Címke: oscar

  • Guillermo del Toro szörnyes love sztorija tarolt a 90. Oscar-gálán

    A víz érintése lett a Legjobb film kategória győztese, olyan vetélytársakat maga mögé utasítva, mint a Lady Bird és a Dunkirk, de Guillermo del Toro egyéni díjnak is örülhetett, hiszen ő lett a Legjobb rendező is egyszersmind. Mindemellett a Legjobb filmzenék között is diadalmaskodni tudott A víz érintése és a Legjobb látványtervezésnek járó elismerést is elhozta a film a 90. Oscar-gáláról.

    Az SFF filmek rajongóinak jó este volt ez, hiszen a Szárnyas fejvadász 2049-et is elismerték, a részben Budapesten forgatott cyberpunk alkotás ugyanis a Legjobb operatőr és a Legjobb vizuális effektek technikai díjakat nyerte meg az Oscaron. Az elmúlt hónapok egyik legjobb animációs filmje, a Pixar stúdió újdonsága, a Coco is nyert kategóriájában, ami szinte papírforma volt. A Coco ráadásul bezsebelte a a Legjobb betétdal kategóriában is a győzelmet, így duplázni tudott.

    Sajnos Enyedi Ildikó misztikus filmje, a Testről és lélekről nem lett a Legjobb idegennyelvű film ezúttal, mindazonáltal nagy dicsőség a magyar filmiparnak, hogy zsinórban három évben is ott voltunk az Oscar-gálán.

  • Testről és lélekről kritika: Álmomban már láttalak

    A Testről és lélekről igazi sikertörténet, hiszen 18 év kihagyás után készített Enyedi Ildikó újra nagyjátékfilmet a közönségnek, a misztikus dráma pedig el is vitte a 2017-es Berlinalén a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat. Az alkotás forgatókönyve nagyon gyorsan készült el, alig pár hét alatt, a sztorit pedig Nemes Nagy Ágnes Védd meg című versének pár sora ihlette. Ez meg is látszik a filmen, hiszen olyan, mint egy tragikus szerelmi költemény, nem is csoda, hogy az elmúlt időszak egyik legnézettebb magyar filmje lett.

    Az éjszaka megrendezésre kerülő Oscar-gála egyik esélyese a Testről és lélekről, mely megkapó történet, két vágóhídon dolgozó ember találkozásáról szól. Mária (Borbély Alexandra) és Endre (Morcsányi Géza) kezdetben igencsak kevés kapcsolatban állnak egymással, miután azonban éjjelente mindig azt álmodják, hogy szarvas képében egymással találkoznak, egyik karakter gyönyörűen kerül egyre közelebb a másikhoz. A sztori klasszikus szerelmi történet is lehetne, de itt nincsen szó Rómeóról és Júliáról, hiszen a főszereplők közel sem tökéletesek. Mária magának való, szinte senkivel nem ért szót, Endre pedig lebénult karja miatt számít különcnek.

    A film magyar viszonylatban nagyon erős szereplőgárdát vonultat fel, hiszen kisebb-nagyobb szerepekben feltűnik például Mácsai Pál, akinek rettenetesen jól áll a kissé korrupt és nagyon hanyag kopószerep, de Tenki Réka dögös pszichológusnője és a munkásember tragédiáját közelről átélő Nagy Ervin Sanyija is rengeteget tesz hozzá a sztorihoz. A Testről és lélekről azért kiváló film, mert lassú tempójával időt ad a szereplőknek arra, hogy kibontakozzanak és a lelkük kis titkait elénk tárják. A karakterek csetlései-botlásai talán egy magyar filmben se voltak ennyire életszagúak, mint A testről és lélekről esetében, vélhetően ezért is érzi magához ennyire közel állónak Enyedi Ildikó alkotását a közönség.

    A Testről és lélekről főleg a tempója miatt nem könnyű néznivaló, ellenben megjutalmazza azokat, akik kitartanak a történet mellett. Tanulság is van a végén, és szerencsére nem rágják a szánkba a készítők, így mindenki levonhatja magának a következtetéseket. Tipikusan olyan filmről van szó, amely megragadja a nézőt a torkánál és addig facsarja, amíg szusz van benne, de annak ellenére, hogy a történet helyenként a tragédiájával megkínoz, mégis nagyobb élményt ad, mint mondjuk egyik vetélytársa, a Thelma.

