Címke: Örök szabadság

  • Háború, szabadság és béke – most mindez egyben

    Joe Haldeman trilógiája kiváló olvasásélményt fog nyújtani azoknak, akik csak egy kicsit is rajonganak a military stílusért és/vagy az űroperákért. Az Örök háború, az Örök béke és az Örök szabadság egy csillagközi háborúba repít minket, valamint annak előzményeit és következményeit is megismerhetjük.

    Emberi csapatok, high-tech felszerelés, távoli bolygók és idegen ellenség. Elsőre talán mindezt izgalmasnak, de elcsépeltnek gondolnánk, de meg kell hagyni, a keletkezés után nem hiába zsebelt be számos díjat a mű. Az író katonai és tudományos múlttal is rendelkezik, ami erősen érezhető mindegyik résznél.

    Az idő gondot okoz a cselekményben, hiszen ami az űrutazó számára néhány év, az földi években mérve… nos, jóval több. Hősünknek, Mandellanak, a visszatérő személynek pedig mindennek következményeivel, a változással szembe kell néznie. Az időbeli különbség több ponton is zavart okoz a történetben, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy magával ragadjon minket a könyv.

    Nézzük mit is várjunk az egyes részektől:

    Örök háború

    Regény azokról, akiknek a békében sincs semmijük, csak az örök háború.

    William Mandella csak túl akarta élni ezt a háborút. Nem kitűnni, kiemelkedni vágyott, csupán épségben hazatérni a Földre. Egy olyan Földre, amely távolléte alatt szinte fölfoghatatlanul megváltozott, hiszen a néhány hónapos bevetési idő otthon – átkozott einsteini relativitás! – évszázadok múlását jelentette!

    A háborút ugyanis a csillagközi űrben vívja az emberiség egy kiismerhetetlen és legyőzhetetlen ellenséggel szemben, s már az is valóságos tortúra, amíg valaki eljut a csataterekig. Ha pedig dacolva önnön esélytelenségével sikerül életben maradnia, minden megpróbáltatások legkegyetlenebbike vár rá: beilleszkedni egy olyan otthoni létezésbe, mely idegenebb a legtávolabbi bolygók világánál is.

    Joe Haldeman voltaképp a vietnami háború intő freskóját festi meg, galaktikus léptékekre nagyítva. A szereplők azonban így is azok az egyszerű emberek maradnak, akik hazájuk hívó szavát követve fogtak fegyvert, hogy aztán hatalmi játszmák bábjaivá váljanak, és a rendszer végül kifacsarva, hasznavehetetlenné téve elhajítsa őket.

    A regény nem egyszerűen egy űrháborús opus, hanem az emberi lélek és természet tükre is. Mi történik egy emberben két év értelmetlennek tűnő harc közben? Hogyan reagál arra, amikor hazatérve nem hősként fogadják, hanem koloncként? Olyan kérdéseket vet fel vitaindítón, mint a születésszabályozásként államilag reklámozott homoszexualitás, a népességszabályozás, a szabad fegyverviselés, a katona helye egy békés társadalomban – ezek pedig nem a jövő, sokkal inkább már a mi jelenünk témái!

    Örök szabadság

    Az „örök háború” veteránjai összetörten, elcsigázottan tértek haza, hogy végre megpihenhessenek szeretteik körében. Csakhogy az idő közben elragadott mellőlük mindenkit, akit otthon ismertek, sőt az emberiség tovább is lépett az evolúció következő lépcsőfokára.

    William Mandella és társai számára csupán egy isten háta mögötti, fagyos kolóniabolygó marad, ahol szigorú megfigyelés mellett élhetik egyszerű életüket, ha már a társadalomba beilleszkedni képtelenek. Nekik azonban elegük lesz a ridegtartásból, és úgy döntenek, elkötnek egy űrhajót, megszöknek az egyetlen szabad helyre, amit ismernek: a távoli jövőbe.

    Ám az univerzum kiszámíthatatlan, ha az ember pontosan megtervezi útját, akkor sem garantált, hogy a kívánt célba érkezik.

    Örök béke

    2043-at írunk, tombol a Ngumi Háború. Az ellenség korlátozott nukleáris csapást mért Atlantára, és nekik is elpusztult két városuk. A harc azonban folyik tovább, és legfőképp távirányított, szinte sérthetetlen robotokkal, drónokkal vívják.

