My Blog

Címke: kutatás

  • Küszöbön az adatrobbanás: hogyan segíthetik a fejlődést a megújuló energiaforrások?

    Küszöbön az adatrobbanás: hogyan segíthetik a fejlődést a megújuló energiaforrások?

    Egyre égetőbbé válik az adatközpontok energiafogyasztásának optimalizálása

     

    Elemzések szerint a digitalizáció fejlődése eredményeként éves szinten 61 százalékos adatrobbanás várható, így a világon keletkezett és feldolgozott adatmennyiség 2030-ra elérheti a 175 zettabyte-ot. A hatalmas adatmennyiség kezeléséhez szükséges villamos energia mennyisége 2030-ra pedig várhatóan a négyszeresével nő a jelenlegihez képest. E kihívások kezeléséhez és a növekvő kereslet kiszolgálásához egyre nagyobb mennyiségű megújuló energia szükséges. Mivel ez jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, az adatközpontoknak a jövőben elengedhetetlen élen járniuk a megújuló energiaforrások bevezetésében. A lehetséges megoldásokba Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője nyújt betekintést.

    Meglehetősen nyugtalanító adat, hogy az adatközpontok már most is a globális villamosenergia-felhasználás három százalékáért felelősek, ráadásul mindezt az energiaköltségek közelmúltban bekövetkezett ugrásszerű növekedése is tetézi. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) becslése szerint 2050-re a világ villamosenergia-termelésének 90 százalékát megújuló energiaforrásokból lehet és kell biztosítani. A jó hír az, hogy az adatközpontok nemcsak a környezeti hatásukat csökkenthetik, hanem lehetőségük nyílik arra is, hogy javítsák saját villamosenergia-hálózatuk rezilienciáját, és optimalizálják annak a hálózatnak a teljesítményét, amelyre az energiaellátásukban támaszkodnak.

     

    Már meglévő szolgáltatások

    Az adatközpontok tulajdonosai felismerték, mennyire fontos reagálniuk az iparág kihívásaira. Az S&P Global Market Intelligence nemrégiben az Eaton megbízásából végzett egy felmérést. A kutatásban részt vevő válaszadók fele nyilatkozta azt, hogy a megújuló energiaforrások növelésének szükségessége prioritás a számára, 47 százalékuk az energiatárolás fejlesztésének szükségességét is megemlítette, egyharmaduk (34 százalék) szerint pedig fontos, hogy energiagazdálkodásukat költségközpontból bevételi központtá alakítsák át. Azonban tíz megkérdezettből négyen úgy vélik, hogy az energiafogyasztás optimalizálása kihívást jelent, és hasonló arányban (37 százalék) nyilatkozták ugyanezt a fenntarthatósági célok teljesítése kapcsán is. Pedig az adatközpontok már most is számos olyan szolgáltatással rendelkeznek a meglévő, korlátlan áramellátást biztosító rendszereik (UPS) infrastruktúrájának köszönhetően, amelyek ezt könnyen lehetővé teszik.

     

    Kézenfekvő megoldások

    A frekvenciaszabályozással például automatikusan szabályozhatóak az aktív teljesítménytartalékok a hálózati frekvencia ingadozásai alapján, míg a diszponálható teljesítmény olyan villamosenergia-forrásokat foglal magában, amelyek a hálózatüzemeltetők kérésére igény szerint programozhatók. Egy másik alternatívaként a gyors frekvenciaválasz-képességekkel (FFR) rendelkező szünetmentes tápegységek (UPS) lehetővé teszik, hogy az adatközpont tartalék energiaellátó rendszere szükség esetén kiegészítő energiaszolgáltatást nyújtson a hálózatnak anélkül, hogy az adatközpont integritása vagy teljesítménye csökkenne.

     

    „A meglévő eszközök ilyen módon történő kihasználása nemcsak javítja az adatközpontok környezetvédelmi referenciáit, hanem a beruházási költségeket is csökkenti, mivel elkerülhetővé teszi a beruházást a rugalmas tárolórendszerekbe” – hangsúlyozta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.

     

    A lehetőségek kiaknázása

    A lehetőségek kiaknázásához szükséges technológiák bevezetése már javában zajlik. A Microsoft dublini adatközpontjában például az UPS-hez csatlakoztatott lítiumion-akkumulátorsorok jellemzően azt a célt szolgálják, hogy áramkimaradás esetén megfelelő tartalék energiát biztosítsanak. Ezeket a konkrét akkumulátorokat azonban felkészítették a hálózathoz való csatlakoztatásra, hogy segítségükkel a hálózatüzemeltetők akkor is zavartalanul biztosítani tudják a hálózati ellátást, ha a kereslet meghaladja a megújuló energiaforrások, például a szél, a nap és a tenger által generált energia mennyiségét.

