Címke: mátrix

  • Kéket vagy a pirosat?

    Alternatív befejezés a Deep Fake technológia segítségével.

    A Wachowski-testvérek legendás filmjének, a Mátrixnak az egyik legfontosabb pillanata, amikor Morpheus felkínálja a döntés lehetőségét Neonak: a nyugodt és unalmas hazugságot, vagy a fájdalmas igazságot választja. A piros vagy a kék pirulát?A pirosat választotta, és megismerte az igazságot. Így már csak egy kérdés maradt: mi történt volna, ha a kéket választja?

    A Deep Fake technológiának hála, most megismerhetjük ezt a történetet is. Ahogy Morpheus ígérte, sokkal unalmasabb lett, de mint ebből a filmből kiderül, sokkal rövidebb is. Marad az unalmas és őrjítő irodai lét.

    Carlos Chernov – Végtelen vetítés

    Két Mátrix-rajongó elkészítette ezt az alternatív szálat. A filmhez felhasználtak eredeti jeleneteket, és egy másik kultikus mozi, a Hivatali patkányok jeleneteit. Mike Judge vígjátékának főszereplőjére, Roy Livingston fejére montírozták rá Keanu Reeves arcát.

    Felcserélődnek a tabletták, itt-ott kisebb módosítások a jelenetekben, kisebb változások a dialógusokban, és meggyőző alkotás született. És itt végképp nem beszélhetünk Happy Endről.

    A Ctrl Shift Face csapata a nyáron már bemutatott egy alternatív Mátrix filmecskét. Egy másik ikonikus jelenetben, a küzdőteremben cserélték le Neo arcát, így Morpheusnak Bruce Lee-vel kellett megküzdenie.

  • Will Smith a Mátrixban

    Már elég régóta ismert tény, hogy nem Keanu Reeves volt az első jelölt Neo szerepére. A Matrix rendezői korábban Will Smith-t kérték fel a szerepre. Akkoriban Will már igazi nagyágyú volt, négy év alatt négy filmmel tarolt: 1995 Bad Boys – Mire jók a rosszfiúk; 1996 Függetlenség napja; 1997 Man in Black – Sötét zsaruk – 1998 A közellenség. Amikor megmutatták neki a forgatókönyvet, elégedetlen volt vele, és visszautasította az ajánlatot.

    Keanu karrierje mindig is hullámzó volt, pont amiatt, mert nem törődött a karrierjével, a kihívások érdekelték. Nem sokkal korábban került a mozikba az ördög ügyvédje című film, amivel ismét a csúcsra került. (Máig a legjobb színészi alakításának tartják, érdekesség, hogy csak azért, hogy együtt játszhasson Al Pacinoval, inkább lemondott a gázsija egy részéről a példaképe javára.) Keanunak tetszett az ötlet és elvállalta Neo szerepét.

    Egy youtubert nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy milyen lett volna Will a szerepben. Ezért DeepFake technológiával elkészítette ezt a rövid ízelítőt.

  • Jön a Mátrix 4

    Hivatalosan is megerősítették, amit már több mint egy éve rebesgetnek: folytatódik a Mátrix.

    A frenetikus sikerű első rész után a második és harmadik rész már koránt sem ért el akkora sikereket, bár közel sem voltak annyira rosszak, mint amennyire a véleményvezérek próbálják beállítani. A második rész zseniális autópályás üldözését, még a sokaknak túl magas szintű filozófiai eszmefuttatások sem tudták agyonütni. A harmadik rész pedig minden idők egyik leglátványosabb háborús filmje lett.

    Ami tény, hogy a második és a harmadik rész is termelt bőségesen annyi profitot, hogy az eredeti ötletekből véglegesen kifogyott filmipar megpróbálkozzon a folytatással.

    A Warner Bross bejelentése szerint A Wachovski testvérek most nem együtt fognak dolgozni, Az idősebbik írja és rendezi a filmet. Már majdnem fivéreket írtam, de közben mindketten hivatalosan is nemet váltottak. Így tehát Lana, a korábbi Lawrence készíti a filmet.

