Címke: melchior és a hóhér lánya

  • Élménybeszámoló – Melchior a patikárius mozielőadásról

    A Művész Mozi adott helyet az Észt Intézet által támogatott filmvetítésnek március 23-án, ahol Indrek Hargla történelmi krimisorozata alapján készült mozit volt szerencsénk megnézni. A film az első kötet (Melchior a patikárius és a Szent Olaf – templom rejtélye) eseményeit igyekszik követni.
    A vetítés előtt az Észt Intézet igazgatója, KREET PALJAS köszöntötte a nézőket. Érződött hogy az Intézet munkatársai, szívüket-lelküket beleadták, hogy összejöjjön ez az esemény. De milyen film is lett a Melchior, a patikárius?

     

    Apteeker Melchior

    Pár éve már, hogy olvastam az első Melchior regényt, így bizonyos részletekre már nem egészen emlékszem a kötetből, de szerencsére két olyan barátommal néztem meg a filmet, akik más-más szempontból tudták a filmet értékelni. Egyikük épp egy-két hónapja olvasta az első részt (most olvassa a harmadikat) a másik viszont még soha nem olvasta egyik részt sem, így igazán jót tudtunk a filmről és a könyvekről beszélgetni a vetítés után.

    Amit elsőre szeretnék kiemelni, hogy a film látvány szempontjából gyönyörű. A helyszínek, a ruhák mind hozzáadnak a filmélményhez. Kapunk egy élő-lélegző várost, elhisszük, hogy Tallinn valóban ilyen lehetett az 1400-as években, azonnal megfog minket a film hangulata.
    Egy lovag halála indítja be az eseményeket, a város bírója, Wentzel Dorn (Alo Kõrve) felkéri az ifjú patikáriust Melchiort (Märten Metsaviir), hogy legyen a segédje a nyomozás során. Nem szeretném a cselekményt és a fordulatokat elárulni, ezért ez egy spoilermentes beszámoló lesz.

    A film cselekménye nagy vonalakban követi az első kötetet, a film írói között természetesen a könyvek alkotója, Indrek Hargla is ott van, ami okot ad a bizakodásra. A történetben apróbb változtatások történtek, amelyek szerencsére nem csorbítják az eredeti mű cselekményét és karaktereit túl nagy mértékben. Persze aki soha nem olvasott egy Melchior kötetet sem azoknak ezek fel sem fognak tűnni, aki frissen olvasta…nos ott már van némi keserű szájíz minden jó ellenére. Ami számunkra (akik olvasták a könyveket) kicsit hiányzott az két dolog volt.

    Melchior sajátos nyomozási módszerei nem lettek annyira kidomborítva mint a könyvekben. Persze itt is hallgatózik, fülel az utcai szóbeszédekre, de nincs meg az a jellegzetes melchioros információgyűjtés. Akik ismerik a könyveket tudják miről beszélek, akik meg nem…nos nekik így is egy élvezhető karakter a filmbéli patikárius. Itt jön a következő hiányzó elem: nem igazán látjuk Melchiort mint patikáriust. Természetesen még így is többet tud mint egy az átlag emberek, viszont jobb lett volna többet látni őt amint használja a tudását nyomozás közben, ahogyan a könyvekben.

    Mivel a film 90 perces, nem lehet minden olyan apró részletet belevinni mint a könyvben, én úgy is ültem le a filmhez, hogy elsősorban mint filmet nézem és nem könyvfeldolgozást, de azért voltak olyan történetszálak és változtatások amit indokolatlannak éreztem. Ilyen például Melchior és jövendőbeli feleségének a kapcsolata, annak kibontakozása. Szerencsére maximum 10 percet vesz el a filmből, talán még annyit se, azonban nem ad hozzá semmit egyik karakter megértéséhez sem. Inkább éreztem egy kötelező romantikus szálnak, amit az átlag nézőközönség érdekében tettek bele.