    Julian Class a harcmezőktől távol, egy számítógéphez csatlakoztatva szolgálja hazáját, de a rá nehezedő pszichikai nyomás elől így sincs menekvés. Mert hiába választják el a katonát kilométerek százai azoktól, akikre éppen lő, a kiontott vér mégis kitörölhetetlen nyomot hagy lelkiismeretén.

    Ekkor egy új tudományos áttörés egyszeriben mindent megkérdőjelez. Érdemes-e tovább harcolni kicsinyes, emberi érdekekért, ha a világegyetem egyetlen gombnyomásra megszűnhet létezni? Mások azonban másként teszik fel a kérdést: érdemes-e megőrizni a világegyetemet, ha semmi másra nem használjuk az élet csodáját, mint hogy minél nagyobb pusztítást vigyünk végbe?

    A három könyv most együtt akciós áron beszerezhető.

     

  • Háború a Békében

    Először is fontos tisztázni, hogy Joe Haldeman Örök békéje nem az Örök háború folytatása, ahhoz az Örök szabadságot kell kézbe venned. Az ideológiák viszont ugyanazok. Ráadásul biztató lehet, hogy egy Hugo-díjat és egy Nebula-díjat is bezsebelt már a könyv.

    A történet 2043-ban játszódik, amikor is nyugaton egy háború tombol, miután egy nukleáris csapás eltörölte az amerikai város, Atlanta egy jelentős részét. Az Egyesült Államok egy új csúcstechnológiával áll elő, a szinte elpusztíthatatlan humanoid mechákkal, amelyeket több száz mérfölddel távolabbról irányítanak, messze a valódi veszélytől.

    Julian Class számára még így is, a nagy távolságok ellenére is túl nagy a pszichológiai nyomás, nem tudja elviselni a háború borzalmait. Aztán viszont ő és társa, Dr. Amelia Harding egy meglepő felfedezést tesznek, amellyel akár képesek lehetnek elmozdítani az univerzumot: ez a felfedezés ugyanolyan csábító, mint amilyen rémisztő is egyben.

    A történet, amelyet Haldeman elénk tár, egy kissé erős. Az Örök háborúhoz hasonlóan, itt is világos a háború iránti ellenszenv.

    A karakterek teljes mértékben hitelesek, könnyen aggódni kezdünk az életükért, amit meggyőzően is játszanak. A szerző nem esik túlzásba azzal, hogy túlságosan védené őket, mint ahogy ez a legtöbb íróra jellemző. Úgy tűnik, Haldeman már-már szereti életveszélyes szituációkba dobni őket. Ez pedig azt jelenti, hogy a paradigmaváltás ellenére, egy pillanatra sem kell megfontolnunk, hogy kezünkbe vegyük-e a könyvet. A cselekmény alakulásával a feszültség hatékonyan működik, ami a regény végére éri el csúcspontját, így addig az olvasó tűkön ülhet.

    Kétségtelen, hogy Haldeman egy tehetséges író. Története az irodalom művészetének egyik remeke. A könyv klasszikus darab a science ficton irodalom történetében, egy  igazi sci-fi rajongó könyvespolcán ott a helye.

    (A vastrónon ülő Haldeman némi plusz töltetet ad a cikkhez, hiszen ki érezné hitelesnek az örök béke reményét a vastrón láttán?)

  • Örök béke könyvajánló

    Joe Haldeman első kézből láthatta a vietnami háború szörnyűségeit. Örök háború című többszörösen díjazott SF regénye pedig bemutatta az összes borzalmat, melyet egy háború okozhat. Minden fizikai, és lelki sérülést szívbemarkolóan adott vissza, ettől téve roppant hitelessé egy évszázadokon átívelő konfliktus.

    Második kötete, az Örök béke nem az Örök háború szó szerint vett folytatása. Leginkább csak az első könyv tanulságait viszi tovább, vagy az abból kimaradt gondolatokat veszi elő, hogy újra lecsapjon az olvasói lelkekre. Az teljesen mindegy, hogy egy háború a Földön zajlik, vagy fényévnyi távolságokra, emberek, vagy űrlények, fejlett, vagy fejlődő országok között: a háború mindig borzalmas marad, és általában a civilek, az ártatlanok és a társadalmak látják kárát.

