My Blog

Címke: magyar

  • Testről és lélekről kritika: Álmomban már láttalak

    A Testről és lélekről igazi sikertörténet, hiszen 18 év kihagyás után készített Enyedi Ildikó újra nagyjátékfilmet a közönségnek, a misztikus dráma pedig el is vitte a 2017-es Berlinalén a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat. Az alkotás forgatókönyve nagyon gyorsan készült el, alig pár hét alatt, a sztorit pedig Nemes Nagy Ágnes Védd meg című versének pár sora ihlette. Ez meg is látszik a filmen, hiszen olyan, mint egy tragikus szerelmi költemény, nem is csoda, hogy az elmúlt időszak egyik legnézettebb magyar filmje lett.

    Az éjszaka megrendezésre kerülő Oscar-gála egyik esélyese a Testről és lélekről, mely megkapó történet, két vágóhídon dolgozó ember találkozásáról szól. Mária (Borbély Alexandra) és Endre (Morcsányi Géza) kezdetben igencsak kevés kapcsolatban állnak egymással, miután azonban éjjelente mindig azt álmodják, hogy szarvas képében egymással találkoznak, egyik karakter gyönyörűen kerül egyre közelebb a másikhoz. A sztori klasszikus szerelmi történet is lehetne, de itt nincsen szó Rómeóról és Júliáról, hiszen a főszereplők közel sem tökéletesek. Mária magának való, szinte senkivel nem ért szót, Endre pedig lebénult karja miatt számít különcnek.

    A film magyar viszonylatban nagyon erős szereplőgárdát vonultat fel, hiszen kisebb-nagyobb szerepekben feltűnik például Mácsai Pál, akinek rettenetesen jól áll a kissé korrupt és nagyon hanyag kopószerep, de Tenki Réka dögös pszichológusnője és a munkásember tragédiáját közelről átélő Nagy Ervin Sanyija is rengeteget tesz hozzá a sztorihoz. A Testről és lélekről azért kiváló film, mert lassú tempójával időt ad a szereplőknek arra, hogy kibontakozzanak és a lelkük kis titkait elénk tárják. A karakterek csetlései-botlásai talán egy magyar filmben se voltak ennyire életszagúak, mint A testről és lélekről esetében, vélhetően ezért is érzi magához ennyire közel állónak Enyedi Ildikó alkotását a közönség.

    A Testről és lélekről főleg a tempója miatt nem könnyű néznivaló, ellenben megjutalmazza azokat, akik kitartanak a történet mellett. Tanulság is van a végén, és szerencsére nem rágják a szánkba a készítők, így mindenki levonhatja magának a következtetéseket. Tipikusan olyan filmről van szó, amely megragadja a nézőt a torkánál és addig facsarja, amíg szusz van benne, de annak ellenére, hogy a történet helyenként a tragédiájával megkínoz, mégis nagyobb élményt ad, mint mondjuk egyik vetélytársa, a Thelma.

    Enyedi Ildikónak összejött a bravúr és egy olyan művészileg értékelhető, mély, misztikus filmet alkotott, amiben a természetfeletti csupán körítés. Itt a lelki dráma a legfontosabb és azt se felejtsük el, hogy végre kaptunk egy olyan magyar filmet, melynek főszereplői annak ellenére, hogy testi (bénulás) és lelki (autisztikus viselkedés) fogyatékosságokkal élnek, mégis szerethetőek és egymás hibái ellenére is képesek szeretni a másikat.

    Klisé, de ebben a felgyorsult világban a Testről és lélekről igazi kincs, amely miatt érdemes megállni egy pillanatra, mély levegőt venni és megcsodálni. Ha szerencsések vagyunk, akkor a magyar filmipar ebbe az irányba megy el a következő években, mert erre részünkről lenne még igény!

    Értékelés: 9/10

  • Az egyik legfontosabb SF filmfesztiválon nyert díjat a Hurok

    A Trieste Science+Fiction Festivalt 2000-ben alapították meg, amelyet Észak-Olaszországban tartanak meg azóta is évente. Az eseményt Todd Brown, filmproducer az egyik legfontosabb SF fesztiválnak nevezte, ahol nem csupán a filmipar, de a képregények, a tévé, a grafikák, és úgy összességében a fantasztikum óriási figyelmet kap. 2017-ben a legjobb nemzetközi filmnek járó Asteroide-díjat a The Man With The Magic Box kapta, míg a legjobb európai filmnek járó Méliés d’Argent Awardot a Madarász Isti által rendezett, időutazós Hurok zsebelte be.