     

    „A Microsoft ezt, a hálózatnak nyújtott szolgáltatást az adatközpont rejtett értékeinek kiaknázásaként írja le. A lényeg pedig pont ebben rejlik. Ugyanis azzal, hogy az adatközpontok hozzájárulnak a hálózat működéséhez, egyaránt jelentősen értékesebbé válnak a tulajdonosok, az ügyfelek, a hálózatüzemeltetők és a környezet egésze számára is” – tette hozzá a szekértő.

    Az Eaton

    Az Eaton egy intelligens energiagazdálkodási vállalat, amely elkötelezett az emberek életminőségének javítása és a környezet védelme iránt. Elhivatottak vagyunk a tisztességes üzleti magatartás és a fenntartható működés mellett. Támogatjuk ügyfeleinket energiagazdálkodási problémáik megoldásában ma és a jövőben egyaránt. A villamosítás és a digitalizáció globális trendjeit kihasználva tevékenységünkkel hozzájárulunk a megújuló energiára való átálláshoz, segítünk megoldani a világ legsürgetőbb energiagazdálkodási kihívásait, és azt tesszük, ami a legjobb az érdekelt feleink és a társadalom számára.

     

    Az 1911-ben alapított Eaton a New York-i tőzsdére való bevezetésének 100. évfordulóját ünnepli. 2022-ben 20,8 milliárd dolláros árbevételt értünk el, és több mint 170 országban jelen vagyunk. További információkért látogasson el a www.eaton.com weboldalra. Kövessen minket a Twitteren és a LinkedInen.

  • Kutya vs. törpemalac kommunikáció

    Mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben? Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során erre keresték a választ.

     

     Kiderült, hogy mind a kutyák, mind a malacok a gazdájuk közelében maradnak, ha más nincs jelen; de ha egy idegen is ott van, csak a kutyák tartózkodnak az emberek közelében, a malacok inkább távolabb maradnak.

    Nem elég emberi családban élni ahhoz, hogy egy társállatban általános preferencia alakuljon ki az ember iránt, a fajok közötti különbségek meghatározóak.

    A kutyákat egészen fiatal koruktól kezdve igen szoros kapcsolat fűzi az emberekhez. Azok az egyedek is keresik az emberek közelségét, és megkülönböztetik az ismerőst az ismeretlentől, akik csak korlátozottan érintkeznek emberekkel.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Feltételezhetően az, hogy a kutyák kedvelik az ember társaságát, részben a háziasításuk, részben a kölyökkori szocializáció eredménye. A kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy ha egy másik, csoportban élő háziasított faj, mint például a sertés, egészen fiatal kortól családtagként nevelkedik, az hasonló közelségkereső viselkedést vált-e ki gazdája irányában.

    Az utóbbi időben a házisertés, különösen annak törpe változata, társállatként is népszerű lett, a családi kutyához hasonló szerepet tölt be. A sertés ezen új szerepe szükségessé teszi a sertés-ember viszony jobb megértését a családi környezetben, különös tekintettel az állatok gazdájukkal való kapcsolatára.

    A Családi Törpemalac Programban részt vevő törpemalacok 6-8 hetes koruktól fogva emberi családokban nevelkednek. Ez nemcsak a sertés-ember kapcsolat vizsgálatára kínál egyedülálló lehetőséget, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ember felé mutatott viselkedésüket közvetlenül összehasonlítsuk a kutyákéval.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    „Ebben a vizsgálatban az állatokat két külön alkalommal egy számukra új helyiségbe vezettek, ahol a gazdájukon kívül egy ismerős tárgy vagy egy ismeretlen személy volt jelen. Az állatok szabadon dönthettek arról, hogy hol tartózkodnak a szobában, az emberek vagy a tárgy közelében, vagy inkább távolabb maradnak.

    Azt találták, hogy a malacok és a kutyák is szívesebben voltak a gazdájuk, mint az ismerős tárgy közelében. Azonban egyik faj sem részesítette előnyben a gazdáját az idegennel szemben, látszólag más okok miatt. A kutyák inkább tartózkodtak mindkét ember közelében, mint másutt, míg a malacok inkább távol maradtak a szociális partnerektől, ami enyhe félelmet tükrözhet az ismeretlen ember iránt.