    2043-ban, a Földön járunk, ahol egy homályos indíttatású háború folyik. Ismét előtérbe kerül az Örök háború, melyben szintén nem igazán tudtuk az összetűzések miértjeit, okait. A főszerepben Julian Class, fizikus, gépész áll, aki egész egyszerűen utálja a katonáskodást. A nem is olyan távoli jövőben a háborúk elgépiesednek. Néhány ember „összekapcsolva” valamiféle kollektív tudatot képezve irányítanak robot-monstrumokat, amikkel próbálnak rendet tenni a csatatereken. Julian részese az egyik ilyen mechának. Egyfelől roppant bensőséges kapcsolatot tesz lehetővé bajtársaival az összekötött tudat, másfelől viszont a privát zónák teljességgel megszűnnek. Julian sosem akart embert ölni, ám egy véletlen folytán mégis megteszi. A gondolat, hogy kioltotta valakinek az életét nem hagyja nyugodni. Itt kúszik be a képbe ismét a katonák lelki világa, a poszttraumás stressz, depresszió, kirekesztettség érzése.

    A regényben előtérbe kerülnek az egyéni érdekek, az áldozathozatal, faji szegregáció, és egyéb társadalmi kérdések, melyek sajnos nem is annyira régen számtalan borzalmat generáltak. És fognak is, ha Haldeman víziója valamiképpen bebizonyosodik (reméljük azért, hogy nem).

    Az író jövőképe ijesztően hatásos, és eleven. Azonban a háborúskodás nem minden. Csaták, harcszínterek csupán néhányszor vannak jelen a műben, viszont akkor nagyon fontosak. Nekem leginkább az jut eszembe róla, mintha egy leszerelt katona megpróbálna visszailleszkedni a társadalomba – csak itt még aktív szolgálatos. De a társadalom furcsa, főleg mai szemmel nézve (bár Haldeman felvetései félelmetesen sok mindenben hasonlítanak a mostani Föld embereire).

    Nagyjából a regény felétől a háborús szálat háttérbe szorítva új cselekmény indul el. Aki végig Örök háború szintű könyvre számított, az bizony kicsit csalódni fog. A hangulat és a mondanivaló is más lesz, de ez egyáltalán nem baj, hiszen Haldeman írásának hála így is élvezetes lesz minden oldal.

    Nem kell megijedni, a kötelező utánagondolás nem fog elmaradni.

    Összességében az Örök béke kiváló utóda az Örök háborúnak, még akkor is, ha a mű nem konkrét folytatás. Érdekes kérdéseket feszeget továbbra is az író, melyek így húsz év távlatából aktuálisabbak a kelleténél. A háború az emberiség része, minden pillanatunkat végigkísérte, de vajon képesek leszünk majd egyszer egymás öldöklése nélkül élni?

  • Nálunk így indul az október: őszi megjelenéseink + 1 könyvbemutató

    Bejelentjük őszi újdonságainkat.

    Sztrugackij-regény új és kibővített fordításban, a második Eshtar-könyv, az Örök háború-sorozat harmadik darabja, egy népszerű novellistánk első utópisztikus regénye és az Alex Benedict-sorozat hetedik része. Ezekkel az újdonságokkal készül 2016 őszén a Metropolis Media Group.

     

    Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Hazatérés. Delelő, 22. század (várható megjelenés: október 6.)

    Az európai SF-nagymester testvérpár életművében központi szerepet töltött be az évtizedeken át írt Delelő-univerzum. Ennek a – tucatnyi hosszabb-rövidebb írást magába foglaló – ciklusnak legfontosabb darabja e filozofikus-kalandos novellafüzér, melynek magyarul eddig csupán egy korai, rövidebb változata jelent meg Ugrás a jövőbe címmel. Ezúttal a szerzők szándéka szerinti teljes mű olvasható szöveghű, új fordításban.

    Hazatérés

     

    Michael Walden: Eshtar – Második könyv (várható megjelenés: október 10.)

