Címke: lány

  • Puszta véletlen, hogy fiú vagy lány születik

    Évezredes kérdésre adott a tudomány választ. Minden család egyik legfontosabb kérdése volt, hogy fiú születik-e vagy lány. Évszázadokig a nőt tették felelőssé, hogy mit tud szülni a férjének. Azután jött a genetika forradalma, és kiderült, genetikailag az apa örökítőanyagában levő XY kromoszómán múlik, milyen nemű lesz a gyerek. Most egy kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket is, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

    Az Queenslandi Egyetem tudósai bebizonyították, hogy a szülői gének nem határozzák meg az utódok nemét.

    Az ausztrál kutatás a témában végzett eddigi legátfogóbb volt. A legfontosabb eredmény, hogy a gyerekek nem szerinti megoszlása lényegében véletlenszerű. Az egyes embereknek nincs velük született hajlamuk arra, hogy lányuk vagy fiuk legyen.

    Statisztikailag körülbelül 51 százalék az esélye, hogy fiú, és 49 százalék, hogy lány születik. De ebben az anya vagy az apa génjei nem játszanak szerepek. Az eredmények kulcsfontosságúak az utódok nem szerinti arányairól szóló biológiai és evolúciós elméletek szempontjából.

    Néma csend

    A kutatók svéd anyakönyvek alapján elemezték minden, 1932 óta született svéd, szám szerint 3 543 243 szülő és 4 753 269 gyerekük adatait. Feltérképezték a családi kapcsolatokat, és megvizsgálták, hogy egy ember gyerekeinek a neme összefügg-e a testvérek gyerekeinek nemével, de nem találtak összefüggést.

    A vizsgálat olyan elméletekről is bebizonyította, hogy tévedés, mint hogy a gazdag vagy magas szülőknek több fia, a vonzó külsejűeknek több lánya születik. Az adatok ezeket a feltételezéseket is kizárták.

  • Félvér ősember

    A Galaktika októberi számában foglalkoztunk azzal a kérdéssel, jelenleg miért csak egyetlen emberi faj él a Földön, hova tűntek el az elmúlt évezredekben a velünk közeli rokonságban álló fajok. Itt foglalkoztunk a gyenyiszovai barlangban talált leletetekkel is.

     

    Az Antropológusok legújabb vizsgálatai érdekes eredményt hoztak: félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt az a mintegy 50 ezer évvel ezelőtt élt kislány, akinek maradványait az orosz barlangban találták meg.

    A kutatások szerint a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak egy időben  fordultak elő Eurázsiában. Mindkét csoport 40 ezer évvel ezelőttiig élt a térségben, a neandervölgyiek a nyugati, a gyenyiszovaiak a keleti részen. A neandervölgyiek keletre vándorolva találkozhattak a gyenyiszovaiakkal, és a modern emberekkel is.

    A kutatók a kislány csontjainak DNS-vizsgálata alapján állapították meg, hogy a gyermeknek két különböző embercsoportból származó szülei voltak: az anya neandervölgyi, az apa gyenyiszovai volt. Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a neandervölgyieknek és a gyenyiszovaiaknak alkalmanként születtek közös gyermekeik. De akkora szerencsére nem számítottak a tudósok, hogy rátalálnak a két csoport egy gyermekére.

    Napjainkban a nem-afrikai emberek DNS-ének egy kis része a neandervölgyiektől származik. Néhány más nem-afrikai populációnak, attól függően, hol él, szintén van olyan rész a DNS-állományában, amely az ázsiai, úgynevezett gyenyiszovai emberektől származik.  A tény, miszerint a gének tovább élnek az új generációkban, azt jelzi, hogy bizonyosan születettek közös utódaik. Egyelőre azonban az egyetlen hely, ahol megtalálták a megkövült bizonyítékát a gyenyiszovai és neandervölgyi ember közös leszármazottjának, egy szibériai barlang az Altaj-hegységben.

    Eddig kevesebb, mint húsz nem a Homo sapienshez tartozó ősember genomját sikerült megfejteni. Ebből a nagyon kis számból mindössze egy embert találtak, amelynek fele-fele arányban voltak különböző felmenői.