    A kutatás különbséget tárt fel abban is, hogy a két faj hogyan viselkedett a gazdája közelében. A malacok több fizikai kontaktust igényeltek. Megérintették az orrukkal a gazdájukat, hasonló módon, mint a fajtársaikkal teszik, és belemásztak a gazdájuk ölébe.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • A pálcikarobot szaltója

    Tudtad, hogy a Disneynek saját robotkutatási projektje van? Sőt, egy egész kutatóintézete, ez a Disney Research. Most mutatták be légtornász robotjukat, amely az egyszerű Sitkman nevet kapta. Egy stilizált ember, amely csupán törzsből, combból, és lábszárból áll.

    Viszont képes arra, hogy szimpla és dupla hátraszaltót ugorjon. A 2,1 méter magas robot ezt teljesen önállóan végzi. Lendületet vesz a kötélen, kiszámítja a szükséges szöget és távolságot, majd a megfelelő pillanatban elengedi a kötelet. Légtornászhoz méltóan összehúzza a „testét” majd a leérkezéshez kinyújtja.

    A számunkra se egyszerű mozdulat a robot számára is bonyolult. Lézeres távolságmérőket inerciális mozgásérzékelőt, és számítógépes látást alkalmaz. Az így gyűjtött információk alapján számolja ki a szükséges mozdulatokat.

    A videón látszik, hogy összességében szépen kivitelezett gyakorlat, csak sajnos a leérkezés nem sikeres. Ez a látszatra a fura fejlesztés az eljövendő robotok mozgásának fejlesztésére szolgál. Bár ki tudja, lehet hogy a Disneyland robotcirkuszaiban fog ugrálni.

    (via, via, via)

  • Űrtechnológia érkezik Magyarországra

    A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához, így a jövőben a magyar vállalkozások is hozzáférhetnek az űrkutatás előmozdítása közben létrejött, iparjogvédelmi oltalommal ellátott tudáshoz és fejlesztésekhez – jelentette be az MTA alelnöke.

    „Az átlagember számára az űrkutatás leginkább a végtelen univerzum titkainak kémlelését jelenti, pedig az űrben folytatott munka sokkal szerteágazóbb feladat. Sajátossága, hogy általa nem csupán távoli égitestekről, bolygókról és csillagokról tudhatunk meg többet, hanem a Földről is” – fogalmazott Szász Domokos, aki szerint a megállapodásnak köszönhetően a magyar piaci szereplők a legmodernebb technológiai megoldásokat használhatják fel.

    Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az űrtechnológia sokszor hétköznapi problémáinkra is képes választ adni, például az egészségügy vagy az ipari termelés hatékonyságának növelése terén.

    A csatlakozásnak köszönhetően a magyar kis- és középvállalkozások, valamint a kutatólaborok az űrtechnológiai eredményeket szakértő támogatással honosíthatják meg az ipar számos területén, legyen szó az autóiparról, energetikáról, építőiparról vagy orvosi műszergyártásról – mondta a helyettes államtitkár.

    Solymár Károly Balázs kitért arra is: Magyarország jelenleg éves szinten 2,3 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Űrügynökség működéséhez, ennek a jövőben emelni kívánt összegnek a jelentős részét a magyar vállalkozások és kutatások visszapályázhatják. A hozzájárulás terhére évi 34 millió forintból tudják fedezni az arra alkalmas magyar űrtermékek más piacon történő bevezetését, valamint a technológiatranszfer hálózat működési költségeinek egy részét.

    Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Irodájának vezetője elmondta: mára az űriparral foglalkozó mintegy 60 magyar szervezet fele kis- és középvállalkozás, amelyek többek között a hírközlési berendezések és innovatív anyagok fejlesztése, az energiaellátó egységek és a megfelelő hőháztartást biztosító alkatrészek gyártása, valamint az űrélettani kutatások terén aktívak.

    Eddig több mint száz magyar fejlesztésű termék repült már az űrben, és nem tudni olyan esetről, amikor a magyar fejlesztők hibájából történt volna meghibásodás – fűzte hozzá. Tari Fruzsina kitért arra is: 2003 óta 125 magyar vállalkozás összesen 20 millió euró összegben kapott állami támogatást űripari fejlesztésekhez, ez évre lebontva nagyon alacsonynak számít.

