Címke: magazin

  • Megjelent az áprilisi Galaktika!

    A Galaktika magazin áprilisi számában befejeződik Dave Howardnak, a Leymann-transzfer szerzőjének folytatásos kisregénye, az „Űrszemétszedők”. Carlos M. Federici novellája egy „kislányról” szól a Marson, aki már nagyon várja a tavaszt, Bodor Ároné ugyanakkor egy sebesült kisfiúról, akit apja próbál mesével elaltatni. Makszim Vaganov S.T.A.L.K.E.R.-története egy igen veszélyes anomáliával szembesíti kalandozóját, Holló-Vaskó Péter és Solymár András közös írása pedig különös, emlékezetes módon érzékelteti a vallások közötti különbségeket. A havi retró Arthur Leo Zagat elbeszélése egy valóságos bolygóközi háborúról, amely a Merkúr tűzforró világán tör ki.

    Galaktika 361

    A központi tudományos rovat a nem nukleáris szuperbombákról szól. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt az elektromos autók akkumulátorainak sorsáról a hulladékfeldolgozásban, egy mini konyhakertről a lakásban, egy rendhagyó kortárs színielőadásról, a kupolavárosok építésének és karbantartásának nehézségeiről, valamint egy interjú is a S.T.A.L.K.E.R.-sorozat két szerzőjével, Roman Kulikovval és Jezsi Tumanovszkijjal. A képregény Isaac Asimov „Fényvers” című novellájának adaptációja, Csordás László rajzaival.

    A magazin XL-változatában a lengyel Jerzy Żuławski klasszikus Hold-regényének, az Ezüstös mezőkönnek első részével találkozhatnak az olvasók, egy viszontagságokkal teli expedíció történetével.

    A Galaktika 361. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

    Galaktika 361XL

    A legújabb S.T.A.L.K.E.R könyv íróival készült interjút részletét, elolvashatjátok ITT.
  • Vedd kezedbe a Galaktika magazint!

    Szívügyed a magyar és a külföldi fantasztikus irodalom? Akkor itt a lehetőség, hogy te is csatlakozz Magyarország egyik legrégebbi olvasótáborához, a Galaktika kitartó és összetartó közösségéhez.

    A koronavírus által kialakult helyzet miatt a Galaktika legújabb számát nem terjesztjük újságárusok vagy más külső partnereken keresztül, csak nálunk tudjátok megvenni online vagy a szerkesztőségben. Ha szeretnél hozzájutni a következő lapszámhoz, akkor fizess elő még most, így biztosítva magadnak, hogy ne maradjon ki egy se a gyűjteményedből.

    Csatlakozz te is az #olvassotthon #maradjotthon mozgalomhoz.

    Fizessetek elő, még ma!

    Előfizetések

    Kövessetek minket facebook oldalunkon és iratkozzatok fel a Galaktika bolt és a blog hírlevelére is.

  • Metropolis Media – lehetséges változások a tavaszi megjelenésekben

    Amint bizonyára mindenki tudja már akinek a naptárjába fel volt jegyezve a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál időpontja, hogy az eseményt a március 11-én meghozott kormányrendelet értelmében el kellett halasztani. Sajnos ez mindenkit érint olvasókat és kiadókat szerzőket és más munkatársakat egyaránt. Szeretnénk egy kis összegzést adni, milyen változásokra lehet számítani a kiadó ütemtervében.

     

    Jelenleg az áprilisi megjelenéseket nem toljuk el azonban ez változhat! Az alábbi kötetek vannak jelenleg tervben:

    Theodora Goss: Az alkimista lányának különleges esete (GFK/Latte)

     

    José Antonio Cotrina: Samhein aratása (Popcorn)

    Szergej Lukjanyenko: A szabadság íze – Összegyűjtött novellák I. rész (GFK)

    Lana Bastašić: Kapd el a nyulat! (Szépirodalmi Könyvek)

    Jodi Taylor: Múlt vagy soha – St. Mary krónikák 5. rész (GFK)

    Arthur C. Clarke: 3001: Végső Űrodüsszeia (GFK)

    Márciusban megjelentek alábbi köteteink:

    Kir Bulicsov: Az utolsó háború

    Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszkij: Kiket a zóna egybekötött

    Ami még érkezik:

    Anna Cima: Tokióban ébredek

     

    Mivel még nem tudni, hogy milyen korlátozások lesznek még amiért esetleg ezek nem készülhetnek el időre vagy szimplán egy olyan kiadóvezetői döntés születne, amiért eltoljuk a megjelenéseket kérlek kövessétek a Galaktika és Metropolis Media facebook oldalait, webshopunkon iratkozzatok fel hírlevélre, hogy folyamatosan megkapjátok az információkat.

