Címke: olvadás

  • A klímaváltozás furcsa, de halálos következménye

    A klímaváltozás egy érdekes következményére figyeltek fel kanadai kutatók A klímaváltozás miatt melegebb teleken megnövekszik a vízbefulladásos halálozás aránya. A tanulmány szerzői arra figyelmeztettek, hogy különösen nagy a veszély idén, mivel a pandémia miatt sokkal többen sportolnak és mozognak a szabadban.

    Az ok a felmelegedés miatt kétes biztonságú fagyott területek. A felmelegedés miatt a téli szabadtéri jeges sportok egyre veszélyesebbé válnak. Kanadai kutatók a téli időszakban befagyott tavakon és folyókon bekövetkezett fulladásos halálesetek adatait vizsgálva megállapították, hogy a halálozások számának növekedése szoros kapcsolatban van az emelkedő hőmérséklettel.

    A felmelegedés miatt vékonyabb és gyengébb jég következtében az adatok szerint ötszörösére nő a fulladásos halálok száma. Különösen a kilenc év alatti gyerekek és a serdülők vannak veszélyben.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar/

    A világ számos északi régiójában élő őslakosok megélhetése nagy mértékben azon múlik, hogy télen eléggé befagynak-e a tavak, folyók és alkalmasak-e a vadászatra, halászatra, közlekedésre. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Oroszországban emellett rendkívül népszerűek a téli sportok és szabadidős tevékenységek, mint a korcsolyázás vagy a szánkózás. Viszont ahogy a bolygó melegszik, a téli jégtakaró stabilitása csökken és a tudósok szerint ez növeli a balesetekből eredő vízbefulladásos halálozások kockázatát.

    A kanadai kutatók az elmúlt harminc évben tíz országban bekövetkezett négyezer vízbefulladásos eset adatait dolgozták fel. Eredményeik szerint a magasabb hőmérséklet jó előrejelzője volt a vízbefulladások számában bekövetkező emelkedésnek.

    A kutatás szerint Kanadában és Amerikában volt a legmagasabb a jéggel kapcsolatos vízbefulladásos esetek száma. Ezeknek az országoknak az északi régióiban különösen akut a probléma az őslakos közösségekben. A befagyott tavakon közlekedő motoros szánokhoz különösen sok halálos baleset kötődik.

    A kutatás egyik legszomorúbb vonatkozása, hogy az áldozatok között nagyon sok a gyerek. Minnesotában a járművekkel történt végzetes balesetek áldozatain kívül a vízbe fulladtak csaknem fele kilenc éven aluli volt, akik nem vették észre, hogy a jég, amelyen játszottak, nem biztonságos.

    Fagyott égbolt

    Néhány országban, köztük Németországban és Olaszországban viszont sikerült visszaszorítani a téli vízbefulladásos halálozások számát. Az egyes helyi szabályozások tiltják a motoros szánok használatát a tavakon és a korcsolyázást is csak akkor engedélyezik, ha a helyi önkormányzatok biztonságosnak nyilvánítják.

  • Óriás tengerszint emelkedés a jégkorszak végén

    33 000 évvel ezelőtt hatalmas jégtakarók borították szinte a teljes északi féltekét. Ez volt az utolsó úgynevezett glaciális maximumidőszak, amikor a sarki és kontinentális jégtakarók a legnagyobb kiterjedésüket érték el. Akkoriban az eurázsiai jégtakaró, amely befedte Skandinávia nagy részét, nagyjából háromszor annyi fagyott vizet tartalmazott, mint a modern kori grönlandi jégtakaró.

    Azonban alig 500 év alatt egy gyors regionális melegedés hatására a jégtakaró összeomlott.  Ennek is jelentős szerepe volt abban, hogy 13 500-14 700 évvel ezelőtt akár 25 méterrel is megemelkedhetett a globális tengerszint.  Ezt az időszakot nevezik a kutatók Meltwater pulse 1A nevű eseménynek.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    A szakértők erre az eredményre a Norvég-tengerből vett üledékfuratok elemzésekor jutottak.