    Nehéz egyensúlyozni filmkészítés közben, hiszen a limitált időkeret miatt itt-ott csorbítani kell az eredeti alkotást, vagy éppen kibővíteni. Wentzel Dorn alakja a filmben olyan mintha csak a poén kedvéért lenne ott. A könyvekben nem ennyire pallérozatlan, igaz annyira komikus, és a színész játéka annyira sokat hozzáad, hogy engem nem zavart karakterének lebutítása. Vannak viszont olyan változtatások amelyek jól szolgálják a cselekményt és érthető módon azért kellett megejteni, hogy filmként, széles nézőközönségnek is érthető és élvezhető legyen a történet.
    Ilyen változtatás az is, ami miatt megkezdődnek a gyilkosságok. A könyvben egy megfoghatatlan dologgal állunk szemben, ezt a filmben fizikálissá tették, adva egy csipet történelmi fikciós rejtélyt az egésznek (akik szeretik a Keresztes lovagok történeteit örülni fognak) és érthetőbb, ki mit akar.

    A színészek mindegyike észt és kiválóan játszanak. A fiatal Märten Metsaviir (Melchior szerepében) nem a legtapasztaltabb a színészgárdából, érezhető volt helyenként a tapasztaltabb kollégái mellett, hogy az ő játéka kicsit halványabb, de benne a lehetőség, hogy a következő filmekre beleszokjon karakterébe, hiszen alapvetően egy kiváló fiatal színészről van szó. Reméljük a következő részekben kap olyan instrukciókat a rendezőtől, ami által karaktere még inkább idézni fogja az olvasók által ismert Melchiort, de még így is egy szimpatikus karaktert formált meg. A film kicsit másként fogta meg a családi átkot is, annak mondjuk kifejezetten örültünk, mi akik olvasták a könyvet, hogy nem erőltették bele azt a bizonyos jelenetet a filmbe ami már a regényben is kellemetlen olvasásélmény volt, megy is a vita közöttünk, hogy szándékosan volt így megírva, vagy Indrek Hargla nem tudta jól kezelni az adott jelenet leírását. 

    Kiemelném a Spanheimet alakító Marko Matverét, számomra a Dorn bírót alakító Alo Kõrve mellett még ő volt az akit mindig kifejezetten jó érzés volt látni a vásznon.   

     

    A filmről úgy jöttünk ki, hogy egy jó történelmi krimit láthattunk, de egyetértettünk abban, hogy a könyv ha nem is jobb, de több mint a film. A film meghozza az ember kedvét a könyvekhez, hiszen akinek tetszett a film, annak a könyv még jobb élmény lesz.

    Ha lesz lehetőség a következő részeket is így magyar felirattal megtekinteni, mi biztosan elmegyünk. A film szövegét a könyveket is fordító Rácz Nóra fordította, köszönjük a munkáját.
    Az észt nyelv pedig külön réteg a filmben. Iszonyatosan jó hallgatni, aki szereti ezt a nyelvet, annak pláne érdemes megnéznie.

     

    Észt Intézet honlapja: LINK

    A filmet még egyszer meg lehet tekinteni ingyenesen, észt nyelven, magyar felirattal Veszprémben április 17-én.

     

    A hétrészes könyvsorozat első 4 részét hihetetlen kedvezményesen tudjátok megvenni a Galaktikabolton!

    Az ötödik kötet (Melchior és a tallinni krónika) szokásos 25%-on elérhető.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melchior-hianypotlo-akcio/

     

     

  • Márciusban Észt Hét – Melchior, a patikárius mozifilm vetítés és még sok érdekes program

    Márciusban rengeteg érdekes észt kulturális program várható az Észt Intézet jóvoltából.

    Az egyik legkiemelkedőbb esemény a híres és itthon is közkedvelt, Melchior történelmi krimisorozat alapján készült mozifilm vetítése, észt nyelven, magyar felirattal.

