Címke: lappföld

  • Útikalauz a lappföldi mocsárvilág misztikus lényeihez

    A napokban jelent meg Juhani Karila Csuka-átok című regénye. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta. Fordítója pedig Bogár Edit, aki tavaly Zsoldos Péter-díjat kapott Johanna Sinisalo A Nap Magja című művének fordításáért.

     

    Juhani Karila finn író, két sikeres novellagyűjtemény után a Csuka-átok az első regénye, amiben megmutatja, milyen is igazából Lappföld, egy őslakos szemével. A mítoszok és mondák újraélednek ebben a mai korban játszódó, sajátos bűnügyi fantasyben, amely 2019-es megjelenése óta számos díjat nyert. Megkapta a rangos Jarkko Laine-díjat, a Kalevi Jäntti-díjat és a Tähtifantasia-díjat is, továbbá jelölték a finnországi The Tolkien Society irodalmi díjára, valamint 2021 tavaszán a Lappföld Irodalmi Díjat is elnyerte.

    A regény tehát a misztikus Lappföldön játszódik. Nem sokat tudunk erről a vidékről, de abban biztos vagyok, hogy az egyszerű olvasó egyrészt sokkal romantikusabb vidéknek képzeli, másrészt sokkal kevésbé misztikusnak. Saját előfeltevéseim semmilyen szinten nem igazolódtak: a nyári Lappföld mocsaras, millió vérszívó rovartól hemzseg, a szegényes körülmények között élő emberek élete egy cseppnyi romantikus bájjal sem bír. Mégis, ez a könyv varázslatos világba kalauzol bennünket.

     

    Főhőse Elina Ylijaako, aki Finnország déli részén él, de minden évben visszatér szülőföldjére, Kelet-Lappföldre, hogy elvégezze éves küldetését: ki kell fognia a helyi kis tóból egy csukát. Nem akármilyen halról van szó: ez a csuka képes átjárni a különböző világok között, és egy átoknak köszönhetően, ha Elina nem fogja ki időben, magával viszi a lány lelkét, vagyis életbevágóan fontos, hogy sikerrel járjon a horgászat. Ehhez nagy bátorságra van szüksége, mert a természet hemzseg a lappföldi misztikus lényektől, akik előszeretettel megennék az embereket. Elsősorban a vízi szellem jóindulatát kellene elnyerni, akinek szerencsére van egy gyenge pontja: szeret kártyázni. Elina időt nyer, hogy még veszélyesebb lényekkel egyezkedjen, de a harmadik nap végére muszáj kifognia a tóból csukát. És még nagyobb bátorságra van szüksége ahhoz, hogy újra szembenézzen Jousiával, ifjúkori szerelmével, mert valójában csak így győzhető le az átok.

    https://galaktikabolt.hu/termek/csuka-atok/

    Ráadásul a faluba érkezik egy rendőrnő is, aki Elinát gyanúsítja egy gyilkossággal. Janatuinen nem is sejti, mire vállalkozott, amikor elfogadta a megbízást. Társa, mérföldekkel korábban, inkább lábon lőtte magát, mintsem hogy Lappföldre menjen, ahol mindenféle szörnyetegek, szellemmadarak és egyéb népség mászkál az emberek között. Janatuinen szinte azonnal összetalálkozik egy drómóval, egy szőrős teremtménnyel, aki hűségesen követi mindenhová. A faluban és környékén azután további furcsa lények, boszorkányok, szellemszajkó által megszállt polgármester és más veszedelmek közepette kénytelen nyomozni. Úgy tűnik, hogy Lappföldön csak árnyalatnyi különbség választja el az embereket a mitikus lényektől.

     

    A Csuka-átok a legjobb értelemben vett fantasy, melyben a mítoszok és mondák szervesen kapcsolódnak a hétköznapi valósághoz. A váratlan fordulatokban bővelkedő történetet pedig lappföldi humor és gazdag természetleírások színesítik.

     

  • Interjú Juhani Karila a Csuka-átok írójával – Lappföldön a legendák és emberi sorsok szorosan összefonódtak

    Az HLA (Helsinki Literary Agency) készített interjút Juhani Karila finn íróval, legújabb regénye a Csuka-átok megjelenése kapcsán. Az interjút Mund Katalin tolmácsolásában olvashatjátok. A regény 2021. augusztus végén jelent meg magyarul a Metropolis Media kiadónál.

    (eredeti forrás megjelölve az interjú alján)

     

    Új regényed, a Csuka-átok hatalmas sikert aratott világszerte. A vad, abszurd és humoros cselekményt és stílust gyakran a legendás Arto Paasilinna finn író stílusához hasonlítják. Hogyan viszonyulsz egy ilyen összehasonlításhoz? Paasilinna szándékos inspiráció volt az írásodhoz, vagy talán valaki/valami más ösztönzött?