    A teljes eurázsiai jégtakaró néhány évszázad alatt olvadt el, évente több mint négy centiméterrel emelve meg a vízszintet, ami összesen 4,5-7,9 méteres emelkedést jelentett.

    Az eurázsiai jégtakaró olvadása hatalmas regionális hőmérséklet-ingadozásokkal esett egybe. A grönlandi jégtakaróból vett furatok elemzése arra utal, hogy a Grönland feletti légkör akár 14 Celsius-fokkal is felmelegedhetett néhány évtized alatt abban az időszakban. A szakértők szerint ez a melegedés volt a jégtakaró összeomlásának fő oka.  A légkör szén-dioxid koncentrációja akkoriban 240 ppm volt, míg jelenleg 415 ppm.

    https://galaktikabolt.hu/termek/antijeg/

    Napjainkban a grönlandi jégtakaró, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy több mint hat méterrel megemelje a világ tengereinek és óceánjainak vízszintjét, rekordsebességgel olvad. Csak 2019-ben több mint 560 milliárd tonnát veszített tömegéből. Grönland és az Antarktisz egyes részei jelenleg hatszor gyorsabban olvadnak, mint 1990-ben. Sok kutató attól tart, hogy a jégtakaró Grönlandon és az Antarktisz nyugati részén tovább olvad akkor is, ha a szénkibocsátás visszafogásával lassul a felmelegedés.

  • Riasztó adatok a legnagyobb jégmezőkről

    Mind a tavalyi, mind a három évtizedes összesített adatok riasztó képet festenek a világ legnagyobb jégmezőiről.

     

    Grönlandon és az Antarktiszon is kritikus a jégveszteség. A Föld legnagyobb szigete a 2019-es északi-sarki rendkívüli nyári melegben hatszázmilliárd tonna jeget veszített. Ekkor a mennyiség  globális tengerszintet  két hónapon belül 2,2 milliméterrel növeli meg. Az Antarktiszon is folytatódott a jégtömeg vesztése az Amundsen-tengeröbölben és az Antarktiszi-félszigeten, de a kontinens keleti részén a Maud-királynő-földön lehullott nagy mennyiségű hó ezt bizonyos mértékig ellensúlyozta.

    Az elmúlt 30 év adatait is összesítették. A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 óta, a jég olvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    A mérések szerint a globális felmelegedés hatására az 1990-es évekhez képest hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon.

    az 1990-es években jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés  körülbelül ötszázalékos volt, ami szinte elenyésző. MA ez nagyjából a harmadát teszi ki.

    A szakértők közel három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait vizsgálták meg. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait.

    A 2014-es  számítógépes modellek 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vártak 2100-ra. A tanulmány az antarktiszi és grönlandi jégolvadás miatt sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést. Ha ez bekövetkezik,  2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie.

  • Mesterséges havazás az Antarktisz megmentéséért

    Német kutatók mesterséges havazással mentenék meg Antarktisz jégtakaróját. A Potsdami Éghajlatkutató Intézet tudósai hóágyúzással állnák útját a felmelegedés okozta vízszint emelkedésnek.

    A Nyugat-Antarktisz Amundsen-tengeri régióját a felmelegedés következtében olyan meleg óceáni áramlatok érték el, amelyek labilissá tették az amúgy is gyenge szerkezetű gleccsereket. Víz alatti olvadásuk felgyorsította a jégfolyamok zsugorodását. Jelenleg itt a legsúlyosabb a kontinens jégolvadása, mely egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ tengerszint-emelkedéséhez. A nyugat-antarktiszi jégtakaró sorsa a Föld klímájának kulcskérdése. Az olvadás gyorsul és nem lehet megállítani, amíg gyakorlatilag el nem tűnik.