    A középkori Tallinnban rablógyilkosság áldozata lesz a kalózok ellen küzdő hős lovag. A fiatal patikárius, Melchior – aki még a halottakkal is tud beszélni – nekilát felderíteni a történteket. Rájön, hogy a lovag egy titkos küldetés miatt érkezett a városba.
    A szálak a Dominikánus-kolostorba vezetnek, és hamarosan kiderül, hogy senki sincs biztonságban.
    A film alapjául a sztáríró Indrek Hargla történelmi krimi-sorozatának első része szolgál.

    A regény magyarul Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye címmel jelent meg.

    A sorozat első négy kötetét egy csomagban is megszerezhetitek.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melchior-hianypotlo-akcio/

    A nyitóvetítésre való ingyenes belépéshez nullás jegy szükséges, amely a mozi pénztárában igényelhető.

    A teljes programfüzetet ITT olvashatjátok el.

    További információk az Észt Hétről és magáról Észtországról: LINK

    Mozifilm vetítés információk:

    2023.03.23. 19 órakor

    Művész Mozi

    A vetítés ingyenes, de nullás jegyet kell igényelni a mozi pénztárában (csak személyesen lehetséges).
    Mivel csak egy budapesti vetítés lesz, aki biztosra akar menni, annak érdemes ezt már a vetítés előtti napokban megtenni. Most még nincs rá lehetőség, de amint annak a hétnek a moziműsora online megjelenik (előreláthatólag jövő hétfőn), már igen.
    Az eseménynek van Facebook eseménye is.
    A filmet vetítik Veszprémben is:
    2023. április 17. 18:00 Veszprém Agóra
    észt nyelven, magyar felirattal
    Az első mozifilm rendkívüli nagy sikert aratott Észtországban, nem véletlen, hogy már a harmadik rész készül.
    Angol nyelvű cikk a film sikeres hazai bemutatójáról:
    NEWS.ERR.EE: LINK
    Első rész trailer
    Melchior, a patikárius

    Második rész trailer

    Melchior, a patikárius és a kerekeskút utca lidérce

    Harmadik rész trailer

    Melchior, a patikárius és a hóhér lánya

  • Irány egy kis középkori detektíveskedésre!

    A 15. századi Tallinban a vallás és babonák kéz a kézben járnak, s mindenhol ott vannak. Egy ilyen világba csöppenünk, ha Indrek Hargla Melchior-könyveit (Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye, Melchior és a Kerekeskút utca lidérce, Melchior és a hóhér lánya) kezdjük olvasni.

    A középpontban Melchior áll, aki kíváncsiságáról, eszességéről, logikus gondolkodásmódjáról és a gyilkosságok megoldásának képességéről híres. A Kerekeskút utca történetének ügyben például, amely megoldásra vár, képbe kerülnek kísértetek is, ezzel kapcsolatban viszont Melchior sokkal gyanakvóbb, mint szomszédai. Miután több ember is meghal azt követően, hogy azt mondták, látták a kísértetet, főhősünk felbuzdul, hogy végére járjon a dolognak, s leleplezze, hogy mi a valóság a mesék mögött. Ehhez hasonlóan a másik két könyv is detektívregény, amelyekben különféle ügyek megoldása során ámulhatunk főhősünk okfejtésén.

    Indrek Harlga Észtországban a bűnügyi és spekulatív fikció műfaj bestellerének számít, és őszintén szólva, ha ezeket a regényeket elolvassuk, magunk is érteni fogjuk, mitől is olyan híres. Hargla gyönyörűen tárja fel előttünk a múltbéli időt és helyszínt, s a látvány mellett még az illatokra, hangokra is koncentrál, sikerül neki megidézni azokat.

    Bár Melchior a szimpla logikára alapoz mindent, s módszereit olykor még maga Scherlock Holmes is megirigyelhetné, mindeközben mégis végig érezzük, hogy a középkor világában vagyunk.