    Enyedi Ildikónak összejött a bravúr és egy olyan művészileg értékelhető, mély, misztikus filmet alkotott, amiben a természetfeletti csupán körítés. Itt a lelki dráma a legfontosabb és azt se felejtsük el, hogy végre kaptunk egy olyan magyar filmet, melynek főszereplői annak ellenére, hogy testi (bénulás) és lelki (autisztikus viselkedés) fogyatékosságokkal élnek, mégis szerethetőek és egymás hibái ellenére is képesek szeretni a másikat.

    Klisé, de ebben a felgyorsult világban a Testről és lélekről igazi kincs, amely miatt érdemes megállni egy pillanatra, mély levegőt venni és megcsodálni. Ha szerencsések vagyunk, akkor a magyar filmipar ebbe az irányba megy el a következő években, mert erre részünkről lenne még igény!

    Értékelés: 9/10

  • A víz érintése kritika: A néma takarítónő és a kétéltű szörny meséje

    Guillermo del Toro, a szörnyfilmek mestere olyan művet alkotott megint, mely talán a Gettómilliomos és a Benjamin Button különös életéhez hasonlítható stílusában leginkább. A víz érintése (The Shape of Water) 13 Oscar-jelölést kapott, a fő kategóriák között a Legjobb film, a Legjobb rendező, a Legjobb eredeti forgatókönyv győztese is lehet, ráadásul a színészek közül a néma takarítónőt játszó Sally Hawkins, a mentor-szerepben feltűnő Richard Jenkins és a legjobb barátnő, Octavia Spencer is díjra esélyes. A víz érintése annak ellenére, hogy a BAFTA-n is jól szerepelt, mégis az egyik legalulértékeltebb fantasy, pedig megérdemelné a hype-ot! (Főleg, hogy most megy a magyar mozikban.)

    A cikk nyomokban spoilereket tartalmazhat.

    A történet szerint a 60-as években járunk, amikor Elisa Esposito, egy titkos amerikai kutatóintézményben dolgozó takarítónő egy különös lényt lát meg munka közben. A szörnyeteget az amerikaiak Dél-Amerikában találták meg, ahol a törzsek istenként tisztelték, elfogása után azonban nem vár rá túl szép jövő. Nem csak a jenkik akarnak benne kárt tenni, de az oroszok is fenik rá a fogukat. A víz érintése egy klasszikus szerelmi történet, afféle Szépség és a szörnyeteg újragondolás, ez a mese azonban nem gyerekeknek való. És ezt muszáj kiemelni.

    A víz érintése egy már-már megszokott narrációval kezdődik. Egy nagypapa hang vezeti be a sztorit, aztán a következő snittben már azt látjuk, ahogy a főszereplőnő egy kádban maszturbál. Guillermo del Toro filmje tele van komoly témákkal, mint például a női szexualitás tabuként való kezelése. Az ártatlan arcú hősnőről kiderül, hogy nem kőből faragták őt se, így naponta magához nyúl, így vezeti le a feszültséget, de a vele élő illusztrátorról is korán kibukik, hogy meleg. Ezek mellett van még egy adag rasszizmus és szexizmus is A víz érintésében, az egyébként zseniális főgonoszt alakító Michael Shannon egy ponton kifejti, hogy Isten jobban hasonlít a fehér férfiakra, mint a fekete nőkre. A tabuk döntögetéséből és a naturalizmusból nem szenved hiányt ez a meglepően sötét mese, hiszen a fennkölt tudósokról kiderül például, hogy annyira nem képesek, hogy beletaláljanak a piszoárba vizelés közben.

