Címke: lovecraft

  • Lebbencs-Cthulhu, egy mezőőr és egyéb szokatlanságok – A Black Aether 2. száma

    A Lovecraft öröksége köré épített fanzin, a Black Aether népszerűsége továbbra is töretlen: a 2. számban már 15 weird történetet olvashattunk, az elsőhöz hasonlóan gyorsan fogyott, és pár napja már a 3. szám is megjelent. Azonban az legújabb példány előtt néhány gondolatot osztanánk meg a júniusi weird adagról. A színvonalas első szám után nagyon vártuk a következőt, az pedig csak még inkább felcsigázta a kíváncsiságunkat, hogy két, a Galaktikához köthető szerző is belekóstolt Lovecraft világába: egyik Startos írónk, Ronil Caine és online munaktársunk, Schubert István, azaz Cotter Blackstone.

    borito_elso_resize_resize

    Ahogy felmerül egy folytatásos tévé vagy regénysorozat kapcsán is, hogy tudja-e tartani az első évad/rész minőségét, úgy egy magazinnál is. A Black Aether főszerkesztője, Tomasics József úgy érzi, már az első számmal elérte az általa kitűzött célt: ösztönözte, inspirálta a magyar alkotókat és az ő írásaik pedig eljutnak a furcsa irodalom hazai rajongóihoz.  A fanzin sikeréből fakadó még nagyobb lelkesedés magán a Black Aetheren is látszik. A 2. számon érezni, hogy a szerkesztők igyekeznek kialakítani egy régebbi korokat idéző kiadvány képét, miközben igazodnak a mai trendekhez is. A Weird Tales-re emlékeztető belsőt nagyon hangulatossá teszik a külső és belső illusztrációk, kedveznek a mi színes-szagos képekhez szokott szemünknek is. Mindegyikből árad a sejtelmesség és a természetfeletti, ezzel rögtön berántva minket a lovecrafti világba. A Black Aether azonban nem csak küllemében, de tartalmában is illeszkedik az előző számhoz, minőségben sem marad el. Ezt bizonyítja is, hogy a szerkesztők igyekeznek egy sajátos, csak a fanzinra jellemző felépítést és stílust tartani, véglegesíteni. Egy biztos lap és olvasóközönség kialakításához ez elengedhetetlen.

    ha_feljonek_a_csillagok_Baukó_Dániel_resize_resize

    A novellákban továbbra is közös vonás a különös események megmagyarázhatatlansága, a megválaszolatlanul maradt kínzó kérdések. A történetek szereplői ismét az ismeretlennel és az emberen túliakkal találják magukat szemben. Azonban hiába a sok közös téma, a megvalósítások nagyon is különbözőek, ami csak a fanzin javára válik. A 15 írást tartalmazó júniusi Black Aetherben találhatunk egy a szerepjátékokat megidéző írást (Bacsai Gábor: Halszag, villámok és alvó istenek), kifordított Bonnie és Clyde történetet (Kökény Pál: La mek), egy kicsit magyar népmeséket idéző bizarrót (Komor Zoltán: Lebbencs-Cthulhu) és más egyéb, érdekes kísérletezést.

    A felhozatalból kiemelkedő Lir Morlan Időtlen hírnöke. A történetben egy tengerparti kisvárosban élő magánnyomozó eseménytelen életébe csöppenünk. Épp feladni készül munkáját és valami élhetőbbet nézni, amikor egy Olivia Waters nevű hölgy keresi meg egy szokatlan kéréssel: egy halálos áldozatokat követelő rítust kell megtörni. A fanzin leghosszabb írásában Morlan egyszerre idézi meg a film noirok világát és a lovecrafti hagyományokat, miközben maga a történet is egy sajátos hangulatú okkultista kalandba invitál minket.

