Anna Cima nagy sikerű debütáló regénye, a Tokióban ébredek után újabb kötete jelenik meg magyarul. Az egy angolna emlékei (ideiglenes munkacím, eredeti cím: Vzpomínky na úhoře) augusztus környékén várható. Az írónővel, Kolláth Anna Laura fordító fog interjút készíteni, mi pedig szeretnénk, ha az olvasók is feltehetnék kérdéseiket az írónőnek.
Aki szeretné, hogy kérdését tolmácsoljuk az interjúban, küldje el azt a kommunikacio@galaktika.hu címre. Mivel többszáz kérdést nem fogunk tudni feltenni, és le is kell fordítani a kérdéseket, szűk határidőt szabunk meg a kérdések leadására, illetve az egyforma kérdéseket összevonjuk. 10 olvasói kérdésre lesz így lehetőség.
A kérdések leadásának határideje: 2023.07.16. éjfél
A Kolláth Annával készült interjút a Tokióban ébredek kapcsán pedig ITTtaláljátok.
A Galaktika magazin jubileumi, 400. száma ezúttal kizárólag hazai szerzők írásait tartalmazza, számos korábbi Eurocon- és Zsoldos Péter-díjast felvonultatva. Erdész Róbert nyitó egypercese ötletes megemlékezés, időutazós történetbe csomagolva. Őt Szélesi Sándor követi, akinek jövőben játszódó, a Mysterious Universe világához köthető elbeszélése nagyon is mai problémákra reflektál. Nemere István egy űrkolónia hazavágyódó lakójáról ír. Tarja Kauppinen dörzsölt hősnője egy élő medveisten után kutat Kamcsatka vadonában. Míg Márki István történelmünket színezi át, Mátyás királyt állítva nem mindennapi döntés elé, addig Benyák Zoltán távoli jövőjének digitális lényei az emberektől rájuk hagyott művészetek örökségét igyekeznek továbbvinni. Greta May elmeorvosát egy különleges beteggel szembesíti, aki állítása szerint az egész világ sorsát viseli vállán. Toochee azt a kérdést feszegeti izgalmas novellájában, létezhetnek-e még titkok mai világunkban. Lovas Lajos rendkívüli szövetségeseket állít az emberiség oldalára – épp csak túl kell élnünk a segítségnyújtásukat. A havi retró Babits Mihály egypercese, ami ily módon frappáns keretbe foglalja ezt az ünnepi lapszámot.
A központi tudományos rovat azt vizsgálja, milyen megoldásokat kínál modern korunk az elhunyt hozzátartozók emlékének megőrzésére. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az új Flash-filmről, egy újító, drónokat alkalmazó színházelőadásról, az e-üzemanyagok készülődő forradalmáról, és a föld alatt ránk maradt legrégebbi, érintetlen vízről. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel annak az erkölcshöz és Asimov robottörvényeihez fűződő viszonyáról. A képregény egy újabb H. Rider Haggard-kaland, a Az elveszett aranyváros adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Topálovits Pál rajzaival.
A magazin XL-változatában a Zsoldos Péter- és Galaktika közönségdíjas Fedina Lídia modernizált Grimm-meseátirata olvasható, valamint a szerző további két írása.
A Galaktika 400. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Májusban jelent meg a Metropolis Media kiadó Szépirodalmi Könyvek gondozásában Lukáš Palán Útmutató apokalipszishez című könyve. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta.
Lukáš Palán második regényében a naturalizmus, a „faluregény” és az antiutópia elemei keverednek. Egy hagyományos cseh kisfalú életébe nyerünk bepillantást, míg a háttérben egy ismeretlen katasztrófa zajlik, ami idővel megmételyezi a falu közösségét is.
A sokszor banális események sorozatából áll össze a falu világa. Egy olyan zárt közösségben járunk, ahonnan szinte senki nem menekülhet. Egy csapatnyi rossz modorú fiatalt látunk, akik unalmukban légpuskával autókra lövöldöznek, kecskéket lopnak, és bicikliznek a falu főterén. A helyi iskola rég bezárt, az egész közösség működése az idősebb generáció gondolkodásmódjára, életvitelére épül. Csak két életpálya-modell áll a lakosság előtt: vagy a földeken, vagy a gumigyárban lehet dolgozni. Az egyetlen ember, aki elhagyta ezt a közösséget, és bizonyos értelemben továbblépett, Egon.
Bár Egon csak rövid időre jelenik meg, kétségtelenül ő a könyv egyik legfontosabb szereplője. Az első fejezet az Egonra várva címet viseli, ami nem véletlenül hajaz Beckett drámájára. A csavargó és kozmopolita Egon évente egyszer visszatér a faluba, és orchideát, édességet, fűszereket hoz. Ahogy Beckett színdarabjában Vladimir és Estragon várja Godot-t abban a reményben, hogy egy szebb holnap vár rájuk, Egont egy csapat reményteli fiatal várja a faluban. Abban bíznak, hogy ha Egon mindent elmesél a kinti világról, akkor ők is eljuthatnak valahova távolabb, mint a legközelebbi város, ahol néhányan jártak már, de senkinek nem tetszett.
borító: Varga Balázs
Ősszel Egon végre megérkezik a faluba, hogy aztán a kocsma előtti táblára akassza fel magát. Az ő halálával kezdődik „valójában” az egész könyv cselekménye. A fiataloknak búcsúlevelet hagy, egy Útmutatót, ahogy később nevezik. A levélből megtudnak valamiféle közelgő katasztrófát, amely szembehelyezi őket az idősebb generációval – csak az egyik vagy a másik maradhat életben.
Egon tanításait követve a fiatalok előnybe kerülnek, és lépéseket tesznek az ellenfél kiiktatására. Elhatározzák, hogy lerombolják a gátat, hogy elárasszák a falut, majd lelövik a túlélőket. Szörnyű mészárlás veszi kezdetét.
Az Útmutató apokalipszishez a konfliktusokról szól: város és falu között, a világtapasztalat és a zárt közösség korlátai között, a fiatal és az idős generáció, a pragmatikus gondolkodás és az érzelmi élmény között, a boldog tudatlanságban és az árnyékban való élet között. Valamint arról is, hogy ennyi konfliktus és feszültség milyen mélyen érinti az embert.
A Galaktika magazin júniusi száma T. R. Salty kisregényének befejező részével indul, melyben vakmerő csapatok igyekeznek fényt deríteni egy, a Földre érkezett, halálos veszélyeket rejtő objektum titkára. Samantha Mills friss Nebula-díjas, erős novellája az abortusztörvények időszerű problematikáját járja körbe, SF köntösbe öltöztetve. Bojtor Iván ismét szuggesztív tripre ragadja magával olvasóit, egyenesen a Holdra… vagy még tovább. Alekszej Gravickij (S.T.A.L.K.E.R. – A Zóna ködében) hőséért eljön a Halál, de a terveibe egy kis vodka csúszik. A World Fantasy-díjas Lavie Tidhar elbeszélésének szereplői a Vénuszt próbálják virágzó édenkertté varázsolni. Huszár Karina egy háromgyermekes, frusztrált anyát hoz össze egy szolgálatkész robottal, és ez drámai következményekkel jár. A belga Frank Roger kutatója a dzsungelben egy rendkívüli képességekkel bíró bennszülött törzzsel szembesül. A havi retró Borisz Zsitkov novellája egy fantasztikus találmányról, a mikrokézről, amivel akár egy egysejtűt is meg lehet fogni.
A központi tudományos rovat témája a légi közlekedés fenntarthatóvá tétele. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Babylon 5 újabb fejezetéről, a Csillagok háborúja zenéjének diszkóátiratáról, egy, a klasszikus írógépeket megidéző billentyűzetről és egy 3D-nyomtatott rakétáról. Kenessei András interjúsorozatot készített a ChatGPT-vel annak az erkölcshöz és Asimov robottörvényeihez fűződő viszonyáról. Ennek első része is megtalálható a magazinban, csakúgy, mint Horváth András Ferenc űrkutató cikke Elon Musk privát fejlesztésű űrhajóiról. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.
A magazin XL-változatában az amerikai Gawain Edwards kisregénye olvasható, a „Megmentők a Jupiterről”, illetve a szerző még egy hosszabb elbeszélése.
A Galaktika 399. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Közeleg a Magyar Mozgókép Fesztivál időpontja (2023. június 7-10.), az esemény minden mozikedvelőnek ajánlott, azonban a könyvek szerelmeseinek is lesz miért ellátogatni Veszprémbe a Hangvillába.
Melyik regény a legszórakoztatóbb, melyik regény a legalkalmasabb filmre? Melyik filmíró kezdheti el a forgatókönyv fejlesztését? Az idén öt izgalmas, magyar kortárs regény és öt forgatókönyv-fejlesztő verseng, szakszóval pitch-csel. A tét: az NFI első körös fejlesztési támogatása.
A versenyző forgatókönyvírók: Nagy V Gergő, Goldberg Emília, Szélesi Sándor, Móray Gábor, Somogyi György
Zsűri: Szűcs Dóra, Sümeghy Claudia, Köbli Norbert
Könyvek
Csapó Ádám: Hotel California
Hartay Csaba: Lerepül a hülye fejetek
Szép Zsolt: Kárpát walzer
Pál Dániel Levente: Az Úr nyolcadik kerülete
Szélesi Sándor: Az ellopott troll
Színész: Gerner Csaba
Moderátor: Juhász Anna
Szurkoljunk együtt Szélesi Sándornak, akinek Az ellopott troll című regénye is versenyben van, ami 2019-ben jelent meg a Metropolis Media kiadónál.
Szélesi Sándor: Az ellopott troll, borító Nagy Gábor
A Galaktika magazin májusi száma T. R. Salty kisregényének első részével indul, melyben vakmerő csapatok igyekeznek fényt deríteni egy, a Földre érkezett, halálos veszélyeket rejtő objektum titkára. John Wiswell friss, Nebula-díjra jelölt novellájában különleges képességű emberek igyekeznek enyhíteni az aszályt. Holden Rose a mesterséges intelligencia kérdéskörét járja körbe egészen újszerű nézőpontból. Gareth D. Jones egy időutazó angol úriember hosszú, eseménydús délutánját mutatja be. Claude Lalumière elbeszélésében olyan világot ismerhetünk meg, amelyben a gyermekek éréséhez hozzátartozik az ugrálás párhuzamos univerzumok között. A Preyer-pályázat tavalyi győztese, Hantos Victor egy olyan férfiról ír, aki hallucinációi leküzdéséhez különleges terápiás segítséget próbál igénybe venni. A havi retro igazi különlegesség, Anton Csehov fantasztikus elbeszélése Jules Verne stílusában.
A központi tudományos rovat a cunamik keletkezését és egy hathatós előrejelző-rendszer kiépítésének lehetőségét vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új magyar animációs sci-firől, az Iron Maiden együttes lemezéről, a tengeri hínárerdők hasznáról, valamint egy szabadtéri táblás társasjátékról, amelyben mi magunk lehetünk a figurák. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.
A magazin XL-változatában Valentyin Katajev Ehrendorf szigete című regénye olvasható, mely egyszerre társadalmi utópia és katasztrófatörténet.
A Galaktika 398. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!
Áprilisban jelent meg a Popcorn Kiadó gondozásában Reeli Renaus Morten és az elvesztett világok című könyve. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatta.
Reeli Reinaus néprajzkutató-író, számos gyermek- és ifjúsági könyv szerzője, aki regényeiben nagyon érzékenyen ír a gyermekek problémáiról, mindezt az észt folklór mágikus környezetébe illesztve.
A könyv főszereplője a kamasz Morten, aki nagyszülei halála után az erőszakos, alkoholista nagybácsival kénytelen együtt élni egy mocsár melletti távoli tanyán. Anyja takarítónőként dolgozik Finnországban, hogy pénzt gyűjtsön, amiből ki tudná fizetni az előleget egy lakásra. Az apjáról a fiú semmit sem tud. Morten az élet nehézségei elől gyakorta a közeli mocsárba menekül, ahol a természetet fényképezi a nagyapja örökségéből vásárolt fényképezőgéppel. A fényképezés segíti abban, hogy legalább pillanatokra megfeledkezhessen mindennapi gondjairól.
A fiú az osztálytársai előtt is titokban tartja, mi történik otthon. Nagyon szeretne beilleszkedni az iskolai közösségbe, mert belátja, hogy csak tanulás révén tud kiemelkedni a nyomorból, a szegénységből. Legnagyobb félelme ugyanakkor az, hogy a rossz otthoni körülményeit megismerik az iskolában, és emiatt kiközösítsék vagy megszólják. Ezért igyekszik háttérben maradni, meghúzódni, inkább nem barátkozik senkivel, és nem vesz részt a közösségi rendezvényeken sem. Magába zárkózott és csendes.
A fiú érzi és látja, hogy létezik a normális családi kapcsolatok világa, a közös asztal melletti vacsora, egy tábla csokoládé vagy egy mozi, ám ezek számára elérhetetlenek. Az ő élete abból áll, hogy iskola után a könyvtárban ül, korog a gyomra, és fél a nagybátyjától. Úgy érzi, hogy nem méltó a normális életre. Egy alkalommal, amikor útja megint a mocsárhoz vezeti, Morten találkozik egy furcsa lánnyal, Emiliével, akinek végre képes egy kicsit jobban megnyílni.
Reinaus szenvedélyesen rajong folklórért és a természetért, ezért a lápon keresztül egy csodálatos világ tárul a szemünk elé.