    A zsűri a 2016-os magyar filmet így jellemezte:

    Habár sokan és sokféleképp meséltek már el szerelmes történeteket, Madarász Isti filmje így is újat tud mutatni a témában, hiszen a lehetőségek labirintusába vezeti be nézőjét a Hurok segítségével. A történet szépsége pedig nem a különleges effekteknek, hanem a nem hétköznapi karaktereknek köszönhető. A forgatókönyv egyszerű, de nem várt befejezése pedig egészen egyszerűen magával ragadó.

    A Hurok története szerint a főszereplő Ádámot (Száraz Dénes) pszichopata megbízója, Dezső (Anger Zsolt) arra próbálja rávenni, hogy halottak agyából kivont hormonkészítményt csempésszen külföldre. A terv azonban kudarcot vall, ugyanis Ádám időhurokba kerül, ami nem várt nehézségek elé állítja a férfit. A filmben fontos szerepet játszik Martinovics Dorina, akit a Társas játék nézői is ismerhetnek, ő Ádám barátnőjét játssza.

  • Jupiter holdja: Cannes-ban állva tapsolták a magyar misztikus filmet

    Mundruczó Kornél 2014-ben már letett valami nagyot az asztalra, hiszen a filmes szakember kutya-apokalipszisről szóló, Fehér Isten című filmje a Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard elnevezésű programjának fődíját hozta el. Most a rendező újabb alkotással képviselteti magát Franciaországban, ez a Jupiter holdja, mely egy nagyon is aktuális kérdéssel, a menekültekkel foglalkozik. A migránsválságot azonban különleges nézőpontból közelíti meg a misztikus film, hiszen egy olyan szíriai fiatal áll a történet középpontjában, akit lelőnek a magyar határon, de csodával határos módon túléli, sőt, szuperképessége is lesz.

    A lebegő menekültről szóló filmben olyan színészek játszanak, mint Balsai Mónika, Cserhalmi György, Jéger Zsombor, Mucsi Zoltán, Szabó Kimmel Tamás, és Haumann Péter. A főszerepet egy grúz színészre, Merab Ninidzére bízták, de a Jupiter holdjában feltűnik hazánk egyik legfelkapottabb modellje, Mihalik Enikő is.

    jupiter-holdja2

    A közönség a 70. Cannes-i Filmfesztiválon állva tapsolta meg a Jupiter holdját, habár a kritikusokat erősen megosztja a film. A Variety kiemeli, hogy a látvány elsőosztályú, ám a sztori csiszolásra szorult volna, a Screen Daily szerint pedig az X-Men stílusa érhető nyomon a filmben, a kitaszítottság és a szuperképességek miatt. Az Indiewire egyenesen Steven Spielberg és Alfonso Cuarón jellegzetes alkotásaihoz hasonlítja a Jupiter holdját, ami már önmagában dicséret, de a sajtó egyöntetűen elismeri a zeneszerző Jed Kurzel és az operatőr Rév Marcell munkáját is. Az Origo Filmklubja szerint több, vágás nélküli akciójelenet látható a filmben, az efféle bravúros megoldásokat a hozzáértők nagyon szeretik.

    A Jupiter holdja a Filmalap 700 milliós támogatásával készült és június 8-tól Magyarországon is látható lesz a provokatív témákat feldolgozó film.

  • Magyarnak lenni egzotikum!

    Mert magyarnak lenni egzotikum – üzeni Jobbágy Tibor Magyar című novellája a legújabb Galaktika lapjain.

    SF-elbeszélésében a japánok és finnek kapnak főbb szerepet. Olvasóként mit sem sejtünk róla, mi lehet a világ többi országával, népcsoportjával. Csak annyit lehet biztosan tudni, hogy egy kétszáz éves járvány miatt a magyarok száz évre teljesen bezárkóztak, ami azt eredményezte, hogy végül kihaltak.

    A Mitsubishi cég a csőd szélén áll, és a vezérigazgató, Mr. Tagami a jövőjén elmélkedik, mikor irodájába egy rejtélyes csomaggal betoppan Heikki Sjörgen, finn származású beosztottja. Állítása szerint talált egy igazi magyart, aki ráadásul életben van. Tagami persze meglepődik, rossz viccnek tartja az egészet, de végül bebizonyosodik, hogy a különc idegen valóban igazi magyar.