    csapda_Juhász_Ernő_resize_resize

    Ki kell még emelnem Varga István Vegetáció című novelláját is, ami egy intézetben élő férfi bevillanó emlékeibe enged betekintést. Varga az igazság kimondásának problémáját járja körül egy nagyon ötletes koncepcióban. Hasonló kreatív megoldással közelít a lovecrafti hagyományokhoz Ronil Caine is. A Csapda főhőse egy túrázó kisfiú, aki rosszkor volt rossz helyen. Gondolatait egy jegyzetfüzetből ismerhetjük meg, és itt mutatkozik meg Caine azon tehetsége, ami már a Lilianben is kiemelkedő volt: nagyon hitelesen tud megjeleníteni bizonyos karaktertípusokat. A Csapdában szereplő kisfiú beszédstílusa és az őt fenyegető veszély közepette felmerülő gondolatai (pl. „A szüleim, az a kevés barátom, nincsenek többé. Nem fogom megérni a tizennyolcadik születésnapomat sem.”) olvasva tényleg olyan érzésünk van, mintha egy gyerek szemén keresztül látnánk az eseményeket. Emellett pedig kapunk egy igazán meglepő lezárást is, ami teljesen más értelmezést ad a novellának, mint amire először gondoltunk. Online munkatársunk, Cotter Blackstone Mezőőr írásában egy kifejezetten negatív figurát láthatunk új állásában: egy őr, aki a faluhoz közeli mező és erdő történéseit figyeli. Caine-hez hasonlóan Blackstone is tökéletesen megidézi a weird történetek hangulatát, de kicsit a southern gothic (azaz déli gótika) világa is megelevenedni látszik. A kezdet ígéretes, reméljük, a következő számban olvasható folytatásban még jobban elmerülhetünk a sejtelmesen felvezetett eseményekben.

    A bővülő tartalom mellett a pozitív fejlődést és a lelkesedést is látni a 2. számban, egy-két apróságtól (pl. korrektúra) eltekintve összességében ismét egy színvonalas lapot állított össze a Black Aether szerkesztősége. Kívánjuk, hogy az olvasók és az alkotók lelkesedése ne csökkenjen, még sok ilyet!

  • Lovecraft játékadaptációk a küszöbön

    A horroríró, H.P. Lovecraft munkásságának kedvelői számára több, mint ideális a 2016-os év, ugyanis amellett, hogy ezzel a tematikával két negyedévente megjelenő fanzin is kapható, (The Black Aether és Azilum), még egy magyar filmet is kapnak, amely az Onnan túlról című novellát dolgozza fel (lásd interjúnkat a film készítőivel). Ha figyelembe vesszük, hogy a videojáték ipar is megannyi termékkel bővül, talán nem túlzás, ha kijelentjük: a Cthulhu-mítosz Magyarországon ma virágkorát éli!

    Már korábban írtunk a The Sinking City névre keresztelt, nyílt világú videojátékról, amely az árvíz sújtotta New Englandbe kalauzol minket. A fejlesztőcsapat, azaz a Frogwares a Cthulhu-mítoszt érezte a legjobb választásnak, hogy izgalmasabbá tegye a nyomozós játékot.

    Szintén várható egy horror játék The Call of Cthulhu – The Official Video Game címen. A Cyanide Studio bevonta projektjébe a szerepjátékos berkekben ismert Mark Morrisont is, mint gamedesignert, úgyhogy a lovecrafti közösség kifejezetten jó, RPG alapokra épülő játékra számít.

    051172

    Ha ez még nem lenne elég, a török Cultic Games is előrukkolt egy érdekes koncepcióval: a Stygian: Reign of the Old Ones egy retro játék, amely a Heroes of Might and Magic körökre osztott játékmenetét idéző lépegetős mechanizmus szerint fog működni. Kérdés, vajon van-e létjogosultsága ilyesminek 2016-ban? A készítők szerint a kézzel rajzolt 2D-s, izometrikus szerepjáték kiváló történettel és kidolgozott karakterekkel fog rendelkezni.
    A cselekmény a lovecrafti apokalipszist követően, Arkham városában játszódik, ahol a főhős és kompániája (köztük a legérdekesebbek a háborúban elesett, ám a Lovecraft írásaiból ismert Herbert West által reanimált Névtelen Katona, a Kívülálló, vagy a telepatikus képességekkel rendelkező Ulthar macskája) személyes céljaitól vezérelve jut egyről a kettőre. A Cultic Games egyedülálló elemeket ígér, többek között:

     

    • Lovecraft univerzumának valamennyi szereplője megelevenedik, legyen az evilági vagy túlvilági;
    • Hét különböző archetípus közül választhatunk saját karaktert, mindegyik saját történettel és háttérrel fog rendelkezni;
    • A játékos karakterek mentális állapota, vagyis épelméjűsége hatással lesz a dialógusra, így a történetvezetésre is;
    • A fekete mágia alkalmazható lesz, de annak érdekében áldozatokat kell hozni;
    • Érdekesség, hogy a csapat az egykori Weird Tales magazin borítóinak mintájára készített töltőképernyőt.

