My Blog

Címke: Netflix

  • Altered Carbon 1. évad kritika: Mocskos egy cyberpunk világ lett ez

    A Netflix újdonságáról, a brutálisan drága Altered Carbon című sorozatról már a pilot megnézése után áradoztunk. A produkció első ránézésre egy izgalmas, jól felépített és gyönyörű látványvilággal operáló széria lett, mely egy gördülékenyebb Szárnyas fejvadásznak tűnt. Ennél az Altered Carbon szerencsére jóval több lett, ugyanis kreatívan építették tovább a világot 10 rész alatt a készítők, végig tartogattak nekünk megdöbbentő fordulatokat, ráadásul olyan verekedős jeleneteket láthattunk, amilyeneket utoljára talán csak a Mátrix tartogatott a nézőknek.

    A történetet többször is leírtuk, de azért tegyük meg még egyszer, Takeshi Kovacs a 25. században ébred, a feladata pedig kideríteni, hogy hogyan halt meg egy kőgazdag matuzsálem. A csavar az egészben, hogy az emberi tudatot egyfajta tokban tárolják már, a test pedig cserélhető. Ha az agyalapi eszköz tönkremegy, akkor beáll a valós halál. Ezt már az első rész után is tudtuk, de azt például nem, hogy az emberek hogyan tettek szert a technológiára. Az Altered Carbon nagy erőssége volt, hogy jelentéktelennek tűnő párbeszédekben rejtettek el hasonló infókat, illetve a visszaemlékezős jelenetek is sokat dobtak a karaktereken.

    A szereplőgárdából ki kell emelni a The Killing színészét, Joel Kinnamant, aki rutinból hozta a mogorva Envoyt, de az időközben belé habarodó, Ortegát alakító Martha Higareda is odatette magát, főleg miután „robotkart” kapott. A két karakter nagyszerűen vitte a hátán a sztorit, ebbe pedig becsatlakozott még afféle mumusként Takeshi testvére, akit a Dollhouse színésznője, Dichen Lachman játszott. Idővel egyébként a színészi játékokra kezdett el figyelni az ember az évad során, így már fel se tűnt annyira a látványvilág, megszoktuk, feldolgoztuk és ennyi. Az Altered Carbon sokkal több lett ugyanis egy szimpla, felszínes, csilli-villi sci-fi sorozatnál.

    Itt nagyon oda kellett figyelni a sztorira, az írók nem rágtak a szánkba mindent. Ha lemaradtunk, mert mondjuk fáradtan kezdtünk el nézni egy-egy részt, akkor időnként a visszatekerésre is szükség lehetett. A nyomozás  izgalmas fordulatokat vett, amiatt, mert még a mellékszereplők is jól muzsikáltak. Főleg Poe, a hotel. Igazi felnőtteknek szóló szórakozás lett az Altered Carbon, tele vérrel, brutalitással, és annyi meztelenséggel, amitől még a Trónok harca nézők is elpirulnának. Erre szükség is volt, nagyszerű naturalista szórakozás lett az Altered Carbon.

    Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy az izgalom is tetőfokára hágott. Manapság elmondhatjuk, hogy az igazán minőségi néznivalókat a Netflixen kell keresni, hiszen náluk van a Black Mirror, a Stranger Things és még sorolhatnánk. Nincsenek megkötései a cégnek, van pénzük az erős tartalmakra, ráadásul olyan hosszú részeket csinálnak, amilyeneket a sztori megkövetel. Nem kell a reklámokkal foglalkozni és a többi megkötő tényezővel.

    Az elején azt mondtuk, még a pilot után, hogy a Szárnyas fejvadász rajongóinak ajánlható leginkább a széria, ez 10 rész után annyival módosult, hogy általánosságban véve az Altered Carbon egy bitang erős sci-fi lett. A folytatással kapcsolatban több kérdőjel is van, például elképzelhető, hogy a 2. szezonban más játssza majd Takeshit, aki elindul megkeresni halottnak hitt szívszerelmét. Kár, pedig Ortegával is jó páros voltak.