    A novella inkább szórakoztató, mintsem aggasztó jövőkép. Nem valószínű, hogy a magyar nép csak úgy eltűnne a Föld színéről, de ha mégis, akkor is megtalálnánk a módját, hogy életben tartsuk hagyományainkat. A magyarság minden történelmi korban, minden nehézségek ellenére is túlélt, gyarapodott, alkotott. Röviden: mi, magyarok a jég hátán is megélünk.

    A Magyar című alkotás igazi egzotikumként kezeli a magyar férfit, és valljuk be, sok nemzet a mai napig különcnek tart bennünket. Nem véletlen, hogy egy csomó összeesküvés-elmélet szól arról, miszerint földönkívüliek vagyunk. Vagy legalábbis tőlük származunk. Vagy valami ilyesmi…

    Az alkotás üzenete egyértelmű: Európa közepén itt ez a kis ország, tele csodabogárral, melyet régen tép a balsors, de mégis küzd, halad előre.

    A műben említett magyarok kimagasló intelligenciával bírnak, átlátják az összefüggéseket, agresszívak és nem tudnak megfelelni a jövőbeli társadalmi elvárásoknak. Ez szintén különcségünkből fakad, és talán valamilyen szinten az említett jellemzők igazak is lehetnek.

    Jobbágy Tibor alkotása egy kicsit mindenkiben feléleszti a büszke magyart. Noha ez a novella nem egy reális jövőképet ábrázol, mégis húzhatnánk párhuzamot történelmünkkel, jelenünkkel és mindazzal a jövővel, ami felé tartunk. Aki szeretne aktuálpolitikát belelátni a műbe, egészen biztosan bele is fog, de úgy érzem a Magyar című novella csupán magyarságunk elismerésére, büszkeségére mutat rá.

    Egy valami biztos: nem biztos, hogy jó ötlet kihasználni és magas pozícióba helyezni egy olyan embert, akiről azt hitték, társaival együtt már rég kihalt.

  • Az igazi Karinthy – Szabadalmi iroda a Galaktikában

    Karinthy Frigyest nem kell bemutatni olvasóinknak. Tudjuk, hogy olyan alakja a magyar irodalomnak, aki nélkül sokkal szegényebbek lennénk. Bár sci-fi rajongókként biztosan tudjuk, hogy Karinthy a zsánert gazdagította remek írásaival, irodalom órákon erről mégis kevés szó esik. Ebben a hónapban a megújult Havi retro célja többek között az, hogy felidézzük Karinthy science fiction munkásságát: a 319-es Galaktikában a Szabadalmi iroda című írást olvashatjuk most.

    karinthy-frigyes

    A Magyar Scifitörténeti Társaság Karinthyt bemutató szövege szerint az író művein mindig érezni lehet „a gondolkodás izgalmát”.  Az utókor főleg humoros írásai miatt tartja számon Karinthyt (Így írtok ti, Tanár úr kérem), aminek ő maga nem feltétlen örülne (már életében úgy érezte, hogy nem veszik elég komolyan gondolatait, erről A cirkusz című novellájában is megemlékszik). És valóban kár, hogy az általános figyelem inkább erre korlátozódik, miközben megjelennek műveiben azok a jegyek, ami miatt sokan kiemelkedő zsánernek tartják a science fictiont. Karinthy figyelemmel kísérte a tudomány fejlődését, számon tartotta az újdonságokat az élet minden területén, és eljátszott annak társadalmi hatásaival is. Erre jó példa az Utazás Faremidóba (1916), ami egyfajta 20. századba helyezett Gulliver utazásainak is tekinthető. Olyan mai napig népszerű sci-fis témák jelennek meg ebben a regényben, mint a szerves életet felváltó magasabb rendű létforma (lásd. Örök szabadság, vagy hogy még egy példát mondjak magyar sf irodalomból, a Galaktika 304-ben olvasható Márki István Visszafejtése), de a robotoknak is tekinthető szolaszik is a klasszikus science fiction elemek közé sorolhatóak.

    maxresdefault

    A Szabadalmi iroda (1915) is magán viseli a tipikus Karinthy-jegyeket. A rövid hangvételű történet szatirikusan ábrázolt teremtéstörténetet mutat be: az Úr megteremti a világot, de előtte szabadalmaztatni kell a találmányt…