    A játék kickstarter kampánya júniusban kezdődött, 30 napos határidővel. A kitűzött cél 55.000 Euro, viszont az összeg fele mindjárt az első néhány napon összegyűlt, úgyhogy a Stygian 2017. novemberére várható debütálása szinte garantált.

    OY3MJFW

    Szerencsére egy hazai fejlesztőcsapat, a The Mysterious Machine is számos játékkal igyekszik boldogítani a rajongókat, illetve gazdagítani az adaptációk tárházát. Projektjük, a MAZE: The Angels Walk Silently műfaja szintén horror. Pápai Bence, a csapat vezetője szerint a Darkness, valamint az Alan Wake című játékok hangulatát fogja idézni, és amellett, hogy Lovecraft munkássága inspirálta őket, saját, egyedi történetük méltó lesz a forráshoz. Bence így nyilatkozott a készülőfélben lévő projektről:

    Ez egy pszicho-horror elemekkel dolgozó kalandjáték lesz. Itt a történetvezetés elemei adják majd a horror-jellegét. Lesznek benne közelharci, illetve távolsági fegyverek is, de az ellenséget inkább érdemesebb lesz kikerülni, mintsem konfrontálódni vele, mert nem igazán lesz esélyünk velük szemben, legfeljebb ha nagyon ügyesen játszunk.12112005_1511703905813168_8340609718984488448_n

    Bencéék számára nem idegen az író munkásságának feldolgozása. Korábban egy retro minijátékkal jelentkeztek,melynek címe The Mysterious Disappearance of Mr. Lovecraft. Ebben izometrikus nézetből kell a címszereplőt irányítani, aki saját rémálmában barangol. A csapat most lehetőséget biztosít arra, hogy a játékosok javaslatot tegyenek, melyik legyen a következő novella, amelyet hasonló minijáték formájában adaptálnak.

  • Szex! Szerelem! Iszonyat… – Black Aether olvasónapló

    Idén márciusban két lovecrafti fanzin is felkavarta a hazai weird irodalom állóvizét. Eddig nem volt olyan próbálkozás itthon, aminek egyértelmű célja lett volna Lovecraft munkásságának méltó kezelése és bemutatása, ezzel együtt és összhangban pedig a magyar olvasóközönség inspirálása. A tizenötödikei hosszú hétvégén érkező Black Aether Tomasics József szerelemgyereke, a teljesen nonprofit, negyedéves megjelenésűre tervezett fanzin mindenki számára nyitott, nem titkolt célja ugyanis a szokatlan és hátborzongató történeteket író tehetségek inspirálása és felkarolása; szinte bármi megjelenthet a magazin hasábjain, ami kapcsolódik Lovacrafthoz és munkásságához.

    borito

    Tomasics számára nem idegen a lovecrafti közeg, a Black Aether-projekt előzményeként kezelhető például a szintén hozzá köthető a H.P. Lovecraft kerekasztal Facebookon, a theblackaether.com oldal (ahol mostantól minden nap más Lovecrafthoz köthető tematika kerül előtérbe) és podcast, vagy a (reményeink szerint) hamarosan a nagyközönség számára is megtekinthető első magyar Lovecraft-adaptáció, a From Beyond is, ahol a stáb részeként aktívan kivette részét a filmhez köthető munkálatokból. (Interjúnk a film rendezőjével itt érhető el.)

    A fanzin már első kézbevételkor meghatározó élmény; a figyelemreméltó borító Bolye László és Tomasics József munkája, a papír és a nyomdai minőség kiváló, kellemes a formátum is, jó kézbe venni, lapozgatni, mielőtt belemerülnénk. A (fő)szerkesztői előszón túl hét novellát és egy (magyarul eddig sehol nem olvasható) brazil képregényt kapnak az olvasók, fontos kiemelni, hogy a Black Aether olyan weird fanzin, ami kizárólag saját tartalommal dolgozik. Ikarow hátborzongató képregénye és a borító színes, a fanzin belső illusztrációi fekete-fehérek és igényesen kivitelezettek. Ez utóbbiakat öt alkotónak köszönhetjük, ez a sokszínűség pedig kiválóan megakadályozza, hogy egysíkúvá váljon a hátborzongató történetekhez párosított képiség. Arra, hogy a Black Aether első száma jól sikerült, mi sem jobb bizonyíték annál, hogy a már említett hosszú hétvégét követően hihetetlen gyorsasággal elkapkodták az összes példányt.