    A Thwaites-gleccser, amely egyben tartja a hatalmas nyugat-antarktiszi jégtakarót, kezd összeomlani. A folyamat hosszú távon az egész jégtakarót a megsemmisüléssel fenyegeti, amely elegendő olvadékvizet szabadít fel, hogy a tengerek vízszintje több mint három méterrel emelkedjen meg.

    A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az Antarktisz érintett területein ötször gyorsabban tűnik el a jégtakaró, mint az 1990-es években. Néhány helyen már több mint 100 méternyi tűnt el az elmúlt közel húsz évben.

    A kutatók modelleket állítottak fel, hogy mivel lehetne megakadályozni a jégmező összeomlását. A szimulációban növelték a hóesést. Az eredmények szerint rengeteg hóval tényleg stabilizálni lehet a jégtakarót.

    A jégtakaró megerősítéséhez sok milliárd tonnányi hóra lenne szükség. A gyakorlatban ez gigantikus mennyiségű víz megmozgatásával járna: az óceánból kellene kiszivattyúzni és a jégmezőre hóágyúzni néhány százmilliárd liter vizet, mindezt csupán néhány évtized alatt. Ahhoz, hogy kiszivattyúzzák és sótalanítsák a tengervizet, valamint működtessék a hóágyúkat, több tízezer modern szélerőmű energiájára lenne szükség.

    A tengerszint emelkedése hosszú távon sok olyan területet veszélyeztet, ahol emberek tízmilliói élnek, a jégréteg stabilizálásával ennek elejét lehetne venni. De ezzel feláldoznánk a világ egyik utolsó érintetlen területét, mert a beavatkozás jelentős környezeti kockázattal jár.

    Bár maga a feladat is példa nélküli mérnöki munka lenne, a költségek is elképesztőek, több etikai kérdés is felmerül. Az emberiség feláldozza-e az Antarktiszt azért, hogy megmentse azt a kulturális örökséget, amelyet a tengerparti városok jelentenek. A világ legnagyobb metropoliszairól van szó New Yorktól Sanghajig, amelyek hamarosan víz alá kerülhetnek.  Ha ezt a hatalmas szélturbina-farmot és minden más infrastruktúrát felépítenénk az Amundsen-tengeren és rengeteg tengervizet szivattyúznánk ki, azzal tönkretennénk ezt az egyedülálló, érintetlen természeti értéket.

    Ráadásul az egész hiábavaló lenne, ha nem sikerül betartani a párizsi klímaegyezményt. Ha nem sikerül gyorsan csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, a gigászi projekt felesleges.

  • Klímaváltozás: tévedtünk, sokkal rosszabb a helyzet

    Egy új kutatás szerint az évszázad végére az eddigi becsléseket messze meghaladva akár két métert is emelkedhet a világ tengereinek szintje. Az eddigi becslések ennek a felét sem jósolták, az elterjedt nézet szerint a legnagyobb vízszintemelkedés sem fogja elérni az egy métert 2100-ig.

    A korábban elfogadott tanulmány 2013-ban készült az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének megbízásából. Eszerint ha a bolygó felmelegedése folytatódik és az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor 2100-ra 52-98 centiméteres vízszintnövekedés lehetséges.

    Ez volt a kiadott nyilatkozat legvitatottabb pontja, sok szakértő szerint túl visszafogott volt a becslés.

    Az egyik kritika szerint a jégkutatóknak az nem tetszett, hogy a jégtáblák hatását előrejelző modellek nem térnek ki az olvadással kapcsolatos összes bizonytalanságra.

    Ezért a jégkutatással foglalkozó vezető szakértők olyan előrejelzést készítettek, amely a Grönlandon, Nyugat- és Kelet-Antarktiszon jelenleg végbemenő olvadásról tapasztaltakon alapulnak. Becslésük szerint, ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei nagy valószínűséggel 62-238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra. Ez lenne az egyik legpesszimistább forgatókönyv, amely szerint a globális felmelegedés mértéke elérné az 5 Celsius-fokot.

    Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint 2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszintemelkedéshez, ám ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk.