Címke: Kurt Vonnegut

  • Spekuláljunk kicsit: melyik sci-fi író érdemelne irodalmi Nobel-díjat?

    Október 5-én délután jelentette be a Svéd Akadémia, hogy 2017-ben Kazuo Ishiguro, brit-japán szerzőt tüntetik ki a legrangosabb irodalmi díjjal, a Nobellel.  Az Akadémia indoklása szerint azért, mert

    Nagy érzelmi erejű regényeiben feltárta az ember világgal való illuzórikus kapcsolatának mélységeit

    Zsánerrajongókként is örülhetünk a döntésnek, hiszen Ishiguro ebben a közegben sem idegen név, és neki sem idegen terep. Ott van például az angol bentlakásos iskolában játszódó disztópiája, a Ne engedj el…, vagy a két éve megjelent mágikus realizmus és fantasy határán mozgó Eltemetett óriása. Természetesen nem Ishiguro az első olyan író, akinek az életművében találhatunk zsánerregényeknek is tekinthető műveket és Nobel-díjjal is kitüntették: 2007-ben Doris Lessinget (Canopus in Argos), de korábban, 1907-ben Rudyard Kiplinget is elismerték. Emellett pedig a korábbi jelöltek között szerepelt H. G. Wells és J. R. R. Tolkien.

    Azonban kicsit távolodjunk el a kortárs irodalomtól és haladjunk a tényleges zsánerirodalom felé. Kik azok az SFF szerzők, akik megérdemelnék a rangos elismerést? Mi most életművek egészét és a zsáneren kívüli érdeklődést (értsd. irodalmárok figyelme, adott szerző jelenléte a közbeszédben) figyelembe véve említünk 5 ilyen szerzőt.

    atwood-209-nmt__hero_1200

    Margaret Atwood
    A HVG szerint Margaret Atwoodra 6/1 arányban fogadtak, hogy 2017-ben őt tüntetik ki. Habár a bukiknál voltak nagyobb esélyesek, mint Murakami Haruki vagy Ngugi Wa Thiong’o, de ha Atwood kapta volna a Nobelt, akkor sem lepődtünk volna meg nagyon. A Hulu sorozatának köszönhetően ismét nagy figyelem irányult az írónő disztópiájára, A szolgálólány meséjére, a világszintű társadalmi problémák pedig bebizonyították, a megjelenés után 30 évvel is aktuális. De nincs ez másként Atwood más regényeivel sem, mint az Alias Grace-szel, ahol szintén a nők helyzetére irányul a figyelem (novembertől indul a sorozatváltozata a Netflixen), vagy a MaddAddam trilógia, ahol a génmanipuláción keresztül bontja ki az ember istenkomplexusát, miközben az emberi lélek mélyére is lemerészkedik, de más minket érintő problémákat is feltár két másik disztópiájában, A vak bérgyilkosban és a The Heart Goes Lastban. Ezenkívül kisprózában is jeleskedik, számos erős novellával gazdagította irodalmunkat, mint például a „Rape Fantasies”-szel vagy az „Amikor bekövetkezik”-kel (Galaktika 230). Szóval röviden, Atwoodnak nagyon érik egy irodalmi Nobel.

    ursula-k-leguin

    Ursula Le Guin
    Le Guin szintén a gyakran felmerülő nevek közé tartozik, ha a Nobel-díj kapcsán szóba hozzák a zsánerirodalmat. Műveiben a sci-fi és a fantasy határait feszegetve merül el a társadalmi -és a pszichológiai identitás, és a különböző társadalmi és kulturális struktúrák feltérképezésében. Sokrétű mondanivalója miatt nem csak egy zsánerrajongó, hanem a szépirodalom kedvelőit is lekötheti A sötétség balkeze, A kisemmizettek vagy az Égi eszterga. Mindezt a zsáneren kívüli elismerések is igazolni látszanak. Az SFF díjak (Hugo, Nebula, Locus, World Fantasy) mellett 2000 áprilisában az American Congress tüntette ki Le Guint az amerikai kultúrához való hozzájárulásáért, 2004-ben az ALA (American Library Association) kitüntetését vehette át, 2014-ben a National Book Foundation díjazta az írónőt életművéért, legutóbb pedig az LOA válogatta be az amerikai irodalom klasszikusai közé. Atwoodhoz hasonlóan Le Guin is az irodalom számos formájában alkotott, emellett pedig az Akadémia egy nagyon fontos kitételének is teljesen megfelel: „formai és ábrázolási szempontból irodalmi értékkel bírnak”.

    Premiere Of Paramount Pictures' "Arrival" - Arrivals

    Ted Chiang
    Ha Alice Munro 2009-ben megkapta a Nobelt novelláiért, Ted Chiang miért ne érdemelhetné meg? A kínai-amerikai szerző ritkán publikál, azonban amikor igen azt nagy figyelem és díjeső követi. Műveiben megjelenő témái nem tudományhoz kötöttek, számára minden lehet jó alap egy sci-fi történethez. Az Érkezés alapjául szolgáló „Életed története” például a Sapir-Whorf nyelvészeti elméleten keresztül vázolja fel, hogyan tudnánk felvenni a kapcsolatot egy idegenfajjal, miközben a főszereplőn keresztül az emberi részről sem feledkezik meg. Chiangnál inkább az utóbbi a fontosabb. Hiába ír mesterséges intelligenciákról (The Life Cycle of Software Objects), idegenekről (Életed története) vagy a bábeli építkezésről (Bábel tornya), minden általa használt sci-fi toposz vagy egyéb téma mögött ott rejlenek az emberi létezés örök kérdései. Mindezt pedig brutális, minimalista elegenciával tárja a világ elé, amit a tudomány és a narráció kreatív fúziójával emel irodalmi szintre.

    pkd

    Philip K. Dick
    Phlip K. Dick túlságosan fiatalon hunyt el (mindössze 54 éves volt) és életművét is csak később fedezte fel magának a szakma és a filmipar. Azonban az újra fel-feléledő érdeklődés PKD művei iránt (az új Szárnyas fejvadász film vagy a Philip K. Dick’s Electronic Dreams sorozat) arra enged következtetni, hogy regényeiben és novelláiban bemutatott témák egyre aktuálisabbak lesznek, erről pedig az Akadémia következő pontja jut eszünkbe: „Nemcsak az „elmúlt esztendőben született” munkák díjazhatóak, hanem azok is, amelyeknek a jelentősége a legutóbbi években vált nyilvánvalóvá”. Műveiben a valóság és az identitásunk által teremtett „világ” közötti vékony határt vizsgálta (pl. Ubik, Figyel az ég), körbejárta, mi teszi ténylegesen emberré az embert (pl. Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal?), miközben izgalmas gondolatkísérletekkel (pl. Az ember a Fellegvárban) is meglepte olvasóit, és tette mindezt a narráció legkreatívabb és nagyon is irodalmi módján. Reméljük, egyszer a jövőben posztumusz irodalmi Nobelt kaphat.

    vonnegut

    Kurt Vonnegut
    Talán a leginkább elmarasztalt alkotó ő, akinek a kitüntetéséért nemcsak a zsánerolvasók, hanem a szépirodalom kedvelői is bírálták az Akadémiát különböző felületeken. Művei egyszerre kacagtatóak és elgondolkodtatóak, amit szatirikus, lényegre törő stílusával ér el. Szókimondó, a trágár kifejezéseket sem szégyellő Vonnegut görbe tükröt állít társadalmunknak a sci-fi elemeinek kreatív felhasználásával. A könyveiben megalapított vallások (pl. Macskabölcső. A titán szirénjei), abszurd társadalmak építésével (pl. Utopia 14, Börleszk) saját korának ideológiáit modellezte le és saját világainak az emberekre tett hatását tárta fel. Az általa felvetett témák úgymond jól öregedtek, ma is érezhető Vonnegut mondanivalójának fontossága, egyedi stílusa pedig egy a szépirodalomban szokatlan, de élvezhető közegbe helyezi. Nem kérdés: Nobelt neki!

    Természetesen ez a rövid lista inkább szubjektív, mint objektív gyűjtés, így nyitottak vagyunk más nevekre is. Ti kiket tüntetnétek ki irodalmi Nobel-díjjal? Spekulálásra fel!

  • A közel jövőben ezeket a regényeket filmesítik meg

    Izgalmas bejelentéssel lepte meg a sci-fi és fantasy rajongókat az Universal. Jön a A Titán szirénjei sorozat, képernyőn láthatjuk viszont Roger Zelazny méltán híres regényét, A fény urát, és young adult és thriller rajongóknak is lesz örömük.

    covers_400

    Talán senkinek se kell bemutatunk Kurt Vonnegutot, és A Titán szirénjei klasszikusára is sokan örömmel emlékezünk vissza. Azoknak, akik nem ismernék a regényt: Malachi Constant egy 22. században élő miliomos, aki „hihetetlen szerencsével” tesz szert vagyonára. Azonban Constant-t elhagyja a szerencséje, amikor épp a galaxist szelné át, hogy megmeneküljön a Marson dúló háborúból. Hogy visszaszerezze jogos tulajdonát egészen a Titánig kell mennie, ugyanis az a személy, aki Constant balszerencséje mögött áll ott rejtőzik. Ő nem más, mint Winston Niles Rumfoord. A sorozatváltozatot Dan Harmon ( Rick és Mortyés Evan Katz (24:  Újratöltve) készíti.

    13821

    Itthon sajnos Roger Zelazny nem annyira ismert, mint azt megérdemelné, de A fény ura itthon sem ismeretlen könyv. A hindu kultúrkörre épült jövőbeli társadalomban csak a kiválasztottak élvezheti az isteni hatalmat és halhatatlanságot. Azonban egyikük megsajnálja a kegyben nem részesülő embereket és felrúgja a status quo-t, hogy segítsen a gyengéken. Jelenleg még nincs hír arról, hogy melyik adón fog futni a sorozat változat. Az io9-on is csak a forgatókönyvíró nevét említik: Ashley Miller, aki társíróként működött közre a Thor és X-men: Az elsők filmeknél. Ez jó ajánlólevél lehet.

    raven_boys

    Maggie Stiefvater népszerű urban fantasyjéből is sorozat készül. Az itthon Hollófiúkként ismert könyvsorozat adaptációját a Syfy-on nézhetjük majd. Showrunnerként Andrew Miller (A titkos kör) és Catherine Hardwicke (Twilight) működik közre. A történetben egy Blue nevű lány és három fiú – akiket a Hollófiúk néven ismer a közösség – mágikus kalandjait követhetjük nyomon. Reméljük, egy mindenki számára jó kikapcsolódást nyújtó young adult sorozat kerekedik a projektből.

    Howey_SAND_OMNIBUS_EbookEdition-600

    Az Universal utolsó bejelentése egy posztapokaliptikus regény megfilmesítése volt: Hugh Howey Sand (Homok) című, ötrészes könyvsorozata. A könyv középpontjában négy testvér áll, akik egy homokon újjáépülő világban próbálnak szembe nézni a szeszélyes környezettel, és amennyire lehetséges, emberekként élni. A dűnék uralta vidéken egyetlen mesterséggel lehet elérni bármit is: homok búvárkodás. Azok, akik vállalják a homok alatt leselkedő veszélyeket az óvilág elveszett kincseinek felkutatásááért hatalmas megbecsülés övezi. Palmer, a testvérek egyike, hogy megmentse családját és kiérdemelje a közösség elismerését élete legveszélyesebb, de egyben legambíciózusabb feladatára szánja el magát: elsüllyedt város után kutat a homok alatt. A Sand nemcsak egy ifjú fiú kalandját és egy sivatagi posztapokaliptikus világot mutat be, hanem egy komoly családi drámát is. Ez a regény igazi erőssége, reméljük, ez a része sem marad ki a készülődő sorozatból. A Sandet Marc Forster (World War Z) rendezi és Garry Whitta (Zsivány egyes) írja a forgatókönyvet.

    bird_box_full_dust_jacket_design

    Nem a Universal projektje, de lazán kapcsolódik a stúdióhoz. Sandra Bullock főszereplésével tervez filmet készíteni a Netflix Josh Malerman Madarak a dobozban című thrilleréből. A megfilmesítési jogokat már a regény megjelenését követően elkeltek, azonban a projektről tényleges hírek csak most érkeztek. A filmet eredetileg Scott Stuber  producer a Universalnak szánta volna, de amikor átment a Netflixhez a projektet is magával hozta.
    A posztapokaliptikus elemekkel is átszőtt történetben egy rejtélyes dolog miatt az emberek őrült gyilkosokká válnak. A szörnyű jelenség senkit sem kímélve terjed, a társadalom a káosz felé tart. Csak keveseket nem ért el a dolog hatása. Köztük van Malorie és két gyermeke is. Eddig a világtól elzártan éltek, azonban továbbállnának egy biztonságosabb hely reményében. Kérdés, képesek lesznek-e elmenekülni úgy, hogy önmaguk maradnak?

    A készülődő film mögé több tehetséges alkotó állt. A forgatókönyvet az Érkezésért is felelős Eric Heisserer írja, a rendező pedig az Oscar-díjas dán rendező, Susanne Bier lesz, akinek olyan filmeket köszönhetünk, mint az Egy jobb világ, Serena, vagy a Testvéred feleségét. Jobb kezekbe nem is kerülhetett a történet.

    Egy biztos: a jövőben sem maradunk zsánerfilmek nélkül. Reméljük, olyan fantasztikus filmek lesznek, amennyire az alapot adó könyvek is.