Fontos regény ez, ami a családon belüli erőszakról, a magára hagyott gyerekekről szól, akik nem kapnak segítséget, hogy a problémáikat megoldják. Ritka, hogy egy ifjúsági könyv ezeket a témákat ilyen nyíltan és kendőzetlenül mutassa be. Ugyanakkor minden lehetőséget megad, hogy a fiatal olvasók azonosulni tudjanak vagy együttérezzenek Mortennel.
Köztudott, hogy vannak közöttünk olyan gyerekek, akik szörnyű dolgokon mennek keresztül, de ezt gyakran nem vesszük észre. Remélhetőleg a könyv segít abban, hogy a fiatal olvasók jobban érzékeljék az őket körülvevő társakat, és észrevegyék az áldozatokat. Ám a legfontosabb az, hogy bátorítást nyújt a hasonló körülmények között élőknek, hogy merjenek beszélni, merjék elmondani a problémáikat. Senkinek sem kell eltűrnie az erőszakot.
Christopher Nolan írja és rendezi a 2023. július 21-én megjelenő életrajzi filmet, aminek nem csak J. RobertOppenheimer a főszereplője, hanem maga „Trinity” is (az első atombomba neve) és azok a tudósok, akik részt vállaltak megépítésében (Teller Ede, Erner Heisenberg). Az Oppenheimer alapját, egy 2005-ben megjelent könyv adta, ami American Prometheus: The Triumph and Tragedy of J. Robert Oppenheimer címen jelent meg (Kai Bird és Martin J. Sherwin).
A filmben fél Hollywood szerepet kapott, igazi sztárparádéra lehet számítani majd. Oppenheimer szerepében Cillian Murphy ír színészt láthatjuk majd, aki már többször is együtt dolgozott a rendezővel, és állítása szerint
“Mindig is hangoztattam, négyszemközt és nyíltan is Chrisnek, ha elérhető vagyok és van szerepe számomra egy filmjében, akkor én ott leszek. Nem érdekel mekkora szerepről van szó. De mélyen, legbelül, titkon kétségbeesetten vágytam arra, hogy főszerepet játszhassak nála.” mondta Murphy az The Associated Press-nek.
Mi nagyon várjuk a filmet, találkozzunk a mozi kasszáknál!
Az Oppenheimer alternatíva
A Metropolis Media kiadónál pedig megjelent Robert J. Sawyer regénye, amely csavart egy nagyot a történelmi eseményeken.
Az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából a Hugo és Nebula-díjas író, Robert J. Sawyer visszarepít minket az időben, hogy újraélhessük a történelmet… egy kis csavarral. Míg J. Robert Oppenheimer és a Manhattan-terv csapata az atombomba kifejlesztésén dolgozik, Teller Ede valami még pusztítóbbat akar: egy magfúzión alapuló bombát. Kutatásai félelmetes felfedezéshez vezetnek: 2030-ra a Napból kilökődik a legkülső réteg, ami elpusztítja az egész belső Naprendszert – beleértve a Földet is.
A szerző alapos, aprólékos kutatásain alapuló, korabeli szereplőkkel és eseményekkel teli regénye mesterien keveri a valóság és az alternatív történelem síkjait. Lélegzetelállító kalandot ígér az olvasónak.
A sokszoros díjnyertes kanadai szerző, Robert J. Sawyer az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából írt regényében azt a tudományos közeget vizsgálja, amelyben megszülethetett ez a pusztító fegyver.
A Manhattan-terven sok nagyszerű koponya, a világ leghíresebb fizikusai és matematikusai dolgoztak. Sawyer főhőse J. Robert Oppenheimer – barátainak „Oppie” –, akit az atombomba atyjának is szoktak nevezni. A történet elején, 1936-ban Oppie még fiatalember, aki találkozik élete szerelmével, Jean Tatlockkal, ám a kapcsolatuk a sajátos történelmi korszaknak köszönhetően nem tud kibontakozni, egészen a könyv végéig, ahol majd egy nagy drámai és érzelmi csavarral minden új megvilágításba helyeződik.
Ezután 1942-be ugrunk, elindul a Manhattan-terv. Oppenheimernek jelenlegi feleségével, a szintén tudós Kittyvel kell összeállítania csapatát, és nemcsak a tudományos rivalizálást és a terveket kell kezelnie, hanem a kormányzat katonai és biztonsági követeléseit is figyelembe kell vennie.
