Címke: Nemere István

  • Mi és a Robot finisszázs – Nemere Istvánnal

    A végéhez közeledik a szegedi robotika kiállítás, a finisszázs november 2-án kerül megrendezésre. Vendég: Nemere István.

    A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) MI és a Robot című időszaki kiállítása – melynek nyitva tartását a nagy siker miatt egy hónappal meghosszabbítottuk – november 2-án búcsúzik szegedi helyszínétől, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításától.

    A Szegedi Robotembert és a robotika más emblematikus tárgyait és témaköreit méltóképp búcsúztatjuk: a magyar tudományos-fantasztikus irodalom élő klasszikusával, Nemere Istvánnal.

    nemere-570x320

    A robotizáció rengeteg jót hozhat az emberiségnek. (…) nem hiszem például, hogy a robotok majd egyszer leigázzák az emberiséget.” – nyilatkozta legutóbbi interjújában Nemere.

    A program során Magyarország legtermékenyebb írójával természetesen nemcsak a robotokról beszélgetünk, hanem írói pályájáról, melynek a sci-fi csak egy szelete.

    A beszélgetés után szakmai tárlatvezetésen nézhetik meg a MI és a Robot kiállítást.

    A program kezdete: 2017. november 2., 16 óra

    A program helye: NJSZT ITK, Szent-Györgyi Albert Agora, Szeged, Kálvária sgt. 23.

    A belépés ingyenes!

    A program médiatámogatója a Galaktika.

  • GFK 300 és Űrkiállítás

    Március 9-én közös ünneplésre gyűlt össze a Galaktika magazin és a nagyérdemű közönség a Millenárison. Az ok nem más volt, mint a Galaktika Fantasztikus Könyvek 300. kiadása. A GFK 300.-ra keresztelt antológia huszonnégy novellát tartalmaz, huszonöt elismert író tollából, akiknek csaknem fele magyar.

    GFK 300 / SZF
    Balról jobbra: Németh Attila, Szélesi Sándor, Sirokai Mátyás, Nemere István

     

    A beszélgetést Németh Attila irodalmi szerkesztő vezette, de megjelent három jeles író-költőnk is, kik nosztalgikusan emlékeztek a Galaktikával kapcsolatos élményeikre. Beszéltek az SF-ről, mint zsánerről, szerepéről a múltban és a jelenben. Humorosan kitértek a fiatal felnőtteknek szóló disztópiákra is, és arra, hogy régebben mennyire nem volt széles körben elfogadott a tudományos fantasztikum, míg mai napra alig akad olyan mű, amely nem táplálkozik valamilyen fantasztikus alapból. Az SF tehát nagy térhódításba kezdett az elmúlt hosszabb időszak alatt, de mi ezt egyáltalán nem bánjuk. Szót ejtettek arról is, mennyi új világot nyitott előttük a sci-fi, s mennyi lehetőség van még kiaknázatlanul, legyen az humoros próbálkozás, vagy véresen komoly filozófiai elmélkedés. A skála roppant széles, valóban csupán az emberi fantáziára van bízva, éppen ki, mit képzel el a közel- vagy távoli jövőre.

    Szélesi Sándor szellemesen idézte egykori próbálkozásait, vagyis majdnem próbálkozásait a Galaktikánál, de a szerkesztői kritikák miatt sosem merte beadni írásait, csak jóval később. Sirokai Mátyás arról beszélt, milyen érzés első novellával közreműködni egy akkora mérföldkőnél, mint a 300. Nemere István, ki már bőven túl van a hatszázadik (!) kiadott könyvén, „szerkesztői” munkáit említette, miszerint rengeteg fiatal amatőrtől kap megannyi kéziratot, amelyeket már nem mindig lehet szép elutasítással elintézni.

    GFK 300 / SZF

     

    Azonban mindhárom szerző arra hívta fel a figyelmet, – mielőtt bárki írásra adná fejét –, hogy hatványozottan többet kell olvasni, legyen szó könyvről, novelláról, versről. Nem csupán azoknak ajánlott felütni néha egy-egy kötetet, akik írni szeretnének, hanem tulajdonképpen mindenkire képes pozitív hatást gyakorolni egy kellemes történet. Emellett elhangzottak jó tanácsok is amatőr írók számára, melynek negatív konklúziója mindig az olvasás hiánya volt. Sokszor célravezetőbb novellákkal, vagy éppen versekkel kezdeni az írást, semmint bonyolult világépítésekkel foglalkozni, illetve nagyszabású trilógiát tervezni.

