Címke: mitológia

  • Rengeteg humorral érkezik Zeusz kora

    A Ré kora után hamarosan James Lovegrove Zeusz kora című regénye is elérhetővé válik magyar nyelven.

    A cím alapján talán valami komoly könyvre, az ősi mítoszok aprólékos újraértelmezésére, esetleg egy izgalmas, filozofikus értekezésre számítanánk, de a könyv valami mást tartogat számunkra. A téma szinte ugyanaz, a felépítés viszont teljesen más, mint az elődjénél. Kevésbé akar mélyre szántó lenni, a hangsúly a szórakozáson van. Könnyen olvasható és gyorsan lenyűgöz.

    A Zeusz kora a maga viszonylag hosszú terjedelmében szinte szakadatlan akciódús, egy percig sem unatkozunk. Összevetve a Ré korával, amely mindvégig titokzatos maradt, ez a mű fokozatosan magyarázatot ígér mindenre.

    Az olümposziak nagyjából tíz évvel a regény kezdete előtt megjelennek a maguk mitikus alakjaival, illetve az ő felfoghatatlan erejükkel, és céljuk, hogy békét és rendet teremtsenek az emberiség köreiben, még ha ennek ára is van.

    A humor, a komédia nagy szerepet kap a műben, sőt, híres politikusok, médiaszemélyiségek, hírességek kifigurázása is, bár ezek leginkább álcázva, név nélkül.

    A Ré kora főszereplője talán érdekesebb karakter, mint akit itt ismerünk meg, de ez szándékosnak tűnik az író részéről, hiszen ebben a regényben inkább az akcióra, technológiára, humorra és persze az olümposziak és az ő kis szörnyeiknek ábrázolására terelődik a hangsúly.

    Herkules, Zeusz és Aphrodité talán a leginkább kidolgozott isteni karakterek, de ott van még Ares és Apollón, sőt megjelenik Hermes is vagy éppen Dionüszosz a maga bohémságával.

    A technológia, a fegyverek és a felszerelés szépen ki vannak dolgozva, s ellenpontozzák az olümposziak erejét. A cselekmény szuper, ugyanis a tömérdeknyi akció a könyvhöz tapasztja az olvasót.

    Ha tehát humorba ágyazott, akcióban gazdag mitológiai történetre vágyunk, akkor érdemes előrendelni a könyvet. Főleg most, hogy néhány napig még 30%-os kedvezménnyel szerezhető be. Irány a bolt!

     

  • God of War: Pár nap múlva folytatódik az istenek háborúja

    A 2018-as God of War eddig nem látott tálalásban és játékmechanikával mutatja be az új játékosoknak is az ismert franchise-t. De vajon sikeres lesz a szerepjáték következő része? Az első tesztek feldicsérik az április 20-án a Playstation 4-en bemutatkozó játékot, mely magyar felirattal lesz megvásárolható!

    Az új részben, hasonlóan az előző kiadásokhoz szerepjátékos környezetben kell megmérkőznünk mitológiai lényekkel, hogy tovább haladhassunk a God of War történetében. Számos újítással kell majd a játékosoknak számolni, mint például a megváltozott a kameranézettel, hiszen mostantól egy váll fölé helyezett perspektívával kell dolgoznunk.

    Kratos, a játék főszereplője most már nem két láncos karddal, hanem egy mágikus baltával teszi a koporsóba az ellenfeleit. A mágia ebben a játékban viszont meglepően realisztikusnak tűnik, mivel csak azután tették bele a játékba, hogy az objektumok fizikai viselkedését letisztázták, így a varázsütések iszonyatosan hihetőnek, és súlyosnak tűnnek. A varázsfejsze mozgása és viselkedése igencsak hasonlít a Marvel Thor-jának a kalapácsára, így akinek megtetszett a Mjölnir, az most a God of Warban is átérezheti a fegyver erejét.