    Ezek a részletek teszik A víz érintését egyedülállóvá, mert nem hősöket és feddhetetlen szuperembereket mutat be a dráma, hanem esendő karaktereket. Sally Hawkins nem az a tipikus, hollywoodi jónő, de ez a szerep talán nem is lenne komolyan vehető, ha mondjuk Natalie Portman játszaná Elisát. Itt egy rettenetesen magányos főhősről van szó, aki kapcsolatot talál egy, ebbe a világba nem igazán illő lénnyel. Guillermo del Toro egyébként ebben a témában nagyon erős, rutinszerűen képes szörnyfilmet előadni, A víz érintése viszont egy különösen érzékeny és megkapó sztori lett.

    A már említett Michael Shannon nagyon erős alakítást nyújt, de rajta kívül Elisa bajtárását játszó Octavia Spencer se véletlen kapott Oscar-jelölést. A karakterek sokszínűsége miatt a film is rendkívül sokoldalú lesz, olyan témákat jár körbe, amelyek nem csak a 60-as években, de még manapság is problémának tekinthetőek. Ilyen például az, amikor valakit elzavarnak egy étkezdéből, mert másságával zavarhatja mondjuk a többi vendéget.

    A film a kétórás játékidő alatt egészen könnyen beszippantja nézőjét, egyetlen pont van talán A víz érintésében, mely kizökkenthet. Ez pedig egy musicales dalbetét. Ez talán az Oscarnak szól, hogy még színpadiasabb legyen Guillermo del Toro filmje, de tulajdonképpen ki is lehetett volna vágni, mert nagyon nem illik az addigi történetmesélés stílusába. A víz érintése az egyik legjobb szörnyfilm az Okja mellett, amit mostanában vászonra vittek, így biztosan nem éri csalódás azt, aki benevez erre a kalandra.

    A víz érintése meglepően sok vért és meztelenkedést halmoz fel, nem túl szégyenlős filmről beszélünk, de a Legjobb film kategóriában simán felveszi a versenyt a háborús Dunkirkkel, a tinidráma Lady Birddel, de még a tűzforró olasz nyarat feldolgozó Szólíts a nevedennel is.

    Értékelés: 8/10

  • OscarWATCH: Coco és a mexikói túlvilág

    Március 4-én kerül megrendezésre a 90. Oscar-gála, melynek jelöltjei között idén is sok SF film található. A filmrovaton belül a rendezvény felvezetéseként új kritikasorozatot indítunk, melyben a fő kategóriákban található fantasztikus filmeket vizsgáljuk meg, abból a szempontból, hogy miért is kiemelkedőek a saját műfajukon belül. Elsőként a Pixar animációs filmjével, a Cocóval kezdünk, mert a túlvilág sose volt még ilyen vicces és izgalmas.

    A Coco 2017 őszén mutatkozott be a mozikban és főleg amiatt vált ismertté, mert még a felnőtt nézőket is sírásra késztette, minden második jelenetében. Nem annyira meglepő ez, hiszen a Toy Story 3 rendezőjétől, Lee Unkrichtól érkezett az animációs kaland és olyan témakört dolgozott fel, amelynek irányába gyerekmese nagyon ritkán téved. Ez pedig a halál. Elsőre sötéten hangzik ez, de valóban így volt, a Coco ugyanis a mexikói halottak napján játszódik, különös körítésben.

    A történet szerint Miguel Rivera, egy tizenkét éves mexikói kisgyerek akkora zenerajongó, hogy a családja minden tiltása ellenére is a gitározással és az énekléssel akar foglalkozni, napjai nagy részét ez a hobbija teszi ki. A legtöbb ember élete során (sajnos) találkozik a szülői tiltással, valószínűleg ezért is ütött nagyot sokaknál már ezzel a témával is a film. Ami a Coco nagy ereje és szépsége, hogy ennél tovább mert menni. A sztori nagy része ugyanis a holtak birodalmában játszódott, ahol Miguel megismerkedett családja történetével és azzal, hogy felmenői miért ellenzik annyira a zenélést.

    Ha perspektívákat keresünk, szimpla animációs filmekben, akkor a Pixar háza ajtaján kell kopognunk, a filmstúdió ugyanis olyan elgondolkoztató produkciókat tett már le az asztalra, mint WALL-E, az Agymanók és a Fel. Ezek mindegyike fontos témákkal foglalkozik, van, amelyik az eltunyult társadalmat, akad olyan, mely az emberi érzelmeket és persze a Fel az öregedést dolgozza fel. A Coco a halálhoz nyúl, ahhoz, hogy még a túlvilágon lévő lelkeknek is meg kell békélniük azzal, hogy egyszer semmivé lesznek.