    Értékelés: 9/10

  • The Cloverfield Paradox kritika: Zűr az űrben

    2008-ban került mozikba a Cloverfield első része, melyet Matt Reeves rendezett és sikerült is csúcsra járatnia a produkciónak a kézikamerás, giga szörnyes formátumot. A Cloverfield Lane 10 ennél már jóval visszafogottabb kamaradráma volt 2016-ban, a közönség a formátumváltás miatt talán ezt még az eredetinél is jobban szerette. Pár napja a Netflixen meglepetésszerűen debütált a The Cloverfield Paradox, mely ezúttal az űrben játszódik. A történet szerint a jövőben járunk, ahol a Föld energiaproblémáit pár asztronauta és egy új technológia igyekszik megoldani. Vigyázat, innentől spoilerek is előfordulhatnak!

    A The Cloverfield Paradox nagy klasszikusoktól merít, így helyenként felfedezhetőek benne az Alien-franchise-ban megismert fogások is, habár ezúttal szörny nincsen az űrállomás fedélzetén. Van helyette utazás dimenziók között, a film egy pontján a Föld is eltűnik, így érdekességek sokaságát sikerült belesűríteni a filmbe. A kritikák nagyon rosszak voltak, de azt meg kell hagyni, hogy látvány tekintetében nagyon ott van a The Cloverfield Paradox, gyönyörű képekkel operál a sci-fi. Emellett még a zenék is kiemelkedőek, így az utálóknak nincs teljesen igazuk.

    A színészi játék viszont elég gyenge, és nincsenek is sztárok a The Cloverfield Paradoxban. Daniel Brühlt legutóbb az Amerika Kapitány 3-ban láttuk, gonoszkodni, rajta kívül pedig egyedül az érdekes arcú Elizabeth Debicki nyújt emlékezeteset. A többiek sablonkarakterek, még a brit szitkomokban rendre brillírozó Chris O’Dowd is. Az űrállomáson mindenféle nemzetiségű és habitusú ember megtalálható, az ellentéteik azonban rendre tragikomédiába hajlanak, mintsem véres drámába. A The Cloverfield Paradox emellett teli van rendkívül undorító jelenetekkel, így csak azoknak ajánlható a film, akik az ilyesmit bírják.

    A The Cloverfield Paradox egy átlag sci-fi, főleg azoknak nem nyújt újat, akik a The Life-ot már látták korábban. Zűr az űrben, és kész. Amiatt érdemes egyedül beszélni róla, mert a Cloverfield univerzumába rettenet jól illeszkedik. Ráadásul nagyon jól bővíti azt. A Cloverfield 3 azt az újdonságot hozza be a franchise-ba, miszerint az űrállomás tragédiája nem csak térben okoz galibát, hanem időben is. Emiatt tehát hatással van a legénység hibája mind a Cloverfield 1 szereplőire, mind pedig a Cloverfield Lane 10 történéseire. Ezt a Redditen egyébként nagyon jól összeszedték a nézők, például a 18. perc környékén az első és a harmadik részben is olyan áthallás van, hogy annak csak tapsolni lehet.

    Így kell multiverzumot építeni? Igen. A The Cloverfield Paradox új szintre emeli a 2008-ban indult franchise-t, ráadásul megmutatja azt is, hogy az első filmben látott szörnyek sokkal durvább alakot is tudnak ölteni. A negyedik felvonás, melyet egyelőre Overlord címen emlegetnek, még idén mozikba kerülhet, kíváncsian várjuk, hogy a távolabbi múltat hogyan bolygatja meg a Cloverfield Station katasztrófája.

    A harmadik Cloverfield film a semmiből jött, arathatott volna, de önálló részként a közepesnél kicsit jobb lett, maximum. Ennek ellenére a Cloververse-t szinte példátlan módon építi tovább, emiatt pedig a franchise rajongóinak abszolút kötelező néznivaló.

    Értékelés: 6/10

  • Black Mirror 4. évad részről-részre: Még mindig az ember a technológia legnagyobb ellensége

    Charlie Brooker sorozata, a Black Mirror egy komoly tisztelgéssel kezdte a szezont, hiszen egy Star Trekre hajazó epizódot kaptunk évadnyitónak. Erről írtunk külön kritikát, érdemes megnézni a részt, nem hiába kezdett el terjedni a médiában az a pletyka, hogy a USS Callister saját spinoff szériát is kaphat. A Black Mirror maradék öt része se okozott csalódást, ellenben a készítők újfent megmutatták, hogy hiába halad előre őrületes tempóban a technológia, a felhasználók, azaz az emberek egyszerűen nem tudják ésszel használni az újításokat. Mindig valami brutális vége van annak, ha olyan kütyüket használunk, melyek megelőzik a korukat.

