Címke: méret

  • Ha az országok bolygók lennének

    Nagyon kevés fogalmunk van a a Föld országainak méretéről. Vizuálisan megidézhetjük magunk elé a Föld kiterített térképét, de ez a vetület nagyon csalóka, minél jobban eltávolodunk az egyenlítőtől, annál jobban csal a térkép. Például Kanada Jóval nagyobbnak látszik, mint az USA, miközben csaknem egyforma méretűek, vagy Grönland akkorának látszik, mint Afrika.

    Iron Sky – Támad a Hold

    A MetaBalls Stúdio legújabb videójában igen érdekes ötlettel hasonítja össze az országok méretét: mi lenne, ha minden ország egy bolygó lenne? Közel negyven országot, Vatikántól Oroszországig feszít rá egy gömbre. A gömbök felülete megfelel az országok valós méretének.

    Ne lepődjünk meg, ha a listában kakukktojást találunk, de ez érdekes módon árnyalja a képet.

     

    A bíborszínű felhők bolygója

  • Exobolygók öszehasonlítása

    Évszázadokon át az exobolygók, vagyis az idegen csillagok körül keringő bolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte, később is inkább csak a sci-fi műfajában foglalkoztak velük. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették.

    2007 volt az első év, amikor több mint 50 bolygót fedeztek fel. A felfedezések száma ezután dinamikus nőtt.  A NASA Exoplanet Archive legutóbb, június 4-én kiadott listája szerint az ismert exobolygók száma 4164.

    MI, Bob

    A Metaball studios elkészített egy bemutató videót, amelyben megismertetnek bennünket a nevezetesebb exobolygókkal.

    Érdekes módon a lista a szuperföldekkel kezdődik, bár ezek a legfrissebb felfedezések, méretben ezek állnak legközelebb a bolygónkéhoz. Az első időkben felfedezett gázóriások a lista második felében kaptak helyett.

    MI vagyunk az Istenek

  • A legkisebbtől a legnagyobbig

    Univerzumunk elképesztően szélsőséges, ha a benne található objektumok méretét próbáljuk megérteni. Az emberi lépték a méter, az általunk megfigyelhető univerzum átmérője

    880 000 000 000 000 000 000 000 000 méter.

    Azonban ha a legkisebb dolgokat akarjuk megmérni, felfoghatatlanul kicsi objektumokra kell gondolnunk. A tudomány által jelenleg ismert legkisebb méretű objektum a kozmikus húr. Ennek átmérője

    0,000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 01 méter.

    A legnagyobb és a legkisebb között több mint hatvan nulla fér el. A kedvenc összehasonlító videókat gyártó cég, a MataBall Studios megpróbálta egyetlen videóban összefoglalni és bemutatni az univerzum objektumainak méreteit.

    A sort a legkisebbekkel, a húrral és a Plank-hosszúság bevezetésével kezdi. A sort az elemi részecskéket felépítő elemekkel folytatja, majd szinte egy végtelen utazással jutunk el a neutrinóhoz és a kvarkokhoz. A sort egy nagy ugrással a proton-neutron elektron folytatja, majd megnézhetünk egy uránium atomot.  Az utazást a nanovilágon keresztül folytatjuk, majd elérünk a mikrobákhoz. Innentől már az ember által ismert méretű objektumok jönnek, majd átváltunk az embernél nagyobb tárgyakra. A út vége a látható univerzum.

  • Klímaváltozás – Egyre kisebbek a madarak

    Megdöbbentő felfedezésre jutottak amerikai kutatók, az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökken a madarak mérete. Ennek oka a klímaváltozás lehet.

    A világon rengeteg madár pusztul el a világ nagyvárosaiban úgy, hogy a toronyházaknak csapódnak. Nem kivétel ez alól Chicago sem. Ezeket a madarakat vizsgálták meg a kutatók. 52 észak-amerikai vándormadárfaj csaknem 71 ezer preparált egyedét tanulmányozták. A tetemeket az elmúlt negyven év során gyűjtötték összes, és preparálták. A vizsgálatokból kiderült, csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk.