    GFK 300 / SZF

     

    Az egyórás előadás nagyon gyorsan és jó hangulatban telt el. Az érdeklődők már a rendezvény elején lecsaptak a helyszínen 30%-os kedvezménnyel megvásárolható 300.-ra, amit az áprilisi könyvhéten dedikáltatni is tudnak a szerzőkkel. Előzetes regisztráció után lehetett részt venni a rendezvényen, amelyre szép számmal jelentek meg az érdeklődők, akik ingyenesen bejárhatták a Gateway To Space nemzetközi űrkiállítást is, amely nem kevés elképesztő érdekességgel kápráztatta el a kíváncsi tömeget.

    A kiállításon felsorolni is nehéz mennyi minden szerepelt, de igazán sok mindent megtudhattunk az űrhajósok életéről, szokásairól, eszközeiről. Részletesen az alábbi linken írtunk már magáról az űrkiállításról.

    Fotók: Szilágyi Ferenc

  • Bemutatjuk a GFK 300. magyar szerzőit

    Arthur C. Clarke, Orson Scott Card és Ursula K. Le Guin. Más szerzők mellett az ő novellájukat is olvashatjátok márciusban megjelenő GKF 300. című antológiánkban. Most azonban nézzünk körül a magyarok között, ez alkalommal ők kerültek bele válogatásunkba.

    Nemere Istvánról bátran kijelenthetjük, hogy ő az egyik leghíresebb és legtermékenyebb science fiction-szerzőnk. Hivatalos honlapja jelenleg 660 könyvet jegyez, ezeket ha heti egy könyves tempóval számolva próbálnánk végigolvasni, az több mint 12 évig tartana. 1982-ben az Európai Science-fiction Szövetségtől megkapta a Legjobb Európai Science-Fiction Író címet. Elveszettek című regényét 2008-ban adtuk ki. Legutóbbi könyve a 2015-ös Villa a szigeten, amit Melissa Moretti álnéven írt, saját névén tavaly az Őrült regény című rendhagyó önéletrajzzal jelentkezett.

    kép: Joseba Elorza
    kép: Joseba Elorza

    Benedek Szabolcs novellái, tárcái, kritikái és más prózai szövegei rendszeresen olvashatók napi- és hetilapokban, irodalmi folyóiratokban, emellett ő a kortárs magyar irodalom legnagyobb Beatles-rajongója. Szerencsére a sci-fit is szereti, ráadásul nemcsak olvasni, hanem írni is. Három Galaktikában is jelent meg novellája (300., 303., 309.), a GFK 300.-ba Bóra című írását küldte.

    Szélesi Sándor, írói álnevén Anthony Sheenard hétszeres Zsoldos Péter-díjas sci-fi, fantasy és thrilleríró, forgatókönyvíró és szerkesztő. 2009-ben a Metrolopis Media gondozásában jelent meg A beavatás szertartása című regénye. 2014 márciusától az Ad Astra irodalmi szerkesztője. Jelenleg egy Sztálinról szóló alternatív történelmi regényen dolgozik.

    300 cover-finish

    Sirokai Mátyás költő, zenész, versblogger. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ütőhangszer szakán diplomázott. Három verseskötettel rendelkezik (Pohárutca, A beat tanúinak könyve, A káprázatbeliekhez), legutóbbiból 11 szöveget a Galaktika 289. számában publikált először. A Sci-fi műfaj rá gyakorolt hatását A beat tanúinak könyve kapcsán hangsúlyozta először, azóta viszont visszatérő motívum alkotásaiban. A GFK 300.-ban első novellájával jelentkezik.

    Varga Csaba Béla író, műfordító, ’91-től a Galaktikának is dolgozott eleinte újságíróként, majd fordítóként. Első novellája (Asimov halála) a Galaktika 160. számában jelent meg. Két ismeretterjesztő kötete is megjelent, valamint 2013-ban egy SF-regénye, a Hetedíziglen, 2014-ben pedig egy fantasyje. Legutóbb a 302. számban olvashattuk Leány feketében c. írását.

    kép: Steve Burg
    kép: Steve Burg

    Bojtor Iván vegyésztechnikus, író. 1980 óta publikál, alapítója a veszprémi Kvark SF-klubnak, amely saját fanzint adott ki PreVega, majd Kvark címmel. Érdeklik a megmagyarázhatatlan jelenségek, bár valószínűleg ezzel nincs egyedül a listánkon. Legutóbb 309. számunkban jelent meg A harmadik interjú című novellája.