    Rögtön a második felvonásban, az Arkangel című epizódban megerősítik ezt nekünk Brookerék, hiszen egy korántsem hétköznapi felnövéstörténetet láthatunk 1 órában. A történet főszereplője egy anyuka, akinek a kislánya elszökik a játszótérről, a szülő pedig, hogy kontrollálni tudja a kicsit, afféle GPS-t tesz a fejébe. A dologban a legnagyobb csavar az, hogy innentől kezdve first person nézetben láthatja is a nő, hogy mit csinál a gyerek, ez pedig a tiniévek közeledtével, amikor beindulnak a hormonok, hirtelen terhessé válik… mindenki számára. Az Arkangel című epizód szépen feltérképezi, hogy mit jelent a magánszféra, és hogy bizony ha a kölykök felnőnek, el kell engedni a kezüket, hadd repüljenek ki a családi fészekből. Értékelés: 8/10

    A Black Mirror harmadik része, a Crocodile rendkívül vegyes kritikákat kapott, hiszen egy, a skandináv krimik hangulatát idéző történetről van szó. Itt egy építésznő a főszereplő, aki egy múltban elkövetett bűnt próbál elfelejteni, de amikor egy biztosítási szakember a nyomába ered egy olyan készülékkel, mely vizuálisan képes képernyőre vinni egy-egy emléket, iszonyú lavina indul meg. Talán ez a Black Mirror egyik legmegrázóbb része, még úgy is, hogy rögtön a sorozat pilotjában egy politikust arra kényszerítettek, hogy meghágjon egy disznót. A Crocodile formabontó, habár helyenként lassú és leül, nehéz nézni, ennek ellenére a végjáték kárpótol a megpróbáltatásokért. Na, persze korántsem happy enddel. Értékelés: 7/10

    Kijelenthető, hogy a 4. évad eleje részről-részre egyre borúsabb és depresszívebb, ezért is jó, hogy összehozták nekünk a készítők a Hang the DJ-t. Ebben a mai Tinder-generáció csetléseit-botlásait láthatjuk, azzal az extrával, hogy a társkereső fiatalok számára egy applikáció mondja meg, hogy mennyi időt kell együtt tölteniük. Ezek alapján aztán egy algoritmus kiszámolja a tökéletes match-et, akivel aztán lehet élni, amíg a halál el nem választ. Kellett az évadba egy ilyen, romantikus sci-fi vonal is, már csak azért is, hogy kapjon némi feelgoodot az egyszeri nézőközönség. Értékelés: 9/10

    A Metalhead ezzel szemben a posztapokaliptikus világok rajongóinak kedvez, ez a rész robotkutyákkal, világégéssel, fekete-fehér fényképezéssel és egy adag Terminátor-hangulattal jelentkezik. Az ötödik epizód egy menekülés története, egy olyan világban, ahol a rémségek elől egyszerűen lehetetlen elbújni. A készítők elmondása alapján gondolkoztak azon, hogy nem csak fekete-fehér, de még némafilmes stílusban is mesélik el a Metalheadet, a végeredmény azonban így is közel tökéletes lett. A feszültség rettenetes, a színészi játékba se lehet belekötni, simán újranézős részről van szó. Értékelés: 9/10

    A Black Mirror évadzárója egy meta-epizód lett, melybe valószínűleg olyan sztorikat zsúfoltak bele, amelyeknek nem akartak külön részt szánni, de azért szívesen elmesélték nekünk. Nem is tették rosszul, hiszen a Black Museum visszatekintős részei zseniálisak lettek, a múzeumban elhelyezett easter eggekre érdemes odafigyelni, azonban a végén annyi csavart raktak a sztoriba az írók, hogy inkább lett nyakatekert a végeredmény, mintsem katartikus. Értékelés: 7/10

