My Blog

Címke: new horizons

  • Brian May és az Ultima Thule

    Mi köze van a Queen gitrosának ehhez a távoli égitesthez?

    Hivatalosan is nyilvánosságra hozták az Ultima Thule-ról készült közeli a fotókat a Nemzetközi sajtótájékoztatón. A két egymáshoz tapadt hógolyóhoz hasonló égitest mellett nemrégiben repült el a New Horizons szonda. A leginkább hóember formájú Ultima Thule 6,5 milliárd kilométerre található a Földtől. A tudósok szerint két jeges űrszikla fúziójából keletkezett sok milliárd évvel ezelőtt.

    A New Horizons szonda azóta már ötmillió kilométerre távolodott el a bolygókezdeménytől, de még nem érkezett meg az elkészített összes fotó. A Földtől való óriási távolsága miatt csaknem két évbe telik majd, hogy minden adatot visszaküldjön. A következő napokban átmenetileg leáll az adattovábbítás a szondáról, mivel a Nap jelenleg a kisbolygó és a Föld között van, és ez zavarja a rádiójeleket. A kutatók újabb felfedezéseket várnak, amint jobb képek érkeznek az űrszondától, néhány héten vagy hónapon belül kiderülhet, vannak-e az Ultima Thulénak apró holdjai, esetleg halvány, keskeny gyűrűje. A feltételezések szerint legalább néhány hold kering a „hóember” körül néhány száz kilométer távolságban.

    A sajtótájékoztatón az Ultima Thule háromdimenziós képét. Érdekesség, hogy a fotót Brian May asztrofizikus, a Queen gitárosa készítette, aki a misszió irányítóival a marylandi Laurelben, a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában ünnepelte az űrszonda elhaladását az Ultima Thule mellett.

    Brian May ösztöndíjjal az Imperial College-ban végzett csillgászként,  a Royal Albert Hallban tartott ünnepségen az anyakirálynőtől vehette át a BSc diplomáját. Ezután Nagy-Britannia vezető csillagásza, Sir Bernard Lovell felajánlott neki egy állást a Manchester melletti Jodrell Bank obszervatóriumban, de May visszautasította, egyrészt mert a doktori címet is meg akarta szerezni, másrészt mert a zenélés is Londonhoz kötötte. A zene miatt végül csak 2007-ben szerezte meg doktoriját. Mayt egész életében komolyan érdekelte a sztereoszkópia is, kutatásokat is folytatott ez irányban.

     

  • A legtávolabbi meglátogatott égitest.

    4729 nap van úton a NASA New Horizons nevű szondája. A 2015-ös Plútó találkozás után újabb rekordot ért el:  3540 kilométerre közelítette meg az Ultima Thule kisbolygót. Ez a legtávolabbi objektum, amit valaha ember épített szerkezet meglátogatott. A Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény fölött, amely 6,5 milliárd kilométerre van a Földtől. Bár a Voyager 1 és 2 ennél sokkal távolabb jár már, a két szonda a gázóriások óta nem találkozott más égitesttel.

    Az űrszonda sebessége az Ultima Thuléhoz viszonyítva másodpercenként mintegy 11 kilométer volt. A tudósok nem ismerik az égitest pontos méretét, becsléseik szerint százszor kisebb, mint a Plútó törpebolygó, amelynek az átmérője mintegy 2400 kilométer. Az aszteroida körül fagypont alatti a hőmérséklet, így a tudósok feltételezik, hogy megőrizte eredeti állapotát.

    A szonda először csak bejelentkezett, a sikeres átrepülésről. A képeket csak később küldte. Az információk több mint négy óra alatt érik el a Földet, az üzenet megérkezésekor csak Európából volt fogható, és a madridi 70 méteres antenna fogadta a jeleket. A szonda minden berendezése kifogástalanul működik, és elküldött néhány távolról készített fotót.

    Az aszteroida egy „mogyoró formához hasonló”, nyújtott alakú, felső része keskenyebb, mint az alsó. A tudósok azt sem zárják ki, hogy esetleg két egymás melletti égitestről van szó. Az átrepüléskor készült első felvételek, amelyek szerdán érkeznek a Földre, fogják megerősíteni, hogy egy vagy két keringő égitestről van szó. A szonda összesen 900 képet készített.

