My Blog

Címke: mikroműanyag

  • Egy rák, amely megmentheti a környezetünket

    A Corki Egyetem kutatói felfedeztek egy kicsi rákfajt, amely képes feldolgozni a mikroműanyagot.

    Az ír kutatók a mindössze két centiméter hosszú bolharáknál figyelték meg, hogy nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag szemcséket, de hihetetlenül gyorsan lebontja nanoműanyaggá. 96 óra alatt kisebb darabokra bontja, mint egy sejt.

    Eddig csupán azt sejtették, hogy főként lassú fizikai folyamatoknak, mint a napfény és a hullámzás bonthatja le a műanyagokat, de ez évekbe, évtizedekbe telhet.

    Három éve kezdték el tanulmányozni a rákot, és őrültségnek tűnt, hogy ezek a kicsiny állatok képesek lebontani a műanyagot. De a vizsgálatok kimutatták, hogy a műanyag darabkák alkották az állatok gyomrában felgyűlt műanyag körülbelül kétharmadát.

    Helyet! Helyet!

    A teszteléshez gömbölyű polietilén mikroszemcséket használtak, amelyek a műanyag palackok általános összetevői. Minden egyes mikroszemcséhez fluoreszkáló festéket tapasztottak, hogy a műanyag elfogyasztását és lebontását mikroszkóppal követni tudják.  A mikroszemcséket a rákfélék egy mikronnál kisebb, nanoméretű műanyaggá bontották le.

    A bolharákok álkapcsaikkal megőrölve megeszik a műanyagrészecskéket, és azok eljutnak az emésztőrendszerbe. De az még tisztázatlan, miként bontják le ezek az állatok a műanyagot. Ez még tanulmányozásra vár.

     

  • Mikroműanyagok az Antarktiszon

    Bármilyen messze is van és bármilyen nagy is a a Déli-óceán, az Antarktiszt még ez sem védi meg a műanyagszennyezéstől. Először találtak mikroműanyag-szennyezést a déli kontinensen gyűjtött jégmintákban.

    Ráadásul a lelet nem is friss. Ausztrál kutatók 2009-ben fúrt jégmintákban mutattak ki tizennégy különféle műanyagot.

    A probléma már a világ minden óceánját érinti. Mikroműanyagot már találtak a kutatók az Antarktisz térségéből gyűjtött vízmintákban, tengeri üledékekben és hóban is. A most vizsga a tengerparttól két kilométerre a kontinensen végzett fúrásból származik.

    Egyelőre a műanyag szennyezés koncentrációja valamivel kisebb, mint amit az északi-sarki jégmintákban mértek. Ez helyi szennyező forrásokra utal, mivel a műanyagnak több ideje van kisebb darabokra bomlani, ha az óceáni áramlatok nagy távolságokba viszik Az antarktiszi minták elemzésekor a kutatók 96 műanyagdarabkára bukkantak, amelyek öt milliméternél keskenyebbek voltak. 14 különféle műanyagot azonosítottak, egy liter vízben átlag 12 darabot.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    Fennáll a veszély, hogy a krillek, amelyek a tengerjég algáiból táplálkoznak, jóval veszélyeztetettebbek lehetnek, mint azt eddig gondolták. A tengeri jég kulcsfontosságú táplálékforrást jelentő fajok élőhelye. A tengeri jég algáján növekvő krillek különösen fontosak ökológiai szempontból, mivel kulcsfontosságú táplálékforrást jelentenek a nyílt vizek valamennyi lakója számára.

    A sarki krillek képesek nanoméretűvé átalakítani a megemésztett mikroműanyagokat. A sarki krill az emésztés révén képes fizikailag megváltoztatni a mikroműanyag-szemcséket. A nanoméretű műanyagok pedig akár sejtszinten is hatással lehetnek az élőlényekre.

  • Nem jó, hogy van, de nincs bizonyíték a károsságára

    Az elmúlt évek legaggasztóbb környezetszennyezési jelensége a mikroműanyag probléma felismerése. A műanyagok döntő többség ugyanis hosszú ideig nem bomlik le, de egyre apróbb részecskékre darabolódik.

    Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének, a WHO-nak legújabb jelentése szerint ez csak minimális kockázatot jelent. Ez volt a témában az elsőként lefolytatott átfogó vizsgálat. Csak minimális egészségi kockázatot jelentenek az ivóvízben lévő műanyag mikroszemcsék.

    A vizsgálatok lapján úgy tűnik a nagyobb szemcsék és a kisebbek legtöbbje felszívódás nélkül halad át az emberi szervezeten. A WHO azonban hangsúlyozza az eredmények viszonylag kevés információn alapul, ezért mindenképp szükség van az eddigieknél átfogóbb kutatásra.

    5 milliméteresnél kisebb műanyag mikroszemcsék megtalálhatók a folyókban, tavakban, az ivóvízhálózatban és a palackozott vizekben. Kutatásuk csak az elmúlt néhány évben kezdődött, ezért az egyelőre rendelkezésre álló kevés adat. Szintén fontos szempont a mérések egységesítése. Az eddigi vizsgálatok nem egységes sztenderdek alapján folytak, az egyes kutatások különböző szűrőket használtak a mikroszemcsék mennyiségének megállapítására. Vagyis lehet, hogy egyszerűen a szűrő méretén múlik, hogy egy vízminta literenként ezer, egy másik viszont egy műanyag mikroszemcsét tartalmaz.

    Az eddigi kutatások az emberi egészség szempontjából igen megnyugtatóak. A megfelelő szennyvíztisztítás, amely eltávolítja az ürüléket és a vegyi anyagokat, a mikroműanyagok 90 százalékát is kiszűri.

    A WHO szerint a vízzel kapcsolatban ennél sokkal nagyobb problémák vannak. Sokkal súlyosabb gond, kétmilliárdan isznak fekáliával szennyezett vizet, ami évente egymillió ember halálát okozza.