    A filmben mind Neo, mind Trinity visszatér, ami azért érdekes, mert elméletileg mindketten fizikai valójukban haltak meg. Sokan előzmény filmre tippelnek, de ez két okból nem jöhet szóba: egyrészt az első rész előtt Neo a maga kis unalmas virtuális életét élte, az eredeti trilógia felborítása nélkül nehéz lenne ebből kiragadni. Másrész Keanu Reeves 54, Carrie-Ann Moss 51 éves, nem igazán lennének hitelesek 25 évvel korábbi önmagukként. Bár a mai digitális fiatalítási trükkökkel ez csak pénzkérdés.

    Az mindenesetre biztató, hogy Keanu eddigi karrierje során gond nélkül eldobott jól jövedelmező folytatásokat, ha nem sikerült felkelteni az érdeklődését.

    A film forgatása 2020-ban kezdőik.

  • A Warner Bros rebootolni akarja a Mátrixot

    Pár évvel ezelőtt a hollywoodi lapok még arról írtak, hogy az eredeti készítőpáros, a Wachowski testvérek készíthetik el a Mátrix trilógia folytatását. A The Hollywood Reporter szerint azonban aktívan dolgozik a Warner Bros stúdió a film rebootján. Az egyik legeredetibb sci-fi film 1999-ben látta meg a napvilágot, Neo ekkor kezdett ébredezni a virtuális világ csapdájában, de senki ne számítson rá, hogy az újrakezdésben is Keanu Reeves játszhatja a főszerepet. A film új verzióját a fiatal közönségnek szánják, szóval Michael B. Jordan az esélyes arra, hogy átvegye a stafétabotot az előző főszereplőtől. A színészt eddig olyan filmekben láthattuk, mint a rendkívül rosszul sikerült Fantastic Four, vagy a Rocky rebootja, a Creed.

    A forgatókönyvet Zak Penn írja, ő dolgozott például a felejthető Elektrán, az eredeti X-Men trilógia leggyengébb darabján, a The Last Standen. Valljuk be, ezek a filmek nem számítanak épp jó ajánlólevélnek. A Wachowski testvérek kihagyása már csak azért is felháborító, mert minimum meg kellene kérdezni őket, hogy az új irány hozzátehet-e a Mátrix univerzumához, és ha áldásukat adják a készítők, akkor nekiállni dolgozni rajta. De hát Hollywoodban a pénz beszél, most épp ebben a rebootban látják a lehetőséget arra, hogy becsábítsák a mai tiniket a mozikba. Persze a szüleikkel együtt, akiktől kérhetnek majd Mátrixos hátizsákot, meg tolltartót, csak dőljön a zöldhasú a Warnernek. Ez a lényeg.

    matrix-reboot2

    A Mátrix 1999 márciusában mutatkozott be a mozikban, egy viszonylag nyugodalmas időszakban. A Warner nem is várta a filmtől, hogy nagyot durrantson. Ezzel szemben a Mátrix effektjei, az időlassítások és az így leforgatott akciójelenetek, na meg a virtuális valóság és a bebörtönzött emberiség témája miatt iszonyú fontos kultfilm lett a filmtörténelemben. Legalább akkora, mint a Vissza a jövőbe, csak ugye utóbbi esetében a készítőknél a jogok, akik pedig azt mondták, amíg ők élnek, senki nem fogja rebootolni a Dokiék kalandjait. A Mátrix egyébként 4 Oscar-díjat is nyert, kíváncsian várhatjuk, hogy az új film képes lesz-e hasonló bravúrra, ha elkészítik.

