Címke: Orion

  • Orion űrhajó – Elkészült a kiszolgáló modul

    Az Európai Űrügynökség bejelentette, hogy befejezték az Orion űrhajó kiszolgáló egységét. Bár az Orion űrhajó amerikai, a NASA-nál az utasokat szállító űrkapszula, és az űrhajó hordozórakéta-rendszerének, a Space Launch Systemnek a fejlesztése folyik. Az Oriont kiszolgáló modult viszont az ESA építi..

    Ebben a modulban kap helyet az űrhajó szinte összes létfontosságú egysége, itt található a hajtóműrendszer, az energiaellátó berendezések és akkumulátorok, a vezérlő számítógépek, a kommunikációs és más eszközök. A kiszolgáló modul fogja ellátni energiával, vízzel, levegővel, elektromos árammal a Orion űrhajót.

    Az első küldetése a várhatóan 2019 végén végrehajtandó űrhajósok nélküli Hold körüli repülés.

    Az építés az Airbus repülőgépgyártó brémai üzemében folyt. A mérnökök három műszakban 24 órán keresztül dolgoztak, hogy befejezzék a modul összeszerelését. Most a leszállítás előtti utolsó intenzív teszteléseket végzik. Ellenőrzik a beszerelt radiátorokat, a hajtómű rendszert bonyolult vezetékeivel, amelyek üzemanyagot és oxidáló szert juttatnak az űrhajó 33 hajtóművébe. Ennek befejeztével a NASA floridai Kennedy Űrközpontjába szállítják a modult. Az Orion napelemes szárnyait, amelyek szintén Brémában készültek, külön szállítják el. Az űrhajót az Egyesült Államokban fogják összeszerelni.

    Megépítése után a NASA Plum Brookban lévő tesztlétesítményében fogják tesztelni az Oriont, ahol a világ legnagyobb vákuumkamrájában fogják szimulálni az űrutazást, akusztikus és vibrációs teszteknek vetik alá a szerkezetet.

    (via)

  • Magyarok az Orion EM-1 Holdküldetésben

    A NASA új ORION űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére várhatóan 2019 végén kerül sor. Az ORION EM-1 küldetés közel három hét Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre.

    A küldetés animációs bemutatója:

    https://www.youtube.com/watch?v=gdxeDdwmEb0

    A küldetésben az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban működő Űrdozimetriai Csoport vehet részt, mely passzív dózismérő detektoraival járulhat hozzá a küldetés sikeréhez.

    A kísérletben az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf – azaz emberszerű – női fantomot helyeznek el, melyeket különféle, felszínükre és belsejükbe telepített passzív és aktív dózismérőkkel látnak el. Az egyik fantom az izraeli StemRad cég által fejlesztett AstroRad sugárvédelmi mellényét fogja viselni, így annak árnyékolási képességeit éles küldetésben is vizsgálhatják.

     

    A csoport munkatársai hasonló detektorokkal már 2001 óta részt vesznek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. A Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) vezetésével 2009-ben indult DOSIS, valamint 2012-től DOSIS-3D program keretében végzett vizsgálatok az európai Columbus modul dózistérképezését szolgálják. Az Űrdozimetriai Csoport munkatársai a kezdetektől fogva részt vesznek a programban, amely a tervek szerint egészen az ISS üzemidejének végéig, azaz 2024-ig folytatódik.