My Blog

Címke: metán

  • Metánszivárgást az Antarktiszon

    Kutatóknak először találtak a déli kontinensen aktív metánszivárgást.

    Az Antarktisz körüli tengerágyban, akárcsak az Északi óceánban a tudósok szerint nagy mennyiségű metán tárolódik. A klímaváltozás nyomán felmelegedő óceánokból azonban a gáz elkezdett szivárogni, ami a szakemberek szerint aggasztó. A tudósok szerint az üvegházhatású gáz szinte bizonyosan a légkörbe szökik a tengerfenékről. A szivárgás okát egyelőre nem tudják megmagyarázni. Bár egy aktív vulkán oldalában helyezkedik el, mégse valószínű, ahogy a vulkánból törne fel.

    Az Antarktiszon az aktív gázszivárgást először 2011-ben vették észre véletlenül búvárok, de a tudósok csak 2016-ban jutottak el a helyszínre, hogy tanulmányozzák, majd elvégezzék a laboratóriumi elemzéseket. A kutatókat nagyon aggasztja a metán felszabadulása a fagyott vízalatti tengerfenékből vagy a permafrosztból. Ez a jelenség akkor következik be, amikor a globális felmelegedés egy jellemző hatása megállíthatatlanná válik. A tudósokat is meghökkentette, hogy az északi-sarki permafroszt 70 évvel korábban kezdett el kiolvadni, mint jósolták

    Fagyott égbolt

    A metánszivárgást a McMurdo-szorosban egy vulkáni kúpon fedezték fel. A 70 méter hosszú, fehér mikrobiális szőnyeg jelezte folt mellett egy másik szivárgást is felfedeztek a 2016-os expedíció kutatói.

    A legfontosabb felfedezésük az volt, hogy a metánevő mikrobák, amelyek hamar megtelepednek a szivárgás helyszínén, ezúttal sokat késtek, több mint öt évbe telt, amíg megjelentek, és azt követően is észlelhető volt, hogy a metán gyorsan szökik a tengerfenékről.

    A jégmező alatt jelentős metántartalékok rejtőzhetnek. Az a nagy kérdés, hogy mennyire maradnak le a metánevő mikrobák a gyorsan szivárgó metán lekötésében.

  • A nagy marsi rejtély

    A tudósok egyelőre tanácstalanul állnak a vörös bolygó légkörének ingadozó metánszintje előtt. A Curiosity meglepő eredményt továbbított a Földre, a legnagyobb mértékű metánszintet mérte a vörös bolygó légkörében, egymilliárd egységenként 21 részecskét, ami háromszorosa a korábban már mért mértékeknek. Mivel a metán a földi élet fontos forrása, az eredmény felvillanyozta a kutatókat, mondván az az élet jelenlétét jelezheti.  De a pár nappal később megismételt mérések már azt mutatták, hogy jelentősen csökkent a metánszint. Egymilliárd részecskéből kevesebb mint egy egység metán, ami szinte azonos a Curiosity által korábban rendszeresen észlelt háttérszinttel.

    Ez azt jelzi, hogy a mért metánszint – a legnagyobb, amit a Curiosity műszerei valaha mértek – egyike volt a múló metáncsóváknak, amelyeket a múltban is megfigyeltek. A kutatók korábban is észlelték szezonálisan a metánszint növekedését és csökkenését, nem találtak azonban rendszert ezen múló metáncsóvák megjelenésére.

    A Curiosity marsjárónak nincsenek olyan műszerei, amelyek egyértelműen képesek megállapítani azt, hogy a metánforrás biológiai vagy vulkanikus eredetű, ősrégi, vagy napjainkból ered. Ezen csóvák jobb megértése együtt más Mars-missziók méréseivel segíthetik a kutatókat meghatározni, hol vannak metánforrások a vörös bolygón.

    A Marson több lehetséges módja van a metántermelődésnek. Ha léteznek még rajta mikrobák, azok is szolgálhatnak a metán forrásaként. A távoli múlt mikroorganizmusai által termelt metánt magába rejthette a jég is, amely olvadásakor felszabadulhat a gáz a légkörbe. Bizonyos geológiai folyamatok is termelhetnek metánt, nincs feltétlenül szükség biológiai folyamatra. Ilyen a szerpentinizáció, egy hőt és vizet igénylő kőzetátalakulási folyamat a kéregben. A metán ebben az esetben a folyamat mellékterméke. A metánszivárgás ismert folyamat a Földön a tektonikus törésvonalak mentén és természetes gázmezőkön.

  • Megtalálták a metán forrását a Marson?

    Csaknem hat évvel az után, hogy Metán jelenlétét észlelték a Marson, a kutatók valószínűsítették annak forrását. A metánra utaló erős jeleket a Curiosity 2013. június 15-én észlelte, majd méréseit megerősítették a másnap a Mars Express fedélzetén lévő spektrométerrel gyűjtött adatok. Ez a gáz azért különösen érdekes, mert a földi metánt különböző életformák is előállíthatják ugyanúgy, ahogy geológiai folyamatok.

    A jelenleg elfogadott elmélet szerint a metánnak nagyon rövid az élettartama a Mars légkörében, így észlelése azt jelenti, hogy csak nemrég kerülhetett a felszínre. Épp ezért a légköri metán természetének jellemzőiről és mértékéről nincs megegyezés a kutatók között. Több lehetséges módja van a metántermelődésnek. Ha léteznek még rajta mikrobák, azok is szolgálhatnak a metán forrásaként. A távoli múlt mikroorganizmusai által termelt metánt magába rejthette a jég is, amely olvadásakor felszabadulhat a gáz a légkörbe. Bizonyos geológiai folyamatok is termelhetnek metánt, nincs feltétlenül szükség biológiai folyamatra. Ilyen a szerpentinizáció, egy hőt és vizet igénylő kőzetátalakulási folyamat a kéregben. A metán ebben az esetben a folyamat mellékterméke.

    Az első feltételezések szerint a metán a marsjárótól északra lévő területről származik és a szivárgás a Gale-kráterből ered, a Curiosity leszállási helyéből. A metánszivárgás ismert folyamat a Földön a tektonikus törésvonalak mentén és természetes gázmezőkön. Olyan tektonikus vetődéseket azonosítottak, amelyek felett vékony jégréteg lehet. Az állandóan fagyott permafrost területek remek szigetelést biztosítanak a metán számára, lehetséges, hogy a jég felszín alatti metánt zárt magába és időszakosan szabadítja fel a törésvonalak mentén, amikor a jégréteg is megtörik.

    (via)