.

    Így van ez jelen esetben is, amikor a hatalmas mozisikernek örvendő Különvélemény folytatását álmodták kisképernyőre. A 2002-es film története eredetileg a 20. század egyik kiemelkedő sci-fi írója, Philip K. Dick tollából származik. A mozit Steven Spielberg rendezte, valamint a főszerepeket Tom Cruise és Colin Farrell játszotta. A film remek visszajelzéseket kapott, maradandót sikerült alkotni. Persze mondhatjuk erre azt is, hogy kiváló alapanyagból nem lehet rosszat csinálni.

    Vagy mégis?

    minority report cast

    Eltelt több mint egy évtized, és a sorozatkészítők úgy gondolták, eljött a folytatás ideje.

    A Különvélemény alap cselekményét viszi tovább a sorozat, amire elég gyakran visszaemlékeztet majd minket. A főszerepben a prekogok egyike áll, név szerint Dash. Ők voltak azok a genetikailag „átprogramozott” gyerekek, akik több, mint tíz évet töltöttek el a „tejfürdőben”, adottságuk miatt. A három testvér előre látta a jövőt, ezzel a gyilkosságokat is – mielőtt azok megtörténtek volna. Erre építve a Precrime nevű cég különleges egységeket küldött terepre, akik megakadályozták a még el nem követett gyilkosságokat. Ez alapvetően feladott néhány filozófiai kérdést, miszerint jövőnk kőbe van-e vésve, vagy mi irányítjuk saját sorsunkat? Illetve szabad-e ítélkeznünk még meg nem tett dolgok felett?

    Ezekhez hasonló felvetéseket várnánk el a film utódjától is, amelynél maga Spielberg is segédkezett, de az első két rész tanuláságából nem biztos, hogy megkapjuk majd.

    A történet bőven azután veszi fel a fonalat, miután szélnek ersztik a prekogokat. A három testvér külön próbál boldogulni, de persze azért tartják a kapcsolatot egymással. Ott van Arthur, aki enyhén szólva is megalománná válik, aki hasznot húz adottságából. Ikertestvére, Dash lesz a cselekmény középpontjában, aki egymagában próbál gyilkosságokat megakadályozni, nem nagy sikerrel. Nővérükről, Agatha-ról eddig nem sokat lehet tudni, de az eddigiek alapján nagy szerepet szánnak neki.

    Dash képtelen egyhelyben ülni, mikor előre látja gyilkosságok részleteit, így hamar összeáll egy nyomozóval, Vega-val, akivel kölcsönös segítségére lesznek egymásnak. Ennél többet sajnos nem is tudnék kiemelni, hiszen az első két epizódban csupán ennyit láthattunk.

    minority vega

    A történet egyszerű kriminek tűnik, sci-fi köntösbe öltöztetve. A velős filozófiai, vagy drámai beszélgetések jóformán kimaradtak eddig, csupán egy-két alkalommal vetődik fel egy gyors dialógus erejéig.

    A társadalmi berendezkedésere viszont úgy tűnik, odafigyeltek. Meglepő, hogy a mostani tendencia ellenére nem disztopikus hangulatú jövőképet látunk. Olyasfélét, mint amiben most élünk, nyilvánvaló eltérésekkel. Sok visszautalás van a múltra, azaz a mi jelenünkre, ezzel adva egy kis komikus hangulatot a sorozatnak. Pop-kulturális utalásokból sem lesz hiány, hiszen egy képkocka erejéig láthatjuk a Simpson Család 75. évadának nyitányát, vagy egy selfie-drónt, illetve klasszikusként emlegetik Iggy Azaelát és Beyoncé-t is. Ezek adnak valami pluszt, ami megmosolyogtatja a nézőt. A generációs ugrások is elég humorosak tudnak lenni, mert amit a mostani társadalom egy része elítél (gondolok itt például a közösségi oldalakra), az a jövőben egy pozitív kicsengésű, nosztalgikus visszaemlékezés.

    minority_report_simpsons

    Érdekesnek mondhatóak a jövőbeli mindennapi használatban lévő tárgyak, amik emlékeztethetnek minket a mostani „kütyükre”, csak erősen továbbfejlesztett változatban.

    Egy sorozatkezdésnél nem szoktunk csodákat várni, de eddig nem nyújtott sok újat a Különvélemény. A színészek alakításai nem kimondottan győztek meg. A Dash-t játszó Stark Sands egész jó, de a többiek idegennek tűnnek a kamerák előtt, egy-két kivételtől eltekintve.

    Látványra nem lehet panasz, minden ott van, ahol lennie kell, érezhető a sci-fi közeg. Semmi sincs túlgiccsezve, de nincs is összecsapva sem.

    Ha összegezni szeretném, azt mondanám, hogy a Különvélemény széria első ránézésre nem lesz méltó utódja a nagy sikerű mozifilmnek, de reméljük, hogy több rejlik benne, mint ami elsőre látszik. A felszín sekélyes, sablonszerű rétege alatt, ha felkapargatjuk – aranyrögök lapulnak. Sok a potenciál, a részletekre kellően odafigyeltek a készítők, csak még be kell indulnia a fogaskerekeknek, hogy egy egységes egészet alkosson.

  • Itt a Különvélemény sorozat előzetese

    Steven Spielberg és Tom Cruise 2002-es mozifilmjéből tévésorozat készül és idén ősztől lesz látható a Fox csatornán. A történet 2065-ben, 10 évvel a film eseményei, vagyis a Prekrimen felszámolása után játszódik. A szélnek eresztett prekogok próbálnak beilleszkedni a mindennapi életbe, de egyiküket továbbra is üldözik a jövő még el nem követett bűncselekményeinek víziói. Mégsem sikerül  megakadályoznia a tényleg bekövetkező eseményeket, mivel egy prekog önmagában kevés a pontos jósláshoz, ehhez többen kellenek.

    Ezzel párhuzamosan, visszaemlékezések révén abba is bepillanthatunk, milyen volt a prekogok gyermekkora és hogyan jött létre a Prekrimen.

    Az eredeti történet Philip K. Dick azonos című novelláján alapszik. Dick számos sztorijából készült már filmes adaptáció, a Blade Runnertől kezdve az Emlékmásig, az Ember a fellegvárban című kötetéből pedig éppen tévésorozatot forgatnak.

  • 9/11 öröksége a sci-fire

    13 éve elborzadva néztük a képeket, ahogy az eltérített repülőgépek belecsapódtak a Word Trade center ikertornyiba. Bár a terrorizmus közel sem 2011. szeptember 11-én született, de azon a napon a jövő, egyik elszomorító forgatókönyvét tárta elénk. (tovább…)