    Mindhárom regény egytől-egyig izgalmas. A bonyodalmak jól ki vannak találva, a tempó is tökéletes, a csavarok pedig frappánsak. Ahogy a cselekmény halad, mi magunk is egyre csak gondolkodunk, hogy vajon mi a megoldás, mi rejtőzik a titkok mögött.

    Szórakoztató regénysorozat, amely érdekfeszítő és leköti a figyelmet, így nem csak a detektívregények kedvelőinek, de tulajdonképpen bárkinek ajánljuk. Ráadásul most a három könyv egyben akciósan is beszerezhető.

  • Visszatérés Tallinnba – Melchior és a hóhér lánya

    Egy jó hangulatban telt könyvbemutató keretén belül vehettük kezünkbe először Indrek Hargla népszerű Melchior-sorozatának nemrég megjelent kötetét, a Melchior és a hóhér lányát. Az új részben mindaz megtalálható, amiért már megszerethettük a történelmi krimisorozatot, de bőven tartogat újdonságokat is.

    A harmadik Melchior kötet 1422-ben veszi fel a történet fonalát, a litván és lengyel fegyveres viszály idején, amit az orosz skizmatikusoktól való félelem is súlyosbított. Ahogy az kiderül az Előszóből is, a kialakult helyzet közvetlenül nem érintette Tallinnt, de a térség kereskedelmét nagyban befolyásolta (pl. tilos volt vassal és sóval kereskedni), ami igencsak nagy bosszúságot okozhatott a város lakóinak is. A polgárokat még zaklatottabbá teszi egy különös eset is: egy ismeretlen fiatalembert próbál valaki megölni. A fiúnak azonban szerencséje van, hisz a hóhér lányának, Wibeke Bosének megjelenése megzavarja a támadót és az idegen megmenekül. A támadó kilétére azonban nem derül fény, hisz a fiú elvesztette emlékeit egy a fejére mért ütéstől. Továbbá ellensége sem áll el szándékától, megpróbálja egyszer és mindenkorra bevégezni feladatát; megölni az idegent. A város patikáriusa, Melchior számára egyre különösebb és különösebb lesz a láthatatlan gyilkos és megpróbál az eset végére járni.

    Melchior-03-MOD-03-1

    A Melchior és a hóhér lánya tökéletesen beillik a sorozatba. Az előző két kötethez hasonlóan ez is egy önmagában is olvasható izgalmas krimi a már megszokott sémákkal. Például a Kerekeskút utca lidércéhez hasonlóan A hóhér lányában is több, látszólag egymástól teljesen független szál (pl. Wibeke, Else, Joannes Nieder stb.) bontakoznak ki, melyek csak a könyv legeslegvégén érnek össze. Továbbá számos korábbról ismert szereplő tér vissza (pl. Hinricus, Keterlyn, Dorn bíró), akik mit sem változtak, kedves ismerősökként köszönthetjük őket a regényben. Ahogy látható, Indrek Hargla megteremti a sorozatot olvasók számára az ismerős környezetet, de ahogy a Szubjektív Kultnaplónak adott interjúban is mondja, alapszabálya, hogy minden egyes regényébe kell valami új téma. A hóhér lányában is betartja ezt, de nem csak a téma esetében. Például Hargla bont kicsit az előző kötetek szerkezetével: eddig mindig az első fejezetben történt a haláleset, itt viszont csak egy gyilkossági kísérletet látunk. Még szerkezeti újdonságnak tekinthető a regény három nagy részre való tagolása is.