    Aude de Clercq, az ESA technológiatranszfer részlegének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországgal együtt 16 ország csatlakozott már a hálózathoz, amely fő feladatának tekinti, hogy összehozza az űripart az ipar más területeivel, elősegítve az űrtechnológia és az űrrendszerek nem űrbéli alkalmazását.

    A program sikerét számos nemzetközi eredmény igazolja – mondta. Példaként említette a több autógyártó, például a Ferrari és Mercedes által is használt kerámia fékberendezéseket, amelyek a rendkívüli hőhatásnak ellenálló anyagok űripari fejlesztésének eredményeiből születtek. Egy francia vállalkozás pedig már több mint 15 egészségügyi intézménynek értékesítette ultrahangos távgyógyászati megoldását, amelyet eredetileg a Föld körül keringő űrhajósok vizsgálatára fejlesztettek ki.

    Magyarország csatlakozása a programhoz növelheti a versenyképességet az ipar teljes területén – fogalmazott Aude de Clercq.

    Hasonlóan vélekedett Burton Lee, a Stanford Egyetem professzora is, aki részt vett az első körben három évre szóló megállapodás előkészítésében. Az eseményen kiemelte: az Európai Űrügynökség technológia-transzfer hálózatában való részvétel helyet biztosíthat Magyarországnak az olyan magánvállalatok, mint például a Google vagy a 2050-re a Marsra egymillió emberi telepest vizionáló SpaceX révén radikálisan átalakuló űriparban.

    Forrás: MTI

  • A legforróbb kettőscsillag

    Egy csillagászcsoport nemrégiben rátalált az eddig észlelt legnagyobb és legforróbb kettőscsillagra. A két égitest olyan közel van egymáshoz, hogy érintkeznek. Ennek két féle végkifejlete lehet: óriáscsillaggá olvadnak össze, vagy fekete lyuk lesz belőlük.

    De ne rohanjunk ennyire előre. Először nézzük meg, mi is valójában a kettőscsillag. A jelenség főszereplői az egymás tömegvonzására ható csillagok. Ezek nem mindig érintkeznek, de a jellemző magatartásforma az, ha a két csillag összeér bizonyos időközönként, és folyamatosan forognak, egymás körül keringenek.

    A most felfedezett VFTS-352 kategórianevű csillagrendszer azonban sok újdonsággal szolgált kutatócsoportnak. Az „alig” 160000 fényévre lévő kettőscsillag mindkét tagja roppant forró és hatalmas tömeggel rendelkezik. Alig egy nap alatt kerülik meg egymást. A két csillag középpontja nagyjából 12 millió kilométerre fekszik egymástól. Ez azt jelenti, olyan közel helyezkednek egymáshoz, hogy felületük fedésben van, és egy híd alakult ki közöttük. A két csillag tömege a Nap 57-szeresét teszi ki, de kitűnnek még a felszíni hőmérsékletük miatt is, amely meghaladja a 40000 Celsius-fokot.

    E kettőscsillag révén megfigyelhető és vizsgálható a galaxisok evolúciója, amely új távlatokat nyithat az Univerzum titkait illetően. Valószínűleg e csillagok hatalmas mennyiségű oxigént termelhetnek, és további olyan elemeket, amelyeket a jövőben vizsgálni lehet.

    space - vfts-352

    A vámpírcsillagokkal ellentétben nem egymástól szívják el a különböző elemeket, hanem megosztják egymással. Nagyjából egy méretű mindkét csillag, és kb. anyagainak 30%-án osztoznak.

    A kutatók szerint két, igen ellentétes végkifejlete lehet a két csillag gigászi táncának. Az egyik, hogy a két test végül összeolvad, és egy hatalmas óriáscsillaggá válik, ami rendkívül gyors forgást eredményez majd. Ha folytatja a gyors forgást, akkor egy hatalmas robbanás lehet a vége, amit hosszú időtartamú gamma-sugárkitörés fog követni.

    A másik elmélet szerint a két csillag anyagai „összekeverednek”, és egy új evolúciós folyamatba kerülhetnek, amely végül szupernóva-robbanást eredményez, és fekete lyukak rendszerét hozhatja létre.

  • A Naprendszer legtávolabbi objektuma

    Csillagászoknak sikerült rábukkanni az eddig ismert legtávolabbi objektumra, ami még a mi naprendszerünkhöz tartozik. A Plutónál háromszor messzebb lévő égitest valószínűleg jégből áll.