    A mű eredetileg a Beszéljünk másról (1915) kötetben jelent meg, ami főleg az író karcolatait gyűjtötte össze. A Szabadalmi iroda sem több egy karcolatnál: röviden és szellemesen foglal össze egy problémát. Még érdemes tudni erről a műfajról, hogy általában valós eseményeken alapszik, egy-egy epizódot dolgoz fel. Ennek fényében válik igazán érdekessé Karinthy szövege. Végeláthatatlan vitákhoz vezetne, ha most belemennénk abba, hogy a világ Isten általi teremtése valós vagy nem valós esemény, de akármi is legyen a véleményünk, forma és mondanivaló szempontjából is kiemelkedővé teszi ezt a karcolatot a témaválasztás (az Úr szabadalmaztatja találmányát).

    A műfaj definíciója szerint egy világosan megfogalmazott tanulság is szerepelni szokott az ilyen írásokban. A Szabadalmi iroda esetében ez szerencsénkre, vagy épp balszerencsénkre nem olyan világos. Első olvasásra a magyar bürokrácia nagyon jól ismert működése sejlik fel, ami úgy tűnik, még az Úristent sem kíméli, de ha figyelembe vesszük a rövid történet további részleteit, sokkal izgalmasabb mondanivalót is kaphatunk. Így azt mondhatjuk, hogy a Szabadalmi iroda rövidsége ellenére is rengeteg izgalmat tartogat. Kevésbé ismert Karinthy-mű, amiben ott van az író zsenije, jól ismert szatirikus hangvétele és sci-fis gondolkodása is. Kihagyhatatlan érdekessége a magyar sci-finek.

  • Időparadoxon, thriller és a miénk – Hurok filmajánló

    A hazai filmek fogadtatása a legtöbb alkalommal negatív szokott lenni, vagy megfelelő reklám és marketing híján el sem jut hírük az átlagos mozilátogató közönséghez.

    Nagyjából a semmiből ugrott elő néhány hónapja a Hurok című sci–fi thriller előzetese, ami nem sokat mondott, és annál kevesebbet mutatott. Azonban fantáziámat nem hagyta nyugodni a kérdés, miszerint mégis mi lehet ez a film? Kisebb utánajárást követően sikerült kiderítenem, hogy valóban egy SF műről van szó, amely témája nem a szó szerint vett időutazás, de érzékelhetően efféle tematika köré építkezik. Így nem hagyhattuk ki az alkalmat, hogy mi is beüljünk rá, és megmondjuk a véleményünket!

    hurok

    A Hurok, mint ahogy címéből sejthető, egy csavaros időhurokra épülő krimi-thriller. Elképesztő fordulatokkal operál, ami már-már vetekszik a Primer című filmmel. Na jó, az talán még egy magasabb fokozat. Ami viszont biztos: nehezen lehet összefoglalót készíteni a látottakból, hiszen percről percre a cselekmény újabb fordulatot kap, és az összesen három főszereplőből álló „színészgárda” így is minden jelenetnél meglephet bennünket. Emiatt a sztorit nem vesézném ki, egyfelől a hihetetlenül összekuszált (mégis érthető) szálak miatt, illetve túlságosan spoileres lenne.

    Amit mégis ki lehetne ragadni, az egyrészről a környezet. A fények, a közeli, a távoli képek mind-mind elképesztően jól festenek. Rengeteg lapuló utalás, metafora, ellentét, párhuzam van jelen, és úgy érzem a felét észre sem vettem. Mélyről érződik, hogy magyar alkotás, ennek ellenére sehol sem kapunk konkrét utalást, melyik városban játszódik maga a cselekmény. A három szereplő külön-külön is egységes egész, éppen annyit kapunk belőlük, amennyire szükségünk van. Nincsenek fölösleges párbeszédek, és nem rágnak bele mindent a néző szájába. Amit először esetleg nem értünk (lesz olyan, nem is kevés), később kiderül, de türelem kell hozzá. Ez adja meg a Hurok esszenciáját, ettől lesz bravúrosan csavart és végig izgalmas.