    Az idén tavasszal megjelent Eshtar folytatásában Inisfael világán lassan szárnyra kap Eshtar vallása, és a háború kimozdul a patthelyzetből. Új korszak kezdődik, bár a királynő nem kerülheti el a vérontást. Az SF-et fantasy elemekkel vegyítő ciklus második kötetében a fiatal főhősök nem ismernek határt sem térben, sem időben, mégsem a kalandok a legfontosabbak: a felnőtté érés folyamatának lehetünk tanúi, miközben a szereplők igyekeznek megbirkózni a vallás, a hazafiasság, a háború és az erőszak, valamint a felelősségvállalás és a szerelem problémáival.

    Eshtar2

     

    Joe Haldeman: Örök szabadság (várható megjelenés: október 17.)

    Az „örök háború” veteránjai összetörten, elcsigázottan tértek haza, hogy végre megpihenhessenek szeretteik körében. Csakhogy az idő közben elragadott mellőlük mindenkit, akit otthon ismertek, sőt az emberiség tovább is lépett az evolúció következő lépcsőfokára. A trilógia lezárása minden, amit egy jó SF-től várhatunk: nagyszabású kaland az emberi lét rejtelmei körül, gazdag jellemábrázolással, valamint átgondolt tudományos és vallási spekulációkkal. Külön öröm, hogy a borítót az első két részhez hasonlóan Sallai Péter készíti.

    o%cc%88ro%cc%88kszabadsagb1

     

    Fedina Lídia: Virokalipszis (várható megjelenés: október 24.)

    Népszerű novellistánk, Fedina Lídia regénye egy rejtélyes járvány történetébe vezeti be olvasóját. A legtöbb ilyen témájú könyvvel ellentétben a Virokalipszis ott kezdődik, ahol előbbiek véget érnek – az ellenszérum beadásával. Fedina a szeptemberi Galaktikában olvasható interjúban hangsúlyozza, hogy izgalmas volt számára olyan vírusról írni, ami nem közvetlenül az embert támadja meg, hanem egész egyszerűen lehetetlenné teszi az emberi életet a Földön. A Virokalpszisban lényeges momentum lesz, hogy mi történik akkor, ha visszajönnek azok, akik az emberiség hajnalán itt hagyták a Földet, most pedig találnak egy, az övéktől teljesen más irányba fejlődő civilizációt.

    virokalipszis-08

     

    Jack McDevitt: Feltámad a múlt (várható megjelenés: november 2.)

    Jack McDevitt amerikai író az Alex Benedict- és Priscilla Hutchins-sorozatok Nebula-díjas szerzője ezúttal kettős rejtéllyel szembesíti olvasóit izgalmas, új regényében. A 2014-es eredeti megjelenést követően McDevittet Robert A. Heinlein-díjjal jutalmazták, amellyel a világűr felfedezését népszerűsítő SF-művek alkotóit tüntetik ki évről évre. Az Alex Benedict-sorozat hetedik részében Benedict és társa, Chase Kolpath újabb érdekes megbízást kap: egy elhunyt asztroarcheológus unokája jelentkezik náluk az űrhajózás aranykorából származó kommunikációs berendezéssel. Mindeközben egy kutatócsoport azon dolgozik, hogy a transzdimenzionális térben rekedt, eltűnt űrhajók meglepetésszerű felbukkanásait megjósolják, és az utasokat lehetőleg kimentsék végtelen bolyongásukból. A következő célpont: a Capella. Ezzel a hajóval együtt veszett nyoma Benedict nagybátyjának, Gabe-nek.

    alex-benedict-7

     

    +1 Múmiamalom-könyvbemutató a Wichmann kocsmában (1075 Budapest, Kazinczy u. 55.)

    Október 5-én 18 órától Petr Stančík provokatív, misztikus-gasztro-pornográf thrillerét a Cseh Centrum a Metropolis Media kiadóval közösen mutatja be Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus cégér nélkül is kultikussá vált kocsmájában.2016_08_29

    A tekintélyes sörpocakkal bíró kocsmáros, a legendás rántott húsos szendvics és a tipikus cseh kocsmák őszinte egyszerűségét idéző enteriőr csak úgy kiált Leopold Durman történetéért. Miért pont szegény felügyelőt kellett megbízni a cseh történelem első igazi pszichopata sorozatgyilkosának elfogásával? Milyen titokzatos erők mozgatják a közép-európai történelem szálait? Mik a hatalom helyes és helytelen gyakorlásának alapelvei? Hol adják Prága legomlósabb majoránnás oldalasát? Messze van-e onnan a Jeruzsálem, ha az ember ledolgozná a vacsorát? Ja, hogy mi az a Jeruzsálem? A Múmiamalom mindenre megadja a választ.