    Nevet még nem kapott az új felfedezés, egyelőre a V774104 kategóriaszám szerint tartják számon. Az objektum 500-1000 kilométer nagyságú és több, mint 14 milliárd kilométerre kering a Naptól. Ez igencsak messze van, hiszen a Föld-Nap távolság „mindössze” 149 millió kilométer. A Pluto több, mint 5 milliárd kilométerre található Földünktől, és 9 évébe telt a New Horizons űrszondának, hogy elérje.

    A frissen felfedezett V774104 alakját nem tudják pontosan, sőt még a pályája is kérdéses. Az ehhez hasonló égitestek igen messzire el tudnak kerülni a Naptól, így azt sem lehet tudni, közeledik, vagy távolodik az objektum. Három hasonló égitestről tudunk még, amelyek ugyan közelebb vannak a Naphoz, mégis attól való távolodásuk elérheti a több milliárd kilométert is. Távolodás alatt ezen égitestek pályájának Naptól legmesszebb eső pontját értjük. A különböző, jobbára kisebb átmérőjű objektumok pályája kevésbé szabályos, úgynevezett nyújtott ellipszis alakú, így e kiszórt objektumok rendkívül messze kerülhetnek Napunktól keringésük során.

    Kutatások szerint a hasonló távoli objektumok eredetileg nem ilyen pályákkal rendelkeztek. Az egyik népszerű magyarázat szerint egy elhaladó bolygó okozhatott gravitációs zavart, ezzel módosítva a test pályáját. A másik elmélet pedig azt mondja, hogy a Nappal azonos molekulafelhőből alakult csillag „lopta el” a kisebb égitesteket, még 4,6 milliárd évvel ezelőtt.

  • Az űrhajózás új korszaka

    Hamarosan már nem csak az SF körökben lesz téma a Mars emberi kolonizációjA. Na jó, attól azért egy kicsit még távol vagyunk, de nem sokára akár ember léphet a vörös bolygó felszínére.

    A NASA egy új rakétát készít, ami minden szempontból nagyobb és jobb lesz, mint elődei. A Space Launch System (SLS) képes lesz elhagyni a Föld körüli pályát, így távolabbi célok elérését tehetik lehetővé, immáron emberekkel a fedélzetén.

    A rakéta építéséhez hamarosan hozzá is fognak, hiszen nemrégiben ment át a szigorú tervezési felülvizsgálatok hadán – sikeresen.

    Bill Hill, a NASA egyik szóvivője így nyilatkozott:

    „ Az SLS tervei véglegesek, sikerült a rakétahajtóművek és gyorsítórakéták tesztjeinek első köre, és az első repüléshez szükséges nagyobb alkotórészek gyártását már elkezdték.”

    „ Eddig is voltak kihívások, ezután is lesznek, de a felülvizsgálat megerősíti, hogy jó úton járunk az első repülés felé, ami kiterjesztheti az állandó emberi jelenlétet a távolabbi űrbe. „

    Új korszak elé nézhet az űrhajózás, amennyiben a 98 méter magas és 70 tonna hasznos teher felemelésére alkalmas monstrum elindul a világegyetem mélyébe. Két gyorsítórakéta és négy R-25 rakétahajtómű emeli majd a magasba. Az üzemanyagot (folyékony hidrogén, oxigén) tartalmazó rész 61 méter magas és 8,5 méteres az átmérője.

    Ha minden rendben megy ezek után is, akkor 2017-re minden engedélyt megkaphatnak, s addigra az űrhajó is megépül. Végül 2018-ban megkezdődhet az új éra, mikor az SLS elhagyja a Föld légterét, és immáron emberekkel a fedélzetén felfedezheti univerzumunk rejtélyeit.

  • New Horizons – Egyre távolabb

    A New Horizons űrszonda lassan igazi űr-hírességé válik, hiszen rengeteg értékes információjának köszönhetően sokat beszél róla a sajtó és az érdeklődő közönség is. A Plutót elérve lehengerlő fotókat küldött vissza a Földre, és az információk áramlása még mindig bőven tart.

    Korábbi cikkünkben megemlítettük az űrjármű következő célpontját, ami a szép 2014MU69 névre hallgat. A szonda várhatóan 2019-re ér az aszteroidához: a Plutótól majdnem 1,6 milliárd kilométerre kering. Az égitest nagyjából 48 kilométer átmérőjű, és a Naprendszer külső határán található.

    A New Horizons már megtett majdnem 5 milliárd kilométert, és még mindig kiváló állapotban van, ezért is folytathatja útját, egészen 2026-ig hosszabbították küldetését.

