My Blog

Címke: műanyag

  • Szemétbe temetve

    Néhány döbbenetes szám a világ műanyaggyártásáról:

    A Földön mindeddig összesen gyártott műanyagmennyiség felét az elmúlt 15 évben készítették.

    1950-ben még csak 2,3 millió tonna műanyagot gyártottak, 2015-ben már 448 millió tonnát, ami 2050-ig ismét megduplázódhat.

    A műanyagipar világszerte összesen 1200 milliárd dollár bevételt generál évente.

    A globálisan valaha termelt műanyag 80-90 százalékát soha nem hasznosítják újra, ami különböző formákban – szemétlerakókban vagy közvetlenül a természetben végzi.

    Évente mintegy 8 millió tonna műanyag kerül a világ tengereibe nagyrészt a part menti országokból. Ha ezt a mennyiséget egyenletes arányban partra mosná a víz, a világ minden partszakaszának minden méterén körülbelül tizenöt darab szemetes zsákot lehetne megtölteni a hulladékkal.

    https://galaktikabolt.hu/termek/existence-1-a-letezes-csapdaja/

    Csak a tengerekbe, óceánokba kerülő műanyag évente mintegy 2500 milliárd dollár környezeti kárt okoz.

    A műanyag nem ritkán olyan összetevőket is tartalmaz, amelyek erősebbé, rugalmasabbá és tartósabbá teszik, ugyanezen komponensek miatt ugyanakkor bizonyos műanyagok a természetbe kikerülve a becslések szerint akár 400 évig sem bomlanak le.

    A Metaball Studios egy nagyon látványos klipben mutatja be, hogy mennyi műanyag szeméttel terheljük a környezetünk. Az alap mértékegység egy 40 literes szemeteszsák, amelybe 1 kg műanyag szemét fér bele. Ezen keresztül mutatja be nekünk, hogy mennyit használ egy család egy város, egy adott idő alatt. Arányos méretű szeméthalmokat rak belőle New York alaprajzára, hogy a vizualitáson keresztül megérthessük, felfoghassuk, mint teszünk a környezetünkkel, a jövőnkkel.

  • Buborék-gát

    Amszterdamba, különleges módszerrel tervezik felvenni a harcot az úszó szeméttel. Légbuborékokból emelt gátak gyűjtik össze a csatornák műanyag hulladékát.

    A nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el. A világon elsőként itt alkalmazzák az új technológiát.

    A technológiát a Westerdok csatornában tesztelték.  Az egyszerű eszköz a csatornák vízében lévő hulladékot – különösen a kicsiny műanyag darabokat – a csatorna szélére tereli, ahol összegyűjtik és kiemelik a vízből. A próbaüzem azt mutatta, hogy az úszó hulladék négyötödét sikerült így befogni.

    Az óceánokban lévő műanyag hulladék több mint kétharmada a folyókból és csatornákból kerül oda. Jóval egyszerűbb lenne itt megfogni a hulladékot, mint később, a tengerekből összegyűjteni.  De sajnos egy csatornára nem tehetnek gátat, mert ez nem csak a hajózást akadályozná, de nyitva kell állnia a vízi élőlények előtt is.

    Az akváriumi levegőztetőhöz hasonlóan a légbuborékgát is egy hosszú, perforált cső, amely a csatorna mélyén ferdén fut mintegy 60 méter hosszan. Sűrített levegőt pumpálnak bele, amely a csőből buborékok formájában felszállva a vízben gátat alkot, miközben a természetes vízfolyás segít abban, hogy a csatorna széléhez sodorja a hulladékot, amelyet egy kicsiny hulladékgyűjtőben fognak fel.

    Az ötletet egy ausztráliai szennyvízkezelő módszer adta, ahol az egyik fázisban levegőztetik a vizet, így az emberek által a wc-tartályokba dobott kicsiny műanyagdarabokat egy sarokban gyűjtik össze. Innen jött az ötlet, hogy a gyűjtés legegyszerűbb módja a szemét összeterelése.

    Az első ilyen működő buborékgát, amely a nap 24 órájában három éven át fog működni Amszterdamban, a fenékkotrást fogja kiegészíteni, amellyel jelenleg évente mintegy 42 ezer kilogramm nagyméretű műanyag hulladékot gyűjtenek össze a város vízi útjairól.

  • Műanyag réteg a tengeri sziklákon

    Újfajta környezetszennyezést figyeltek portugál kutatók. A part menti sziklákon műanyagrészecskékből álló kéreg alakul ki. Ennek oka egyértelműen az óceánok szennyezettsége.

    A műanyag állaga furcsa, leginkább használt rágógumira vagy kinyomott fogkrémre emlékeztet. Kisebb-nagyobb foltokban borítja azokat a sziklákat, amelyeket a hullámverés csapkod. Ez nem csak a környezetre, de a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra nézve is veszélyes.

    A portugál  Tenger- és Környezettudományi Központ kutatói három éve vizsgálják Madeira szigetének part menti szikláit. A vulkáni eredetű sziget partjain azóta követik figyelemmel a megtapadó műanyagrészecskéket és azok hatását a helyi ökoszisztémára.

    Ahogy a nagyméretű műanyagdarabok a sziklás partokhoz csapódnak, a kőzeteken kialakulnak ezek a műanyagkérgek, hasonlóan az algák vagy zuzmók megtelepedéséhez. A begyűjtött minták kémiai elemzése révén a kutatók megállapították, hogy a műanyagfoltok legfőbb alkotóeleme a polietilén, amely a legszélesebb körben használt műanyag és, amelynek legnagyobb felhasználója a csomagolóipar.

    A helyzet már most súlyos, a vizsgált sziklák felszínének már csaknem 10 százalékát ez a polietilén kéreg borítja. Megállapították továbbá, hogy az algaevő közönséges particsiga épp olyan otthonosan érzi magát a műanyagkérgen, mint magukon a sziklákon, ami azt sugallja, hogy valószínűleg nem csupán az algát, hanem a műanyagot is elfogyasztja.