    A rendezvényen vendégünk lesz a szerző, Petr Stančík, akivel irodalmi szerkesztőnk, Németh Attila és a regény fordítója, Hanzelik Gábor fog beszélgetni. Tolmácsot a Cseh Centrum jóvoltából biztosítunk. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött – ehhez csak egy emailt kell küldeni a kommunikacio@galaktika.hu email címre.

  • Októberben jön az Örök szabadság

    Idén októberben végre magyar nyelven is teljes lesz Joe Haldeman Örök háború trilógiája: megjelenik a zárókötet, az Örök szabadság.

    1974-ben Haldeman még nem is sejtette, hogy valaha kiadják Örök háború című science fiction regényét, amelyet a vietnámi háborús élményei ihlettek. Egy szerencsés találkozásnak köszönhetően végül 1975-ben megjelenhetett a történet, mely később Hugo – és Nebula-díjat is nyert. A siker ellenére a folytatás sokára váratott magára. Haldeman először 1997-ben írt újra az Örök háborúhoz kapcsolódóan: ez volt a tematikus kötet, az Örök béke, amely csak témájában kapcsolódik az előző kötethez. Azonban 1999-ben megjelent a tényleges folytatás, az Örök szabadság. Most végre a magyar olvasók is kézbe vehetik.

    415zzk5yw0l-_sx296_bo1204203200_

    A harmadik kötet az Örök háború eseményei után veszi fel a történet fonalát. William Mandella egy eljegesedett bolygón él családjával és más olyan katonákkal, akikre már nincs szüksége a hatalomnak. Azért kerültek ide, mert nemet mondtak az Ember nevű csoporttudat ajánlatára: nem csatlakoztak a közös tudathoz, hanem önálló egyénekként akartak továbbélni. Döntésük azonban nem csak számkivetéssel, hanem sokkal kegyetlenebb bánásmóddal is jár: egyfajta genetikai biztosítékként tűrik meg őket a kívüleső bolygón. Mandelláék megelégelik sorsukat és kiutat keresnek. Megpróbálnak a jövőbe utazni, ahol talán már nem él a csoporttudat kegyetlen uralma és végre elérhetik az örök szabadságot.

    Haldeman folytatja az előző részekben megkezdett témák kifejtésért, mint például a veteránok helyzetét a társadalomban és a közösség viszonyát a visszatérő katonákhoz. Azonban filozófikusabb kérdéseket is feltesz. Az egész regényt átszövő problémakör az emberhez kötődik: Tulajdonképpen mi is tesz minket emberré és meddig terjed emberségünk határa? Emellett Haldeman foglalkozik a szabad akarat és az eleve elrendelés kérdésével is. Ezek mind olyan témák, amelyek még napjainkban is aktuálisak.

    A gazdag filozófiai fejtegetések és társadalmi problémák bemutatása mellett a regény történet szempontjából is hozza az elődeinek minőségét. Charles de Lint (a Newford-sorozat írója) szerint a harmadik részben minden megvan, amit elvárunk egy jó science fictiontől. Kiemeli a remek karakterizálást, aminek köszönhetően a régről ismert szereplők még árnyaltabbak lesznek és az újak pedig tökéletesen beilleszkednek a trilógia világába. Emellett a fictionből a science sem fog hiányozni, hisz ebben a kötetben is számos érdekes tudományos spekulációval ismertet meg minket Haldeman, amit egy nagyon kalandos, állandóan pörgő történetbe csomagolt.

    Az Örök háború-sorozat tehát egy izgalmas és rengeteg gondolkodnivalót adó kötettel ér véget. Kicsit mást kapunk, mint az előző két könyvben, de Haldeman hamisíthatatlan hangja az Örök szabadságban is erősen jelen van.