    A God of War grafikai megjelenése magával ragadó, és még szebb is, mint azt az eddigi előzetesekben mutatták, és nem pusztán az északi hegyek havas tájai a gyönyörűek, hanem a mészárszékre került szörnyetegek testrészei is soha nem látott részletességben adják meg magukat Kratos dühös csapásainak.

    Ugyan a játékban nagyon sokat harcolunk, a gyilkolások között megpihen néha a God of War és egy igen családcentrikus történetet is megismerhetünk. Mindenki valamilyen kapcsolatban áll egymással a játék világában, a családi kapcsolatok fontossága, és az apa-fia kapcsolat az alapköve a történetnek. Kratosnak, a dühös barbárnak egy másik oldalát is megismerhetjük ugyanis az apa szerepét tölti be a háború istene.

    Az új Legend of Zelda játék óta nem láttunk ilyen jó szerepjátékot, így ha szereted az ehhez hasonló történetvezérelt kalandokat és van PS4-ed, akkor mindenképp szerezd be a God of Wart.

    https://www.youtube.com/watch?v=iYpqvrVAvzI

  • Bright kritika: Az orkzsaru és a gonosz tündék esete

    A Netflix elkészítette az online videotéka első blockbuster filmjét, amely tulajdonképpen a Shadowrun filmes verziójának is tekinthető. A Bright története szerint egy olyan világban járunk, ahol orkok, tündék és mindenféle varázslények élnek a mai modern világban. A fantasy rajongók több helyen is megtalálhatták már a számításukat, hiszen A Gyűrűk Ura és a Trónok harca is szépen kezelte/kezeli a varázsvilágot, az urban fantasy azonban csúnyán elhanyagolt műfaj maradt. A kritikusok lehúzták David Ayer filmjét, a nézettsége viszont jó lett, így a Netflix be is kérte a Bright 2. részét. De vajon elhibázott döntésről van szó?

    Ki kell mondani már rögtön az elején, hogy a Bright története nem nagy szám. Egy sima zsarus filmről van szó, amelyben a fő konfliktus abból adódik, hogy egy orkból járőr lesz és emiatt a társa, Daryl Ward (Will Smith) elég sok tűz közé kerül. Az orkok a Bright világában főleg bűnözésből élnek, bandákba verődve, a társadalom szélére kiszorulva tengetik nehéz hétköznapjaikat. Rajtuk kívül ott vannak még a tündék is, akik itt is kimértek, elegánsak, szépek, ugyanakkor a varázslás megszállottjai. A „bright”-ok pedig azok a lények, akik úgy a kezükbe tudnak venni egy varázspálcát, hogy életben maradnak és nem robbannak ezer darabra. Természetesen a filmben egy pálca utáni hajsza is bezavar, így a nyomozás és a korrupció témái mellett kapunk egy fantasy vonalat is.

    Helyenként a Bright leül, a sztori nem túl veretes, a körítés azonban zseniális. Lehet neki örülni, hogy jön a 2. rész, hiszen így ismét elmerülhetünk ebben a világban, de akár egy sok évados tévésorozatot is el tudnánk képzelni a Bright alapján. Ami nagyon szomorú, hogy David Ayer, a film készítője korábban összehozott már egy olyan kőkemény zsarus filmet, mint az End of Watch, itt viszont valami hiányzott a teljes boldogsághoz. Ráadásul Will Smith is belesüppedt ebbe a középszerűségbe, a színész mostanra már nem akkora húzónév, mint pár éve, mondjuk a Legenda vagyok idején volt.

    A film látványra rendben volt, a varázslás olyan téma, ami még a Marvel filmes univerzumába is újat tudott hozni, a Doctor Strange-dzsel. A darkos tündék is a Bright pozitívumai közé sorolhatóak, ahogyan a zenék is, hiszen a film mellé kiadott albumon olyan művészek működtek közre, mint Logic, az X Ambassadors, a Bastille és Rag ‘n’ Bone Man. David Ayer filmjének egyik legnagyobb hibája, hogy nem merült el jobban a zsarupárost körülvevő világ misztériumában, ettől függetlenül azonban élvezhető blockbusterről van szó, a Netflix végülis nem nyúlt mellé most se annyira.