    (via)

  • A New Horizons ébresztése

    A New Horizons amerikai űrszondát a Pluto, annak holdjai és a Kuiper-öv néhány objektumának vizsgálatára építették. Az űrszondát 2006. január 19-én indították a New Frontiers program első küldetése keretében. Repülése alatt megközelítette a Jupitert és 2015. július 14-én ért el a Plutóhoz, melyről fényképet készített.


    A rendszer sikeres felderítése után a még kiválóan működő szondának új feladatot kerestek. Az útját úgy módosították, hogy megközelítse a hivatalosan 2014 MU69 nevezett Kuiper-övben rejtőző égitestet. Egy közönségszavazás után Ultima Thule néven emlegetett égitest 1,6 milliárd kilométerre van a Plútótól. Az űrszondáknál szokás, hogy a hosszú utazás eseménytelen időszakában lekapcsolják. A hibernációnak célja a rendszerek kímélése és az energiatakarékosság. A New Horizons szondát decemberben végén hibernálták. A felélesztés mindig nagy izgalom a földi személyzet körében, hogy a hideg, a kozmikus sugárzás, és a meteorok nem tettek-e kárt a rendszerekben.

    Az űrszonda az előre meghatározott utasítás alapján 165 nap után, június negyedikén kapcsolta be a rendszereit. A szonda ekkor már 6 milliárd kilométerre távolodott a földtől, és a bekapcsolást igazoló rádióadás csaknem 6 órán keresztül utazott a földig.

    A nyár nagy része a rendszerek ellenőrzésével, és az új parancsok feltöltésével telik el. A kutatók tervei szerint a szükséges pályamódosítások után a szonda 2019. január 1-én repül el az Ultima Thule mellett mindössze 3500 kilométeres távolságra.

    (via)

  • A Naprendszer legtávolabbi objektuma

    Csillagászoknak sikerült rábukkanni az eddig ismert legtávolabbi objektumra, ami még a mi naprendszerünkhöz tartozik. A Plutónál háromszor messzebb lévő égitest valószínűleg jégből áll.

    Nevet még nem kapott az új felfedezés, egyelőre a V774104 kategóriaszám szerint tartják számon. Az objektum 500-1000 kilométer nagyságú és több, mint 14 milliárd kilométerre kering a Naptól. Ez igencsak messze van, hiszen a Föld-Nap távolság „mindössze” 149 millió kilométer. A Pluto több, mint 5 milliárd kilométerre található Földünktől, és 9 évébe telt a New Horizons űrszondának, hogy elérje.

    A frissen felfedezett V774104 alakját nem tudják pontosan, sőt még a pályája is kérdéses. Az ehhez hasonló égitestek igen messzire el tudnak kerülni a Naptól, így azt sem lehet tudni, közeledik, vagy távolodik az objektum. Három hasonló égitestről tudunk még, amelyek ugyan közelebb vannak a Naphoz, mégis attól való távolodásuk elérheti a több milliárd kilométert is. Távolodás alatt ezen égitestek pályájának Naptól legmesszebb eső pontját értjük. A különböző, jobbára kisebb átmérőjű objektumok pályája kevésbé szabályos, úgynevezett nyújtott ellipszis alakú, így e kiszórt objektumok rendkívül messze kerülhetnek Napunktól keringésük során.

    Kutatások szerint a hasonló távoli objektumok eredetileg nem ilyen pályákkal rendelkeztek. Az egyik népszerű magyarázat szerint egy elhaladó bolygó okozhatott gravitációs zavart, ezzel módosítva a test pályáját. A másik elmélet pedig azt mondja, hogy a Nappal azonos molekulafelhőből alakult csillag „lopta el” a kisebb égitesteket, még 4,6 milliárd évvel ezelőtt.

  • New Horizons – Egyre távolabb

    A New Horizons űrszonda lassan igazi űr-hírességé válik, hiszen rengeteg értékes információjának köszönhetően sokat beszél róla a sajtó és az érdeklődő közönség is. A Plutót elérve lehengerlő fotókat küldött vissza a Földre, és az információk áramlása még mindig bőven tart.

    Korábbi cikkünkben megemlítettük az űrjármű következő célpontját, ami a szép 2014MU69 névre hallgat. A szonda várhatóan 2019-re ér az aszteroidához: a Plutótól majdnem 1,6 milliárd kilométerre kering. Az égitest nagyjából 48 kilométer átmérőjű, és a Naprendszer külső határán található.

