Címke: nova

  • Naprendszer előtti csillagpor

    Az Antarktisz csodás lelőhelye a meteoritoknak, mert viszonylag könnyű megtalálni őket a jég felületén vagy a jégbe ágyazódva. Épp ezért köszönhetünk például több marsi meteoritot is a déli kontinensnek.  Csak a keresésük roppant nehéz és drága.

    Most még nagyobb szenzációval szolgált a jégmező, egy apró meteoritban csillagport találtak.  A Hidrogén kivételével a periódus rendszer össze eleme a csillagok mélyén keletkezik. Amikor a csillagok felrobbannak, novává vállnak, a bennük lévő elemeket szétszórják a csillagközi térben. Ezekből a por- és gázfelhőkből alakulnak ki a későbbi csillagrendszerek. A Naprendszer is egy ezek közül. A rendszer kialakulása során ezek az anyagok összekeverednek, létrejönnek a  bolygók és egyéb szilárd testek.

    A nemzetközi kutatócsoport az apró meteorban az elemzések szerint oxigénben gazdag szilikátokat tartalmazó grafitot találtak. A minta nagy mennyiségben tartalmazta a szén-13 izotópot, ami a földön található szén csupán egy százalékát képezi. A kutatók szerint ez az anyag egy nova felrobbanásából származik, még a Naprendszer kialakulása szerinti időkből. Az ilyen szemcsék komoly szerepet játszottak a Naprendszer kialakulásában, és a lelet komoly segítséget nyújt a tudósoknak a csillagrendszerek kialakulásának megértéséhez.

    Sajnos a minta túl kicsi ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az eredetét, hogy mikor keletkezett. Pedig ez az információ nagy segítséget nyújtana ahhoz, hogy megismerjük, milyen volt a galaxisunk korábban.

     

  • A legforróbb kettőscsillag

    Egy csillagászcsoport nemrégiben rátalált az eddig észlelt legnagyobb és legforróbb kettőscsillagra. A két égitest olyan közel van egymáshoz, hogy érintkeznek. Ennek két féle végkifejlete lehet: óriáscsillaggá olvadnak össze, vagy fekete lyuk lesz belőlük.

    De ne rohanjunk ennyire előre. Először nézzük meg, mi is valójában a kettőscsillag. A jelenség főszereplői az egymás tömegvonzására ható csillagok. Ezek nem mindig érintkeznek, de a jellemző magatartásforma az, ha a két csillag összeér bizonyos időközönként, és folyamatosan forognak, egymás körül keringenek.

    A most felfedezett VFTS-352 kategórianevű csillagrendszer azonban sok újdonsággal szolgált kutatócsoportnak. Az „alig” 160000 fényévre lévő kettőscsillag mindkét tagja roppant forró és hatalmas tömeggel rendelkezik. Alig egy nap alatt kerülik meg egymást. A két csillag középpontja nagyjából 12 millió kilométerre fekszik egymástól. Ez azt jelenti, olyan közel helyezkednek egymáshoz, hogy felületük fedésben van, és egy híd alakult ki közöttük. A két csillag tömege a Nap 57-szeresét teszi ki, de kitűnnek még a felszíni hőmérsékletük miatt is, amely meghaladja a 40000 Celsius-fokot.

    E kettőscsillag révén megfigyelhető és vizsgálható a galaxisok evolúciója, amely új távlatokat nyithat az Univerzum titkait illetően. Valószínűleg e csillagok hatalmas mennyiségű oxigént termelhetnek, és további olyan elemeket, amelyeket a jövőben vizsgálni lehet.

    space - vfts-352

    A vámpírcsillagokkal ellentétben nem egymástól szívják el a különböző elemeket, hanem megosztják egymással. Nagyjából egy méretű mindkét csillag, és kb. anyagainak 30%-án osztoznak.

    A kutatók szerint két, igen ellentétes végkifejlete lehet a két csillag gigászi táncának. Az egyik, hogy a két test végül összeolvad, és egy hatalmas óriáscsillaggá válik, ami rendkívül gyors forgást eredményez majd. Ha folytatja a gyors forgást, akkor egy hatalmas robbanás lehet a vége, amit hosszú időtartamú gamma-sugárkitörés fog követni.

    A másik elmélet szerint a két csillag anyagai „összekeverednek”, és egy új evolúciós folyamatba kerülhetnek, amely végül szupernóva-robbanást eredményez, és fekete lyukak rendszerét hozhatja létre.