    Értékelés: 6/10

    A Netflix részéről érdekes húzás, hogy csak a film online premierje után adtak ki egy, a varázslatról magyarázó videót, ez alább megtekinthető azoknak, akiknek nem volt elég 2 óra a filmből. Valószínűleg erősítette volna a film világát és a sztori bevezetését, ha afféle intro gyanánt ezt a rövid történelmi áttekintést beszúrták volna a készítők a Bright elé.

  • Arab hősről készít képregényt Nnedi Okorafor

    Egy figyelemre méltó projektet jelentett be négy alkotó a san diego-i Comic-Conon: Nnedi Okorafor (Binti, a hamarosan megfilmesítésre kerülő Who Fears Death szerzője), Eric Battle (DC és Marvel rajzoló, több Pókember, Batman, Wonder Woman számot is illusztrált), Sohaib Awan (a Jinrise alkotója, továbbá a Muslim Writers Guild of America elnöke), Jeff Gomez (író és transzmédia producer) és Michelle Nickelson (producer) egy úgy nevzett „shared universe-t” hoz létre. Az alkotók a legendás arab hős, Antar életét tervezik elbeszélni egy ötrészes képregényben. A projekt Antar the Black Knight néven fog futni, és már egy teasert is megosztottak kedvcsinálónak.

    A róla szóló legendák és versek alapján, amelyek megőrizték Antar emlékét egy igazán jó képregényre számíthatunk. Kr. u. 525-ben született, az iszlám terjedése előtt, amikor az Arab félszigeten még a pogány vallások és a korai kereszténység voltak az uralkodóak. A hőst Antar bin Shedad vagy Antara ibn Saddád néven szokták említeni. Maga Antar egy Zabiba nevű afrikai (valószínűleg Etióp) hercegnő fia. Békében élték életüket, amíg Shedad herceg nem rabolta el Zabibát két fiával együtt. Habár a herceg őrülten szerelmes volt a hercegnőbe, az érzései viszonzatlanok maradtak. Keserűséget és csalódottságát a mostoha apa Antaron töltötte ki: üldöztette, meg akarta öletni, hisz mindig a viszonzatlan szerelemre emlékeztette. Idegenek közt nevelkedett a később törzsének védelmezőjévé váló hős-

    A képregény hivatalos honlapja szerint Antar története egyfajta epikus mese egy sokoldalú hősről: ő volt a Sötét lovag, minden lovagok atyja, és mindemellett költő is, aki szerelmének, Albának írt verseivel és a harcokban bizonyított bátorságával kiérdemelte a Harcos költő címet is.
    A szerzők a terveik szerint különböző Antar legendákból szeretnének egy olyan történetet írni a nemzetközi közönség számára, ahol az arab harcos szuperhősi minőségben jelenik meg. Természetesen Antar nem fog repülni, sem köpenyt vagy maszkot ölteni, inkább olyan értelemben kell rá szuperhősként gondolnunk, aki a családért, a becsületért küzd és megvédi az ártatlanokat. Antart tisztelték lovagiasságáért és bátorságáért, ellenfelei azonban féltek tőle. Hőstettei mellett saját démonaival is küzdött, a mostoha apa gyűlölete élete végéig elkísérte, rabszolga származása miatt pedig sokan megvetették.

    Az Antar-képregényen már 20105 óta dolgoznak, az első két rész szövegkönyve már elkészült, a többi három történet pedig az utolsó simításokat várja. Az arab hős életútját és karakterét ismerve egy nagyon összetett karakterrel gazdagszik a szuperhős képregények műfaja. A történetet Nnedi Okorafor írja, a grafikáért pedig Eric Battle felel.

  • Öröktüzek, ahol a mítoszok születtek

    Mítoszok, legendák születtek valaha azokon a helyeken, ahol örökké égő tüzek törnek elő a földből. A tudomány kivétel nélkül magyarázattal szolgált létükre, de még a modern ember fejében is újjászületnek a régi történetek, mikor személyesen látja őket. (tovább…)