    Hurok_film

    A másik nagyon fontos gondolat, mely kiemelhető, az nem más, hogy képes egy magyar film előadni olyan jellemfejlődést, amely nem igényel hosszas felvezetéseket, unalmas beszélgetéseket, és végletekig kibogozott motivációkat. Főszereplőnk, Ádám (Száraz Dénes) egy roppant ellenszenves fickó. Nagyon nehéz azonosulnunk vele a kezdetekben, igazi lecsúszott bunkó ember érzetét kelti. És milyen jól csinálja! Önző, arrogáns, felelőtlen. Kicsit olyan, mintha a rendező (Madarász Isti) összeszedte volna a hét fő bűn legjavát és belegyúrta volna egy karakterbe. Ám innen szép nyerni. Ádám a nagyjából másfél óra alatt gyökeresen megváltozik, és a film végére egészen megkedveljük majd. Kiemelhetőek a színészi alakítások is, mert végre nem keltik az örök színpadias hatást, amelytől a néző egy szemvillanás alatt elhidegülhet az adott filmtől. Főhősnőnk, Anna (Martinovics Dorina) a maga módján naiv, könnyen irányítható, ellenben mégis makacs lány, kinek kapcsán csupán egyelten kérdés járhat minden néző fejében: mi a fenéért van együtt Ádámmal? Gonoszunk, Dezső (Anger Zsolt) pedig igazi hirtelen haragú, maffiózótípus. Hármójuk kémiája mégis működik, egyben van és nem esik szét egy pillanatra sem.

    Végül néhány gondolat erejéig kibontanám, miért is érdemes nekünk, nézőknek is kicsit átgondolni a magyar filmekhez való viszonyunkat. Ahogy beértem a moziterembe, kicsit megijedtem, hogy elmarad a vetítés, mert rajtam kívül csupán egy házaspár ücsörgött. Később megjelent még néhány néző, ám így is összesen nyolcan lettünk, melyből egy úriember a film közepénél felállt, és kiment. Arra gondoltam, hogy az esős nap miatt lehettünk ilyen kevesen, de rájöttem, hogy a mozi jegypénztáránál, és a rágcsa-ellátó pultoknál kígyóztak a sorok. A probléma sajnos elég sokrétű. Talán már hozzászoktunk a sokszor zsékategóriás filmekhez, vagy nincs igényünk egy igazi agyzsibbasztó mozihoz. Talán nem kapott elég reklámot a Hurok, esetleg valami más állhat a háttérben. Mindemellett én arra szavazok, hogy mindenki adhat egy sanszot, mert ez bizony nem a tizenkettő egy tucat alapú moziélmény.

    hurok

    A Hurok elvétve tartalmaz néhány logikai bukfencet, de semmi olyan nincs benne, amit nem lehetne megbocsátani neki. Alapvetően az időparadoxon egy nagyon nehéz téma, és gyakorlatilag ez az első ilyen témájú magyar mozi.

    Összegezve a Hurok egy nagyon kreatív „éld át újra a napot” kategóriájú alkotás, ami tényleg megállná a helyét akár a külföldi mozikban is. Van néhány hibája, de abszolút szerethető az egész mozgókép hangulata, nem mellesleg a vágói munka fenomenálisra sikerült. A tanulsággal ki-ki maga azonosulhat, mert bizony szó van az emberi kőbevésett gondolkodás megmásíthatóságáról, értékrendek átalakításáról, szeretetről, mely miatt megéri változni, s változásokról, melyek miatt megéri szeretni. Egy esélyt bárki adhat a filmnek, legalábbis olyan nézőknek tudnám ajánlani, akik szeretik a paradoxonokat, és nem félnek egy kis gondolkodástól.

  • A negyedik nemzet lehetünk, amely eszközt juttat a Holdra

    Március 15-től a GooglePlay-en, 17-től pedig a YouTube-on is elérhető lesz az a dokumentum sorozat, ami a  Google Lunar XPRIZE résztvevőiről készült. A producer J.J. Abrams, a Star Trek XI-XII. és a Star Wars VII. rendezője. A sorozatot Orlando von Einsiedel rendezte, akinek Virunga című dokumentumfilmje a 2015-ös Oscar-díj jelöltjei között volt. A széria előzetese fent megtekinthető.

    A Google Lunar XPRIZE 20 millió dolláros első díját az a csapat nyeri meg, amely elsőként juttat a Holdra egy terepjárót, ami megtesz 500 métert, és nagy felbontású videót és fotókat sugároz vissza a Földre. A második helyen végző csoport 5 millió dollárral lehet gazdagabb. De előbb azt is bizonyítani kell, hogy költségeik 90%-át magánfinanszírozásból fedezték.

