Címke: minta

  • Visszatért a Hajabusza-2 az aszteroida-kőzetmintákkal

    Viiszatért a földre a japán Hajabusza-2 űrszonda aszteroida-kőzetmintákat tartalmazó kapszulája.

    A dél-ausztráliai Woomera közelében landolt a Ryugu aszteroidáról gyűjtött kőzeteket tartalmazó szállítóeszköz. A leszállás helyi idő szerint  szombat este történt

    A keresőcsapat a homokos talajon, az ejtőernyő alatt találta meg a kapszulát, szerencsére tökéletes állapotban, a dobozon nem találtak sérülést.

    Fraktál

    A Hajabusza-2 űrszonda több mint egy évet töltött a Ryugu vizsgálatával, mielőtt visszatért volna a Földre. Ahogy megközelítette bolygónkat, 220 ezer kilométeres magasságban a kapszula sikeresen levált az űrszondáról. Ezután az űrszonda új irányt vett: útnak indul egy másik, a Földhöz közeledő, 1998KY26 jelű aszteroidához, amelyet a tervek szerint tíz év múlva ér el.

    A másodpercenként 11 kilométeres sebességgel száguldó eszköz a talajtól 10 ezer méterre nyitotta ki ejtőernyőit. A kapszula ezután fényjeleket kezdett kibocsátani, hogy helyzetét közölje.

     Végül a Woomera település melletti hatalmas katonai területen ért földet. A japán kutatók helikopterrel indultak a keresésére, de csak napfelkelte után tudták azonosítani a pontos helyét.

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    Ezután a 16 kilogrammos kapszulát Japánba szállítják, ahol a JAXA japán űrügynökség különleges termében tárolják és elemzik a tartalmát.

     Az óriási érdeklődéssel várt kapszula kétféle talajmintát szállított: egy olyat, amely a Ryugu aszteroida felszínéről származik és egy másikat, amelyet az aszteroida felszíne alól vett. A kutatókat elsősorban ez utóbbiak érdeklik, mert ezeket nem érték az űrből érkező sugárzás és egyéb környezeti tényezők hatásai.

     

  • Az iparosodás kezdetének nyoma a Himalája mélyén

    A világ egyik legmagasabban fekvő gleccserében is kimutatták az ipari tevékenység nyomait. A szennyezés jóval korábban történt, mint ahogy az ember először eljutott a gleccserhez.

    Az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei az ipari forradalom több mint kétszáz évvel ezelőtti kezdetének bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában.

    A himalájai Sisapangmán mintegy 7200 méter magasságban lévő Dasuopua a világ legmagasabb olyan pontja, ahol a kutatók jégmintákból a klíma változásara utaló adatokhoz jutottak. Tanulmányukhoz az 1979-ben vett jégminták egyikét elemezték.

    A szén európai égetéséből származó melléktermékek a 18. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől. Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. És a szén égetése emissziót idézett elő, amelyet a szelek egészen a Himalájáig repítettek.

    A kutatócsoport része volt annak a nemzetközi tudóscsoportnak, amely 1997-ben utazott a Himalájába, hogy a gleccserből jégmintákat vegyen. A jégmagok „feljegyzik” a havazás nagyságát, a légköri áramlásokat és más környezeti változásokat az elmúlt időkben. Az Ohio Egyetem Byrd központjában őrzik a világ egyik legnagyobb jégmaggyűjteményét.

     

    Fogadó a Halott Alpinistához

    A jégmag, amely a régmúltban felgyűlt és idővel újrakristályosodott hó és jég tömegéből vett minta, minden egyes szelete a múltról szolgál bizonyítékokkal. A benne lévő levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában.

    A kutatók megállapították, hogy az általuk vizsgált jégminta 1499 és 1992 között formálódott. Elemzésük megmutatta, hogy 1780-tól, az ipari forradalom kezdetétől megnőtt a mérgező anyagok, mint a kadmium, a króm, a nikkel és a cink szintje a mintában. Ezek a szennyező fémek mind a szénégetés melléktermékei, amelyeket a kutatók szerint a téli szelek vittek el nyugatról a Himalájába.

    A kutatók szerint lehetséges, hogy bizonyos fémek, különösen a cink a nagyméretű erdőtüzekből származnak, amelyeket az 1800-1900-es években mezőgazdasági területek nyerése céljából gyújtottak.

    A jégminták szennyeződése az 1810 és 1880-as évek közötti időszakban volt a legerőteljesebb. Ennek az lehet az oka, hogy akkor a tél az átlagosnál csapadékosabb volt a gleccser térségében, és jóval több jég és hótakaró keletkezett.