    Az észt borító
    Az észt borító

    A „minden egyes regénybe új téma” szabály pedig többszörösen is érvényesül az új kötetben. Újabb szintjeit ismerhetjük meg a középkornak, mint például a kivégzésekre vonatkozó szokásokat és a hóhért védelmező jogokat, de betekintést nyerhetünk a szaunák világába, megismerjük a szabadbírók munkásságát és a középkori szerencsejátékot is, ami még kiemelt szerephez is jut a cselekményben. A 15. századi Tallinn új szegmensei mellett Hargla nem feledkezik meg az előző kötetekben már bemutatott témákról sem: további dolgokat tudhatunk meg a környék kereskedelméről, céheiről és a domonkosokról is. A most bekapcsolódó olvasóknak nem kell az ilyen részeknél megijedniük: minden részletesen el van magyarázva, még ha korábbi kötetben már olvashattunk a témában.

    Csata Judit fényképe
    Fotó: Csata Judit

    Amit még érdemes kiemelni A hóhér lányában, az a főtörténetnek nevezett Wakenstede átok. Az előző két kötetben csak érintőlegesen olvashattunk a Melchiort gyötrő bajról, itt azonban jelentősen halad ez a vonal is. Spoilerek nélkül annyit érdemes mondani, hogy az új információk egy olyan rejtély elé állítják Melchiort, ami még igencsak elbizonytalanítja, nekünk viszont újabb izgalmakat tartogat. Maga Hargla azt ígéri, hogy az átok történet a hatodik kötetben fog kiteljesedni.

    Összességében az új, magyarul megjelent Melchior kötet minőségben nem marad el az első két kötettől: hasonlóan fordulatos, új ötletekkel teli történetet kapunk A hóhér lányában is a már ismerős középkori Tallinnban.

  • Újdonságaink a Könyvhétre

    Közeledik a június eleje és ez nem jelent mást, mint a leghosszabb nyári könyves ünnep, a Könyvhét közeledtét. Az esemény idén június 8. és 13. között kerül megrendezésre, a helyszín továbbra is a Vörösmarty tér lesz. A Galaktika standja ezúttal is a 124-es lesz, a Gerbeaud cukrászda előtt várunk minden kedves olvasót, rajongót és érdeklődőt. Lássuk, mik érkeznek kiadónk gondozásában!

    2016_05_08

     

    Indrek Hargla: Melchior és a hóhér lánya + Könyvbemutató

    Melchior-03-MOD-03 (1)Jön a nagy sikerű Melchior-sorozat következő része, amely sorrendben a harmadik helyet foglalja el a sagában, címe pedig Melchior és a hóhér lánya lesz. A középkori tallinni krimi nagymestere Indrek Hargla idén júniusban Magyarországra látogat, így még a nagy könyvheti zsongás előtt ellátogathattok a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban június 9-én 17 órától megrendezésre kerülő bemutatóra, ami igazán különlegesnek ígérkezik, hiszen 16.30-tól egy exkluzív patikatörténeti tárlatvezetéssel készül nekünk a SOM,  a sorozat atmoszféráját megidézve. Moderálni irodalmi szerkesztőnk, Németh Attila fog, tolmácsolni pedig a Melchior-sorozat fordítója, Rácz Nóra. Az Észt Intézet jóvoltából néhány észt finomságot is megkóstolhatunk aznap, csokival és likőrrel már biztosan készülnek. [Fontos tudni, hogy a bemutató látogatása INGYENES, de regisztrációhoz kötött! Az ezzel kapcsolatos emaileket a kommunikacio@galaktika.hu email címre várjuk.]

    Indrek Hargla
    Indrek Hargla

    Az 1422-ben játszódó regény cselekményének középpontjában két tallinni nő áll – a hóhér fiatal lánya, Wibeke Bose, és egy gazdag kereskedőfeleség, Else Werdynchusen. Mindketten a városi társadalom perifériájára szorultak: egyikük apja foglalkozása miatt, a másik pedig azért, mert külhoni származású, és nő létére szokatlanul erélyes. A két nőt egy titokzatos fiatalember, Steffen személye köti össze, akit Wibeke ápol, és aki később Else asszony házába kerül. Steffen az őt ért támadás következtében emlékezetkiesésben szenved, nem emlékszik sem saját nevére, sem arra, miért jött Tallinnba. És nem emlékszik ellensége nevére sem, aki árnyékként követi, és kíméletlenül végez mindenkivel, aki bármit is tudhat Steffen titkáról. Melchior azonban ismét a láthatatlan gyilkos nyomába ered.