    1_cmyk

    Tomasics fontosnak tartja kiemelni, hogy „nem a Cthulhu-mítosztól kell eljutni Lovecraftig, hanem fordítva”, az író munkásságát ugyanis sokan félreértik és nem kezelik helyén olyan karizmatikus követői miatt, mint például August Derleth (aki kicsit félremagyarázta Cthulhu szerepét és jelentőségét). Tomasics állítása szerint a Black Aetherből is kidobott  olyan írást, ami nem volt elég weird, ebből kirajzolódik, hogy mennyire is feszes valójában a fanzin koncepciója, melynek mintaképe az 1923-ban alapított, Edwin Baird, Farnsworth Wright és Dorothy McIlwraith szerkesztésében a polcokra kerülő Weird Tales.

    A Black Aether célja, hogy minél több amatőr (és kevésbé amatőr) szerzőt megismertessen a hazai hátborzongató és furcsa irodalom kedvelőivel. A fanzin novelláiban közös az, ami Lovecraft írásaiban is közös vonás, miszerint soha nem kapunk teljes képet egyetlen eseményről vagy különös jelenségről, mindig felmerül és a felszínen is marad a legfőbb kérdés: MIÉRT?

    illu_vidra

    A borzongást és az ismeretlen iszonyattal való szembesülést hét magyar szerző novellája érzékelteti az első lapszámban. Kiemelkedik a mezőnyből Veres Attila A présházban c. írása. Szabina pornófilm-forgatásra indul, Julcsit helyettesíti, aki egy félresikerült buli tetőpontján fejest ugrott egy víz nélküli medencébe. A forgatáson való munka nem élete álma, de a lakbért valamiből fizetni kell, ugye. Veres novellájában álom és valóság, ember és embertelen olvad egybe, a rémálom mint sorsot alakító tényező és az ismeretlen külső hatalom ugyanúgy megjelenik ebben a túlfűtött és hátborzongató történetben.

    Kökény Pál a többihez képest rövid írással jelentkezik, egy szokatlan tengerparti kaland ismertetésével, ahol mintha semmi sem történne, de közben mégis. Farkas Balázs Galócáját olvastam volna tovább is. Veronika felkeresi édesapját, aki két évvel ezelőtt szakította meg a kapcsolatot a családdal. Lánya most kisbabát vár, s mint sokan egy ilyen nagy horderejű időszakban, ő is úgy érzi, hogy érdemes lenne újból megpróbálni menteni a menthetőt. Megérkezve azonban tanúja annak, hogy apja kertjében furcsa társaság gyülekezik, és valami nagyon kísérteties dologra készülnek.

    illu_papai

    Lir Morlan Sárga árnya Robert W. Chambers A Sárga jel c. novellája alapján készült. Talán ennek (is) köszönhető, hogy rendkívüli módon illeszkedik a Lovecraft-hagyományba. A tizenkilencedik század végén rejtélyes haláleseteket regisztrálnak. Sátánista szekta műve? Beteg rituálé? Visszatérő rémálom? Sárga király és Carcosa? Vajon létezhet olyan írás, mely az őrületbe hajszolja az embert, szóljon bármiről? Vidra Gyula egy bohócos történettel alapozza meg sokunk gyermekkorra visszavezethető rettegését a cirkuszi bohócoktól, Pápai Bence egy ősi elveszett világba kalauzol bennünket, Weiner Sennyey Tibor pedig egy hajmeresztő egyetemi kísérletről tudósít.

    A Black Aether első száma a jövőben kiküszöbölendő gyermekbetegségei ellenére (szerkesztés) maradéktalanul kielégítette elvárásainkat. Izgatottan várjuk a második lapszámot, és nem csak azért, mert online kollégánk, Schubert István (Cotter Blackstone) is a szerzők között lesz. Tomasics Józsefnek pedig hatalmas gratula ezért a lovacrafti csemegéért!

     

  • Nyílt világon elevenedik meg a Cthulhu-mítosz

    A két Sherlock Holmes játékot is jegyző ukrán Frogwares fejlesztőcsapat most új alkotáson dolgozik, ezúttal a horror meghatározó figuráját, H. P. Lovecraftot veszik elő. A cél: egy nyílt világú videojátékban megeleveníteni a Cthulhu-mítoszt.