    Érdekesség, hogy Keanu Reeves a John Wick 2 promóciója során úgy nyilatkozott, hogy szívesen eljátszaná megint Neót, ha a Wachowski testvérek készítenék a Mátrixot. Emellett a Warner aktívan gondolkozik egy Mátrix sorozaton is, ezt az univerzum kitágításának használnák. Szóval Morpheus előzménysorozatra felkészülni…

  • Óriásrobotot építenek a dél-koreaiak

    A dél-koreai Future Technology nevű cég egy óriási mechet épít a legfrissebb hírek szerint. A gépmonstrum küllemben hasonlít sci-fi filmekben látott szerkezetekhez, például a mátrixos Armored Personnel Unit gyilkoló gépezetekhez, vagy pedig az Avatarban használt mechekhez. Egyelőre nincsenek felfegyverezve óriási ütegekkel, és az alkotók nem is tervezik igazi harcászati eszközzé alakítani a gépet.

    A készítők a projektet METHOD-1-nek nevezték el. A mech már képes csámpásan járkálni, bokszolni, és egyéb kézmozdulatokat is tud szimulálni. A gépmonstrum működés közben nagyon hangos, de hát egy több tonnás szerkezetnél mit is várhatna az ember. A működése rendkívül sok energiát használ, így a prototípus a tápkábel hosszánál messzebb nemigen tud még haladni.

    Az óriás robotok mechanikai tárháza egyelőre nagyon kezdetleges, de a projekt alatt is rengeteg már elavult technológiát kellett a készítőknek továbbfejleszteni vagy összeszerelni. Vitaly Bulgarov – aki a Blizzardnál is dolgozott mint Starcraft dizájner – elmondása szerint nagyon izgalmas és tanulságos volt a gép összeszerelése, és a jövőben egy csomó technológiai újításnak adhatnak teret az itt szerzett tapasztalatok.

  • A Mandela effektus – multiverzum, vagy hiba a Mátrixban?

    Bosszantó érzés tud lenni, mikor ragaszkodunk egy általunk biztosnak tartott tényhez, mások mégis szüntelen az ellenkezőjét állítják. Vagy, amikor pontosan emlékszünk, hol hagytuk a lakáskulcsunkat, és mégsem találjuk, mert amikor korábban nem figyeltünk, máshova raktuk. Vagy éppen csalfa emlékezőtehetségünk és agyunk furcsa tréfát űzve elhitet velünk olyan dolgokat, amiről ésszerűen azt mondanánk, nem lehetséges. Az emberek egy része könnyedén elismeri, ha téved, de van egy makacs réteg is, aki soha az életben nem adna igazat a másiknak. Ilyen környezetben próbáljunk rendet rakni a Mandela effektus környékén…

    Nem árt először azzal kezdeni, mi értelme volt az első bekezdésnek, és hogy mi is az a Mandela effektus.

    Előre bocsátanám már a cikk elején, hogy ez a jelenség egyáltalán nincs tudományosan alátámasztva. Néhány helyen megemlítem a konteós vonatkozásait is. Tehát nem szabad teljes mértékben komolyan venni a Mandela effektust, de elgondolkodni rajta sosem árthat. Mivel a Galaktika általában bizonyított tudományos híreket szokott közölni, a fantasztikumot sosem seperjük a szőnyeg alá. Mindinkább arra buzdítanék minden Olvasót, hogy fogja fel az alábbi sorokat izgalmas SF-nek, mintsem tényeknek.

    Az effektus a nevét Nelson Mandeláról, korábbi Dél-Afrikai elnökről kapta, ugyanis hozzá köthető a legkomolyabb „észlelés”. A mostani középkorú emberek nagy többsége emlékszik Mandela halálára, a 80-as években. A köztudatban a politikus börtönben vesztette életét. Sőt, rengetegen emlékeznek gyászoló özvegyére, aki megható beszédet mondott a temetésén. Ezzel a történettel csak egy a bökkenő: Nelson Mandela 2013-ban hunyt el. Többen meg mertek volna esküdni arra, hogy a nyolcvanas években látták a temetését. Mindenki egyszerre emlékezik nem megtörtént eseményekre, vagy esetleg valami más állhat a háttérben?