  • Bright kritika: Az orkzsaru és a gonosz tündék esete

    A Netflix elkészítette az online videotéka első blockbuster filmjét, amely tulajdonképpen a Shadowrun filmes verziójának is tekinthető. A Bright története szerint egy olyan világban járunk, ahol orkok, tündék és mindenféle varázslények élnek a mai modern világban. A fantasy rajongók több helyen is megtalálhatták már a számításukat, hiszen A Gyűrűk Ura és a Trónok harca is szépen kezelte/kezeli a varázsvilágot, az urban fantasy azonban csúnyán elhanyagolt műfaj maradt. A kritikusok lehúzták David Ayer filmjét, a nézettsége viszont jó lett, így a Netflix be is kérte a Bright 2. részét. De vajon elhibázott döntésről van szó?

    Ki kell mondani már rögtön az elején, hogy a Bright története nem nagy szám. Egy sima zsarus filmről van szó, amelyben a fő konfliktus abból adódik, hogy egy orkból járőr lesz és emiatt a társa, Daryl Ward (Will Smith) elég sok tűz közé kerül. Az orkok a Bright világában főleg bűnözésből élnek, bandákba verődve, a társadalom szélére kiszorulva tengetik nehéz hétköznapjaikat. Rajtuk kívül ott vannak még a tündék is, akik itt is kimértek, elegánsak, szépek, ugyanakkor a varázslás megszállottjai. A „bright”-ok pedig azok a lények, akik úgy a kezükbe tudnak venni egy varázspálcát, hogy életben maradnak és nem robbannak ezer darabra. Természetesen a filmben egy pálca utáni hajsza is bezavar, így a nyomozás és a korrupció témái mellett kapunk egy fantasy vonalat is.

    Helyenként a Bright leül, a sztori nem túl veretes, a körítés azonban zseniális. Lehet neki örülni, hogy jön a 2. rész, hiszen így ismét elmerülhetünk ebben a világban, de akár egy sok évados tévésorozatot is el tudnánk képzelni a Bright alapján. Ami nagyon szomorú, hogy David Ayer, a film készítője korábban összehozott már egy olyan kőkemény zsarus filmet, mint az End of Watch, itt viszont valami hiányzott a teljes boldogsághoz. Ráadásul Will Smith is belesüppedt ebbe a középszerűségbe, a színész mostanra már nem akkora húzónév, mint pár éve, mondjuk a Legenda vagyok idején volt.

    A film látványra rendben volt, a varázslás olyan téma, ami még a Marvel filmes univerzumába is újat tudott hozni, a Doctor Strange-dzsel. A darkos tündék is a Bright pozitívumai közé sorolhatóak, ahogyan a zenék is, hiszen a film mellé kiadott albumon olyan művészek működtek közre, mint Logic, az X Ambassadors, a Bastille és Rag ‘n’ Bone Man. David Ayer filmjének egyik legnagyobb hibája, hogy nem merült el jobban a zsarupárost körülvevő világ misztériumában, ettől függetlenül azonban élvezhető blockbusterről van szó, a Netflix végülis nem nyúlt mellé most se annyira.

    Értékelés: 6/10

    A Netflix részéről érdekes húzás, hogy csak a film online premierje után adtak ki egy, a varázslatról magyarázó videót, ez alább megtekinthető azoknak, akiknek nem volt elég 2 óra a filmből. Valószínűleg erősítette volna a film világát és a sztori bevezetését, ha afféle intro gyanánt ezt a rövid történelmi áttekintést beszúrták volna a készítők a Bright elé.

  • Ennyire borzasztó év volt 2017?

    Elérhetővé vált a Netflixen a Black Mirror 4. évada, melynek első részéről már írtunk is kritikát. Az online videotéka az újév alkalmából kiadott egy különleges videót, melyben 2017-re reflektálnak. De nem akárhogy! A képsorokon keverednek az elmúlt 12 hónap valóban megtörtént eseményei és azok, melyeket a sorozatban láthattunk korábban. Az egészben a legdurvább, hogy helyenként tényleg nehéz megállapítani, hogy melyik része a videónak az, ami valóság és melyik kapcsolódik egy-egy furcsa, sci-fivel vegyített történethez.