    A New Horizons már megtett majdnem 5 milliárd kilométert, és még mindig kiváló állapotban van, ezért is folytathatja útját, egészen 2026-ig hosszabbították küldetését.

    A fagyos határvidéken keringő MU69 nagyjából tízszer akkora méretű és ezerszer nagyobb tömegű, mint az átlagos üstökösök. A Plutónak azonban alig egy százalékát teszi ki.

    Alan Stern, a New Horizons kutatócsoportjának vezetője egy blog-bejegyzésben leírta:

    „Valószínűleg az új találkozó nem lesz olyan drámai, mint a Pluto feltérképezése volt, mégis rekord lehet belőle: ez lesz a legtávolabbi objektum, amit földi űrjármű megközelített.”

  • Óceánok a Plutón

    A New Horizons az űrkutatás meghatározó mérföldköve, hiszen rengeteg információval szolgál Naprendszerünkről. Pedig még csak az adatok 5%-át tudta visszaküldeni a Földre. Ez a tudás mégis sokkal több, mint amennyit eddig tudtunk a Plutóról.

    Az űrjármű lélegzetelállító képeket küldött vissza, amelyeken jól kivehető néhány jellemzője a távoli törpebolygónak. Felszíne hegyekkel és jeges síkságokkal rendelkezik.

    pluto2

    Ezzel már kimondhatnánk, hogy semmiféle élet nem létezhet ilyen zord körülmények között, de egy brit kutató továbbment. Brian Cox úgy véli, nem is a felszínen kell keresgélni.A törpebolygó felszíni óceánjai alatt kedvezőbb feltételek lehetnek. Az eddigi adatokból következtetnek felszín alatti óceánokra is, mely Cox szerint ígéretes lehet az élet kutatásában. A New Horizons elemzői és a NASA is bőszen vizsgálják a kapott adatokat, de már felfedeztek folyó jeget, és 3500 méter magas hegyet is a Plutón.

    Ha van is élet a fagyos törpebolygón, akkor is csupán valami egyszerű létformákra kell gondolni.

    Az adatok további 95%-ára még várni kell, és cseppet sem biztos, hogy Cox megkapja azokat, amikre szüksége van. Mindenesetre a New Horizons töretlenül, ám kissé lassan – de küldi az elemzőknek a mérhetetlen információáradatot.

  • A New Horizons folytatja útját

    Kalandosan indult a New Horizons nevű űrjármű „karrierje”. A 2006-os fellövése óta megtett már több, mint 4,8 milliárd kilométert, miközben a Földön azt hitték, hogy elromlott. De aztán mégis bekapcsolt és gyönyörű felvételeket közölt missziójáról, a Plutóról. Ez űrkutatási mérföldkő, hiszen a bolygóból törpebolygóvá lefokozott Plutó háza táján még soha nem járt ember által készített eszköz. A  zongora méretű űrjármű rengeteg adattal szolgálta a különféle kutatásokat, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk az univerzum kezdetéhez, vagy a saját Naprendszerünk, esetleg a Föld kialakulásához is.

    A New Horizons azonban nem áll meg. 2026-ig hosszabbították meg a küldetését. Most, hogy elhagyta a Plutót, a mélyűr felé vette az irányt, ami koránt sem ígérkezik zökkenőmentes utazásnak. A világűr e fertálya tele van különféle aszteroidákkal és kisbolygókkal, ami nagyban megnöveli annak a veszélyét, hogy a járműben kár keletkezzen.

    pluto

    Végleges döntés még nem született, 2016 tavaszáig konzultálnak a tudósok, hogy végülis mi lenne a további célja a New Horizonsnak. De elmondhatjuk, hogy jók az esélyei: energiaforrásai kiváló állapotban vannak, sokáig kibírná az utazást, és a további kutatásokhoz nem kellene új járművet fellőni.

    A jövőben megvizsgálhatná a 2014 MU69 névre keresztelt aszteroidát, amit tavaly a Hubble teleszkóp vett észre. A New Horizons 2019-ben fog elhaladni az aszteroida mellett.

    Mindenesetre a szonda nem tétlenkedik, annak ellenére, hogy amíg tovább utazik, kikapcsolta a kameráit. A Plutóról készült nagyfelbontású képeket folyamatosan küldi a Földre, de az adatok továbbítása rendkívül hosszadalmas folyamat, és ez egyre csak lassul, ahogy távolabbra kerül tőlünk, és mélyebben elveszik a végtelen sötétségben.