    conspiracy-theory

    A jelenség a nevét egy bloggertől kapta 2010-ben, aki azóta összegyűjtött már néhány hasonló furcsaságot, amik bejárták azóta az internetet. Tehát a történet már hat éve elindult, a köztudatba pedig mostanában kezd eljutni. Külföldön neves videobloggerek egyre több videóban foglalkoznak a jelenséggel, így még több emberhez jutnak el a kollektív emlékezetet meghazudtoló furcsaságok. Az egyik legérdekesebb megállapítás magával az effektus megjelenésével áll kapcsolatban: legtöbbször csak a pop-kultúrában népszerű dolgoknál észlelhetőek az eltérések. Talán azért lehet, mert ezekre emlékezünk a legtöbben. Elképzelhetőek más, egyéb glitchek is világunkban, de azok valószínűleg annyira minimálisan érintették a köztudatot, hogy senki nem képes visszaellenőrizni azoknak valóságalapját.

    A Földön élő emberek jelentős része így emlékezik a világtörténelem egyik leghíresebb mozijának ikonikus mondatára: „Luke, I am your father!”

    Azonban valójában így hangzik: „No, I am your father!”

    Egy szavas eltérés, mégis mindenki váltig állítja, hogy az előbbi az, amit már milliószor hallott.

    luke-i-am-your-father-620x465-500x375

    Szintén Star Wars példa: ugye mindenkinek megvan, hogy C3PO jobb alsó lábszára ezüstszínű volt? Ugye, hogy senkinek nem tűnt fel? Mindenki váltig állítja, hogy mindkét lába arany a protokoll droidnak, pedig meg lehet nézni: tényleg ezüstös 3PO jobb lába.

    anh_3po-and-r2-blockade-runner

     

    Szintén remek példa a Monopoly társasjáték emblematikus figurája. Környezetemben megkérdeztem pár embert, hogyan emlékszik a fickóra. Megkértem őket, írják körül. Kivétel nélkül megemlítették cilinderét, bajszát, és monokliját. Ismerős, ugye? Azonban a Monopoly-férfinak soha nem volt monoklija.

    monopoly-man_5408c7e347f37_720

    A Mandela effektus hivatalos weboldalán megtalálható az eddig felfedezett összes ijesztő jelenség. De most akkor végül is mi az egész értelme? Az emberek kollektív emléktudata űz ostoba tréfát? Vagy szuggesztió hatására mindenkinek valami, részleteiben eltérő dolog ugrik be? Az összeesküvés-hívők természetesen erre a jelenségre is megfelelő magyarázattal tudnak szolgálni. Íme:

    Emlékszünk még a kilencvenes évek legnagyobb rémálmára, a kerek, jubileumi év eljövetelére? Az Y2K-nak nevezett világégés szerencsére nem történt meg, de a Mandela effektus konteós hívői másképp vélekednek erről. Szerintük 2000-ben világunk elpusztult és átkerültünk egy alternatív világba, ahol nagyjából minden ugyanolyan, mint addig volt, csak néhány dolog változott meg. Azok is alig észrevehetően. Sőt, 2012-ben is apokalipszis volt, és azóta is egyre furcsább a körülöttünk zajló világ. Leonardo Di Caprio Oscar-díjat nyert, Donald Trump elnök lett… az ehhez hasonló teljesen megalapozatlan „összefüggések” már mémmé váltak, de akadnak olyanok, akik ezeket véresen komolyan veszik.

    leonardo-dicaprio-oscars-1

    Ám viccet félretéve egy picit tényleg ijesztő a Mandela effektus.

    Mostanra két, valamennyire eltérő elmélet is futótűzként kezdett el terjedni, és mindkettő népszerű téma elméleti fizikusok, hobbi-konteósok, és vasárnapi ebédet költő emberek között. Ezek pedig a párhuzamos világok, vagyis multiverzumok lehetséges létezése, illetve a roppant ijesztő felvetés, miszerint a világunk csupán egy értelmesebb faj szimulációja.