    Addig is a közegészségügy érdekében fokozottan figyeljetek oda higiéniára, mossatok kezet legalább 30 másodpercig szappannal, használjatok kézfertőtlenítőt és minimalizáljátok a fizikai kontaktust főleg idegen helyen. Vigyázzon mindenki magára és ne feledjétek Douglas Adams leghíresebb regényének leghasznosabb tanácsát:” Don’t Panic!„ vagy is „Ne ess pánikba!”

  • Megjelent a márciusi Galaktika!

    A Galaktika magazin márciusi számában folytatódik Dave Howardnak, a Leymann-transzfer írójának izgalmas kisregénye, az „Űrszemétszedők”. Theodora Goss, akinek hamarosan megjelenik Az alkimista lányának különös esete című regénye, a valóság és a képzelet keresztútjáról tudósít novellájában. Varga Csaba Béla a rasszizmus viszonylagosságáról mesél, Cadwell Turnbull hőse pedig egy egyszer megmutatkozott szupererőt próbál kétségbeesetten visszaszerezni. Fedina Lídia apokaliptikus környezeti katasztrófával riogat, Richard Fox kommandósa egy félresikerült kapcsolatfelvételt igyekszik helyrehozni, míg Vlagyiszlav Gyik S.T.A.L.K.E.R.-története a Zóna működésének rejtelmeibe avatja be olvasóit. A havi retró igazi különlegesség: Vörösmarty Mihály hol hátborzongató, hol kacagtató természetfölötti elbeszélése.

    A központi tudományos rovat az univerzum keletkezésének első másodpercét mutatja be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy sziget ökoszisztémájának megmentéséről, illetve annak kudarcáról, egy budapesti galériáról, ahol fémhulladékból újrahasznosított szobrok várják a betérőket, egy sámánisztikus cirkuszelőadásról és a 2020-as európai űrtervekről. A képregény Robert Sheckley novellájának, „A világűr polgárá”-nak adaptációja.

    A magazin XL-változatában Robert Silverberg kisregénye olvasható, „Az ezredes visszatér a csillagok közé”, egy galaktikus birodalom politikai machinációiról, valamint arról, mennyire nehéz eldönteni, ki áll a jó, és ki a rossz oldalon.

    A Galaktika 360. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számában új folytatásos kisregény indul: Dave Howardtól, a Leymann-transzfer írójától az „Űrszemétszedők”. A közelmúltban elhunyt Mike Resnick emlékét idézi meg a szerző egy humoros novellája. A horvát Milena Benini egy különleges kapcsolatfelvétel történetét meséli el, Jules Winkler is ezt választja témájául, Genrih Altov pedig egy excentrikus tudósról ír, aki gömbvillámokat „szelídít”. A havi retró Cyril G. Wates elbeszélése egy rendkívüli felfedezésről, melyet talán már az ókori egyiptomiak is megtettek.

    A központi tudományos rovat Szodoma és Gomora pusztulásának új elméletét taglalja, miszerint a városokat meteorbecsapódás törölhette el a föld színéről. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy kommunikáló virágcserépről, az élelmiszer-termelés jövőjéről, újabb magyar műholdak fellövéséről, az I Monster elektronikus zenei duóról és a Vaják tévésorozatról. A képregény Robert Sheckley novellájának „A világűr polgárá”-nak adaptációja.

    A magazin XL-változatában ismét Cyril G. Watesszel találkozhatnak az olvasók, akinek utópiáját egy természeti katasztrófa és egy lázadás egy időben fenyegeti.

    A Galaktika 359. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Galaktika közönségdíj – 2018 legjobb magyar SF novellái

    Immár hagyománnyá vált, hogy év elején összehívva a Metropolis Media kiadó és Galaktika magazin íróit, szerkesztőit és fordítóit egy kellemes összejövetelen beszélgetünk az elmúlt év eredményeiről és a jövő év terveiről.

     

    Idén még egy jeles hagyományt indítottunk útjára. 2019 decemberében közönség szavazásra bocsájtottuk a 2018-ban megjelent Galaktikák magyar SF novelláit, így rátok, Olvasókra bízva ezt a döntést.

    Több száz szavazattal és nagyon szoros versenyben végül, Márki István: A mogorok földjén című novellája lett a legjobb magyar SF novella, ami megjelent abban az évben a Galaktikában.

