Címke: növekedés

  • Zöldül a Föld

    Közel két évtizedes műholdas megfigyelések igazolják, hogy a Földön nő a növényzettel borított területek nagysága. Sokáig kérdéses volt, hogy ez az éghajlatváltozás, vagy az emberi beavatkozás következménye, de a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy ez civilizációs hatás.

    A legnagyobb mértékű növekedés a világ két legnépesebb országában történt. Kína és India jár az élen, jelentős mértékben nőtt a mezőgazdasági művelés alá vont területek nagysága a két országban. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Kínában nagyon komoly fatelepítési program folyik, többek között a sivatagok terjedésének megakadályozására. A két ország rendelkezik a zöldfelületek kilenc százalékával.

    A vizsgálat a 2000-2017 évek között időszakot elemzi. Ez idő alatt globálisan öt százalékkal nőtt a zöld levelek mennyisége. Összehasonlításul ez akkora mennyiség, mint az Amazonas medencében található növényzet. A zöldülésben Kína jár az élen, a teljes zöldülés negyedrésze az ő javukra írható.

    A növekedés a növényzettel fedett területek egyharmadán következett be. Szintén jó hír, hogy a zöldterületek csökkenését csupán a terület öt százalékán mértek. Jelentős a növekedés Európában, Afrika Középső részén, és az Egyesült Államokban. Komoly csökkenés látható azonban Brazíliában, Afrikában, és Oroszország Szibériai területein.

    Az alábbi térkép megmutatja a globális változást. A színek nem a zöldterület nagyságát jelenti, hanem a zöldülés növekedésének a mértékét.

  • Klímaváltozás – Gyorsabban nőnek a fák

    A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói különleges következményét figyelték meg a globális felmelegedések.  A fák növekedése felgyorsult, de ennek következménykén a sűrűségük csökkent, ami befolyásolja felhasználhatóságát és értékét.

    A kutatók 150 év anyagmintáit vizsgálták át. Hans Pretzsch professzor vezette kutatócsoport  a legújabb, úgynevezett LIGNOSTATION technológiával vizsgálta meg  és elemezte harmincezer fából származó anyagmintát. Az új módszerrel megvizsgáltak minden egyes évgyűrűt, olyan precizitással, pontosan és felbontással, ami korábban elképzelhetetlen volt.

    A famintákat a egy speciális kísérleti erdőparcellából vették, ahol minden egyes fa történetét ismerik. Olyan tipikus európai fajokat vizsgáltak, mint a lucfenyő, az erdei fenyő, a tölgy és a bükk. A megfigyelések kezdete óta a fák könnyebbekké váltak, 1900 óta 8-12 százalékkal. Ugyanakkor a közép-európai fák térfogat-növekedése felgyorsult 29-100 százalékkal.

    Annak ellenére, hogy ma nagyobb mennyiségű fa nő, azok kevesebb anyagot tartalmaznak, mint néhány évtizeddel korábban. A könnyebb fa kevésbé tömör, és alacsonyabb a kalóriaértéke, ez fontos a faipar és az energiaipar számára is. A kisebb sűrűség fontos az élő növény esetében is, mivel emiatt növekszik a szél és hó okozta törés kockázata az erdőkben. Emellett a felgyorsult növekedés azt is jelenti, hogy a fák több szén-dioxidot képesek tárolni.