    Kasztovszky Béla villamosmérnök, író 1942-ben született és már 14 évesen utópisztikus témájú beadandót írt házi feladatként. Először ’77-ben jelent meg a Galaktikában (27. szám, Fehér kör c. novella). 2003-ban Zsoldos Péter-díjat kapott, első regénye a 2007-es GRIN.

    Hász Róbert Márai Sándor-díjas író. Az újvidéki egyetem magyar nyelv és irodalom szakának elvégzését követően 1990-ben megalapította az első vajdasági magyar könyvkiadót, a Rubicont. ’91 óta Szegeden él, a Tiszatáj főszerkesztője. Első regényét (Diogenész kertje, 1997) ’99-ben németre, 2001-ben franciára fordították. Legutóbbi műve a 2015-ös Ígéretföld című regény.

    kép: Dan McPharlin
    kép: Dan McPharlin

    Lőrinczy Judit Preyer Hugo-díjas író, kritikus, festő. 2005 óta publikálja írásait, jelenleg Pécsett él, jogászként dolgozik. Nagy hatással voltak rá Neil Gaiman, China Miéville, George R. R. Martin, Dan Simmons és Frank Herbert művei. A Galaktika hasábjain először 2011-ben jelentkezett A szeretet egyenletei c. novellával. Legutóbb 287. számunkban szerepelt írása. A sztálingrádi csatában játszódó, fantasztikus elemekkel átszőtt regénye, az Ingókövek, 2013-ban jelent meg az Ad Astra Kiadónál.

    Antal József Preyer Hugó- és háromszoros Zsoldos Péter-díjas vegyészmérnök, biokémikus, író. Első novellája az IPM Magazinban jelent meg 1999-ben, Justitia című kisregénye a Galaktikában jelent meg folytatásokban, a teljes regényt 2009-ben adtuk ki. A Galaktikában legutóbb a 298. számban jelent meg írása.

    kép: Aley Ries
    kép: Aley Ries

    Két magyar szerző novellájával egészül még ki a GFK 300. tartalomjegyzéke, Burger Istvánt (Tom Anderson) és Kovács Tücsi Mihályt (Toochee) azonban senkinek nem kell bemutatnunk, hiszen előbbiben lapunk főszerkesztőjét, utóbbiban pedig a Galaktika tudományos szerkesztőjét tisztelhetjük.

    A GFK 300. megjelenése márciusra várható, a könyvet 9-én mutatjuk be a Gateway to Space kiállításon, az antológia szerzői pedig az április 21 és 24 között megrendezésre kerülő Könyvfesztiválon dedikálják a könyvet. További infók: hamarosan!

    20160210_banner2 (1)

  • Megjelent a 270-es, szeptemberi Galaktika!


    A Galaktika magazin szeptemberi számában befejeződik Nemere Istvánnak, az ELVESZETTEK írójának kisregénye, a „Halhatatlanok”. A központi tudományos téma az Északi-sark kincseiért folyó harcot és annak jövőjét veszi górcső alá.

    A novellák közül feltétlenül kiemelendő a nemrég elhunyt szépíró, Gore Vidal nosztalgikus írása. Az SF-rajongók szemében a hónap legnagyobb vesztesége mégis az Európai Nagymester Harry Harrison halála. A HELYET! HELYET! és az ÉDEN-trilógia szerzőjéről a lap egy kései írásával emlékezik meg.

    Az idei Zsoldos Péter-díjas F. Tóth Benedek új, zenei ihletésű elbeszéléssel jelentkezik, George Saunders az érzelmek manipulálhatóságáról ír, Toochee az emberi tudat mélyére ás, Hayden Trenholm az univerzális béke lehetőségét keresi, míg Jevgenyij Jakubovics óva int az elhamarkodott ítéletalkotástól. A havi retro Jean-Pierre Andrevon döbbenetes erejű története egy különös vendégseregletről.

    A lap beszámol továbbá a hazai SF-élet eseményeiről, exkluzív sztárinterjú szólaltatja meg Charlize Theront, az Intelligens dizájn egy, a hangokat képpé alakító új találmányt mutat be, a tudományos hírek között pedig számos érdekesség kapott még helyet, többek között egy átlátszó repülőről és egy vészhelyzeti mindenesről.

    A 40 éves Galaktika 270. számát – az eddiginél bővebb irodalmi tartalommal – keresse ide kattintva a www.galaktikabolt.hu-n vagy az újságárusoknál!