My Blog

Címke: múzeum

  • Valódi és varázs állatok

    A londoni Természettudományi Múzeum decemberben nyíló új kiállítása egészen újfajta oldalről mutatja meg az élővilágot. A fiatal korosztályt a Harri Potter világon keresztül szólítja meg.

    A decemberben nyíló Legendás állatok: a természet csodája (Fantastic Beasts: The Wonder of Nature) című kiállításuk ötvözi a mesét és a tudományt. A Harry Potter- és a Legendás állatok-filmekben használt csaknem 30 kellék is helyet kapott a londoni Természettudományi Múzeum decemberben nyíló új kiállításán, amely az intézmény világhírű gyűjteményének 90 darabját, csontvázakat és preparátumokat felsorakoztatva hasonlítja össze a valódi és a varázsvilág lényeit.

    Az alkimista lányának különleges esete

    Az intézmény két éve készül a fennállása egyik legizgalmasabb kiállításaként beharangozott rendezvényükre.

    A BBC és a Warner Brothers közreműködésével megvalósuló tárlat célja, hogy a Harry Potter-univerzum népszerűségét kihasználva a múzeum elmeséljen néhány történetet a való világról és a természetvédelemről.

    A december 9-én nyíló kiállítás egyik témája az olyan mitikus teremtmények eredete, mint a sárkányok, egyszarvúak, tengeri kígyók és sellők. A szakemberek szerint ezek a lények valószínűleg a nagyon is igazi, ám egészen szokatlan külsejű teremtményekről, például az óriás szíjhalról való eltúlzott beszámolókból nőtték ki magukat.

    Az interaktív tárlat a J. K. Rowling által kitalált teremtményekre felfűzve mutatja be néhány valódi állat elképesztő adottságait. A Legendás állatokban szereplő szemiflázs – karcsú, emberszabású majomra hasonlító varázslatos lény – például láthatatlanná válik veszély esetén, míg a való világban sok állat képes hatékonyan álcázni magát különböző okokból.

    Ahogy Göthe Salmander fel akarja hívni a figyelmet a varázsvilág lényeinek törékenységére, a múzeum is küldetésének tekinti, hogy ráirányítsa a figyelmet a kihalással fenyegetett fajok sebezhetőségére.

    Sárkánylány

    Jó példa erre a kakapó vagy bagolypapagáj, amely mindössze három szigeten honos Új-Zéland partjainak közelében. A természetvédők erőfeszítéseinek hála a súlyosan veszélyeztetett faj egyedszáma ma már kicsivel meghaladja a 200-at. A kakapók megóvása ugyanolyan küzdelem, mint amelyet Göthe vív az utolsó pár böklenc megmentéséért.

  • Programot ajánlunk – Generációk Saját Mobiljai

    GSM -Generációk Saját Mobiljai

    Idén március végén volt 25 éves a magyarországi GSM mobilszolgáltatás: ennek apropóján „GSM – Generációk Saját Mobiljai” címmel időszaki kiállítást rendez a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) az NJSZT Informatika Történeti Kiállításán (Szent-Györgyi Albert Agora, Szeged). A kiállítás fő támogatója a Vodafone Magyarország Alapítvány.

    A tárlat szervezői négy budapesti magángyűjtő (Csernák Márton, Domokos Zoltán, Novák László, Szepes György, Mobilmementók baráti kör) és egy szegedi mobilgyűjtő (Ördögh Zoltán, Retromobil) több ezer darabos gyűjteményéből válogatták ki a legizgalmasabb és legérdekesebb készülékeket.

    Megtekinthető lesz például egy olyan, táskányi méretű, analóg Motorola mobiltelefon, amilyennel az első magyarországi mobilhívást indította Bod Péter Ákos, akkori ipari és kereskedelmi miniszter 1990. október 15-én, illetve az amerikai gyártó első hazai gyártású, trikolór díszítésű telefonja is.

    A látogatók több tucatnyi különleges formatervű készüléken keresztül áttekinthetik, hogyan jutottunk el a külső antennás, nyomógombos készülékektől napjaink teljes érintőképernyős okostelefonjaihoz.

    A tárlaton személyes nosztalgiára csábító, népszerű készülékek és prototípusok egyaránt láthatóak.

    Szeretettel meghívjuk a mobiltelefonos tárlat megnyitójára.

    A tárlatot megnyitja: dr. Beck György, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke

    Időpont: 2019. április 15., 13 óra

    Helyszín: az NJSZT Informatika Történeti Kiállítása, Szent-Györgyi Albert Agora, Szeged, Kálvária sugárút 23. (térkép)

    A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Kiállítása a világ legjelentősebb informatikatörténeti tárlatai közé tartozik, melyen a számítógépek hőskorának nyugatról származó ereklyéi és a korai kelet-európai komputerek egyaránt helyet kapnak. Az állandó kiállításon Neumann János eredeti, személyes tárgyait és korabeli dokumentumait is meg lehet tekinteni.

    Megtisztelő jelenlétére feltétlenül számítunk!

    Az időszaki kiállítás szeptember elejéig látogatható az NJSZT ITK nyitvatartási idejében. További információ: http://ajovomultja.hu

  • Dinoszaurusz-mosdatás

    Egészen rendhagyó attrakcióval várta látogatóit a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum. Első ízben mutatták be, hogyan is takarítják munkatársaik a hatalmas dinoszaurusz csontvázakat. A nyilvános fürdetésen a világ mai ismert legnagyobb dinoszaurusza, a Patagotitan mayorum szabadult meg a rátapadt piszoktól.