     

    Juhani Karila: Arto Paasilinnáért rajongtam gyerekkoromban, így hízelgő számomra az összehasonlítás. Emlékszem, a legjobb műveit körülbelül 11–13 éves koromban olvastam, és ráébredtem arra, hogy amit egy történetbe bele lehet illeszteni, az végtelen. Foghatod Istent, és belehelyezheted egy toronyba Bulgáriában, ha úgy tetszik. Paasilinna ezt tette a Heaven Help Usban. A dolgok nem igényelnek magyarázatot. Elkezdtem használni ezt az ötletet az iskolai esszéimben, és megnevettettem vele a tanárokat. Ekkor gondolkoztam el azon: talán lehetnék író.

     

    Juhani Karila: Csuka-átok magyar borító: Varga Balázs

     

    Hogyan jellemeznéd ezt a regényt?

    K.: Szeretném azt mondani, hogy egy szórakoztató könyv az egész családnak, de határozottan túl sötét a gyerekeknek. Valójában ez az általam szeretett műfajok keveréke. Fantasy a 80-as és 90-es évekből, thriller, romantika és vígjáték. Ritka fűszerekkel. Nemrég újra megtaláltam a vadászati ​​és halászati ​​szakirodalmat: gyökeres, földhözragadt történetek, végtelen leírásokkal a szélben reszkető falevelekről, a folyókról, a tábortűz mellett ülve. Azt hiszem, az emberek általában unalmasnak találják az ilyen könyveket – régebben nyúlra vadásztam apámmal, így én is a célközönsége vagyok ezeknek –, de ha elég mélyre ásol, őrült dolgokat találsz, főleg a századelő idejéből. Akkoriban senki sem beszélt „zöld” értékekről vagy veszélyeztetett fajokról. Az emberek megöltek mindent, amivel a vadonban találkoztak. Szerencsére azóta a dolgok megváltoztak, de szerettem volna átvenni a regényemben ezt a természethez való egyszerű hozzáállást. Hozzáadtam a Cormac McCarthy stílusú párbeszédet is, amelyet nagyon csodálok, továbbá merítettem Dan Browntól és még rengeteg helyről. Alapvetően olyan összetevőket akartam vegyíteni, amelyeket általában nem látunk együtt. Szerintem nagyon jó lett a kombináció.

     

    A könyvben meglehetősen sok mágikus, titokzatos lény szerepel, amelyek a finn mitológiából származnak; ezek a lények azonban az emberek között élnek, időnként megzavarják a mindennapjaikat, és abszurd helyzeteket okoznak, de többnyire harmóniában élnek velük. Kifejtenéd, hogyan jutott eszedbe egy ilyen koncepció? Sok háttérkutatást igényelt?

    K.: A legalapvetőbb inspirációt egy ragyogó észt regény, Andrus Kivirähk Ördöngös időkje adta. A Csuka-átokban található pár közvetlen utalás is erre a műre. Az Ördöngös idők csodálatos mese egy faluról, ahol boszorkányok és furcsa lények próbálnak kijönni egymással. A könyvben bemutatott észt folklór gazdagsága ösztönzött az ősi finn mítoszok felkutatására. Olyan volt, mintha egy feneketlen kincsesládára bukkantam volna: vicces nevek, nevetséges lények és furcsa hiedelmek. Ekkortájt játszottam egy The Witcher 3: Wild Hunt című videojátékkal is. Ez egy szörnyvadász játék, amely Andrzej Sapkowski lengyel író regényei és novellái alapján készült. Nagyon lenyűgözött, ahogy a fantasztikus vadállatok a középkori élet reális ábrázolásába ágyazódtak. Ez a játék és ezek a történetek is nagy hatással voltak rám Kivirähk regénye mellett. És igen, mindezek előbányászása némi időt és kutatást igényelt. Azt használtam, amit találtam, és a lényeket és a mítoszokat a történetemhez igazítottam. Hangsúlyozni szeretném, hogy a regényem nem egy hitrendszer pontos leírása. Csak ellopott dolgok gyűjteménye, amelyeket kifényesítettem, és kiállítottam egy show erejéig.

     

    Sokan állítják, hogy azoknak az íróknak, akik Lappföldön születnek és nevelkednek, gyakran más, jellegzetes az írói stílusuk; általában a nyelv, annak ritmusa, valamint a természettel és ciklusaival való különleges kapcsolat meghatározó. Egyetértesz ezzel? Az a tény, hogy Észak-Finnországból származol, valamilyen módon befolyásolja a stílusodat?

    K.: A semmi közepén nőttem fel. Nem voltak szomszédaink. A zord környezet és az emberek ottani beszédmódja – a beszéd tompa és mégis élénk – határozottan befolyásolta a világfelfogásomat. A természet jelenléte és az emberek hiánya olyan domináns jellemző, hogy ezek lehetnek a legfontosabb tényezők, amelyek az északi írók műveit alakítják.

    https://galaktikabolt.hu/termek/csuka-atok/

    Mik a terveid a közeljövőben? Mire számíthatnak az olvasók?

    K.: Tudományos fantasy regényt írok. Egy magányos asztaliteniszezőt mutat be egy hatalmas űrhajóban, messze egy távoli galaxisban. Az ihletet Mijazaki Hajao A vándorló palota című filmje adta. Már készítettem néhány vázlatot, és nagyon örülök, hogy kezd összeállni a történet.

     

    Az eredeti interjú itt olvasható:

    http://www.helsinkiagency.fi/interview-with-juhani-karila/