My Blog

Címke: madár

  • A madarakat is megviseli a zaj- és fényszennyezés

    142 madárfaj 58 506 fészkét vizsgálták át a  Michigani Egyetem kutatói A hatalmas adatállomány segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolja a mesterséges fény és az ember okozta zaj a madarak szaporodását Észak-Amerikában.

    Az eredmények szerint nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidéken a fényszennyezés hatására a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban megkezdhetik a költést, erdős területeken pedig 18 nappal korábban. Ez időzítésbeli problémákat okozhat: az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a táplálékuk.

    A globális felmelegedés miatt ugyanakkor bizonyos táplálékok korábban elérhetők. Azoknak a madaraknak, melyek megtartották az idők során költési idejüket, mivel belső órájuk a nap hosszához igazodik, kevesebb utódja marad életben, ha a költés idejére már eltűnik az élelem.

    Sokszavú poszáta

    A megfigyelések szerint a mesterséges fényviszonyok között élő madarak jobban követik – legalábbis átmenetileg – a klímaváltozást, mint a sötét területen élők. Másrészt amikor a tudósok úgy vélték, hogy a madarak a klímaváltozáshoz igazítják szaporodási idejüket, valójában a fényviszonyok változásához igazodtak. Számos vizsgálatot ugyanis olyan területen végeztek, mely fényszennyezésnek volt kitéve.

    27 madárfaj esetében részletesebb vizsgálatokat végeztek. Arra jutottak, hogy a madarak gyenge fényben való látási képessége és füttyének hangereje összefüggésben van a fény- és hangszennyezésre adott reakciójával.

    Minél több fényt képes befogadni egy madár szeme, annál előbbre hozta költési idejét a fényszennyezésre adott reakcióként és annál többet profitált a fényszennyezésből a fészek nagyobb költési arányával.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A hangszennyezést vizsgálva arra jutottak, hogy a fás környezetben élő madarak jóval érzékenyebbek a zajokra, mint a nyitott területeken élők.

    A hangszennyezés késleltette azon madarak fészekrakási idejét, melyek alacsonyabb frekvencián énekelnek, tehát nehezebb meghallani őket az alacsony frekvenciájú, ember okozta zajban. A tojók párzási hajlandósága a hímek dalán alapul, sok esetben a tojóknak hallaniuk kell a hímek énekét, hogy fizikailag képes legyenek a párzásra.

  • A karantén hatással volt a madarak énekére

    Elizabeth Derryberry, a knoxville-i Tennessee-i Egyetem ökológiai és evolúciós biológiai tanszékének kutatója  szerint a madarak énekhangjai is megváltoztak a világjárvány miatti korlátozások idején.

    A kutató évek óta tanulmányozza, hogyan befolyásolja a madarak énekét a zajszennyezés.

    „Jól hallották az emberek, hogy a karantén alatt másképp énekeltek a madarak: amikor mi elhallgattunk, ők töltötték ki hangokkal a teret. Mi felhagytunk a zajongással, a csendet elfoglalták a madarak, és azt hiszem, ez sok mindent elmond arról, mekkora az emberi tevékenység hatása a madárdalra és az állatok kommunikációjára, különösen a városokban” – mondta el Elizabeth Derryberry.

    Sokszavú poszáta

    A San Francisco-öböl régiójában élő koronás verébsármányok (Zonotrichia leucophrys) hangadásának évtizedek óta folyó kutatása lehetővé tette, hogy a tudósok összehasonlítsák a populáció karantén előtti és alatti énekét.

    Meglepő eredményre jutottak: a csend hónapjai alatt a madarak finomítottak az előadásmódjukon, alacsonyabb frekvencián, „szexibb” hangon énekeltek, hogy párt találjanak és hogy területüket megvédjék.

    mikor a karantén alatt csökkent a zajszint, daluk valóban szexibbnek hangzott a populáció többi madara fülében. Ez jól példázza, milyen gyorsan kigyógyul a természet az ember okozta zajszennyezés ártalmaiból.

    A tavaszi kijárási korlátozások természetes kísérletként mutatták meg, hogyan reagál az emberi zajokra az állatvilág.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A Golden Gate híd forgalma az 1950-es szintre esett vissza, a közösségi hálón sokan arról számoltak be, hogy prérifarkasokat láttak sétálni a világhírű hídon.

    A kutató szerint tanulmányuk újabb adatokkal bizonyította, hogy a „csendes tavasz” jót tett mind az állatvilágnak, mind az embernek.

  • Klímaváltozás és a fülemülék

    A felmelegedés hatása már az állatvilágban is több helyen megfigyelhető. Az állatok alkalmazkodnak a megváltozott éghajlathoz, hőmérséklethez, a csapadékviszonyokhoz.

    Spanyol kutatók érdekes területen tettek felfedezést. Jelentős fizikai változást fedeztek fel a fülemüléknél. Az apró énekesmadarak szárnyfesztávolságának csökken az általuk vizsgált két populációban. Ennek oka a földközi-tengeri régió éghajlatának változása, vagyis a tavasz korai beköszöntése és a fokozott szárazság lehet.