    A csontváz nem valódi, hanem pontos gipszmásolat, de ennek ellenére szüksége van a takarításra. Egy finom kefe és egy porszívó segítségével szabadította meg a rárakódott portól és piszoktól. A feladat nem egyszerű, a csontváz 5,8 méter magas és 37 méter hosszú. Olyan hatalmas, hogy el sem fér a teremben, a feje kilóg a múzeum előcsarnokába.

    A tisztogatásra évente egyszer kerül sor, és soha nem használnak szappant és vizet a tisztításhoz, mert az károsíthatja a kiállított tárgyakat. A munka egy teljes napig tartott, és nagy sikert aratott a látogatók között, amit mostanáig a látogatók elől elzártan végeztek. .

    A Patagotitan mayorum faj egészen friss felfedezés, 2013-ban egy földműves bukkant a gigászi lény csontmaradványaira. Két évig tartott, amíg bebizonyították, hogy egy új fajt, ráadásul a földön valaha élt legnagyobb lényt fedezték fel.

    A körülbelül 100 millió évvel ezelőtt a mai Argentína déli részén, Patagóniában élt őshüllő 70 tonnát nyomott, hossza 37 méter, magassága majdnem 6 méter lehetett. A tudósok 2017 augusztusában készítették el a faj tudományos leírását és nevet is adtak neki. A múzeum a leletek alapján készítette el a másolatot. A csontváz elkészítéséről és a lényről Sir David Attenborough dokumentumfilmet készített.

    (via)

  • Világegyetem a bélyegeken

    Az Erzsébet körútról nyíló Dob utca és a Hársfa utca sarkán található Bélyegmúzeum állandó kiállítása a Világegyetem – bélyegtörténelem címet viseli, és már ebből is látszik, miért ajánljuk megtekintésre az izgalmas gyűjteményt.

    bélyegmúzeumA múzeum 1930-ban nyitotta meg kapuit a Postavezérigazgatóság Krisztina körúti palotájának nyolcadik emeletén. A gyűjtemény hamarosan kinőtte a rendelkezésre álló helyet, ezért 1939-ben átköltözött az Erzsébetvárosban akkor elkészült Rimanóczy Gyula tervezte postaépületbe, mely az első modern kori műemléképület hazánkban. A Postapalota tervezésénél figyelembe vették a múzeumi szempontokat. Az épület és a kiállítóterem hangulatához illő mustárszínű, bélyegperforáció díszítésű csempék, melyek a múzeum lépcsőházát és márványtermét díszítik, egyedi megrendelésre készültek a Zsolnay gyárban. A csempék mellett bélyeg előtti postabélyegzők lenyomatát idéző nagyobb domborművek tagolják a kiállítóterem előterét. A korai bélyegzőket sokszor maga a postamester készítette, így egyediek. Ilyen a patkó alakú, 1848-ban használt „Sárkeresztúr„ hely-kelet bélyegző, amelynek nagyított képe a kiállítóterem bejáratával szemben látható. A Zsolnay gyárban készültek a hasonló stílusú, kerámia díszvázák is.

    A kiállítási helyiség egyetlen impozáns terem, mely látszatra egy hatalmas könyvtár hangulatát idézi. A bélyegeket ugyanis falba süllyesztett fémkeretes üveglapok között, hőtől, fénytől, párától védetten helyezték el. A kiállítóteremben 3200 kihúzható keretben „Világegyetem – bélyegtörténelem” című állandó kiállításban közel 500 ezer művészi kivitelezésű bélyeg található. Az állandó világkiállítás legnagyobb és egyben teljes gyűjteményét a magyar bélyegek képezik. Az összes itt őrzött bélyeg száma eléri a 13 milliót.

    A Bélyegmúzeum az Erzsébet körútról nyíló Dob utca és a Hársfa utca sarkán található.
    Cím: 1074 Budapest, Hársfa u. 47. telefon: +36 1 342 3757

  • Június 28-ig látogatható a Repüléstörténeti és űrhajózási kiállítás

    A lebontásra ítélt Petőfi Csarnokban utoljára ülhetünk be egy Szojuz űrhajó másolatba. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása 1985 októberében nyitotta meg kapuit, és idén június 28-án bezár.

    A három évtized alatt megduplázódott a bemutatott eredeti légijárművek száma. Mindösszesen 650 db repüléssel-űrhajózással kapcsolatos tárggyal mutatják be a „legfiatalabb” közlekedési ágazatokat az érdeklődőknek. A földszinti részen az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény csaknem teljes állománya is a látogatók elé került.

    A gyűjtemény egyik legérdekesebb kiállítási tárgya egy valódi szkafander. Két igazi kuriózum a vitrinekben a Hold-por minta és egy, az űrrepülőgépek borításához használt hővédő „csempe”. A kiállított tárgyak között szerepelnek műhold-modellek és űrhajó-makettek, műszerek és eredeti Szojuz-űrhajó alkatrészek egyaránt. Itt láthatók a magyar kutatók, mérnökök sikeres, nemzetközi űrprogramokban használatos berendezései – például a ma is használatos Pille dózismérő-kiértékelő műszer.

    Kipróbálható a Farkas Bertalant a világűrbe juttató és épségben visszahozó Szojuz űrhajók parancsnoki egységének másolata is.

    A kiállítás keddtől-péntekig 10 és 17, szombat-vasárnap 10 és 18 óra között van nyitva.

    Fotó: HamPage