    Az állatok klímaváltozáshoz való alkalmazkodását vizsgáló tanulmányok általában az elterjedési területeket és a vonulási útvonalakat érintő változásokra, valamint az életszakaszok eltolódására fókuszálnak. A mostani tanulmány eredményei azonban azt sugallják, hogy a testi, fizikai változások is egy kulcsfontosságú szempontot jelentenek.

    Csaknem az összes általunk vizsgált madárfaj kisebb lett. Megdöbbentő, hogy bár nagyon különböző fajokról van szó, mégis rendkívül hasonlóan reagálnak a környezeti változásra.  Az eredmények szerint az 1978 és 2016 közötti időszakban a madarak lábszárcsontja 2,4 százalékkal lett rövidebb, míg ugyanezen idő alatt a szárnyuk hossza 1,3 százalékkal nőtt.

    A vándorlás rendkívül megterhelő a madarak számára. A kisebb test kevesebb felhasználható energiát jelent a madarak számára a hosszú vándorútjaik során. Azonban azoknak a madaraknak a legmagasabb a túlélési esélye, amelyek nagyobb szárnyfesztávolsággal kompenzálják a kis testüket.

    A kutatók nem tudják biztosan, hogy a melegebb hőmérséklet hatására miért zsugorodnak a madarak. Az egyik elmélet szerint a kisebb testű állatok gyorsabban tudnak lehűlni.

  • Mi a baj Godzillával?

    A május végén bemutatott Godzilla II – A szörnyek királya egészen extra méretű és mennyiségű új szörnyet vonultatott fel a vásznon. Godzillának kell segíteni az emberiségen a titánok elleni harcban  Ezek az ősi szörnyek kegyetlenek, legyőzhetetlenek, hatalmasak és csodálatosak – ha egyszer elszabadulnak, mindent elpusztítanak, ami otthonuk ártalmára lehet. És most jönnek.

    Ezzel nincs is baj. De Godzillával igen. Legalábbis Ernest Ngre szerint, akinek rövid képregényei a weben jelennek meg. Különösen az a jelenet szúrt neki szemet, ahol Godzilla tűzet fúj az égbe. Hogy mi a gondja? Néhány rajz segítségével megmutatja, és vicces magyarázatokat is ad rá, természetesen rajzolva.

    Röviden: Az óceán átlagos mélysége 3688 méter, Godzilla 120 méter magas, Egy atomtengeralattjáró 23 méter magas.

    De miért ér neki combközépig a víz? Néhány magyarázat 🙂

    Khm, és egy nem szalonképes válasz 🙂

     

  • Melyik rakéta mekkora?

    Kedvenc összehasonlító videókat gyártó animációs stúdiónk, a MetaBall újabb szuper filmmel jelentkezett. A z űrkutatás történetének rakétáit veszi, sorra, melyik milyen magas volt. A videóban kizárólag űrkutató rakéták szerepelnek.

    Az orosz és amerikai rakéták mellett láthatjuk az európai és a kínai rakétákat is. A régi eszközök mellett feltűnnek a legújabbak is, mint a Falcon Heavy, vagy a Delta-IV. Természetesen nem maradhatott ki a felsorolásból a két űrrepülőgép, a Space Shuttle és a Buran sem. A Sort természetesen a Saturn-V zárja, de mellette szerepel az orosz holdexpedíció N-1 rakétája is, amely soha nem jutott fel az űrbe.

    A méretek könnyebb érzékeltetése érdekében a videóban a járművek tövében feltűnik néhány ember és macska, a háttérben felbukkan egy Boeing 747-es és a new yorki Szabadság-szobor.

  • Mekkorák a fekete lyukak?