    Az apró énekesmadarak a fülemülék a szubszaharai Afrika térségében töltik a telet. A hatalmas távolságok megtételében kulcsszerepet játszik a madarak szárnyának mérete. A kutatók aggódnak, hogy a klímaváltozás befolyásolhatja a madarak vándorlási képességét a téli hónapokban.

    20 év adatait vizsgálták meg a kutatók. Azt keresték, hogy miként változott a madarak szárnyának alakja két fülemülepopulációban.  Megállapították, hogy a fülemülék átlagos szárnyhossza a testméretükhöz viszonyítva csökkent. Eredményeinek azt mutatják, hogy a tavasz eltolódott, a nyári szárazság pedig intenzívebbé vált, ami rövidebb optimális költési időszakot jelent a madarak számára.

    Sokszavú poszáta

    A fülemüléhez hasonló madarak fizikailag és az életmódjukban is alkalmazkodnak a hosszú vándorláshoz: hosszabb szárnyaik vannak, nagyobb számú tojást raknak, ugyanakkor rövidebb az élettartamuk.  A változó éghajlati körülmények azonban mindezt megzavarják és válaszreakcióra kényszerítik a madarakat.   A kutatók szerint a költési időszak megrövidülése miatt a madarak „boldogulásának” kulcsát a rövidebb szárny és a kisebb család jelenti.

    A fülemüle különlegesen széles hangrepertoárral rendelkezik: több mint ezer különböző hangot képes megszólaltatni, míg a pacsirta mindössze 340-et. Noha Európa és Ázsia sok területén költ, elsősorban Anglia déli részén látni és hallani őket a legtöbbet.

  • Klímaváltozás – Egyre kisebbek a madarak

    Megdöbbentő felfedezésre jutottak amerikai kutatók, az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökken a madarak mérete. Ennek oka a klímaváltozás lehet.

    A világon rengeteg madár pusztul el a világ nagyvárosaiban úgy, hogy a toronyházaknak csapódnak. Nem kivétel ez alól Chicago sem. Ezeket a madarakat vizsgálták meg a kutatók. 52 észak-amerikai vándormadárfaj csaknem 71 ezer preparált egyedét tanulmányozták. A tetemeket az elmúlt negyven év során gyűjtötték összes, és preparálták. A vizsgálatokból kiderült, csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk.

    Az állatok klímaváltozáshoz való alkalmazkodását vizsgáló tanulmányok általában az elterjedési területeket és a vonulási útvonalakat érintő változásokra, valamint az életszakaszok eltolódására fókuszálnak. A mostani tanulmány eredményei azonban azt sugallják, hogy a testi, fizikai változások is egy kulcsfontosságú szempontot jelentenek.

    Csaknem az összes általunk vizsgált madárfaj kisebb lett. Megdöbbentő, hogy bár nagyon különböző fajokról van szó, mégis rendkívül hasonlóan reagálnak a környezeti változásra.  Az eredmények szerint az 1978 és 2016 közötti időszakban a madarak lábszárcsontja 2,4 százalékkal lett rövidebb, míg ugyanezen idő alatt a szárnyuk hossza 1,3 százalékkal nőtt.

    A vándorlás rendkívül megterhelő a madarak számára. A kisebb test kevesebb felhasználható energiát jelent a madarak számára a hosszú vándorútjaik során. Azonban azoknak a madaraknak a legmagasabb a túlélési esélye, amelyek nagyobb szárnyfesztávolsággal kompenzálják a kis testüket.

    A kutatók nem tudják biztosan, hogy a melegebb hőmérséklet hatására miért zsugorodnak a madarak. Az egyik elmélet szerint a kisebb testű állatok gyorsabban tudnak lehűlni.

  • Mint egy ragadozó madár

    Lenyűgöző repülőgép koncepciót mutatott be a világ egyik legnagyobb repülőgépgyártója, az Airbus. Ha csak a sziluettjét látnánk, kapásból rávágnák, hogy ez egy madár. Egy ragadozó madár.

    A koncepció is ezt a nevet kapta: Bird of Prey, vagyis ragadozómadár (A klingon rajongók szívét ez most biztos megmelengeti). Sok klasszikus repülőgép építési szabályt dobtak el. A szárnyak enyhén előre nyilazottak, és enyhén íveltek, ismét visszatér a légcsavar, de ezeknek már több tolla van, és a legmodernebb aerodinamikai eredményeknek megfelelően csavarodnak.  A motorok hibrid-elektromos meghajtásúak.

    A szárnyakon már sok éve megjelent az örvénylést csökkentő felhajló szárnyvég. Most ennél is továbblépve ebből már több van, és külön-külön állítható a formájúak.

    A legfurcsább, hogy teljesen elvetették a megszokott repülőgépfarkat a függőleges és vízszintes vezérsíkokkal. Ezek helyett most több, külön-külön állítható tollszerű farok van.

    Ha távolabbról megnézzük az új repülőgépet, egyértelmű, hogy a modellje a sólyom lehetett. A 221. század technológiája egyre több ötletet merít a természetből, amely azt évmilliók alatt tökéletesen kikísérletezte.

    A Ragadozó madár nem egy konkrét repülő terve, az eddigi realista ötleteket összesítették.

    A repülés egyik legfontosabb prioritása lett, hogy miként lehet a repülést fenntarthatóbbá tenni. Tisztábbá, zöldebbé és csendesebbé.