    A fagyos határvidéken keringő MU69 nagyjából tízszer akkora méretű és ezerszer nagyobb tömegű, mint az átlagos üstökösök. A Plutónak azonban alig egy százalékát teszi ki.

    Alan Stern, a New Horizons kutatócsoportjának vezetője egy blog-bejegyzésben leírta:

    „Valószínűleg az új találkozó nem lesz olyan drámai, mint a Pluto feltérképezése volt, mégis rekord lehet belőle: ez lesz a legtávolabbi objektum, amit földi űrjármű megközelített.”

  • Részeges üstökös

    A Párizsi Csillagvizsgáló kutatói egy igazán figyelemreméltó üstököst tanulmányoztak, s mint kiderült nem is hiába. A Lovejoy üstökös remek példa rá, hogy talán a Földön kívül is lehet életre számítani. A most októberben közölt kutatási eredmények szerint a Lovejoy-on található cukor és alkohol is. Ez példátlan megfigyelés, hiszen eddig soha nem találtak még semmilyen űrbéli objektumon alkohol-molekulákat.

    Nicolas Biver, a Párizsi Csillagvizsgáló egyik vezető-kutatója elmondása szerint

    „a vizsgálataink szerint a Lovejoy üstökös a legaktívabb periódusában másodpercenként annyi alkoholt lövell ki magából, amennyi ötszáz üveg borban van”

    Ahogyan a legtöbb új megfigyelés, ez is számos újdonsággal gazdagíthatja a földi kutatók tudáshalmazát. A Lovejoy (mint megannyi üstökös) nagyjából egy időben született csillagokkal és a bolygókkal, ezért tanulmányozása rengeteg új információval szolgálhat a Földről, és annak történetéről is. Egyes teóriák szerint akár az életet is valamelyik üstökös hozhatta a Földre – amely nagy számú szerves anyagot hordozhatott magán.

    Stefanie Milam, a NASA Goddard Űrközpontjának kutatója a Quartznak eképpen fogalmazott:

    „ Az eredmények határozottan mutatják, hogy az üstökösök nagyon komplex vegyületeket hordoznak. A Késői Nagy Bombázás alatt, mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt, mikor számos üstökös csapódott a Földbe – és megkaptuk első óceánjainkat – az életnek nem kellett egyszerű molekulákból kialakulnia, mint víz, szén-monoxid, vagy nitrogén. Ezeknél jóval összetettebb molekulák is a rendelkezésére álltak.”

    Mivel a Lovejoy egy távoli üstökös, ezért a kutatók szerint alátámaszthatja azt a feltételezést, miszerint a Földön kívül akár másik bolygón is kialakulhatott az élet.

  • Ősi vírust aktiválnak francia kutatók

    Valószínűleg pillanatok alatt fel tudnánk sorolni néhány B-kategóriás horrorfilmet, mikor egy elszabadult halálos vírus tizedeli a népességet, és megállíthatatlanul tör világhatalomra. Elsőre úgy tűnhet, hogy a francia kutatók a tűzzel játszanak, de állításuk szerint szó sincs ilyesmiről.

    Egy Szibériában felfedezett, több mint harmincezer éve fagyott óriásvírust kívánnak felébreszteni. Legelőször ellenőrzik a Mollivirus sibericum „ártalmatlanságát”. Amennyiben sem állatra, sem emberre nem veszélyes, megkezdik az aktiválását. A kísérleteket szigorúan zárt környezetben végzik, hogy semmiképpen ne kockáztassák az esetleges negatív következményeket.

    siberia

    A „Molli” néven becézett óriásvírus két dologban is különbözik a mai társaitól: ahogy nevéből is következik, jókora méretű. Míg egy ma ismert vírus alig néhány nanométeres, Molli nagyobb, mint fél mikron (10 nanometer = 0,01 mikron). Összetettebb is társainál: az Influenza-A vírus 8 génből áll, Molli 500-ból.

    A kutatók felhívják a figyelmet a felmelegedések veszélyeire is. A Mollihoz hasonló óriásvírusok még ismeretlenek a jelenlegi tudomány számára, és a megolvadó jégrétegek alól könnyedén elszabadulhatnak. Amíg ellenőrzött környezetben tudják őket vizsgálni, nem lehet probléma, de amint véletlenszerűen bukkannak fel a sok-tízezer éves álmukból, senki sem tudhatja a következményeket.