    A Black Mirror készítői Twitteren azzal a kísérővel osztották meg a videót, hogy az emberiségnek a sötét jelen ellenére egy jobb jövőt kötelessége elképzelnie és megvalósítania. Meglátjuk, hogy fog menni. Addig első lépésként tessék darálni Charlie Brooker produkcióját, minden perce aranyat ér.

  • Black Mirror 4. évad 1. rész: Elgondolkodtató tisztelgés a Star Trek előtt

    December 29-én a Netflixen elérhetővé vált Charlie Brooker sorozata, a technológia és a gyarló emberek kapcsolatának veszélyeit boncolgató Black Mirror legújabb 6 epizódja. A produkció bármelyik évadába könnyű becsatlakozni, hiszen az epizódok nem kapcsolódnak egymáshoz, a széria minőségét pedig mi sem jelzi jobban, hogy a cyberleszbikus szerelmet boncolgató San Junipero Emmy-díjat kapott. De vajon fel tud érni a produkció ehhez a színvonalhoz?

    A 4. etap nyitánya, a USS Callister egyértelmű választ ad, hiszen a sorozat egyik legjobb részével folytatódott a Black Mirror. A történet szerint egy nő (Cristin Milioti) egy Star Trek-szerű űrhajó fedélzetén ébred, aztán pedig rájön, hogy az elméjét bizony klónozták. Egy játékfejlesztő cég kockavezére az összes, számára nem szimpatikus kollégát bezárja az Infinity nevű videojáték egy offline-nak tűnő szegmensébe, hogy ott aztán a kapitány gúnyájába bújva kínozhassa őket, szigorúan virtuális keretek között.

    A Black Mirror premierje több érdekes kérdést is felvet, többek között azt is, hogy mennyire számít bűnnek úgy kínozni NPC-ket egy játékban, hogy a botok az egészet valóságnak élik meg. Egyáltalán tekinthető-e egy játékbeli karakter valósnak? Az biztos, hogy a USS Callister úgy vág gyomorba, mint mondjuk a Tindert kiparodizáló, Nosedive című rész is megtette, az egyetlen különbség a két rész között, hogy míg a 3. évados részben a szereplők nyitottan álltak az online külvilághoz, itt pontosan az ellenkezőjéről beszélhetünk.

    Az biztos, hogy ebben a több mint egy órában látható színészeket erősen meg kell jegyezni és dicsérni is lehet őket. A Westworldből ismerős Jimmi Simpson nagyon jól hozza egyszer a magabiztos csajozógépet, máskor pedig a USS Callister béta legénységi tagját. A Friday Night Lightsból, a Fargóból és a Breaking Badből ismerős Jesse Plemons pedig egyenesen brillírozik főgonoszként, hiszen a zárkózott kockát és a kegyetlen kapitányt ugyanúgy lehet utálni, még ha bizonyos szempontból teljesen másképp megtört alakokról is van szó.

    Nagyon nehéz dolguk van a készítőknek, ha ehhez az epizódhoz fel akarnak érni, hiszen 2017 egyik legjobb sorozatrészét szállította le a Black Mirror, így az év végére. A szezonnal kapcsolatos érdekesség, hogy az összes felvonás főszereplője női karakter lesz, így ezért is újfent újítónak nevezhetjük az elmúlt évek legelgondolkodtatóbb tévés produkcióját.

    Értékelés: 10/10

  • Vének háborúja lesz a Netflixen

    A Netflixnél nem pihennek zsánerügyileg. A Valós halál után egy másik népszerű sf-et néztek ki maguknak: John Scalzi Vének háborúját. Azonban a megszokottól kicsit eltérően nem sorozatot, hanem filmet szeretnének a történetből forgatni. Az adaptációt a Madhouse Entertainment és Jon Shestack Productions fogja készíteni.