    A program a The Sinking City címet viseli, ami egy fiktív világban játszódó, főként nyomozásokkal operáló alkotás. A készítők igyekeznek minél jobban visszaadni a Lovecraft által leírt, megálmodott világot, és a noir-ba hajló hangulatot. A történet az 1920-as évekre kalauzol bennünket, ahol egy magánnyomozót alakítunk, aki aktuális ügye kapcsán New Englandbe utazik. A város egy árvíz miatt szinte teljesen víz alá kerül, mégpedig természetfeletti lények valóságos hordájának köszönhetően. Ez pedig érthető módon az őrületbe kergeti a város lakóit. Hogy pontosan mit kell majd a játékosnak csinálnia, egyelőre nem tudni, de remélhetőleg kapunk némi egészséges ijesztgetést, akciódús „csatákat” monumentális lényekkel, és pazar látványú világot, ami képes magával ragadni egy pillanat alatt.

    The-Sinking-City_2016_03-07-16_002

    A fejlesztőktől nem áll távol maga a játékmenet és a cselekmény fő szála, hiszen egyrészt dolgoztak már egy Call Of Cthulhu játékon, másrészt a Sherlock Holmes programok mi másról szólnának, mint a nyomozásról? Mégis, egy új, nyílt világú koncepciót tervez a Frogwares, így érthető valamennyire aggodalmunk.

    A fejlesztők azonban optimisták, blogbejegyzésükben is erről adnak hangot:

    „Ez nagyobb, mint amit valaha csináltunk, de úgy érezzük, nekünk ez lesz a megfelelő következő lépés, szabad és nyitott városba elhozni a nyomozást. Emellett úgy hisszük, hogy a Lovecraft univerzum és a Cthulhu-mítosz a megfelelő helyszín a játéknak.”

    Egyelőre több részletet még nem tudunk az akció-kalandjátékról, például mikor és milyen platformokra  fog megjelenni, de az eddig elszórt információmorzsák alapján reménykedhetünk, hogy remek játék lesz belőle.

    The-Sinking-City_2016_03-07-16_003

     

     

  • Black Aether: A weird fiction feltámadása

    Ritka, amikor egy olyan igény kerül kielégítésre, amelynek az égető szükségéről valahogy sosem vettünk tudomást. Pedig milyen evidens volt! A tiniknek szánt (mégis felnőttek által is olvasott) young adult irodalom tömeggyártása egészen észrevehetetlenné satnyította a minőséget, és egykettőre azon kaptuk magunkat, hogy mondhatni mindenki a disztópikus jövő számára kiszolgáltatott fiatalokról és szerelmi háromszögekről akar írni, hiszen a jelek szerint garantált egy hollywoodi blockbuster-trilógia. Az utolsó epizódot természetesen két részre szedve.

    E barátságtalan folyamat elvezetett ahhoz, hogy  a teljesítmény és az alázat, mint az írás alapvető követelményei, eltűnjenek a grafománia eszköztárából.

    Elfelejtettük az olyan műfajokat, amelyek eleve komornak, megrázónak, és mindenekelőtt érdekesnek rendeltettek. Az élesen elhatárolt zsánerek között megbújt egy titokzatos szubzsáner: a spekulatív fikció, és bár ponyvának minősült mindig is, a weird fiction nélkül nem létezne Conan, valamint a horror sem lenne olyan, mint amilyennek Howard Phillips Lovecraft révén ismerjük.

    3710ed5e-d678-4878-8ea7-c7738904b885A weird fiction publikációjának az Egyesült Államokban megvolt a maga története. A Weird Tales magazin már a 20-as évektől kezdve kínálta az érdekesebbnél érdekesebb novellákat, melyek még ma is megállják a helyüket. 1954-ben kénytelen volt felfüggeszteni a működését, ám azóta több ízben – még nemzetközi szinten is – éledezni látszott a műfaj.

    Így jutunk el a The Black Aetherhez, illetve az általa képviselt vonulathoz, ami Magyarországon az elsők között izzítja be a szokatlan és hátborzongató történetek nyomtatott és online megjelenését. A múlt század meghatározó horror írója, H.P. Lovecraft szellemi örökségét ápolva a fanzin lehetőséget biztosít amatőr és profi írók számára is, hogy a hasonló műfajú rövid történeteik megjelenhessenek.

