Címke: nyelv

  • Hamisított whiskyt felismerő mesterséges nyelv

    A világon egyre nagyobb probléma a termékek hamisítása. Nem kivétel ez alól a whisky sem. Skót kutatóknak sikerült egy olyan eszközt kifejleszteniük, amely segít megkülönböztetni a valódit a hamisítványtól.

    Az eddigi vizsgálatok során komplex kémiai elemvizsgálatokat hajtottak végre, amely költséges és időigényes. Az új készüléket azonban a két minta különbözőségét mutatja. A kutatók mesterséges nyelvnek hívják, mert az emberi nyelvhez hasonlóan viselkedik. Mi sem tudjuk analizálni, hogy a megkóstolt anyagnak milyen összetevői vannak.  Hozzánk hasonlóan nem tudja azonosítani az egyes kémiai anyagokat, amelyek miatt a kávénak más íze van, mint az almalének, de könnyen meg tudja határozni a különbséget a két összetett kémiai keverék között”. Meg tudja különböztetni, ha ugyanazt a whiskyt különböző hordókban érlelték, és felismeri a különbséget a 12, 15 és 18 éves whisky között is. Megalkotói, a Glasgow-i és a Strathclyde-i Egyetem mérnökei szerint az érzékelő 99 százalékos bizonyossággal „ízleli meg” a különbségeket.

    Az eszköz észleli azokat a whiskyk közötti apró eltéréseket, ami segíthet az alkoholhamisítási piac felszámolásában. Az apró érzékelő az arany és az alumínium optikai tulajdonságait kihasználva ismeri fel az italok közti különbségeket.   A „műnyelv” arany és alumínium szubmikroszkopikus szeletei sakktáblamintázatba rendezve úgy viselkednek, mint az ízlelőbimbók. A kutatók whiskymintákat öntöttek ezekre az „ízlelőbimbókra”, melyek mintegy 500-szor kisebbek, mint emberi megfelelőjük, és lemérték, hogyan nyelik el a fényt, miközben a folyadék ellepi őket. A fényelnyelés finom különbözőségeit statisztikailag elemezték, így a kutatók azonosítani tudták a whiskyk különböző típusait.

  • Mennyi hely kell a nyelvnek az agyban?

    Francis Mollica és Steven Piantadosi, a Rochesteri és a Kaliforniai Egyetem tudósai bemutatták új  információelméletüket, amellyel leírták az angol nyelv különböző részeinek tárolásához szükséges adatmennyiséget. Meglepően alacsony ez a szám, csupán mintegy másfél megabájt helyet foglalnak el az agyban a nyelv tárolásához és használatához szükséges információk az amerikai kutatók szerint.

    Már nem sokkal a születés után, kisbabaként az ember elkezdi tanulni érteni, és beszélni a körülötte élők nyelvét. Hogy ez pontosan hogyan történik, még mindig rejtély a kutatók számára, de azt tudni, hogy jóval többet jelent, mint a szavak és definíciójuk szótárszerű tárolását.

    Ez több mmint egyszerű adattárolás, a szavak között létrejönnek asszociatív kapcsolatok, például a repüléshez kapcsolódhat a madár, vagy éppen a szárny, a vörösbegy szó. Léteznek olyan információk, melyek megmondják az agynak, hogyan ejtsen ki egy szót és hogyan használhatja vagy nem használhatja azt más szavakkal együtt.

    A két tudós adatmennyiségre fordította le az agy nyelvre vonatkozó információkat tároló módszereit. Mindehhez az információelméletet hívták segítségül, az információk szimbólumrészletek segítségével történő kódolásával foglalkozó matematikai tudományterületet.

    Számításikhoz kijelölték az angol nyelv bizonyos aspektusait. Megállapították, hogy az emberek mintegy 50 fonémát – szavakat alkotó hangot – használnak, ezek tárolásához egyenként mintegy 15 bitre van szükség. Ezután a szavakat vették figyelembe, melyekből az átlag ember becsléseik szerint nagyjából 40 ezret használ, melyekhez összesen mintegy 400 ezer bit „tárolóhelyre” van szükség. A nyelv ismeretéhez és használatához bizonyos, a szavak gyakoriságára vonatkozó információkat 80 ezer bitet felhasználásával tárol az agy. A szavak jelentésének tárolásához további 12 millió bitre, a mondattani információinak tárolásához 700 bitet használhat az agy.

    A végeredmény – 1,56 megabájt – kevesebb, mint egy modern telefon által készített fotó helyigénye.