    A kihívást eredetileg 2007-ben hirdették meg, 2014. december 31-i határidővel, amit aztán többször is kitoltak egy-egy évvel. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint csak azok a csapatok maradhatnak versenyben, amelyek 2016 végéig egy érvényes rakétaindítási szerződést tesznek le az asztalra.

    A hír azért is érdekes számunkra, mert a magyar Puli Space Technologies is versenyben van. Idén fog eldőlni, hogy továbbra is bent maradnak-e, azaz lesz-e érvényes indítási szerződésük az év végéig, hogy a tervek szerint 2017 végén elindulhassanak céljuk, a Hold felé. Ha sikerül, akkor Magyarország lehet a negyedik nemzet a világon, amely eszközt juttat fel égi kísérőnk felszínére.

  • Lámpagyújtogatók: kultúr sci-fi az életről

    Noha április 22-től a hazai mozikban is megtekinthető lesz a Lámpagyújtogatók című magyar sci-fi film, az alkotók elsősorban mégsem az emberiségnek szánják.

    A kultúra terjesztése nem egyszerű dolog manapság, ezért a Lámpagyújtogatók alkotói egy jópofa és ironikus médiahackkel igyekeznek felhívni a figyelmet alkotásukra. Mégpedig azzal, hogy ez a film valójában egy űrüzenet, kifejezetten az Androméda-ködbe. A készítők ezt az üzenetet egy rakétába építve juttatják el a világűrbe a Föld napján, közép-európai idő szerint 19 órakor.

    „Egy forró nyári délután kaptunk egy telefonhívást, miszerint honfitársaink jeleket vettek a világűrből és hogy erre válaszolva filmet kellene készítenünk magunkról emberekről, egy távoli galaxis idegen civilizációja számára. Mivel a nemzetközi űrügynökségek meglehetősen borsos áron dolgoznak, saját erőből el is kell mindezt juttatnunk Andromédába” – mondja el a film előzményeivel kapcsolatban a rendező, Százados Miklós.

    Az idegen galaxisból érkező megbízás alapján a műfaj tekintetében szabad kezet kaptak az alkotók. „A Földön az emberek önmaguknak általában szórakoztató játékfilmeket készítenek; szerencsés esetben kapnak hozzá néhány százmillió forintos állami támogatást, azt használják fel a gyártáshoz. A magamfajta függetlenfilmes orvos-rendező kultúr sci-finek nevezi el a produktumot, amelyet az andromédiaiaknak készít, mint célközönségnek, és amelyre állami támogatást nem kap” -, mondja el a rendező, aki féltucat barátját kérte meg, hogy segítsenek, amiben tudnak. Százados Miklós hozzáteszi: nagyon sok szellemi muníciót kaptak azoktól az embertársaktól is, akik megszólalnak a filmben és a küldetést megismerve az első kérésre álltak rendelkezésre.

    Az emberiség első filmes csillagközi üzenetét az „1.000.042 Lámpagyújtogató napja” elnevezésű eseményen, április 22-én 19 órától a WestEnd City Centerben lövik ki egy távoli galaxisba. Az érdeklődők a Cinema City országos mozihálózatában, illetve az eseményhez csatlakozó összes hazai moziban közösen tekinthetik meg a Lámpagyújtogatókat. A szervezők ígérik: mindez egyszeri és megismételhetetlen közösségi élmény lesz.

    Lámpagyújtogatók

    A film bemutat bennünket, embereket, illetve azt az időszakot öleli fel, amely az üzenet vételétől a rakéta kilövéséig tart. Negyvenkét ismert és elismert, különböző területeken sikereket elért embert kérdeztek meg a földi élet nagy kérdéseiről, az általuk adott válaszok pedig sűrű szövésű tartalommá álltak össze.

    „A tartalom mögött a figyelmes szemlélődő számára gyönyörűen kirajzolódik az ember a maga szépségében, egyszerűségében, törékenységében és szerethetőségében” – mondja el Százados Miklós rendező, aki bevallja, már nagyon várja az andromédiai filmkritikusok visszajelzését, még akkor is, ha ez minden bizonnyal hosszú évekbe telik még.

    Az alkotók bíznak benne, hogy a hazai mozik közönsége nem veszi zokon, hogy ennek a filmnek kivételesen nem ők jelentik a célcsoportját, mert ettől még számukra is tanulságos és élvezetes kikapcsolódást jelenthet a megtekintése.

  • Kiosztották a Zsoldos Péter-díjakat és a Trethon Judit-emlékgyűrűt

    És a nyertesek… (tovább…)