    A fekete lyukak a világegyetem legizgalmasabb és egyben legrejtélyesebb objektumai. Az őket leíró fizika rendkívül bonyolult, és tele van feltevésekkel. Az egyes fekete lyukakról szinte semmit nem tudunk, különösen azt nem mi rejtőzik az eseményhorizont mögött. Még csak nem is láthatjuk őket. A fekete lyukak tömegét akkor tudjuk pontosan meghatározni, ha a körülötte keringő csillagközi anyagfelhők, csillaghalmazok vagy csillagok mozgása, azaz pályamérete és sebessége is megmérhető. A gravitációs terük alapján ismerjük néhány fizikai méretüket.

    A videóban összesen száztizenöt fekete lyukat hasonlítanak össze. A sort a legkisebb ismert fekete lyuk nyitja, a mindössze 22 kilométer átmérőjű „XTE J1650-500 B”. A sort az ismert legnagyobb szupermasszív fekete lyuk, a … nos, ez maradjon meglepetés.

    A fekete lukak tömegének a mértékegysége a naptömeg (SM – solar mass), vagyis a mi Napunknak a tömege, ami

    1,989×1030 kilogramm, vagyis

     1,989,000,000,000,000,000,000,000,000,000 kilogramm.

    A videóban nagyság szerint követik egymást a fekete lyukak. A fekete lyuk mérete arányosan nagyobb, mint az előzőé. Minden újabb fekete lyuk mellett, ott vannak a legfontosabb adatai: a neve, a tömege, és az átmérője kilométerben.

    https://www.youtube.com/watch?v=W_wTLR1e5T4

    (via)

  • Mi mekkora a Gyűrűk Urában?

    A Metaball Studios régóta híres arról, hogy összehasonlító videókat készít.

    A projekt mögött egy spanyol animátor áll, ő készíti 3D animációval az összehasonlított objektumokat. Előszeretettel mozog Sci-Fi témákban, az egyik legnépszerűbb videója a különböző űrhajók méretét hasonlítja össze. Ebben a videóban a Gyűrűk Urába ad nekünk jobb bepillantást. Mi mekkora az egy gyűrűtől a végzet hegyéig.

    (via)

  • Melyik robot mekkora?

    A videó játékokban visszatérő figurák a robotok ez a videó ezeket hasonlítja össze. Természetesen nem mindegyiket, hiszen annyiféle van, hogy lehetetlen mindet felsorolni.

    Az összehasonlítás magában foglalja a robotokat, a kiborgokat, a speciális gépeket, de nem kell 100 százalékban autonóm eszköznek lennie. Ha egy adatnál ezt a szimbólumot  (~) látod, azt jelenti, hogy nem sikerült hivatalos adathoz hozzájutni, ez közelítő értéket jelent.

    (via)

  • Az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb a Tejútrendszer

    Otthonunk, a Tejútrendszer elképzelhetetlenül hatalmas. Átmérője 100 000 fényév. Legalábbis eddig így hittük.

    Az eddigi megfigyelések szerint a spirális galaxisokban a csillagok legnagyobb hányada egy vékony korongban található. Ez jól meghatározható méretű, de ezen a határon túl is találunk csillagokat, habár nagyon keveset.

    Mivel a Tejútrendszer belsejében élünk nagyon korlátozott a rálátásunk a galaxisunkra. A Nap nagyjából a galaxis középpontja és széle között kering. Eddig nem voltak információink olyan csillagokról, amelyek az ismert korongon túl keringenek.

    A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) és a kínai Állami Csillagvizsgáló Intézetek (NAOC) kutatói megállapították, hogy vannak még csillagok a galaxis eddig ismert sugaránál kétszer nagyobb távolságra is. A Tejút közepe körülbelül 8 kiloparszekre van a Földtől, a Tejút sugara körülbelül 15 kiloparszek. Az újonnan felfedezett csillagok a Tejút közepétől 25 kiloparszkre keringenek.

    Így galaxisunk ismert mérete az eddigi duplájára, 200 000 fényévre nőtt. Ha képesek lennénk a fény sebességével utazni, 200 ezer évbe telne átszelni a galaxis korongját.

    (via)