A könyv háromnegyede a projekt élénk megjelenítése. Sawyer bemutatja azokat a tudományos folyamatokat, amelyek a Los Alamos-i laborban zajlottak. A tudósok hús-vér emberek, komplex személyiségjegyekkel, érzelmekkel és erkölcsi dilemmákkal. Ez a rész Japán bombázásával és a háborús győzelemmel ér véget.ű
A borítót készítette Varga Balázs
De most jön a csavar. A projektben részt vevő tudósok egy kis magja Teller Ede vezetésével, miközben egy még pusztítóbb fegyver előállításán dolgozott, véletlenül felfedezett egy asztrofizikai tényt Naprendszerünkről, amely elkerülhetetlen végzetet jelent az egész emberiség számára körülbelül 80 év múlva. Mit kellene tenni? Oppenheimer egy új csapatot állít össze immár többek között Einsteinnel is kiegészülve, hogy kidolgozzanak egy új, titkos programot, az Arbor-tervet, aminek célja nem más, mint az emberi faj megmentése.
Míg a könyv első fele szerény tíz évet ölelt fel, a könyv második fele húsz év történéseit meséli el, egészen 1967-ig, amikor a dolgok, sajnos nem állnak túl jól, egészen addig, amíg újabb két tudós, Richard Feynman és Kurt Gödel be nem lép Oppie irodájába…
Míg a könyv első része szinte teljes mértékben a történelmi tényekre épít, ebben az új részben Sawyernek ki kellett találnia hihető akciókat és párbeszédeket, amelyek logikusan és zökkenőmentesen illeszkednek a történetbe, és a szereplők személyiségéből is következnek. A szerző zseniálisan oldja meg a feladatot, az olvasó nem is veszi észre, mikor tértünk le a történelem hagyományos menetéről egy alternatív vágányra, ahol a legfontosabb események többé-kevésbé változatlan módon lezajlanak: Kennedyt meggyilkolják, az Apollo legénysége pedig eljut a Holdra.
Sawyer nagyon alapos kutatómunkát végzett, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a kötet végén található – sci-fi regények esetében meglehetősen szokatlan – irodalomjegyzék, ami azok számára nyújt hasznos segítséget, akik még jobban el akarnak merülni a tudomány működésének rejtelmeiben.
Amellett, hogy Sawyer képes a fizika és a matematika legnehezebb fogalmairól, törvényeiről a laikus olvasó számára is közérthetően írni, a könyv mégsem válik száraz tudományos ismeretterjesztő művé, ugyanis a szerző egy érzelmileg is gazdag, mély és rendkívül elgondolkodtató regényt írt.
A megható emberi dráma mellett ez a regény a tudomány szerepére is rákérdez a történelemben és a közügyekben. Ahogy Szilárd Leó fizikus mondja a történet vége felé:
„A második világháborút követő időszak volt az első idő, amikor a tudósokat (…) tartották felelősnek a történelem egyik fordulópontjáért… A háború óta minket, tudósokat elfogadtak közügyekben is szereplő értelmiségieknek. Amit a politikáról mondunk, annak ugyanúgy súlya van, amint annak, amit a fizikáról mondunk. Hallgatnak ránk.”
Ma, a háborúk, a globális felmelegedés, a gazdasági problémák korszakában talán még időszerűbb, hogy a politikusok, döntéshozók figyelme a tudomány felé forduljon. Érdemes lenne újra meghallgatni a tudósokat.
A Galaktika magazin áprilisi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének befejező részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. A Hugo- és Nebula-díjas kanadai Robert J. Sawyer vérbeli krimivel szolgál, és a helyszín sem mindennapi: a Mars. A szintén Nebula-díjas amerikai Lawrence M. Schoen visszatér a bölénykutyák világába, az Eurocon- és Aelita-díjas orosz Kir Bulicsov (Túlélők, Az utolsó háború) pedig Aliszáról mesél, a kislányról, aki bárhová megy, mindig az események sűrűjében találja magát. A havi retróban Szerb Antal repíti vissza olvasóit a 19. század legvégére, egy hátborzongató történet erejéig. A Galaktika és a Neumann János Számítógép tudományi Társaság közös novellapályázatának dobogósai is bemutatkoznak, élükön a korábbi Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídiával (Virokalipszis).
Galaktika 397 áprilisi szám – borító: Albert Ramon Puig (Spanyolország)
A központi tudományos rovat a Mars törtnetének pusztító katasztrófáiba enged betekintést. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Hollywood kedvenc apukájáról, a synthwave zenei stílus úttörőjéről, titokzatos mélytengeri hőhullámokról és az új Dungeons & Dragons mozifilmről. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.
A magazin XL-változatában Verne Nemo kapitányának hősei indulnak új kalandokra több külföldi és egy magyar szerző tolmácsolásában.
A Galaktika 397. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!