    A multiverzumok kérdése már régóta foglalkoztatja a fizikusokat, és rendszerint megjelenik minden második SF műben, még ha csak érintőlegesen is. Lényegében Földünk csupán egy, a miriádnyi egyéb Föld közül, de mindegyik egy kicsit (vagy nagyon) eltér a másiktól. Elképzelhető lenne tehát, hogy párhuzamos világok között van átjárásunk, de nem tudunk róla? Sok összeesküvés-hívő szerint a CERN-ben végzett kutatások mini fekete lyukat hoztak létre, amitől képesek vagyunk portált nyitni a multiverzumba. Sajnos a párhuzamos univerzumok kérdésére valószínűleg életünk során már nem kapunk választ, de számos sci-fi alkotás elkalauzolhat bennünket egy-egy alternatív világba.

    globe-73397_960_720

    A Mandela effektus azonban köszönhető egy másik jelenségnek is, ami valljuk be, sokkal félelmetesebb, mint a multiverzum teória. Vannak kutató filozófusok, akik szerint komoly ráció van abban, hogy mi egy sokkal intelligensebb faj kvázi videojáték szimulációi vagyunk. Csupán egyszerű NPC-k (non playable characters – nem játszható karakterek) lennénk egy szuperokos földönkívüli játékában? Iszonyú belegondolni. De vajon tudják az általunk beprogramozott karakterek, hogy nem valódiak? Vagy csak egyszerű matematikai egyenletek, akik képtelenek felfogni mibenlétük súlyát? Azt hiszem túl sok volt mostanában a Westworld…

    living-in-the-matrix

    És azért vehetjük észre a Mandela effektus jelenségét, mert hiba lépett fel a Mátrixban, és gyakorlatilag bugos a szimuláció. Tudósok szerint előbb-utóbb mi is képesek leszünk létrehozni elképesztően komplex szimulációs modellt, amiben Istent játszva „uralkodhatunk” majd teremtményeink fölött. Vajon ők tudni fogják, hogy programok? Vagy megkapják a szabad gondolkodás privilégiumát, vagy annak látszatát?

    Érdekes gondolatok, érdekes kérdések. Tudatos emberi lényként mindenképpen érdemes ezeken elgondolkodni, még akkor is, ha nem feltétlen hiszünk el akár egy szót is ebből a cikkből.

     

    Ha Olvasóink közül van olyan, aki találkozott már hasonló Mátrix-hibával, vagy van saját Mandela effektus élménye, ne habozzon, tudassa velünk kommentben.

  • 10 film, amit Jean Baudrillard filozófiája inspirált

    Jean Baudrillard neve kevesek számára ismert, különösen a fiatalabb generáció körében, holott rengeteg az összefüggés az általa képviselt filozófia és számos olyan film koncepciója között, amelyek meghatározó benyomást tettek az adott korra és napjaink felfogására.

    A 2007-ben elhunyt francia teoretikus és professzor a posztmodern gondolkodás kiemelkedő képviselője volt. Magyar nyelven csak igen kevés munkája jelent meg. A Simulacres et Simulation (1981) sajnos nem tartozik ezek közé (azaz csak az első fejezete, hiszen A szimulákrum elsőbbsége címen ’96-ban mintegy harminc oldalnyit lefordított belőle Gangó Gábor), holott talán a legfontosabb munkájának számít, legalábbis feldolgozottságát tekintve.

    Az elmúlt száz év legérdekesebb filmjei számára nyújtott alapanyagot a mű legfőbb eszmefuttatása, miszerint a kultúránkban szimuláció és valóság között egyre inkább elmosódni látszik a határvonal. Ez már a könyv születésének korában is aktuális volt, mára viszont napi szinten igazolást nyer a tény, hogy a probléma mondhatni az ajtónkon dörömböl. A közösségi hálók és okos telefonok frigye az egyre fokozódó elszigeteltséghez, végső soron pedig a valóság torzulásához vezet.