    Néhány szavazattal csupán lemaradva a második helyen Fedina Lídia írása az Isteni zűrzavar került. Míg a harmadik legtöbb szavazatot kapott novella, Czövek Andrea: Férfiak nélkül című novelláját szavaztátok meg.

    Szívből gratulálunk mindhárom nyertesnek. A hagyományt szeretnénk folytatni ezért, hogy beérjük magunkat, a Könyvfesztivál vagy a Könyvhét idejére megszavaztatjuk veletek 2019 legjobb magyar SF novelláját.

     

    Szeretnénk ismételten megköszönni mindenkinek a kemény és alázatos munkát. Reméljük ez az év is olyan sikeres és mozgalmas lesz, mint amilyen a tavalyi volt.

    A legnagyobb köszönet azonban, az olvasóinknak és támogatóinknak jár. Nektek, akik előfizettek a Galaktika magazinra, lelkesen gyűjtitek könyveinket. A bloggerek és vloggerek, akik hírét viszik könyveinknek. Ha vannak is melléfogások, mi továbbra is igyekszünk különleges, ritka és minőségi olvasmányokat elhozni mindenkinek!

     

  • Programajánló – Aktuális társadalmi-politikai kérdések, a hang narratív ereje és a zene „átlátszósága”

    Politikus előadások a Trafó januári műsorán

    Érkeznek Phia Ménard, Urbán András, Cláudia Dias, Christos Papadopoulos előadásai

     

    Aktuális társadalmi-politikai kérdések, a hang narratív ereje és a zene „átlátszósága” áll a Trafó Kortárs Művészetek Háza kiemelt januári előadásainak fókuszában. Francia, portugál, olasz, szerbiai magyar és görög alkotók nemzetközi viszonylatban sikert aratott produkciói érkeznek Budapestre, de bemutatót tart a Hodworks, valamint Kálmán Eszter és Matkó Tamás is. A Trafó Galériában megnyílik Trapp Dominika egyéni kiállítása.

     

    Január 9-én és 10-én egy gigantikus Európa-performansszal tér vissza a Trafóba a francia újcirkusz fenegyereke, Phia Ménard, aki ezúttal civilizációnk alapjaira kérdez rá. A 2017-es kasseli Documenta felkérésére készült The Mother House / Maison Mère c. látványos előadása az európai kultúra összeomlását vizionáló színházi metafora. A női testben színre lépő Ménard celluxból és kartonból felépíti az athéni Parthenónt, ami arra a tényre is reflektál, hogy az EU kartonlapokat küldött menedékház gyanánt a Görögországba érkező menekülteknek. Az ismert francia alkotó többször járt már a Trafóban társulatával, a CIE Non Novával, legutóbb 2014-ben az Örvény, 2015-ben pedig A főn délutánja c. újcirkuszi előadásaival aratott sikert.

     

    A menekültkérdéssel két másik előadás is foglalkozik, eltérő nézőpontból és formanyelven. Január 15-én a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Az Úr nevében című „politikailag brutálisan inkorrekt előadása” érkezik, amely két nagy vallási kultúrát, a kereszténységet és az iszlámot állítja szembe egymással. Urbán András direkten politizáló, szókimondó rendezése az egyén felelősségét állítja középpontba, a gyűlöletbeszéd és a politikai paradigmaváltás kereszttüzében. A portugál Cláudia Dias és az olasz Luca Bellezze Kedd: Minden, ami állandó, elpárolog előadása ezzel szemben szavak nélkül, a Menő manó rajzfilmből ismert animációs fonáltechnikával meséli el egy Szíriából Olaszországba menekülő palesztin kisfiú megható történetét. Egyetlen alkalommal, január 17-én lesz látható.

     

    A zene, illetve a műfaji határokkal való kísérlezetés is meghatározó szerepet játszik a Trafó éveleji programjában. Január 11-én az Átlásztó Hang Újzenei Fesztivál keretében az osztrák Studio Dan ad koncertet, stílusában a hangszeres színház, a jazz, a rock és az improvizáció egyaránt jelen van. Az esten többek között elhangzik Vinko Globokar, Párizsban élő zeneszerző Passaggio Verso Il Rischio, azaz Átjáró a kockázat irányába című, az együttes számára komponált darabja is. Január 18-án a Trafó koncertkínálatában az egyedi stílusáról ismert olasz jazz-zongorista, Kekko Fornarelli klasszikus felállású triója mutatkozik be.