    A Coco nagyszerűen adagolja be felnőtt és gyerek nézőknek egyaránt, hogy az elhunyt rokonokat, ismerősöket nem szabad elfelejteni. Az emlékeinkben tovább élnek. Ehhez a mexikói vallás, a film vizualitása nagyszerű körítést ad, a zenékről már nem is beszélve. A Coco megríkat, megnevettet és ezt teszi úgy, ahogy csak a korszakos filmek képesek rá.

    Oscart neki? Március 4-én kiderül.

    A kategória jelöltjei:

    Bébi úr (The Boss Baby)
    A kenyérkereső (The Breadwinner)
    Coco
    Ferdinánd (Ferdinand)
    Loving Vincent

  • Oscar-díjat vinne haza Wonder Woman

    A pletykák szerint a Warner Bros arra készül, hogy nagyon megnyomja a Wonder Woman Oscar-díjas kampányát. A cél nem kisebb, mint hogy a Legjobb film vagy a Legjobb rendező kategóriában jelölve legyenek. Eddig egy szuperhősös blockbusternek se sikerült hasonló bravúr, pedig azért ott volt a The Dark Knight Christopher Nolannel a fedélzetén.

    A Wonder Woman 781 millió dollárt zsebelt be a pénztáraknál, ennyit még egy női rendező által készített film se kaszált a Variety szerint. A spekuláció, miszerint Patty Jenkinst is megfuttatnák az Oscar-díjért, azért is nagy dolog, mert a legjobb direktorok kategóriáját is jobbára férfi alkotók uralják. Kivéve mondjuk 2010-et, amikor A bombák földjén c. filmért Kathryn Bigelow kapott elismerést.

    A Warnernek az Oscar-kampány nagyon sokba fog kerülni, hiszen a reklámok, a stáb utaztatása, az újabb vetítések levezénylése, a DVD-k szétküldése nem olcsó mulatság. De egy biztos, ezzel a filmstúdió történelmet írhat.

    Kritikánk a filmről itt olvasható.

  • Oscar-díjat nyert a Suicide Squad

    A DC legújabb filmjét, az antihősöket felvonultató Suicide Squadot sokan szidták, hiszen a Warner és a készítők nem tudtak megegyezni egymással, a végeredmény pedig egy videoklipre emlékeztető katyvasz lett. Ennek ellenére igazán nagy siker lett a Suicide Squad, hiszen jön a második rész, illetve Harley Quinn főszereplésével érkezik még a Gotham City Sirens, amely kvázi spinoff lesz. Ráadásul a cosplayerek azóta is előszeretettel öltöznek be Joker csajának, szóval popkulturális szempontból megkerülhetetlen lett a Suicide Squad. És most azt is elmondhatjuk, hogy a film Oscar-díjas, ugyanis A legjobb smink és haj kategóriában lenyomta többek között az új Star Treket is. Eléggé meglepő a döntés, habár látványra a Suicide Squad is rendben volt, egyedül a történettel voltak gondok, illetve azzal, hogy elég csúnyán elrontották a Jared Leto által alakított Jokert.

    Mindez, mármint a Suicide Squad győzelme azért is vicces, mert a Batman v Superman című ugyancsak DC-s filmet a legrosszabb alkotásokat díjazó Arany Málna-díjátadón szórták meg. Nem kevesebb, mint négy málnával. Ott Jesse Eisenberg lett a legrosszabb mellékszereplő, a legrosszabb filmes páros Ben Affleck és Henry Cavill lettek, a Batman v Superman elvitte a legrosszabb folytatásnak járó díjat is, illetve a legrosszabb forgatókönyvet is a DC szuperhősös sztorija tudhatja magáénak.

    ssquad2

    Ez azért elég nagy blama a Warnernek, és nem is igazán lehet hova tenni. Hiszen a Batman v Superman korántsem volt annyira rossz, hogy jogos legyen a sárba tiporni. De a Suicide Squad se az a tipikus Oscar-film.