    Az online felület, mely a The Black Aether névre hallgat, elsősorban lovecrafti magazin, ám a szerkesztő, Tomasics József fontosnak tartja, hogy nyisson a weird irodalom felé. Valamennyi szellemi termék (novella, könyv, zene, film, szerepjáték, grafika, képregény, játék, rendezvény) megjelenhet, amennyiben kapcsolódik Lovecrafthez és munkásságához.

    boritoA negyedévente megjelenő, nyomtatott fanzin, a Black Aether az amerikai Weird Tales mintájára készült, és elődjéhez hasonlóan elhívatott novellistáknak ad lehetőséget, hogy megmutathassák műveiket, emellett illusztrációk is bekerülhetnek. Az első számban olyan írások látnak napvilágot, mint az Útvesztő-történet bevezetése, a Katul Öröksége (Pápai Bence tollából), vagy a Sárga Árny (Lir Morlan tollából), csak hogy kettőt említsünk a hét közül. Emellett a brazil származású Eron Carlos Costa (művésznevén Ikarow) a RIO NEGRO című, színes képregényéből is olvasható nyolc oldal.

    Érdemes szót ejteni az Azilumról, mely szigorúan a Lovecraft munkásságával foglalkozó tudományos műveknek biztosít megjelenést, és mivel ez a forrás a terjedelmének és sokoldalúságának köszönhetően szinte kiapadhatatlan, ráadásul népszerűségét sosem képes elveszteni, a Black Aetherhez hasonlóan az Azilum is szép hosszú jövőt remélhet.

    „Never explain anything”  – Lovecraft saját stílusát jellemző axiómája még ma is a legjobb horrorok ismérve, hiszen néha az édes tudatlanságban hagyás a történetbeli atmoszféra teremtés legmegfelelőbb eszköze. Ez igaz a Black Aetherre is, mivel az oldal, ahogy a kiadvány, rejtelmes, megmagyarázhatatlan, és olyan érzést kelt, mintha teljes megismerése sosem következhetne be. Épp itt volt ennek az ideje!

    A Galatika Magazin egy interjúval készül a Black Aether főszerkesztőjével, Tomasics Józseffel, mely hamarosan olvasható a oldsite.galaktika.hu/ oldalon.

    Az első szám (2016. március) tartalmáról részletesen:

    ÚTVESZTŐ: KATUL ÖRÖKSÉGE​
    Írta: Pápai Bence
    Illusztrálta: Pápai Bence
    A történet bevezetésül szolgál az útvesztő világába, egy ősi és elveszett világ első betekintése ez, egy olyan korból, mikor a félelem és rettegés az élet része volt.

    A MISKATONIC-DIPLOMA
    Írta: Weiner Sennyey Tibor
    Illusztrálta: Vígh Dávid – Gr4ss
    Történet az egyetemről hazatérő kutatóról, aki társaival megpróbálta magára ölteni az egyetlen, és igazi jelmezét.

    SÁRGA ÁRNY
    Írta: Lir Morlan
    Illusztrálta: Vígh Dávid – Gr4ss
    Egy sárga villanás. Egy sápadt maszk. Egy jel, és egy könyv. Néhány szó, néhány felvonás, és a világ örökre más színt ölt.

    RIO NEGRO
    Írta és rajzolta: Ikarow
    Rémület az Amazonas szívében. A képregény első része, a Brazil származású írótól és rajzolótól.

    A PRÉSHÁZBAN
    Írta: Veres Attila
    Illusztrálta: Bolye László
    Szex, szerelem, iszonyat a présházban! Ha a kamerák forognak, felfedjük, ami a bőr alatt rejtőzik.

    MEGJÖTT A CIRKUSZ
    Írta: Vidra Gyula
    Illusztrálta: László Márk
    Ezt a vérfagyasztó történetet ne lefekvés előtt olvasd, mert a végén úgy jársz, mint annak elbeszélője… vagy inkább elszenvedője…

    EGY NAP A TENGERNÉL
    Írta: Kökény Pál
    Illusztrálta: Papp Virág
    Gyilkos ballada, egy békés tengerparti városban, szörnyekkel az időn innen, és azon túlról.

    GALÓCA
    Írta: Farkas Balázs
    Illusztrálta: Papp Virág
    A borzalom, amely szétszakította a családot, már ősidők óta szunnyadt a zalai erdőségben.

    958ce899-f7c6-4b80-aace-de4c35a709c8