     

    Petr Stančík: Múmiamalom

    A cseh borító
    A cseh borító

    Idén nyáron egy cseh szerzőt vezetünk be a hazai könyvpiacra. Petr Stančík író, költő, forgatókönyv- és szövegíró 2014-ben kiadott, Múmiamalom című különleges és provokatív regényét hozzuk el a magyar olvasóknak.

    A filozofikus hangvételű történet főhőse Leopold Durman, az osztrák rendőrség felügyelője és közvetlen segítője Egon Alter detektív. A rejtélyes gyilkosságok és a lázas nyomozás mellett a regényben fontos szerepet kapnak Prága bordélyházai, éttermei, fogadói, a holtak csontjai, a pornográf dagerrotípiák, az első körhinta, az első repülő, a porosz-osztrák háború vagy a cseh zeneművészet. A regény főbb színterei: Prága, Párizs és Mexikó és a Prága környéki vidék. A cselekmény a csehek hőskorában játszódik (19. század), a rengeteg irányba ágazó sztori tulajdonképpen néhány filozófiai problémára keresi a választ, ám mélységei ellenére egy pillanatig sem ragad le hosszú fejtegetéseknél.

    Petr Stančík
    Petr Stančík

    Leopold Durman bátor fickó. Legalábbis kollégái az osztrák rendőrség prágai kötelékénél ezt gondolják róla. 1866. január elsején ez a bátor fickó megkapja élete nagy ügyét: csípje el a cseh történelem első igazi pszichopata sorozatgyilkosát. De miért pont szegény Durman? Miért kellett a cseheknek ennyit várni az első sorozatgyilkosukra, és az miért csak egy fiktív regényszereplő? Milyen titokzatos erők mozgatják a közép-európai történelem szálait? Mik a hatalom helyes és helytelen gyakorlásának alapelvei? Hol adják Prága legomlósabb majoránnás oldalasát, és messze van-e a fogadó a Jeruzsálemtől, ha az ember ledolgozná a vacsorát? Ja, hogy mi az a Jeruzsálem? Petr Stančík provokatív, misztikus-gasztro-pornográf thrillere mindenre megadja a választ.

     

    Lovas Lajos: Törzsszövetség

    Lovas Lajos (fotó: nol.hu)
    Lovas Lajos (fotó: nol.hu)

    A Könyvfesztivál Startosai után újabb magyar szerző művével jelentkezik a Metropolis Media. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos a 2010-es N-t követően ezúttal egy rendkívül humoros szatírával jelentkezik a bürokrácia működéséről. Főszereplői huszonéves hivatalnokok, akik a Kulturális Minisztériumban dolgoznak egészen addig, amíg egy rejtélyes esetet követően megszűnik az elektromos áram, és semmi sem működik, ami azelőtt nélkülözhetetlennek számított a túléléshez, ráadásul az emberek 90%-a is eltűnik. Itt a világvége! Vagy mégsem?

    coverkicsi

    A regény alaptörténete ugyan hasonlít a kiadónk gondozásában tavaly ősszel megjelent Sötétséghez, hangvétele és a történet alakulása azonban elüt a Neff-regénytől. A fáknak ugyanis a Törzsszövetségben különleges szerepük lesz, a megváltozott életfeltételek mellett tovább élni kényszerülő, különleges képességekkel megajándékozott emberek pedig behódolni kényszerülnek új uruknak. A néhány kalandozást leszámítva főként Magyarországon játszódó regény bizonyítja, hogy a science fiction is lehet humoros, és a fák bizony nem mindig azok, amiknek látszanak.