     

    A tánc kedvelői egy különleges, zenei fókuszú görög produkciót láthatnak január 24-én és 25-én. Az Opus c. előadás azt vizsgálja, hogyan lehet a klasszikus zene szabályait átfordítani a tánc nyelvére, mint ahogy azt a Rosas Love Supreme című előadásban is láthattuk. A test a hangszer vizuális megjelenítőjévé válik, és a Bach-zene partitúrája diktálja a koreográfiát. Christos Papadopoulos koreográfus Amszterdamban tanult, majd Leon and the Wolf néven saját társulatot alapított. Munkái bekerültek az Aerowaves legjobb előadásai közé, 2004-ben tagja volt az athéni Olimpiai Játékok nyitó és záró eseményét koreografáló csapatnak.

     

    Január 21-22-én Még egy táncelőadás munkacímen új produkcióval jelentkezik a Hodworks. Hód Adrienn koreográfus-rendező ezúttal nem átfogó társadalmi problémákkal, hanem az előadás jelenségével, a néző, a táncosok és a koreográfus szerepkörével és tereivel foglalkozik.

     

    Január 31-én mutatja be közös projektjét Kálmán Eszter látványtervező és a mind külföldön, mind itthon sokat dolgozó zeneszerző, Matkó Tamás, akik a hang narratív szerepét kutatják két tematikailag összefüggő, de formailag különböző előadásban. A Domestic Noise c. első részben Kálmán Eszter és férje, Friedenthal Zoltán közreműködésével egy párkapcsolati történet bontakozik ki; a Quad c. második rész középpontjában pedig Beckett azonos című, eredetileg tévéjátéknak írt darabja áll.

     

    A Trafó Galériában január 17-én nyílik meg Trapp Dominika Ne tegyétek rám! című egyéni kiállítása, amely a népi kultúra által kijelölt mozgástér határait feszegeti. A smART! XTRA sorozat január 13-i interaktív Loop Gallery-prezentációja kortárs magyar művészek munkáin keresztül vizsgálja a manipulált tartalomgyártás kérdéseit.

     

    Bővebb információ és online jegyvásárlás: www.trafo.hu

     

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában befejeződik Gregory Benford Nebula-díjra jelölt kisregénye, a „Newton alvó szelleme”. A 75 éves, Eurocon- és Zsoldos-díjas Nemere Istvánt köszöntjük egy új novellája közreadásával, melynek témája az időutazás. Az észt Kersti Kivirüüt, az Okkultisták klubja írója egy olyan alternatív valóságba viszi el olvasóit, ahol a Déli pályaudvar vérfagyasztó természetfölötti jelenségek színtere. Az amerikai Emma Törzs World Fantasy-díjas novellája egy különös tehetséggel megáldott állatpreparátorról szól. Komor Zoltán hátborzongató Instagram-diktatúrát vizionál. A Brit SF-díjas Dave Hutchinson kisregénye egy angol falut mutat be, melyben mindennaposak a csodák – méghozzá nem csak az örömteliek. A havi retró Ambrus Zoltán „Casanová”-ja az idősödő nőcsábászról, akihez furcsa vendég érkezik.

    A központi tudományos rovat a TRAPPIST-1 csillag rendkívüli bolygórendszerével foglalkozik. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy újabb magyar űrhajós fellövésének lehetőségéről, a cirkuszt a táncszínházzal ötvöző előadásokról, egy exobolygó kutató kisműholdról, a Watchmen tévésorozatról és egy kanadai thrash metal zenekarról.

    A képregény Szinbád alakját idézi meg az Ezeregyéjszakából. A magazin XL-változatában pedig Antal Józsefnek, a Justitia szerzőjének orvosi témájú technothrillere, a Vektor olvasható, mely a korábban Zsoldos Péter-díjat nyert Kód folytatása.

    A Galaktika 358. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Interjú Joó Attilával a Jégcsászár műfordítójával

    Dr. Mund Katalin készített interjút, Joó Attila műfordítóval, akinek többek között a Jégcsászár magyar fordítását köszönhetjük.

    Galaktika: Több nyelvből is fordítasz nekünk. Honnan ered a nyelvtudásod?

    Joó Attila: Románból és angolból szoktam fordítani. Román óvodába jártam, lényegében ott tanultam meg a román nyelv alapjait, később, az általános iskolában heti 4 románóránk volt, a gimnáziumban meg heti 6-8. Angolból végig heti 2 volt, egyszerűen tetszett a nyelv (ellentétben például a némettel…). A filmeket szinkron nélkül néztem, ez is sokat segített. Nem mintha válogatni lehetett volna, nem volt szinkron… De így, utólag ez egyáltalán nem baj. Aztán elvégeztem az angol szakot (is) az egyetemen, s mivel angolt tanítok, a tanítás állandó nyelvhasználatot jelent.

