Címke: labda

  • A mesterséges intelligencia még egy kicsit béna

    Inverness egy kedves kisváros Észak-Skóciában, a Skót-felföld fővárosaként hirdetik. Focicsapata a a caledonian Thistle FC futballklub meglepően fiatal, 1994-ben jött létre, amikor egyesült két helyi csapat, a Caledonian FC és az Inverness Thistle FC.

    Azóta felküzdötte magát az első osztályba és a futballklub nemrégiben bejelentette, hogy jelentős műszaki fejlesztésbe fogtak. A tévéközvetítésekkor elhagyják az operatőrök által irányított kamerákat, és a sokkal modernebb mesterséges intelligencia vezérelte kamerákat szereztek be. A kamerák beépített „labdakövetési technológiával” rendelkeznek, így folyamatosan követik a labdát.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    Nemrégiben a rendszer azonban csúfosan megbukott. Az egyik közelmúltbeli mérkőzés során folyamatosan összetévesztette a játékvezető kopasz fejét a labdával.

    A mérkőzésen a mesterséges intelligencia rendszeresen hanyagolta a labdát és a a partjelző kopasz fejére fókuszált. Sok néző panaszkodott, hogy emiatt a csapatuk góljáról is lemaradtak, mert a kamera „folyamatosan azt gondolta, hogy a Lino kopasz feje a labda”. Néhányan azt is felvetették, hogy a klubnak biztosítania kell a vonalbírónak sapkát vagy kalapot.

    Itt egy rövid montázs a technológia csődjéről.

    https://youtu.be/9zoJP2FkpgU

    Szerencsétlen Ai mit szólna ahhoz, ha több kopasz játékos is lenne a pályán?

    MI, Bob

  • Farkaskölykökkel is lehet labdázni

    Érdekes megfigyelést tettek svéd kutatók. Legnagyobb meglepetésükre némelyik megfigyelt farkaskölyök is ösztönösen visszahozza az eldobott labdát, ahogy a legtöbb kutya. A kutyák többsége számára természetes labdadobó és visszahozó játékhoz szükséges képesség a farkasokban is létezik.

    A kutatók különböző almokból származó 13 farkaskölyköt vizsgáltak egy viselkedéskutatásra kialakított tesztsorozattal.  A résztvevő állatok közöl három nyolchetes kölyök ösztönös érdeklődést mutatott az eldobott labda iránt és bátorításra visszahozta annak a számára idegen embernek, aki kérte.

    A felfedezés meglepte a tudósokat, mivel korábban feltételezték, hogy az ember adta jelek megfejtéséhez szükséges kognitív képességek, amelyek az apportírozáshoz, vagyis az eldobott tárgy visszahozásához kellenek, csak a kutya háziasítása után, legalább 15 000 éve alakultak ki.

    Ha az ember irányította játékhoz szükséges viselkedés egy fajtája már a farkasoknál is létezett, akkor ez lehetett a háziasításhoz szükséges szelekció egyik szempontja.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Kutatócsoportja azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a viselkedést a háziasítás. A tanulmányozásához kutya- és farkaskölyköket neveltek 10 napos kortól kezdve, majd változatos viselkedési teszteket végeztek velük.

    Az egyik tesztben egy ember, akik a kölykök nem ismernek, átdob egy teniszlabdát a termen. A kis állatok előtte még nem láttak ilyet. Ezután az ember arra ösztönzi őket, hogy hozzák vissza neki a labdát.  Valójában nem várták, hogy a farkaskölykök szót fogadjanak és apportírozzanak. Az első két alom farkaskölyök nem is mutatott nagy érdeklődést.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A harmadik alom néhány kisfarkasa nemcsak hogy elfutott a labdáért, de reagált is azokra a jelekre, amelyeket egy ismeretlen embertől kapott, és visszaszaladt hozzá a labdával.

    A kutyák és farkasok közötti hasonlóságok arról informálnak, honnan származnak azok a viselkedések, amelyeket a kutyáknál tapasztalnak. A kutya háziasításának korai szakaszában lehetett szelekciós előny az a viselkedés, amelyet az apportírozó farkaskölyköktől láttunk.

  • Legostobább környezetszennyezés

    A környezetszennyezés egyik módja sem tekinthető okos dolognak, de amire most rájöttek Kaliforniában, az messze túl van a józanész határán. A kaliforniai Monterey-öbölben lévő tengeri természetvédelmi területen és partvidékén, ahonnan mintegy két és fél tonnányi golflabdát távolítottak el két év alatt.

    Ilyen mennyiségű labdánál óhatatlanul fel kell tételeznünk, hogy ezek nem csak véletlen rossz ütések miatt kerültek a vízbe, hanem szándékosan szórakoztak azzal, hogy az óceánba ütötték. Azt hiszem, a Csillagkapu: Atlantisz sorozatban John és Ronon rossz példát mutatott.

     

     

    Matthew Savoca, a Stanford Egyetem tengerbiológusának figyelmét kaliforniai középiskolások hívták fel arra, hogy az öbölben végzett merüléseik során nagy mennyiségű golflabdára bukkantak a óceán mélyén, és elkezdték kihalászni a tengeri élővilágra káros labdákat három part menti golfpálya közeléből. 2016 májusától 2018 közepéig csaknem 40 ezer golflabdát szedtek össze az öböl mélyén. A part menti strandok megtisztításakor a fenntartók csak Pebble Beachen további mintegy tízezer golflabdára bukkantak. A szakemberek úgy becsülték, ez a mennyiség két és fél tonna súlyt tesz ki.

    A tudósok a Pebble Beach-i golfpályán játék közben elveszített labdák számát tekintve kiszámolták, hogy csak ebben a térségben évente mintegy százezer elveszett golflabda szennyezi a környező tengeri és szárazföldi térséget.

    Megvizsgálták az összegyűjtött golflabdák állapotát is. A modern golflabdák burka önthető poliuretán elasztomerből készül, belsejében szintetikus gumi van. A gyártók cink-oxidot, zink-akirlátot és benzol-peroxidot is hozzáadnak, hogy növeljék rugalmasságát és tartósságát. Ezek az anyagok mérgezők a tengeri élővilágra.

    A kihalászott golflabdák többsége alig használt volt. Találtak azonban közöttük erősen mállottakat, széttöredezetteket. A tudósok kiszámították, hogy belőlük mintegy 28 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódott, szennyezte a környezetet.