    Álljon itt 10 kitűnő filmalkotás, melyek szervesen kötődnek Baudrillard filozófiájához és munkájához:

    1. A Mátrix (1999)

    Ahogy Christopher Nolan együtt dolgozott Kip Thornnal az Interstellar – Csillagok között (2015) forgatása alatt, úgy szerették volna a Wachowski-testvérek bevonni Baudrillard-t a Mátrix
    munkálataiba, a professzor azonban nem vállalta a részvételt. A filmben ugyanakkor mind teoretikailag, mind tárgyilagosan is megjelenik a konkrét életműve. Neo első jelenetében, amikor Choi, a fehér nyúl-tetoválást magán viselő Dujour és barátaik pénzzel érkeznek a lakására, az akkor még Thomas Anderson néven ismert főhős Baudrillard könyvét veszi le a polcról, amely csak egy üres váz (A magyar felirat végül a Látszat és Láttatás címre fordította).letöltés

    A film hatalmas benyomást tett a világra: rengeteg internetező választotta a Neo vagy éppen Trinity-álnevet; a lefelé csurgó, zöld kódolás talán a leggyakoribb képernyőkímélő volt annak idején. A számos bibliai utalás mellett a Mátrix híres arról is, hogy bár nem elsőként, de a legfogyaszthatóbb formában mutatott rá a tapasztalt valóságra, mint a vizsgálat tárgyára. Azóta kicsit gyakoribb téma a médiamanipuláció, vagy a társadalom és a hatalom viszonylata, az emberek pedig hajlamosabbak észrevenni a parasztvakítást.

    A film gyakorlatilag megszorozza, illetve szélsőséges módon illusztrálja Baudrillard egyik legnagyobb félelmét, miszerint az emberiség már annyira elmerült a technológia általi függésben, hogy észre sem veszi saját modern kori rabszolgasorsát.

    2. Solaris (1979) 

    Stanislaw Lem leghíresebb történetének feldolgozása egyértelműen kultuszfilmként értékelendő. Amellett, hogy minden benne van, ami a rendezőt, Andrej Tarkovszkijt a filmtörténelem kiemelkedő alakjává teszi, meglehetősen sok az áthallás Jean Baudrillard szimuláció-elmélete és a történet között. A bolygó, mely a legénység egy tagjának megboldogult feleségét projektálja az űrállomásra, szimbóluma a folyamatnak, miszerint az illúziót valóságosabbnak ítéljük, mint magát a valóságot. A Solaris merész fordulatot vesz, amikor  a főhős, Kris Kelvin inkább a bolygón marad, hogy együtt élhessen tovább felesége reprodukciójával.

    solaris-1

    3. Truman Show (1998)

    Jim Carrey első komolyabb megjelenése a dráma kategóriájában kétség kívül a Truman Show volt. A film igencsak megelőzte korát: jóval azelőtt jött ki, hogy a világot meghódították volna az egymást követő valóságshow-szériák. A Baudrillard szerinti hiperrealitás manifesztációja jelenik meg Seaheaven kreált városában, ahol semmi sem valós, még maga a napsütés sem, a nézők ennek ellenére imádják a műsort, mert Truman Burbank hamis világa saját világuk valóságosságára emlékezteti őket.

    the-truman-show-620x4004. Ponyvaregény (1994) 
    John Travolta és Uma Thurman karakterei, azaz Vincent Vega és Mia Wallace ellátogatnak a Jack Rabbit Slim’s nevű szórakozóhelyre, ahol egyes emberek ismert hírességeknek vannak maszkírozva, köztük Marilyn Monroe is tiszteletét teszi jellegzetes szoknyaleszorításával. Monroe jó példája a média termékének, és gyakorlatilag a modern kori celebkultúra első oszlopos képviselője volt. Ez a jelenség pedig nem más, mint a valósággal való kapcsolatunk elvesztésének egyik szakasza, amikor a közönséges embereket nem értékeik alapján tartunk nagynak, hanem a nagyság ad nekik értéket.

    140922202605-08-pulp-fiction-story-top

    5. Amikor a farok csóválja… (1997)

    1991-ben Baudrillard egy érdekes dologra hívta fel a világ figyelmét: véleménye szerint az öbölháború nem történt meg. Persze lezajlott, mint aktuálpolitikai esemény, mégis a történelem során ez volt az első háború, amelyet teljes egészében a tömegmédia közvetített a hátország (és tulajdonképpen a világ) felé. Egyes riportokban a csata szemléltetéséhez kezdetleges animációkat használtak, így a néző kénytelen volt elfogadni a szimulációt, mint valóságot.