    G.: Miért lettél műfordító? Mit szeretsz ebben a munkában?

    1. A.: Érdekelt a fordítás, és egyszer Németh Attila megkérdezte, hogy lenne-e kedvem lefordítani egy tudományos-fantasztikus novellát. Volt. Aztán jött még egy novella, aztán regények is. Ez azért (is) nagyon jó, mert fejleszti a szókincset és a kreativitást (bár, mivel „másodállásban” foglalkozom vele, ez utóbbira kevesebb idő jut, általában nagyon szorít a határidő…). Viszont jó dolog „elmerülni” a művek világában. Persze ehhez is idő kell.

    G.: Milyen volt a Jégcsászárt fordítani? Mi okozott különösebb nehézséget (ha volt ilyen), s mi okozott örömöt? Megszeretted-e a könyvet? Mi tetszett benne?

    1. A.: Nehéz volt lefordítani a Jégcsászárt. Az idő általában megszépíti a dolgokat, és ez most is így van, de néha szenvedtem vele rendesen. Jobban szeretek olyan művekkel dolgozni, amelyekben sok a párbeszéd, szerintem ilyenkor jobban érvényesülhet a fordító saját stílusa is. Ellentétben a hosszú és művészi leíró részekkel. A különböző idősíkokat sem volt mindig egyszerű kibogozni. A román (és az angol) nyelv esetében ráadásul nem mindig egyértelmű, hogy mikor tegeződnek vagy magázódnak a szereplők. Következetesnek kell lenni ebben is. Ez különösen olyankor nem egyszerű, amikor 2-3 napig egyéb elfoglaltságok (elsősorban dolgozatjavítás…) miatt nem fordítok. Ilyenkor sok mindent újra kell olvasni, hogy megint „képbe kerüljek”. De végül is, így utólag azt mondom, hogy megérte a befektetett sok munkát, mert egy egészen különleges regényről van szó. Érdemes elolvasni, mert a végére összeáll a kép: ez egy nagyon összetett világban játszódó csavaros és fordulatos történet.https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

  • Metropolis Media 2020: első fél év kiadói tervezet

    Metropolis Media 2020 első fél év kiadói tervezet

     

    Kedves olvasóink!

     

    Először is, szeretnénk megköszönni, hogy idén is olvastatok, méghozzá többet, mint múlt évben!

    Továbbra is célunk, hogy minél több SF művet eljuttassunk hozzátok, emellett a szépirodalom és szórakoztatóirodalom eddig rejtett gyöngyszemeit megtaláljuk.

    Szeretnénk megosztani mindenkivel jövő évi terveinket, melyek reméljük elnyerik tetszéseteket.

    Kezdetben három olyan regényt jelentetnénk be, amelyhez már borítótervet is tudunk mutatni.

    Michael Walden: Csillagikrek

    Kir Bulicsov: Az utolsó háború

    Johanna Sinisalo: Iron Sky – Támad a Hold!

    A továbbiakban pedig:

    Theodora Goss: Az alkimista lánya (munkacím)

    Az írónő sikeres könyvsorozatának (eredeti sorozatcím: The Extraordinary Adventures of the Athena Club) első része, 2020-ban jelenik meg először magyar nyelven kiadónk gondozásában. Aki ismeri Alan Moore képregénysorozatát, melynek címe: The League of Extraordinary Gentlemen, annak ismerős lesz Theodora Goss könyvének témája.
    A könyv szereplői már ismert karakterek,  némi csavarral. Mary Jekyll, Diana Hyde, Beatrice Rappaccini, Catherine Moreau és Justine Frankenstein, kalandjaikhoz pedig a kései XIX. századi London ad színhelyet.

    Szergej Lukjanyenko: Novelláskötet (munkacím)

    Jodi Taylor: St. Mary krónikák 5. rész – Amit ma megtehetsz…

    José Antonio Cotrina: Vörös Hold ciklus: Aratás (munkacím)

    Jeff Carlson : Fagyott égbolt befejező kötet

    Roman Kulikov és Jezsi Tumanovszkij: Stalker könyv (még nincs cím)

    Arthur C. Clarke: 3001: Űrodüsszeia

    Jodi Taylor: Nem Semmi lány

    Ayahuaska: A lélek indája

    Anna Cima: Probudim (munkacím)

     

    További információk köteteinkről, az év elején várhatók.