    A 8 jelölést kapott Érkezés mindössze egyet tudott díjra váltani, ez pedig a Legjobb hang alkotás kategóriában történt meg. A sokak által 2016 legjobb sci-fijének tartott film ennél többet érdemelt volna mondjuk. Hoppon maradt a nagyon egyedi, keleti vonalon mozgó animációs film, a Kubo is sajnos. Ellenben a legjobb kosztümnek járó díjat elvitte a Harry Potter univerzumban játszódó Legendás állatok és megfigyelésük. Ráadásul a magyarok is örülhettek, hiszen az év legjobb kisfilmje a Mindenki (Sing) lett, nem véletlenül. Az idei Oscar a nagy blamákról szólt, hiszen a La La Land kihirdetését követően, a nagy ünneplés és köszönőbeszédek után derült ki, hogy igazából a Moonlight az év filmje. Így az Akadémiának van mit javítania, amellett, hogy itt az ideje, hogy az okos sci-fikre is jobban figyeljenek és díjazzák őket.

  • Egy csomó díjat bezsebelhet az Érkezés a 89. Oscar-gálán

    Igaz, hogy az Oscar-díjátadó egyik legnagyobb reménysége a Kaliforniai álom című, 14 kategóriában jelölt musical, mégis érdemes kiemelni, hogy a főbb kategóriákban bizony 2016 egyik legjobb sci-fije, az Érkezés (Arrival) is ott van. A korántsem hétköznapi inváziós filmnek a Fegyvertelen katonával és a Moonlight című kritikuskedvenccel is farkasszemet kell néznie, ha el akarja vinni a Legjobb filmnek járó szobrocskát. De az Érkezés rendezőjét, Denis Villeneuve-öt Legjobb rendezőnek is jelölték, ott olyan nevek sorakoznak még, mint Mel Gibson és Damien Chazelle. Az Érkezés amellett, hogy mély és a közönséget megérintő története volt, a nagy csaták hiánya ellenére is felkeltette a látványért rajongók figyelmét. A film a Legjobb fényképezés kategóriáján belül is ott van a legnagyobb esélyesek között. A technikai díjak közül a Legjobb vágás kategóriában található még meg az Érkezés, valamint produkciós dizájn kategóriában is nyerhet Villeneuve drámája. Az Érkezést két hangkategóriában is felsorolták emellett, a Legjobb hangalkotás, a Legjobb hangkeverés és a Legjobb adaptált forgatókönyvek listáján is ott van a mű.

    Az egyedüli fájó hiány, hogy Amy Adams neve nincsen felsorolva a Legjobb színésznők között. Az Érkezés sztárja nagyon odatette magát a filmben, már csak azért is meglepő, hogy elfelejtették Adamset, mert az ugyancsak 2016-os Éjszakai ragadozókban is jól játszott.

    arrival-oscar2

    Az Érkezés eredeti szerzője, Ted Chiang napjaink egyik legjobb novellistája egyébként, aki informatikusként végzett, idén lesz 50 éves és amellett, hogy igazán mély sci-fi történeteket ír, még kuriózumnak is számít, ha épp alkot. Ugyanis az író arról híres, hogy rettenetesen ritkán ül neki egy-egy sztorinak. Az első novellája 1989-ben jelent meg, és habár alkotásai Hugo, Nebula és több más díjat is értek neki, mégis Chiang mindössze 15 novellát írt, mióta dolgozik.

    Az Érkezés rendezője, Villeneuve az Oscar-jelölések publikálása óta már nyilatkozott is, a következőt:

    Épp emésztem, hogy az Érkezés 8 kategóriában esélyes, felváltva iszom a kávét és a pezsgőt. (A filmkészítő hagyományosan meghívja stábját az Oscar-jelölések kihirdetésekor palacsintázni és iszogatni – A szerk.) Amiatt viszont csalódott vagyok, hogy Amy Adamset kihagyták, ő vitte a hátán a filmet.

    Az, hogy az Érkezést ennyi kategóriában jelölték, arra enged következtetni, hogy Hollywoodban igenis szeretik a csendesebb sci-fiket. Amellett, hogy a Zsivány Egyes-féle háborús filmeknek is megvan a létjogosultságuk.

