My Blog

Címke: lézer

  • Szélmérés a világűrből

    Hogyan lehet a szél erejét messze a világűrből mérni?

    A meteorológusoknak többféle eszköz a rendelkezésére áll, hogy megmérhessék a szél sebességét: forgó szélkerékkel, meteorológiai ballonnal vagy a felhők viselkedését megfigyelő műholdakkal. Ezek azonban csak arról számolnak be, hogy mi történik egy adott helyen vagy egy bizonyos magasságban. De most föld körüli pályára állt az Aerus műhold, a tesztmisszió, előkészíti a leendő lézeres meteorológiai műholdak működését.

    A startot eredetileg keddre tervezték, de nagy magasságban olyan erős szél fújt, hogy el kellett halasztani az indulást. Az Aeolust egy Vega rakéta vitte az űrbe, a rakétát Francia Guyanáról lőtték ki szerdán helyi idő szerint 18.20-kor.

    Az Aeolus miután eléri a 320 kilométeres magasságot, megkezdi a tesztprogramját. A szakemberek azt remélik, hogy a műhold lézeres mérései már egy éven belül megjelennek a hivatalos előrejelzésekben.  A meteorológusok reményei szerint a műhold segítségével javul a középtávú időjárás-előrejelzések minősége.

    Bár a légkör hivatalos határa 100 kilométeres magasságban van, 30 kilométerrel a föld felszíne felett a légnyomás már csupán a tengerszintinek az egy százaléka.  műhold a szeleket úgy méri, hogy ultraviola lézersugarat bocsát ki az atmoszférába és nagy méretű űrtávcsövével megméri a visszajövő fényjelet, mely a különböző magasságok szeleiben mozgó levegőmolekulákról és apró részecskékről verődik vissza. Az Aeolus révén sosem látott részletes adatokat kapunk az egész földi légkörből a 30 kilométer magas sztratoszféráig minden magasságból gyűjti az adatokat.

  • Nagysebességű lézergravírozás

    Amióta létezik a lézer, azóta tudjuk, hogy gyorsasága mellett mennyi energia rejtőzhet benne. Ezért használja a science-fiction zsánerben fegyverként. Lézerfegyverekkel évek óta kísérleteznek, de a kísérleti példányokon túl még nem sikerült hadrendbe állítani.

    Az iparban azonban annál inkább hódít. Régóta használják vágásra, vastag acéllemezeket úgy szel át, mint kés a vajat. A lézersugarak precíz irányítása, amely szó szerint a milliméter törtrészét kitevő pontosságú, nem csak a darabolásban használják. A lézergravírozás is már több éves múltra nyúlik vissza. A lézersugár erősségét beállítva ugyanolyan pontosan lehet egy műanyag lemez felületébe égetni a mintát, mint egy acéllemezébe. Ma már direkt lehet olyan rétegelt falemezeket kapni, aminél a belső és a külső rétegek különböző fajta és színű fából vannak. A felső réteget lézerrel elpárologtatva mintaként az alsó lemez fája tűnik fel.

    Nagy divat a dísztárgyak és az ékszerek lézergravírozása. Egy tárgy, amelyen egy ékszerész a bazárban napokig dogozott, az lézerrel pár perc alatt elkészül.

    De a mai gépek pontossága és gyorsasága egyszerűen lenyűgöző. Elképesztő gyorsasággal és pontossággal dolgoznak. Szemmel követhetetlen sebességgel alakul ki a minta.

     

     

    (Via)

  • Kínai lézerpuska?

    A  ZKZM-500 nevű kézifegyver 800 méterről szénné égeti a bőrt.

    A South China Morning Post értesülése szerint kínai kutatóknak sikerült kifejleszteniük a lézerpuskát. A fegyver súlya mindössze három kilogramm ezért a lézerfegyverek AK-47-ének becézik. A fegyvert hivatalosan nem halálos fegyvernek tekintik, mert ölésre nem képes. 800 méter távolságról a ruhán keresztül képes szénné égetni a bőrt, még akkor is, ha egy ablakon kell közben áthaladnia. Egyetlen töltéssel ezerszer képes két másodpercig tartó lövést leadni. A lézersugár láthatatlan, és a fegyver lövéskor semmilyen zajt nem bocsát ki. A hír szerint a puska gyártás előtt áll, először a terrorelhárítók fognak belőle kapni. Az ára 100 000 jüan, kb. 20 000 dollár.

    Mértékadó szakmai vélemények szerint a hír kacsa, rosszabb esetben kormánypropaganda.  Az egyik fontos ellenérv, hogy a lézerimpulzus nem olyan mint egy lövedék. Útja során a a levegőben folyamatosan szóródik és gyengül. Egy olyan erejű lézernek, ami 800 méter távolságról képes szénné égeti az emberi bőrt, a technika jelenlegi állása szerint hatalmas méretű lenne.

    A másik döntő érv az energiaellátás. Egyszerűen nincs olyan kapacitású akkumulátor, amely egy ilyen energiájú lövést képes lenne energiával ellátni. Különösen nem kétezerszer egymás után.  Egyetlen lövéshez is több ezer kilogramm súlyú akkumulátorra lenne szükség.

    https://www.youtube.com/watch?v=Ao7Ydf2_ttE

    (via, via)

     

     

  • Disco-gömb az űrben

    Első ránézésre valóban úgy tűnhet erről a furcsa kinézetű tárgyról, hogy egy egyszerű disco-gömb, pedig nem az. E golyóbis igazából nem más, mint LAGEOS I (Laser Geodynamics Satellite) névre keresztelt műhold.

    Évtizedek óta vizsgálja Földünket orbitális pályán, és az általa begyűjtött adatokból számítják ki a glóbusz alakját, méreteit. Működési elve egyszerűnek tűnhet: rengeteg parányi magas-precíziós lézeres-visszaverő van elhelyezve rajta, amelyek segítségével mérheti a Földet.

    A 407 kg-os műholdat 1976-ban lőtték fel. A 0,6 méter átmérőjű gömböt olyan anyagokból készítették, amik nem reagálnak a Föld mágneses mezejére, és nincs beépítve semmilyen fedélzeti számítógép, vagy elektronika. „Mindössze”  426 lézer-visszaverőből áll, amelyből 422 szilícium-oxid üvegből készült. A maradék négy pedig germániumból.

    lageos

    A műholdban ugyancsak megtalálható egy olyan tábla, amin a Föld fontos „útikalauza” szerepel. A rozsdamentes acéllapot a híres csillagász, Carl Sagan tervezte. Szerepelnek rajta a számok egytől tízig binárisan, a Föld és a Nap sematikus pályája, és három olyan térkép, ami a Föld tektonikus változásait írja le.

    carl sagan plaque

    A LAGEOS elsődleges feladata a Föld alakjának megmérése volt, de mellette azért más haszna is volt. A visszaverődéseknek köszönhetően sikerült a bolygó felszíni változásait is nyomon követni, valamint a tengelye körüli ingadozásokat. Arra is használták még, hogy bebizonyítsák a frame dragging, azaz a téridőbeli „vonszolódás” általános relativitási jelenséget, miszerint a Föld tömege minimálisan (-39 ezredívmásodperc/év), forgása miatt „magával ragadja” a teret.

    A műhold még mindig aktív és szilárdan orbitális pályán áll. A sarkköröket 225 percenként éri el – és mivel nincs helyzet-irányítása – nem lehet befolyásolni pályáját. Így az űrbéli disco-gömb csak tovább rója a köröket a Föld körül.