My Blog

Címke: meteorit

  • Százmillió éves meteoritkráter

    Aranyásók százmillió éves meteoritkráterre bukkantak Nyugat-Ausztrália távoli vidékén. A becsapódási krátert Ausztrália harmadik legnagyobb aranybányász cégének egyik földbirtokán találták meg. A felfedezés jelentős és váratlan volt.

    Az ilyen régi kráterek felfedezése nagyon ritka. Ennyi idő alatt nem csak az erózió tüntetheti el, de a kőzetlemezek vándorlása miatt is örökre eltűnhetnek a szemünk elől.

    A kráter ma már szabad szemmel nem látható. A szakemberek modern technikákat, köztük elektromágneses vizsgálatot alkalmazva térképezték fel.

    Végállomás: Amalthea

    Nagyjából 5 kilométeres átmérőjével az Ora Banda kráter – így hívják a települést, amelynek szomszédságában felfedezték -, az egyik legnagyobb meteoritkráter a Földön.

    A krátert egy rendkívül sík vidéken fedezték fel és azért maradhatott láthatatlan, mert az idők folyamán feltöltődött.

    Ahhoz, hogy ekkora krátert keletkezzen, a meteoritnak nagyjából 100-200 méter átmérőjűnek kellett lennie. A szakember szerint a talaj gyakorlatilag besüppedt a nyomástól, ám aztán visszaemelkedett, mint egy rugó.

    A tudósok véleménye szerint valószínűleg még van egy pár ilyen odakint. Feltehetőleg több aszteroidával ütköztünk, mint eddig gondoltuk.

  • Holdkőzet árverés

    A neves Christie’s aukciósház egy egészen különleges tárgy árverésére készül: a világ ötödik legnagyobb holdmeteoritja kerül kalapács alá.

     

    Rendkívül kevés Holdkőzet van a Földön. Az Apollo expedíciók körülbelül 400 kilogrammot hoztak vissza. De ezen kívül ismerünk olyan meteoritokat, amely holdi eredetűeket. Egy nagyobb meteor csapódott be kísérőnk felszínébe, amely darabokat lökött ki az űrbe, és hosszú-hosszú keringés után a Földre zuhantak. A holdmeteoritok összsúlya körülbelül 650 kilogramm, vagyis az összes Holdról származó kőzet elfér egy személyautóban.

    Meteoritokat legkönnyebben a jégmezőkön, vagy a sivatagban találnak. A kikiáltásra kerülő darab is a közel-keletről került elő. Évszázadokkal ezelőtt egy kiadós meteoreső érte a Szaharát az algériai és mauritániai határ körzetében. Az összes ismert holdi meteorit közel fele innen származik. Körülbelül 30 különböző meteoritot gyűjtöttek össze, elemezték és osztályozták őket, Különböző NWA-azonosító számokat kaptak abban a hitben, hogy valószínűleg különböző eseményekből származnak és különböző holdmintákat képviselnek. De megállapítást nyert, hogy mindegyik ugyanabból a Hold-eseményből származik.

    Iron Sky – Támad a Hold

    Az árverésre kerülő NWA 12691 is ebből a gyűjteményből származik. Az ötödik legnagyobb darab, súlya 15 és fél kilogramm Még az asztronauták sem hoztak vissza ekkora darabot.

    A meteoritot online magánárverésen kínálják megvételre, kikiáltási ár 2 millió font, azaz körülbelül 800 millió forint.

    A tudósok a Hold szikláit sajátos texturájuik, ásványtani, kémiai és izotópos összetételük alapján azonosítják. A Földön található legtöbb ásványi anyag ritka vagy hiányzik a Holdon, míg néhány holdi ásvány ismeretlen a Földön. Ezenkívül a holdi sziklák olyan gázokat tartalmaznak, amelyek izotóparánya nagyon különbözik a Földön található ugyanazon gázoktól.