    John Scalzit nem kell külön bemutatnunk a hazai közönségnek. Ő az Amerikai Science-fiction és Fantasy Írók Egyesületének elnöke és háromszoros Hugo-díj nyertes sci-fi író. Első regényével, a Vének háborújával robbant be a köztudatba 2005-ben. A történet a távoli jövőbe visz minket, ahol az ember űrgyarmatokat hozott létre szerte a világűrben. Ha kell, háborúba is mennek az újabb területekért és erőforrásokért – és kell is, mert túl sok az ember, és kevés a lakható bolygó. A mindig háborúzó világban a civil lakosságnak nem sok lehetősége van jövője biztosítására: beléphetnek a seregbe vagy a Földön kell meghalniuk. A hetvenöt éves John Perry is szolgálatra jelentkezik, hisz már nincs vesztenivalója. Szerettei nem élnek már, a háborúban is csak két évet kell túlélnie. Azonban arról fogalma sincs, milyen két év vár rá…

    Az első részt további 5 rész és egy novellákat tartalmazó kötet követett, emellett pedig további regényeket is írt, mint a Vörösingesek, a Bezárt elmék vagy Az összeomló birodalom. Hazájában jelenleg a Tor Books adja ki, akikkel egy tíz éves, 13 könyvről szóló szerződést kötött. Regényírás mellett az FX tévécsatornával közösen dolgozik egy projekten. Az eddigi hírek szerint a Vének háborúján a Shestacktól és a Madhouse Entertainmenttől Robyn Meisinger és Adam Kolbrenner  és Ryan Cunninghammel fog dolgozni – utóbbi a film executive producere lesz. A film mögé eddig felsorakozott emberek olyan filmekért feleltek, mint a Lauren Oliver könyvéből készült Mielőtt elmegyek, vagy Denis Villeneuve Fogságbanjáért, a jövőben pedig tőlük várható a Slender Man film is.

    Többet még nem tudni a bejelentett adaptációról, de reméljük, egy olyan filmet kapunk, ami ízig-vérig hozza majd a Vének háborúja hangulatát.

    A hír forrása: Deadline

  • Megjött az Altered Carbon első rendes trailere

    A Netflix nagyköltségvetésű cyberpunk sorozatot készít, mely 2018-ban mutatkozik be az online videotéka kínálatában. Ez lesz az egyik legnagyobb költségvetésű széria a cég jóvoltából, és az első képsorok alapján biztató is az összkép. A történet szerint 500 év múlva, a jövőben járunk, ahol az emberiség felfedezte, hogyan lehet a tudatot digitálisan lementeni, így az örök élet a gazdagok számára mondhatni játszi könnyedségűvé válik. Az Altered Carbon 10 részes lesz, a főszerepben Joel Kinnamannel (The Killing, Robotzsaru, Suicide Squad), aki egy bizonyos Takeshi Kovacsot alakít.

    Az Altered Carbon hősének egy bizarr rejtélyt kell majd megoldania, egy milliárdos halála ugyanis mindenkit elgondolkoztat arról, hogy a halál még ebben a tökéletesnek tűnő korban is képes megrémiszteni az embert.

    Premier: február 2-án, a Netflixen.

  • Dark pilot: Rémisztő misztikus sorozat a németektől

    A németek válasza a Stranger Thingsre? Nagyjából így lehetne összefoglalni a Dark című új Netflix sorozat lényegét, azonban a két produkció teljesen más irányvonalon halad. A Dark esetében már a pilotban elkezdik feszegetni azt, amit az Érkezés című nagyszerű sci-fiben is jól kihasználtak, a tézis lényege, hogy az idő nem lineáris, hanem körkörös. Persze, emlegetnek szörnyeket, a Winden nevű kisváros mellett egy fenyegető atomerőmű is magaslik, de a lényeg az az átható, horrorisztikus hangulat, ami az új szériából áramlik. Ritkán látni ilyet.

    The distinction between the past, present and future is only a stubbornly persistent illusion – Albert Einstein

    A történet szerint egy Erik nevű 15 éves tini eltűnik a német kisvárosból, ahol soha semmi érdekes nem történik. A bökkenő azonban az, hogy 33 évvel ezelőtt is bekövetkezett hasonló, ráadásul baljós történések kezdik színesíteni a lakók életét. Egy férfi rögtön a kezdésben felakasztja magát és levelet hagy, hogy az általa meghagyott novemberi dátum előtt senki ne merészelje kibontani ezt. Két család élete közös keresztmetszetre talál, amikor egy-egy tagjuk összegabalyodik és megcsalják házastársukat egymással. Egy csapatnyi tini elindul az erdőbe, hogy megtaláljanak egy jó adag ott hagyott füvet, hogy aztán az ott tátongó barlang szájában valami természetfelettivel találkozzanak.