    A film története szerint a kormány megbíz egy producert, hogy rendezzen meg egy fiktív háborút Albániában. A célja mindennek mindössze figyelemelterelés egy szexbotrányról, melyben az elnök is érintett. A film nagyon érzékletesen jeleníti meg az illúziógyáros producerek és a kormány titkos együttműködését annak érdekében, hogy megtévesszék az embereket.

    wag-the-dog

    6. Észak-északnyugat (1959)

    A sztori szerint RogerThornhill, a sikeres reklámügynök akarata ellenére egy intrikába keveredik. A CIA úgy dönt, felruházzák a kém, George Kaplan személyazonosságával abból a célból, hogy összezavarják az ellenséges hírszerzést. A film ezzel akaratlanul is illusztrálja a szimulákrumot, mindehhez pedig – hasonlóan az előző filmhez – a kormányt is bevonja.

    46_03

    7. Eredet (2009)

    A 2000-es évek egyik legjobb filmje felidézte számunkra azt a nézőpontot, amivel a Mátrix óta nem igazán kokettáltak a mozgókép frontján. Eleve a cím is egy olyan eljárást nevesít, mely által gondolatot lehet ültetni egy álmodó ember agyába, az álom különböző mélységei pedig alig különböznek a valóságtól, és ha nem vagyunk óvatosak, talán örökké ebben a világban ragadunk. A film tétje tehát a kapcsolat elvesztése a realitással, melytől Baudrillard is óvva intett.

    eredet


    8. A nő (2013)

    Az eredetileg csak Her, azaz Ő címre keresztelt filmben Joaquin Phoenix kifogástalan alakítását csak Scarlett Johanson jellegzetes hangja teszi még érdekesebbé, hiszen a főhős egy olyan operációs rendszerre reflektál, mely arra hivatott, hogy teljesítse a szükségleteit. A két szereplő között különös kapcsolat alakul ki, mivel egyikük értelemszerűen nem létezik. Egymás közti viszonyuk tekinthető egyfajta analógiának, amely a társadalmunk technológia-függőségét öltözteti egy romantikus dráma köntösébe.

    her

    9. Szárnyas fejvadász (1982)

    A XX. század legjobbnak tartott sci-fije nem hiányozhat ebből a listából, már csak azért sem, mert a Harrison Ford által alakított fejvadász, Rick Deckard az embertől alig megkülönböztethető replikánsokra vadászik. Ez csak egy megnyilvánulása a szimulákrumnak. A hatalmas neonreklámoktól tobzódó, cyberpunk-szerű világot a emberek meg akarják védeni a nem-emberi utánzatoktól, hogy mindaz, amit ismernek, megmaradjon valóságosnak, holott tulajdonképpen nem más, mint illúzió.

    blade-runner

    10. A.I. – Mesterséges értelem (2001)

    Stanley Kubrick sajnos kénytelen volt félbehagyni a készítését, holott megnéztük volna a filmet az ő látásmódjával. Helyette Steven Spielberg fejezte be, így inkább könnyfakasztó dráma lett belőle, ami nem baj, mert végül is olyan mélységben boncolgatta a „Látszat és Láttatás” kérdését, ahogy még soha senki. Képes-e egy robot helyettesíteni egy gyermeket (vagyis egy hazugság a valóságot)? A határ elmosódik a valós és a valótlan között, amikor érzelemről van szó, vagy inkább kötődésről, mely az érezni nem képes gépek között emberi mértékkel mérve kialakulhat.

    tumblr_m8vf1eimJn1re4uqoo1_1280

  • A leghíresebb névtelen SF szereplő: a vörös ruhás nő

    Íme egy példázat arról, hogy valaki akár egy 8 másodperces, szöveg nélküli snittől is világhírűvé válhat. Vagy mégsem?
    (tovább…)