  • Naprendszer előtti csillagpor

    Az Antarktisz csodás lelőhelye a meteoritoknak, mert viszonylag könnyű megtalálni őket a jég felületén vagy a jégbe ágyazódva. Épp ezért köszönhetünk például több marsi meteoritot is a déli kontinensnek.  Csak a keresésük roppant nehéz és drága.

    Most még nagyobb szenzációval szolgált a jégmező, egy apró meteoritban csillagport találtak.  A Hidrogén kivételével a periódus rendszer össze eleme a csillagok mélyén keletkezik. Amikor a csillagok felrobbannak, novává vállnak, a bennük lévő elemeket szétszórják a csillagközi térben. Ezekből a por- és gázfelhőkből alakulnak ki a későbbi csillagrendszerek. A Naprendszer is egy ezek közül. A rendszer kialakulása során ezek az anyagok összekeverednek, létrejönnek a  bolygók és egyéb szilárd testek.

    A nemzetközi kutatócsoport az apró meteorban az elemzések szerint oxigénben gazdag szilikátokat tartalmazó grafitot találtak. A minta nagy mennyiségben tartalmazta a szén-13 izotópot, ami a földön található szén csupán egy százalékát képezi. A kutatók szerint ez az anyag egy nova felrobbanásából származik, még a Naprendszer kialakulása szerinti időkből. Az ilyen szemcsék komoly szerepet játszottak a Naprendszer kialakulásában, és a lelet komoly segítséget nyújt a tudósoknak a csillagrendszerek kialakulásának megértéséhez.

    Sajnos a minta túl kicsi ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az eredetét, hogy mikor keletkezett. Pedig ez az információ nagy segítséget nyújtana ahhoz, hogy megismerjük, milyen volt a galaxisunk korábban.

     

  • Földi meteorit a Holdon?

    Több olyan meteoritot találtak már a Földön kutatók, amely az összetétele alapján valószínűleg egy Holdon történt aszteroida-becsapódás révén a Földre. Sőt,  három különböző típusú meteorit – a Shergotty, a Nakhla és a Chassigni, vagyis az  SNC-meteoritok –  a kémiai összetételük alapján feltehetően a Marsról származnak. De ellenkezőjét eddig még nem ismertük.

    Big Berta, az egyik holdkőzet, amit az Apollo-14 legénysége hozott a Földre.

    Egy ausztrál kutatócsoport szerint, amelyik a Holdról származó kőzetminták vizsgálatával foglalkozik, az egyik kőzetmintáról összetétele alapján erősen feltételezhető, hogy valójában a Földön alakult ki. Véleményük szerint a kőzet akkor került a Holdra, amikor egy aszteroida becsapódott a bolygónkba, több milliárd évvel ezelőtt.

        A Curtin Egyetem csapata Apollo 14 holdmisszió által gyűjtött és az amerikai űrkutatási hivatal által kölcsönadott kőzetmintákat tanulmányozták. Felfedezték, hogy az egyik 1971-ből származó 1,8 grammos minta kőzettani hasonlóságot mutat a Földön gyakori, a Holdon azonban meglehetősen ritka gránittal. A minta kvarcot is tartalmaz, amely még ritkább a Holdon. Ráadásul ebben a mintában a cirkon kémiája nagyon különbözik a holdkőzet-mintákban valaha elemzett cirkonszemcsékétől és jelentős hasonlóságot mutat a Földön talált cirkonokéhoz.

    Alan Shepard, az Apollo-14 legénységének tagja

    Kimutatták, hogy a minták alacsony hőmérsékleten formálódtak, valószínűleg víz jelenlétében és oxidálódott körülmények között. Ez még jobban valószínűsíti, hogy inkább alakult ki a Földön, mint a Hold felszínén.

    A kutatók elmélete szerint az ősi kőzetdarab egy nagyjából akkora aszteroida becsapódása során lökődhetett ki a Földről, amekkora kiirthatta a dinoszauruszokat.

    (via)