    Ha szétnézünk a többi jelölt között, érdemes még megemlíteni, hogy a Legjobb animált filmek között esélyes a keleti misztikummal operáló Kubo, aki még nem látta, az nézze meg gyorsan. Ez a film 2 jelölést tudhat magáénak. A legjobb kosztüm dizájnok között ott a Harry Potter előzménye, a Fantastic Beasts and Where To Find Them. A jól sikerült sminkekért a Suicide Squad és az új Star Trek is díjat kaphat. A legjobb filmzene kategóriában esélyes az Utazók, de Jennifer Lawrence-ék a produkciós dizájn kategóriában is birokra szállnak, többek közt a Fantastic Beastsszel. A Legjobb hangkeverés kategóriájában újfent ott van a Kubo és itt nyerhet díjat a Zsivány Egyes is.

    Az Oscar-jelöltek teljes listája itt olvasható el, érdemes, mert van magyar jelölt is. A Sing című rövidfilm. Hajrá!

  • Tarolt a Mad Max, nem nyert a Star Wars és A mentőexpedíció

    A magyar idő szerint február 29-én hajnalban zajlott 88. Oscar gálán 6 díjat zsebelhetett be a Mad Max, egyet az Ex Machina, viszont szobor nélkül távozott a Star Wars: Az ébredő Erő és A mentőexpedíció stábja.

    Az elképesztő látványvilágú Mad Max – A harag útja  összesen tíz jelölést kapott, és ebből hat technikai kategóriában sikerült nyernie: a legjobb vágás, a legjobb hangvágás, a legjobb hangkeverés, a legjobb jelmez, legjobb díszletek és legjobb smink. Az Ex Machina két kategóriában indult, és teljesen megérdemelten haza is vitte a legjobb vizuális effektetekért járó szobrot, ugyanakkor a legjobb eredeti forgatókönyvért sajnos nem díjazták.

    A jelöltek között két fantasztikus film szerepelt még : a Star Wars: Az ébredő Erő öt, A marsi című regényből készült A mentőexpedíció pedig hét kategóriában is versenyzett, de egyik nevezést sem sikerült díjra váltani.

    Számos jelölés és rengeteg internetes poén után A visszatérő című filmért végre Oscart vehetett át legjobb férfi főszereplő kategóriájában Leonardo DiCaprio, aki számos emlékezetes szerepet tett már le az asztalra. Közéjük tartozik Cobb karaktere eddigi egyetlen fantasztikus filmjében, az Eredetben.

    Szintén A visszatérőnek köszönhetően lett a legjobb rendező Alejandro González Iñárritu, aki tavaly a Birdmannel nyert díjat, vagyis két egymást követő éveben kapott Oscart. Őt is megelőzte azonban egy új rekorder: Emmanuel Lubezki zsinórban a harmadik Oscarját vehette át: ezúttal A visszatérőért, tavaly a Birdmanért, 2014-ben pedig a Gravitációért.

    A dán lányban nyújtott alakításáért a legjobb női mellékszereplő díját Alicia Vikander kapta, akit legtöbben az Ex Machina androidjaként ismertünk meg.

    Magyarország számára pedig a legfontosabb hír, hogy a legjobb külföldi film kategóriájában Oscart nyert Nemes Jeles László filmje, a Saul fia. 1989 óta nem volt magyar egész estés film a jelöltek között, nyerni pedig legutóbb 1981-ben, a Mephistóval sikerült.

     

     

  • Szárnyas Oscarvadász

    10 sci-fi film, ami megérdemelte volna az Oscart

    Az Oscar gála mindig is rangos eseménynek számított, az arany szobrocskákat már több mint nyolcvan éve ítélik ki az azt megelőző évben készült filmeknek, illetve a rajta dolgozó stábnak. Nem kis megtiszteltetés ez a sci-fi műfajának sem. A Star Wars, az Alien és a Terminátor is részesült ebben a megtiszteltetésben, viszont sok olyan science fiction film csúszott le róla, ami valószínűleg megérdemelte volna a sikert. (tovább…)