    A Dark sztorija rendkívül összetett és nagyon sok karaktert mozgat, talán ennyiből is látszik. Sokszor nehéz beazonosítani a szereplőket és egyelőre azt is nehéz megmondani, hogy kik lesznek a fő karakterek. Talán a tinik a legszimpatikusabbak az eddig látottak alapján, akik igyekeznek nyitott szemmel járni, így az évad hátralévő részében nekik lesz a legnagyobb esélyük kibogozni a Dark rejtélyeit. Már ha életben maradnak addig.

    https://youtu.be/zy0b9e40tK8

    Az új Netflix sorozat rendkívül erős, depresszív hangulatot áraszt egyébként magából, ezt a sötét fényképezés, a hátborzongató betétdalok és úgy önmagában egyfajta erős „skandináv” stílus is megtoldja. Vélhetően később se lesz könnyebb megérteni a látottakat, ugyanis már a pilot epizódban erősen utalnak az időparadoxonokra, az időutazásra, na meg arra, hogy a jövő is hatással van a jelenre (körkörösség, ugye). A Dark még azoknak is ajánlható, akiket a Twin Peaks nem rántott be, ugyanis ebben a sorozatban van egy kis Stranger Things feeling is, habár látszik, hogy az alkotók semmit és senkit nem akarnak utánozni. A Dark abszolút egyedi néznivaló, ráadásul félelmetes is.

    A német sorozatgyártásra egyébként egyre inkább érdemes odafigyelni, már rég nem a Cobra 11-ről szól náluk a tévézés, a Babylon Berlin a történelmi produkciók rajongóinak hozott egy Boardwalk Empire pótlékot, most pedig az SFF rajongók találhatják meg a számításukat a Darknak köszönhetően.

    Értékelés: 9/10

  • A Netflix cyberpunk sorozatot készít Takeshi Kovacsból

    A Ghost in The Shell és a Szárnyas fejvadász 2049 filmek és az Amazon Snow Crash sorozatterve után a Netflix is előrokkol saját cyberpunk sorozatával: Richard Morgan Takhesi Kovacs könyvsorozatát tervezik adaptálni. A várható premier 2018.

    A magyarul is olvasható trilógia a 25. században játszódik. Ekkora az emberek tudata egy koponyalapú tokban tárolódik digitális formában. Ezzel a technikával a személyiség, az emlékek, a gondolatok, azaz minden, ami az emberi agyban található átmenthető egy másik testbe, ha esetleg az – úgymond – eredeti megsemmisülne. A halál azonban ezzel nem szűnt meg: ha sérül a tudatot hordozó tok, akkor következik be a Valós halál. Természetesen a jövőben is a halálal szemben a leghatékonyabban a gazdagok tudják felvenni a versenyt, hisz nekik van meg ehhez az anyagi hátterük. Emiatt is tűnik különösnek a befolyásos Laurens Bancroft öngyilkossága: miért lőné főbe magát? Az ügyet egy elit katonai alakult volt tagja, Takeshi Kovacs deríti fel egy új test mögé bújva. A nyomozás egy általa eddig elképzelhetetlennek tartott események közepébe viszi.

    A streamszolgáltató szerint a sorozat várható premiere 2018, a főszerepben pedig Joel Kinnaman (The Killing, A tetovált lány, Kártyavár), James Purefoy (Róma, Frankenstein, Resident Evil) és Martha Higareda (Steven Universe, Hawaii Five-0). A sorozatért Laeta Kalogridis (Viharsziget) felelős. Az előzetes hírek szerint a Valós halál lehet a Netflix eddigi legköltségesebb produkciója (Kalogridis szerint epizódonként 6-7 millió dollárt is költhetnek). Az első képek alapján azt mondhatjuk, minőségi munkába forgatták a pénzt. Nagyon várós.

    A lenti képeket nagyobb felbontásban a Redditen találjátok meg.